Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

GAZDASÁG

1993. június 30., szerda

Előterjesztés és határozat az aszálykárok mérséklését szolgáló és az agrárágazat helyzetét javító intézkedésekről

1. A várható aszálykárok megelőzése,

enyhítése érdekében teendő intézkedések

1. A jelenlegi helyzetben kiemelt fontosságú a kármegelőzést segítő öntözési lehetőségek minél jobb kihasználása. Ez az ágazati támogatási rendszer részét képező öntözésfejlesztés 40 százalékos beszerzési támogatása mellett az öntözési tevékenység rendkívül megnövekedett folyó költségeihez való állami segítség- nyújtást is szükségessé teszi. Enélkül ugyanis a gazdálkodók pénzhiánya miatt még az öntözésre berendezett területeken sem vállalhatók az üzemeltetéssel járó többletköltségek. Ezért az öntözési költségek csökkentése érdekében az elmúlt évhez hasonlóan 1993. évben is javasoljuk:

a) a vízkészlethasználati díj megfizetése alól mentesíteni az öntözővíz felhasználókat;

Az intézkedés a Vízügyi Alap éves bevételét mintegy 60—70 millió forinttal csökkenti.

b) a vízszolgáltatási díj 50 százalékának központi forrás terhére történő átvállalását. Várható forrásigénye: 200— 250 millió forint.

2. Az általános pénzhiányból fakadó feszültségek enyhítése érdekében szükség van bevételnövelő, illetve kiadásmérséklő intézkedésekre. Ezért:

a) soron kívül intézkedni kell abban, hogy az elmaradott térségekben kedvezőtlen körülmények között gazdálkodók a mezőgazdasági földI hasznosítást elősegítő támo- I gatást mielőbb megkaphassák. Tekintettel arra, hogy a korábbi kormányzati döntés értelmében e támogatás 1993- tól pályázatos rendszerű, szükséges, hogy a KTM a pályázati felhívást azonnal adja ki.

b) lehetővé kell tenni, hogy az 1990. évi aszálykárok rendezéséhez biztosított célhitelek még fennálló hányada (mintegy 3,0—3,5 milliárd forint) bekerülhessen a hitelkonszolidációs programba. E tartozások ugyanis zömében azt a kört érintik, ahol az elmúlt évek sorozatos csapadékhiánya okozta hozam- és bevétel- kiesések miatt nincs reális esélye a visszafizetésnek.

c) már most intézkedni kell az augusztus 15. napjával esedékes I. félévi földadó fizetési kötelezettség felfüggesztéséről. Tekintettel arra, hogy a hozamkiesések mértékét csak a terméseredmények ismeretében lehet felmérni, így a termelők esetleges földadó mérséklése iránti kérelmüket is csak a betakarítást követően tudják benyújtani. Ezért célszerű az éves kötelezettséget a november 15-ei időpontra halasztani.

3. Az elmúlt évihez hasonlóan a ténylegesen aszálykárt szenvedő gazdálkodóknál az elmaradó bevétel egy részének ellensúlyozására a növénytermelés költségeit finanszírozó hitelek kamataihoz az általános mértéken túl további 10 százalékpont (összesen tehát 20 százalékpont) kamattámogatást indokolt biztosítani. A támogatás lehetőségét már most meg kell hirdetni, igény- bevételére azonban csak utólag kerülhetne sor azon gazdálkodók esetében, ahol az aszály miatti hozamkiesés mértéke a hatályos földadótörvényben előírt határértéket meghaladja. A többlet kamat- támogatást a termelők az

1993. február 1. napját követően a szántóföldi és kertészeti kultúrák termeléséhez felvett hitelek után, e hitelek eredeti lejártáig felmerülő kamatköltségeikhez igényelhetik. (A rendelkezéshez a 40/1992. (III. 4.) Kormány számú rendeletet kell kiegészíteni.)

4. Az ország egyes térségeiben a termőpotenciál megőrzését, fejlesztését célzó meliorációs beruházások végrehajtását a kormány 1981—1992 között vissztehermentes támogatáson túl visszterhes — de kamatmentes — forráskiegészítés biztosításával is segítette. A visszafizetésből befolyó összeget a szakigazgatási szerv elkülönített hozzájárulási alapként kezelte és ebből újra meliorációs beruházási támogatást engedélyezett. Ez az éves költségvetési törvényben jóváhagyott keretet növelte, illetve növeli. A forráskiegészítés célja, hogy a meliorációra központilag kijelölt térségekben a különböző területek részvízgyűjtői közötti kapcsolat kiépítését, másrészt a már meglévő állami — közcélú — vízi létesítmények kapacitáskihasználását átmeneti forráshiány ne akadályozza.

