Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
1993. június 28., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 43 300 forint egy négytagú család létminimuma havonta Megjelent a „Jogállam” első száma A Joguralom Alapítvány gondozásában a napokban megjelent a Jogállam című folyóirat első száma. A budapesti jogi és politikai szemle negyedévenkéntjelenik meg, s a szerkesztők az 1902—1938 között kiadott hasonló című folyóirat örökségét akarják továbbszármaztatni. Kijelentésük szerint azokkal a hazai törekvésekkel állnak rokonságban," amelyek azt vallották: jogállam ott van, ahol nem emberek, hanem törvények uralkodnak. A szerkesztők célja, hogy segítsék a jogállam mai jelentéskörének és értelmezési tartományainak tisztázását. Ennek érdekében állandó és rangos fórumot szeretnének biztosítani a jogállam fogalma körüli vitákhoz. Zsinati ülésszak után A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának kilencedik ülésszakát június 25—27. között tartotta a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Az evangélikus egyház sajtó- referensének tegnapi tájékoztatása szerint a zsinat az ülésszakon megvizsgálta az egyházi struktúra kérdéseit. Meghallgatta az egyházi szolgálatra való felkészítéssel foglalkozó bizottság és a gazdasági bizottság előterjesztését, majd döntött az egyházi bíráskodással kapcsolatban felvetett alapkérdésekben. A zsinat elé került az egyházi szolgálatról szóló törvény- tervezet, valamint a törvény- könyv szerkezetének kérdése is. A hírekben olvashattuk: a létminimum ebédet — borzalmas ízű, régi burgonyából főzött levest, jól fűszerezett rakott kelt és egy almát — az utolsó falatig megette a népjóléti miniszter, dr. Surján László. Megjegyezte: bár már ott tartanánk, hogy minden rászorulónak jutna naponta legalább egy tál meleg étel, majd így folytatta: — Szinte feloldhatatlan az ellentmondás: miközben az életszínvonal csökken, az igények nőnek. A számszerűen magasabb összegből mind kevesebb pénz jut egy-egy rászoruló támogatására. A válság mind nagyobb terheket ró a társadalom egészére. Míg 1990- ben a megtermelt jövedelem 59, addig napjainkban már 68 százalékát fordítjuk szociális kiadásokra. És ez sem elegendő! Hosszú távon megengedhetetlen, hogy ilyen nagy különbség legyen a munkával szerzett és a társadalmi juttatásként kapott jövedelmek között. A létminimum alatt élők számára, összetételére vonatkozóan nincs megbízható statisztika. Egy tavalyi, 2000 háztartást érintő reprezentatív felmérés alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a munkanélküliek 45, a gyesen, illetve gyeden lévőn 40, a nyugdíjasok 15-16, míg az aktív keresők 20—22 százaléka él a létminimum alatt. A sokat vitatott fogalomról a következőket mondta a tárca vezetője: — A létminimum fogalma nem az éhenhalást jelenti, hanem azt, hogy az illető egy társadalmilag még elfogadható szinten él. Parlamenti bizottság határozta meg az életfeltételek elégséges kategóriáját. