Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26-27 / 147. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSALÁD - OTTHON 1993. június 26-27., szombat-vasárnap A nyár és a csecsemő Az infarktus népbetegség A magyarok 60 százaléka veszélyeztetett A csecsemők fokozottan szenvednek a nyári melegtől A magyarok első számú közel­lensége az infarktus, minden negyedik-ötödik honfitársunk halálát okozza. Legtöbb áldo­zatát a 35—60 éves férfiak kö­zött szedi, mint ismeretes, eb­ben a korcsoportban van az em­ber alkotóképességének csú­csán. Van védekezési lehető­ségünk vagy védtelenek vagyunk e kórral szemben? — kérdeztük dr. Czeizel Endre főorvost — Kétfajta infarktust is­merünk: a korai — és a késői kezdetűt. Az előbbi csoportba a 60 év alattiak, az utóbbiba a 60 év felettiek tartoznak. A korai infarktust gyakran gene­tikai hajlamra lehet visszave­zetni, de ez a koleszterinvizs­gálatok alapján feltárható. Ezért van szükség a koleszte­rinszűrésre. Sajnos a Németor­szágban gyártott gépek ára 1 millió forint körül van, koráb­ban kevés pénzünk volt erre. — Az Egészségügyi Világ- szervezet néhány éve azt java­solta, hogy szervezzünk népes­ségszűrést... Az újra felfedezett egyház 6. Orvosok, pszichológusok vé­leménye szerint a mai embe­rek kétharmada rendszeresen szorong. A különböző félel­mek mellett a bűntudattól megszabadulni képtelen lelki­ismeret okozza a legtöbb feszültséget, s ma még pszi­chológiai kultúránk sem olyan fejlett, hogy fenntartás nélkül vegyük igénybe a szakembe­rek segítségét. A katolikus egyház a bűnbocsánat szentsé­gével évszázadok óta alkalmat ad egy olyan beszélgetésre, amely a bűn alóli feloldozással végződik. A szentségekről szóló sorozatunkban ma tehát a bűnbocsánatról kérünk felvi­lágosítást Guliga Györgytől, a békéscsabai belvárosi katoli­kus templom plébánosától. — A bűnbocsánat szentsé­gének eredete — melyet a köz­nyelv gyónásként ismer — ugyancsak Jézushoz vezethető vissza, aki a következő inte­lemmel bízta apostolaira a bűnbocsátó hatalmat: „Aki­nek megbocsátjátok bűneit itt a földön, meg lesz bocsátva a mennyben is, akinek megtart­játok itt a földön, meg lesz — Valóban így volt. Egy német cég adta kölcsön a gépe­ket, amelyek egyetlen csepp vérből három perc alatt megál­lapítják az illető koleszterin­szintjét. A gyár be akart tömi a magyar piacra. Jól számított, ma már több mint 200 gép működik hazánkban, elsősor­ban a magánlaboratóriumok­ban. — 1994-ben tízezer embert akartak megvizsgálni és 18 ez­ren jöttek el. Ez nem okozott gondot? —Nem. A következő évben már 30 ezren voltak hajlandók sokszor 2—3 órát is sorba állni egy vizsgálatért. Szeretnénk elérni, hogy az emberek meg­tudják, miként lehet az infark­tust kivédeni. Ha valakinek a koleszterinértéke 5,2 alatt van, akkor valószínűséggel nem kap infarktust, ha 7,8 felett van, ajánlott, hogy azonnal forduljon orvoshoz. A két ér­ték közötti koleszterinszintet a megfelelő életmóddal le lehet szorítani az ideális értékre. tartva a mennyben is.” A bűn­bocsánat szentségében Isten­től részesül a bűnbánó hívő, a pap csupán közvetítő szerepet tölt be Isten és a megtérő kö­zött. A bűn alóli feloldozás előfeltétele a bűnbánat — a régi mondás szerint sincs bá­nat nélkül bocsánat —, csak őszinte bocsánatkérés talál Is­tennél meghallgatásra. — Az őskeresztényeknél a gyónás nyilvános volt, ma pe­dig gyóntatószékben hallgatja meg a lelkipásztora bűnvallót. — Kezdetben valóban a kö­zösség előtt gyónta meg a pap­nak a bűnvallomást tevő a bű­neit, s ezt a közösség olyan komolyan vette, hogy imával, sőt vezekléssel is segítettek a megtérőnek vétkeitől megsza­badulni. Ahogy idővel bővült az egyházi közösség, már csak azokat a bűnöket gyónták meg nyilvánosan, amelyek közbot­rány okozói voltak. A közép­korban, hogy ne kerüljenek az egyes ember bűnei illetéktele­nek fülébe, az egyház bevezet­te a gyóntatószékben való gyó­nást. — A bűnbocsánat szentsé­Amerikában az elmúlt évek során 55 százalékkal csökkent az infarktusok száma, mert az emberek változtattak élet­módjukon. Drasztikusan csök­kent a dohányzók száma, di­vatba hozták a kocogást, a fu­tást, egészségesebben táplál­koznak, gyümölcsöket, salátá­kat, rostos ételeket fogyaszta­nak. Kimentek a divatból az állati zsírok, ma már mindenki növényi olajakat és margarint használ a főzéshez. Mi e téren nagyon el vagyunk maradva. Magyarországon két év alatt közel 50 ezer ember vett részt koleszterinszűrésen. Az eredmény