Ez a pénzügyi segítség ma mint a földeket tehelő, az állammal szembeni tartozás jelenik meg, amit a földek tulajdonba adása során az „új tulajdonosnak” meg kell fizetni. Ez nehezíti a mezőgazdaság tulajdonosi és szerkezeti átalakulását, mivel az anyagi erő hiányával küzdő újrakezdők terheit növeli.

A 155/1992. (XI. 25.) kormányrendelet hatálybalépése előtt engedélyezett, majd felhasznált és még 1993. február

28-áig vissza nem fizetett — az állami költségvetéssel szembeni — tartozás összesen 908 millió forint. Ebből 205 millió lejárt határidejű. Ez átlagosan 4-5000 Ft/hektár fizetési kötelezettséget jelent, a gazdaságilag elmaradott térségekben átlagot meghaladó,

5—10 ezer forint/hektár ez a teher. Álláspontunk szerint — agrárpolitikai és gazdasági megfontolásokból — a kormánynak e kölcsönök vissza- fizettetéséről le kell mondania. A forráskiegészítések elengedésére kétirányú intézkedésre van szükség:

a) az 1994. és az azt követő évekre ütemezett fizetési kötelezettség elengedésére az

1994. évi költségvetési törvényben látunk lehetőséget. Ugyanis az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény megvonta a kormánytól a költségvetéssel szembeni tartozások elengedésének jogát. A tartozás elengedésére törvényi intézkedés szükséges.

b) az 1993. évre ütemezett fizetési kötelezettségek — amelyek teljesítése 1993. február 28-ától esedékes és határideje 1994. február 28-án lejár — elengedésének járható útja a teljesítés egyéves prolongálása. Az egyéves felfüggesztést a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 155/1992. (XI. 25.) korm.-ren- delettel módosított 39/1987.

(X. 12.) Mt. rendelet módosításával lehet megvalósítani. Az aszálykár mérséklésére irányuló javaslataink központi költségvetési forrásigénye

0. 6—0,8 milliárd forint.

II. Az agrárfinanszírozást segítő intézkedések

1. Az 1994. évi termelés megalapozása elkerülhetetlenné teszi, hogy az ez évi őszi talajmunkák és vetések finanszírozási biztonságát kellő időben megteremtsük. Ehhez az eddigi gyakorlatnak megfelelően szükség van a növénytermesztés költségeihez kapcsolódó preferenciáknak az őszi munkákra való kiterjesztése. Az állami segítségnyújtás keretében az elmúlt évivel azonos módon:

a) 10%-pontos kamattámogatást javasolunk adni

— az őszi vetésű gabonafélék, valamint

— az 1994. évi tavaszi vetésű növények érdekében végzett talajelőkészítő munkálatok anyagköltségét finanszírozó, éven belüli lejáratra engedélyezett hitelek után. Az intézkedés ez évi kihatása 50— 100 millió forint.

b) állami garanciavállalást javasolunk az őszi búza és az őszi árpa termesztéséhez ez év december 10-éig felvett, hektáronként legfeljebb 10 ezer forint hitelösszeg 70%-ára.

c) az őszi vetésű gabonafélék (METJ 91—11 termékcsoport) vetéséhez a vásárolt minőségi vetőmag, műtrágya, növényvédő és gyomirtó szer, valamint a gázolaj-beszerzés értékének, legfeljebb azonban az igazolt vetésterület hektárjára számított 1500 forintos szorzatának megfelelő összegű közvetlen állami támogatást indokolt biztosítani minden mezőgazdasági termelőnek. Kihatása: 1,3—1,4 milliárd forint.

Amennyiben a pénzügyi rendszerben az év második felétől megvalósul a kamatköltségek kiszámlázásának negyedévesről havi gyakoriságra történő tervbe vett átállítása, intézkedni kell az új helyzetnek megfelelő támogatásigénylés technikájáról is. A likviditási szempont mindenképpen indokolja, hogy a támogatások igénylése— az adminisztrációs terhek növekedése ellenére — igazodjon a kamatelszámoláshoz, azaz havi gyakoriságú támogatásigénylésre indokolt lehetőséget adni. Ez némileg megnöveli az 1993. évi központi forrásigényt, tekintettel arra, hogy a IV. negyedévi kamatköltséghez kapcsolódó támogatásból egy hónapra jutó részt még ez évben biztosítani kell, technikailag pedig ismételt rendeletmódosításra kell sort keríteni.