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állította össze az étkezési normát. A mostani létminimum adagban például 5 dkg sertéslapocka és 1 dkg szójagranulátum, 4 dkg rizs és 20 dkg kelkáposzta volt. Egy négy tagú család — két felnőtt és két gyerek — létminimuma 1993 márciusában 43 300 forint volt. —Egy hónappal később, áprilisban viszont már 500forinttal magasabb volt ez az összeg. Az általános forgalmi adó módosítása újabb százezreket sodorhat létminimum alá. — A drágulás kiegyenlítése nem könnyű feladat elé állítja a kormányt, közelebbről a népjóléti minisztériumot. A szociális válságok programirodája a távhőszolgáltatás költségeire 50 milliót, a közüzemi díjhátralékok kiegyenlítésére 45 milliót adott a rászorulóknak. A legnehezebb helyzetben lévő térségekben — Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szablocs- Szatmár-Bereg és Békés megyében -— tavaly 200 millió forinttal segítettük az idősek házigondozását, és szociális diszkontboltokkal a kisjövedelműek kedvezményes vásárlását. A hajléktalanok elhelyezésére, ellátására 1991-—92-ben csaknem félmilliárdot költöttünk. Hogy ebben az évben mire lesz elegendő a pénzünk? Nem tudom. A gyógyszerek és a villamos energia árának tervezett emelkedését a legrászorultab- baknak — a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek, a sokgyerekes családoknak — mindenképpen ellentételezni kell. A hogyanról most még nem tudok bizonyosat mondani, ez a kormány szándékától és a parlamentjóváhagyásától függ. Ferenczy Europress Csak a tévéről van szó? Komámasszony, hol (volt) az operatőr? Ha eddig csak sejtettük, most már biztosan tudhatjuk, hogy nincs idilli béke a televíziósok nagy családjában. Jobb sorsra érdemes műsorpercekből, újsághasábokból értesülhettünk arról, hogy kitört a ( mostoha )testvérhábo- rú A Hét és az Egyenleg között. Egészséges rivalizálás? A sportszerű versengésnek többnyire nemcsak a győztes, hanem a közönség, a fogyasztó is hasznát látja. Ennek a kommunikációspankrá- ciónak azonban mi, nézők csak kárvallottai lehetünk. Aligha leljük örömünket abban, hogy láthatjuk-hallhat- juk, miként lehet sejtésekből, ingatag feltételezésekből súlyos vádakat gyúrni, hogyan kell e vád-malomkövet elhajítani, s egyáltalán egy viszolyogtató belső csatározást közüggyé dagasztani. Csak a tévéről van szó? A kérdések kérdésévé az vált, hogy az a bizonyos tarfejű ifjú azt a bizonyos Árpád-sávos zászlót jó nyolc hónapja a Kossuth-téren lengette-e vagy sem. A kandi kamera ott rögzítette-e az államfőt elnémító ,,spontán” megnyilvánulásokat vagy vágási manipuláció, azaz képhamisítás történt. A tájékoztatás hitelessége, a tévéműhelyek presztízse szempontjából természetesen mindez nem mellékes. Újraélednek az őrült eszmék? A Kossuth Lajos téri történetben nekünk, műsorfogyasztóknak azonban nem az a fontos, hogyan végződik ez a furcsa,,komámasszony, hol volt az operatőr?" játék. Hanem az, hogy csakugyan újra élnek és hatnak-e a fajgyűlölet, a nácizmus, az irredenta őrület eszméi? Csakugyan újra fertőznek az embertelenség vírusai? Ártalmatlan politikai szellemidézés vagy veszélyes fenyegetés a hungarista és egyéb neofasiszta szervezkedés? Ne féljünk a farkastól? Hamarosan bizonyára megtudjuk, hogy a parlament előtt rögzítette-e az operatőr a százlólengető, abcúgoló ifjoncot vagy másutt. De megtudjuk-e, mi történik a Kossuth téri események értelmi szerzőivel, a nyilas időket idéző új-proféciák terjesztőivel? Világossá válik-e, hogy csak a kertek alatt jár a faji eszmék farkasa vagy már a kapukon belül? S ha belül, akkor elég reménykedni, hátha nem éhes és nem kap be bennünket vagy tennünk is lehet és kell ellene? Bajnok Zsolt, Ferenczy Europress Felix Salten regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila W. FAUNÉ NEM TUDNA MEGMAGYARÁZNI. HONNÉT TÁMADT EZ AZ ÖTLETE DE EZ LEOALÁM ÍGY FELTEVÉS. AMIN ÉRDEMES ELGONDOLKODNI SAMSI AZONSÁN NEM LfSZ NYUOODTABB TÓLE. TOVÁBB INDUL
