Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
Mai számunkban Szeghalomról, a holnapiban Békéscsabáról és környékéről olvashatnak 1993. JÚNIUS 28., HÉTFŐ ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 148. SZÁM •■gH; lii i| 7-10. oldal 43 300 forint egy négytagú család létminimuma A létminimum alatt élők számára, összetételére vonatkozóan nincs megbízható statisztika. Egy tavalyi, 2000 háztartást érintő reprezentatív felmérés alapján szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy... (4. oldal) Tovatáncolt méltóság? Számos szülő aláírásával mellékelt levelet juttatott a megyei önkormányzathoz, amelyben kifogásolták a jelenlegi táncpedagógus (aki mellesleg több, mint 30 éve táncol) oktatási módszereit, emberi gyengeségeit. (6. oldal) Olvasóink figyelmébe! Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy július 1-jétől nem pénteken, hanem csütörtökön közöljük a következő heti rádió- és tévéműsort. A változtatás elsődleges oka, hogy hamarabb jussanak hozzá a közkedvelt Tv Extrához. Piacavatás Füzesgyarmaton Új létesítménnyel lett szebb és rendezettebb Füzesgyarmat. A térség országgyűlési képviselője, dr. Pelcsinszki Bolesz- láv pénteken délután avatta fel a mintegy tizenkétmillió forintért felépült piacot. A Ther- mál-Invest tervei alapján, helyi kivitelezésben megvalósult piac nemcsak a falu, hanem a régió bármely településének díszévé válna. A nyolc pavilonból, fedett és nyitott elárusítóhelyekből álló piac egyben azt is lehetővé teszi, hogy a régi helyén — mint az Bökfi János polgármester szavaiból kiderült — a település egy parkkal gazdagodjon. A Magyar Szabadság Napja Megemlékezés Mohácson és Fertődön Öt napon át bábfesztivál ■ Szombaton délután a színház előtt gyerekek sokasága ismerkedett a bábkészítés titkaival (cikkünk a 3. oldalon) fotó: fazekas ferenc Puccs a Vöröskeresztnél? KDNp-f,ir',m Gï'“"Mn(1™l"n — Békét és biztonságot kell teremteni ennek a sokat szenvedett népnek — mondta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke vasárnap Mohácson, a Magyar Szabadság Napja központi rendezvényén tartott ünnepi beszédében. Isten és a haza szeretetében minden nemzet együtt tud működni — hangoztatta a politikus a Fogadalmi Templomban — magyar, horvát és német nyelven — celebrált mise utáni beszédében. A hidegháborúból győztesként kikerült magyar nép alapjaiban változtatta meg a világtörténelmet — hangsúlyozta a mintegy kétezres tömeg előtt a Páneurópai Unió elnöke. Először az 1956-os — a hazáért, a szabadságért és a magyar becsületért — felkeHetedmagammal ülünk a Vöröskereszt megyei irodájában, hogy megtudjam, mi történt június 25-én, pénteken este. — Puccs volt a javából, ami velem történt — mondja dr. König János, a Vöröskereszt még két napig megyei titkára, és remegő kézzel cigarettára gyújt. — Ahhoz, hogy a végeredményt megértse, talán fél évet vissza kellene lapozni. 1992- ben pályázatot hirdettek erre a posztra. Heten adtuk be a pályázatot. — Mielőtt folytatná, amint tudom, Ön jól menő fogorvos. Miért döntött úgy, hogy a Magyar Vöröskereszt megyei titkára lesz? — Úgy éreztem, a fogorvosi munkám mellett tudok jó ügyet szolgálni, hiszen gyakorlatom volt az egészségnevelésben. 1993. január 2-án hivatalba léptem. Ekkor lépett hatályba egy új rendelet a közúti elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezéséről, volt hát feladat az lök döntötték meg a szovjet hatalom örökkévalóságába vetett hitet és a kommunizmus iránti bizalmat; majd 1989. augusztus 19-én a Sopronban rendezett páneurópai pikniken állt ki a nemzet a szabadság mellett, amikor megnyitotta a határokat a német menekülők előtt, megdöntve ezzel a közép-európai kis zsarnokságokat. A Fertődön rendezett ünnepségen Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, népjóléti miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Szabaddá lett Magyarország. Rajtunk múlik, mi lesz belőle. Akarjuk a nemzet megújulását, akarjunk élni a szabadságadta lehetőséggel.” elején. Jó partner volt ebben a mentőállomás vezetője, Bum- bera József, akivel kidolgoztuk, hogyan szervezzük meg a tanfolyamot, ami olyan jól sikerült, hogy első nekifutásból kétmilliót hozott a Vöröskereszt konyhájára. Ezzel párhuzamosan rendet kellett teremtenünk, mert minősíthetetlen állapotokat hagytak rám. Az úgynevezett katasztrófabunkerekben meg- penészedett ruhák halmazát találtuk, amit annak idején a románok megsegítésére gyűjtöttek öss^e. — Mi az, hogy ott találták, ezek szerint most sem találtak felelőst, akinek ezeket az adományokat a rendeltetési helyére kellett volna juttatnia? — Kellemetlen erre nekem válaszolni, de a korábbi vezetőségnek kellett volna intézkednie. Felvettünk egy raktárost, aki egy hónapig ingyen dolgozott, hogy rendet teremtsen. Boltot nyitottunk, hogy fillérekért a nyugdíjasok meg- vehessék a még használható ruhákat. Létrehoztuk a „Segíts, hogy segíthessünk” alapítványt. Ehhez a kezdeményezéshez megnyertük a Csanádi püspököt is. Minden energiánkkal azon voltunk, hogy eredményeket érjünk el, s dolgoztunk. —Ha ilyen jó eredményeket értek el, végül is miért volt a puccs, ahogyan Ön fogalmaz? — Péntek este 19 órára hívták össze a vezetőségi tagokat, hogy a megbízatásomat, ami június 30-áig szól, véglegesítsék. Mindenki megkapta az •írásos anyagot, amiben a féléves munkánkról beszámoltam. S akkor legnagyobb megdöbbenésemre olyan kérdéseket kaptam, ami arra vallott, hogy a kérdezőnek a legelemibb dolgokról sincs fogalma. Például azt, hogy az alapítvány kuratóriumában miért nem képviselteti magát a Vöröskereszt vezetősége? Mondtam azért, mert kizáró ok. Be- raczka István, aki korábban titkárhelyettes volt, s akinek (Folytatás a 3. oldalon) A Kereszténydemokrata Néppárt gyomaendrődi szervezete meghívására június 25-én egyhetes itt-tartózkodásra Kárpát- aljáról 27 tagú magyar delegáció érkezett a városba. Tiszteletükre a hét végén a KDNP helyi szervezete dr. Lukács Tamás KDNP országgyűlési képviselő meghívásával nyilvános fórumot rendezett. A képviselő előadásában részletesen foglalkozott az ukrán— magyar államszerződéssel. Meggyőződése, hogy pártja parlamenti frakciója lelkiismerete szerint járt el, mikor ebben a kérdésben igennel szavazott. A Határőrség Országos Parancsnokságának vasárnap esti tájékoztatása szerint a személygépkocsival utazók kilépéskor Nagylaknál 25 órát, Bi- harkeresztesnél 10 órát, Gyulánál 16 órát és Záhonynál 1 órát várakoztak. Belépéskor Döntésükben megerősítette őket, hogy a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége is a szerződés mellé állt. Az előadó rámutatott: a kormány a költségvetésből három és fél milliárd forintot fordít a nemzetiségi politikára, s bár ezen összeg mértéke európai viszonylatban is magasnak számít, a jelenlegi helyzetben mégis kevésnek bizonyul. A határon túli magyarlakta területeken az alulról építkező keresztény civil társadalom létrejötte az, ami erőt adhat az ott élőknek magyarságuk vállalásához. Csath Róza Biharkeresztesnél 3 óra a várakozási idő. A teherautók és a kamionok kilépéskor Biharkeresztesnél 20 órát, Záhonynál 4 órát, Nagylaknál és Gyulánál 40 órát álltak. Belépésre Biharkeresztesnél és Záhonynál 2 óra volt a várakozási idő. Gyulánál 16-40 órás várakozás Munka nélkül, jövő nélkül Hazánkban a munkanélküliek negyede 25 éven aluli, s körükben egyre növekszik a pályakezdők száma. A végzett tanulók fele nem talál szakképzettségének megfelelő munkát. Ez a tény tragikus. Tragikus azért, mert a fiatalok jelentős része nem tud egzisztenciát teremteni, nem képes eltartani saját magát, így családalapításra sem gondolhat. Felnő a társadalomban egy, már fiatalon megkeseredett réteg, melynek tagjai nem rendelkeznek jövőképpel, akiknek nincsenek céljaik, nem látják értelmét a küzdelemnek. Reménytelen, kibrándult személyiségükkel az „úgy is mindegy” jelszavával élnek a világban, állandó bizonytalanságban, megalázott, másodrendű emberként. Túl azon, hogy ezek közül a fiatalok közül hányán választják mankóul az alkoholt és a drogot — felmerül a kérdés, hogy 10—20 év múlva vajon milyen középosztálya lesz ennek az országnak? Mikor s még milyen áldozatok árán döbben rá végre a kormány, egy ország első számú feladatai közé kell hogy tartozzon az ifjúságpolitika, s ezen túl a megfelelő szintű oktatás, az átgondolt képzési rendszer. Hiszen Madách szavainak — „Ember küzdj, és bízva bízzál!” — is csak akkor van súlya, ha e küzdelem az értelmes, tartalmas emberi jövőért történik. Muzslai Katalin Külföldre utazók figyelmébe! Benne vagyunk a nyárban és szabadsagukat sokan töltik külföldön. Éppen ezért kérdeztük meg Adamik András őrna- gyot, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának helyettes vezetőjét arról, hogy mit kell . tudni a kiutazóknak és a hazaérkezőknek, illetve a szomszédos országokat illetően milyen egyedi feltételeknek kell eleget tenni. — Kiutazáskor alapvető az utazásra jogosító okmányokat felmutatni, a vámvizsgálat során bejelenteni és bemutatni a magunkkal vitt tárgyakat, úticsomagokat, azok tartalmát, a külön engedélyhez kötött áruk kiviteli engedélyét, felmutatni a magunkkal vitt forintot, külföldi fizetőeszközt, s az erre vonatkozó kiviteli engedélyt, megőrizni a kiutazás alkalmával kapott vámáru és valutanyilatkozatot annak érdekében, hogy visszautazáskor — amennyiben szükséges — írásbeli árunyilatkozat adási kötelezettségünknek eleget tehessünk — kezdte az őrnagy. — Engedély nélkül mit és mennyit vihetünk ki? — Kivihető a birtokban tartható 5 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi fizetőeszköz — gondolok a volt szocialista (Folytatás a 5. oldalon) AJÁNLATA: IROGEPEK 20-FÉLE TÍPUS A MECHANIKUSTÓL A SZÖVEGSZERKESZTŐIG. BÉKÉSCSABA. BARTOK B. ÜT 46-50, TELEFON: (66) 442-614.