2. A mezőgazdasági termelési célú gázolaj-felhasználás költségeinek két év alatti megduplázódása az energiaigényes ágazatok teljes ellehetetlenüléséhez vezet. A magas beszerzési ár (továbbá a háztartási tüzelőolaj-vásárlás megnehezítése) különösen kedvezőtlen hatással van a primőrtermelésre, de sok esetben az ag- ronómiailag indokolt technológia alkalmazására is, mivel a termelők költségeik csökkentése érdekében a kívánatosnál

gyengébb minőségű talajmunkák elvégzését helyezik előtérbe. A gázolajbeszerzés költségeinek csökkentését indokolja a külpiaci versenyképesség megóvása is, hiszen a termelők nap mint nap olyan információkhoz jutnak, miszerint a versenytársak többségénél jelentős támogatás kapcsolódik az energiahordozók felhasználásához.

Javasoljuk ezért a mezőgazdasági művelés alatt álló terület használatához kötődő, művelési áganként maximált gázolajmennyiségre érvényesíthető jelenlegi 7,40 Ft/1 itérés támogatást 11,20 Ft/literre emelni. Ezzel a mezőgazdasági termelők egy „szolid” mennyiségű gázolajfelhasználás fogyasztási adója 50%- ának megfelelő támogatást kapnának a jelenlegi 33% helyett. A többletkihatás az év második felében — figyelembe véve, hogy a magasabb támogatási mérték csak az intézkedés hatálybalépését követő vásárlásokra vonatkozhatna, továbbá, hogy a termelők erre az időre többnyire már biztosítják az aratáshoz szükséges gázolajmennyiséget — legfeljebb 400—500 millió forintban kalkulálható.

3. Az agrárágazat finanszírozhatósága szempontjából súlyos probléma az eladósodottság, amely egyúttal a struktúraátalakulás, a tulajdonváltás és • az optimális üzemnagyság kialakulásának is gátja. Ennek megoldását jelentené az 1993. évi hitelkonszolidációs programhoz kapcsolódó élelmiszergazdasági adós-konszolidációs program * megvalósítása, amely a mező- gazdasági szövetkezetek, az államigazgatási vállalatok, valamint a többségi állami tulajdonú mezőgazdasági és élelmiszer-ipari társaságok adósságaira terjedne ki. Erre vonatkozóan rövid időn belül külön javaslatot kívánunk előterjeszteni.

Végezetül megjegyezzük, hogy az agrártermelés finanszírozhatósága — például az állattenyésztés, valamint az élelmiszeripar terén — további intézkedéseket is szükségessé tesz. Ezekre — figyelemmel az idei költségvetés rendkívül feszített helyzetére — az 1994. évi szabályozó módosítások keretében térünk vissza.

Dr. Szabó János

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER

A kormány rendelete a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) Mt. rendelet módosításáról i.§

A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérédseiről szóló, többször módosított 39/1987. (X. 12.) Mt. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 26/A §-sal egészül ki:

„26/A § (1) Az 1993. évben érvényes öntözési és halasztási vízjogi engedéllyel rendelkező vízfelhasználók:

a) a ténylegesen kiöntözött vízmennyiség után vízköbméterenként esőszerű öntözési mód esetén 2,50 Ft, egyéb öntözési mód esetén 1,00 Ft;

b) vízpótlási célú halastavi vízfelhasználás esetén vízköbméterenként 1,00 Ft támogatást igényelhetnek.

(2) Az igényléshez csatolni kell:

a) a területre érvényes vízjogi engedély másolatát, és

b) a vízügyi igazgatóságnak a kiöntözött, illetve a halastavi vízpótlásra felhasznált víz- mennyiségről az öntözési üzemnapló alapján kiadott igazolását.

(3) A támogatás 1993. évben havonta egyszer, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb szeptember 30- áig végrehajtott öntözések és halastó-feltöltések után igényelhető a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatóság számlájáról.”

2. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az 1. §-ban foglalt támogatások első ízben a rendelet hatálybalépését követő 15. nap eltelte után igényelhetők.

Határozati javaslat

A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az aszálykárok mérséklését szolgáló és az agrárágazat likviditási helyzetét javító intézkedésekről szóló előterjesztését és az alábbi határozatot hozta:

1. A kormány hozzájárúl, hogy az 1993. évi öntözővíz felhasználása után a vízszolgáltatási díj mintegy 60%-a a vízfelhasználók — beleértve a halastó-feltöltéseket is — részére központi költségvetési forrásból megtérítésre kerüljön. Ennek megfelelően elrendeli a 3. sz. melléklet szerinti kormányrendelet kihirdetését.

Határidő: azonnal.

2. A kormány egyetért azzal, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben kedvezőtlen körülmények között gazdálkodók, a mezőgazdasági földhasznosítást elősegítő 1,5 milliárd forintos keretösszegű támogatást mielőbb megkaphassák. A támogatást ebben az évben az 1992. évi településbesorolás alapján kell folyósítani. Ehhez szükséges:

a) a törvénymódosítást soron kívül elő kell terjeszteni,

b) a pályázati felhívást haladéktalanul ki kell adni.

Felelős: a) pontért környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; b) pontért környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, földművelésügyi miniszter.

Határidő: mindkét pont esetében azonnal.

3. A kormány felkéri az MNB- t, hogy az 1990. évi aszálykárok rendezését szolgáló célhitel-tartozások további egy évvel történő meghosszabbbításához a kereskedelmi bankok részére a szükséges refinanszírozási keretet biztosítsa.

Felelős: MNB elnöke. Határidő: folyamatos.

4. A kormány elrendeli, hogy

a) a 3. pont szerinti hitelek 1994. évi kamattámogatásának forrását (mintegy 300 millió forintot) az 1994. évi költségvetésben biztosítani kell.

b) egyidejűleg a kamattámogatásra vonatkozó jogosultság határideje meghosszabbításra kerüljön.

Felelős: a) pontért pénzügy- miniszter; b) pontért földművelésügyi miniszter. Határidő: mindkét pont esetében a költségvetés elfogadásával egyidejűleg.

5. A kormány.egyetért azzal, hogy a várható aszálykár miatt az I. félévi földadófizetési kötelezettség időpontja 1993. augusztus 15-éről november 15-ére kerüljön átütemezésre. Felelős: pénzügyminiszter.

Határidő: azonnal.

6. A kormány az agárágazat likviditási helyzetére tekintettel egyetért a növénytermesztés költségeihez kapcsolódó preferenciák módosításával és elrendeli az ezzel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó, az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti, a 40/1992. (III. 14.) kormányrendeletet módosító kormányrendelet soron kívüli kihirdetését.

Határidő: azonnal.

7. A kormány elismeri a határozati javaslat 1. és 6. sz. pontban szereplő intézkedések indokoltságát és egyetért azok mielőbbi meghirdetésével. Ennek érdekében:

a) utasítja a pénzügyminisztert, hogy az eredeti előterjesztés 1. sz. mellékeltének 1/1, 1/3, 1/4. pontjában megjelölt, összesen 2,3 milliárd forintot költségvetési törvény 45. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatából (Mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari exporttámogatás) a 2. alcím 3. kiemelt előirányzatára (Agrárpiaci támogatás) csoportosítson át.

b) a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az a) pont szerinti átcsoportosítás miatti esetleges exporttámogatási forráshiány pótlásáról gondoskodik.

Felelős: a) pontért pénzügy- miniszter; b) pontért földművelésügyi miniszter, pénzügy- miniszter. Határidő: a) pont: azonnal; b) pont: folyamatos.

8. A kormány felkéri a földművelésügyi minisztert, hogy a döntésről a termelőket tájékoztassa, felkéri továbbá az érdekképviseleti szerveket, hogy a saját eszközeikkel is segítsék elő az aszálykárok megelőzését, mérséklését.

Határidő: folyamatos.

9. A kormány egyetért azzal, hogy a földművelésügyi miniszter külön javaslatot terjesszen elő az élelmiszergazdasági adós-konszolidációs programra.

Felelős: földművelésügyi

miniszter, pénzügyminiszter, dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter.

Határidő: 1993. július 1.

10. A kormány tudomásul veszi, hogy a 3137/1993. sz. határozatának teljes körű végrehajtása érdekében az agrárfinanszírozás terén szükséges további intézkedésekre — beleértve a nem biztosítható elemi károk megelőzésére, hatásainak mérséklésére irányuló pénzügyi konstrukciókat is — az 1994. évi szabályozó módosítások keretében készül javaslat.

Felelős: földművelésügyi

miniszter, pénzügyminiszter. Határidő: 1993. július 31.