nem biztató. A meg- vizsgáltaknak csak negyede megfelelő, 15 százalékuk azonnal orvosi segítségre szo­rul, a maradék 60 százalék az átmeneti veszélyzónában él. Szerencsére közülük sokan rendszeresen visszajárnak el­lenőrzésre. Az idei szűréseket országszerte május 29. és júni­us 6. között tartják. FEB gében való részesülés is alka­lomhoz van kötve? — Nincs alkalomhoz kötve, de az egyház parancsai között az szerepel, hogy egy évben legalább egyszer, húsvét táján gyónjon és áldozzon a hívő ember. Egyébként csak akkor van rá szükség, ha részesülni szeretne az oltáriszentségben, s a legutóbbi gyónás óta lelki értelemben halálos bűnt köve­tett el (halálos bűn: a kereszt- ségben kapott megszentelő ke­gyelem teljes elvesztése). Az úgynevezett bocsánatos bű­nök feloldozására a szentmise elején elvégzett bűnbánat is elegendő. — A gyóntatószékben a be­vallott bűn alól oldozza fel a pap a hozzá fordulót. Van ilyenkor alkalom lelki gondo­zásra is? — A legtöbb ember igényli és meg is kapja a szükséges lelki segítséget a lelkipásztor­tól. Lelki, de erkölcsi problé­mákról is elbeszélgetünk a rá­szorultakkal, s megpróbáljuk velük közösen megkeresni a legjobb megoldást — hangsú­lyozva, hogy Isten nemcsak igazságos bíró, hanem irgal­mas atya is. Természetesen mi a lelki gondozást nem a freu­dizmus elveinek alkalmazásá­val végezzük, hanem a krisztu­si szeretet, megbékélés, meg­bocsátás és türelem alapján. Szerepel a terveink között, hogy a gyóntatószéket, amely­ben egy rács választja el a pa­pot a bűnbánó embertől, fel­cseréljük gyóntatófülkére, s ez utóbbi már alkalmasabb egy meghitt beszélgetésre. Sajnos a paphiány gyakran lehetet­lenné teszi a gyóntatószékben a lelki gondozást, hiszen ami­kor több tucat ember áll sorban és várakozik gyónásra, akkor erre nincsen mód. Ilyenkor azt javasoljuk a gyónónak, hogy keresse meg gyóntatóját külön egy lelki beszélgetésre. Ugyanakkor őszre tervezzük egy olyan civil-stáb létrehozá­sát hívő szakemberekből, amelyben pszichológus, tanár, orvos, ápolónő is segítené a beteggondozást és a lelki gon­dozást egyaránt. (Folytatjuk) Lenthár Márta A forró nyári napok a felnőtte­ket is megviselik, szokásai megváltoztatására kényszerí­tik. A nagy meleg elviselését leginkább talán az a tudat könnyíti meg, hogy egyszer majd véget ér a nyár, s a re­ménytelen hőséget felváltják az európai ember számára megszokott kontinentális idő­járáshoz közelebb álló őszi na­pok. A csecsemő azonban nem tudja, hogy a nyár is elmúlik egyszer, csak szenved az em­bert próbáló hőségtől. — Milyen szempontokat ve­gyenek figyelembe a kisma­mák gyermekük gondozásakor a nyári hónapokban? — kér­deztük a fiatal védőnőtől, Ko- vácsné Komlósi Mariannától, aki maga is gyakorló kisma­ma. — A nagy meleg valóban nehezen elviselhető, s ha huza­mosabban tart, akkor a lakás falai is átmelegszenek, ezért amikor csak tehetik az édes­anyák, vigyék ki gyermekei­ket a szabadba. A fák lombjai­nak az árnyéka a legegészsé­gesebb, így akinek módjában áll, ligetes, árnyas helyen, esetleg folyóparton sétáljon gyermekével. Ha sikerül ter­mészetes vizek mellett nyaral­nunk, akkor jusson eszünkbe, hogy a babák nagyon szeret­nek pancsolni. Bátran vigyük be őket a kellő hőmérsékletű folyókba, tavakba, hiszen azok a természetes tisztulás következtében sokkal egész­ségesebbek, mint a strandok medencéi. Akinek erre nincs lehetősége, az egy felfújható kis medencével is megteremt­heti a lehetőséget gyerme­kének a lubickoláshoz kániku­lai napokon. — Egyre gyakrabban hall­juk, hogy a déli órák napsugár­zása ma már bizony ártal­mas. — Ajánlatos úgy beosztani a napunkat, hogy a reggeli órákban intézzük el a bevásár­lást, a sétát, és ebéd után hú­zódjunk be a lakásba pihenni. Nyáron, az óra átállítása miatt később sötétedik, így sok anyukának okoz dilemmát az esti ágybakerülés ideje. Azt ja­vaslom, hogy tegyék le nyu­godtan aludni a megszokott időben a gyermeket még akkor is, ha világos van, mert felbo­rulhat az életritmusa és a ké­sőbbiekben már nagyon nehéz a megszokott rendet visszaál­lítani. Ebben a kérdésben legyünk tehát következetesek. Éjszakára is öltöztessük szel- lősen a gyermeket, s gondos­kodjunk a szoba szellőztetésé­ről is. Az öltöztetésnél egyéb­ként a gyermek ismerete le­gyen a legfőbb szempont, és saját rutinunkra támaszkod­junk. —A táplálkozással kapcso­latban melyek a legfontosabb tudnivalók? — Nyáron nagyon könnyen romlik az étel, ezért csecse­mők esetében ilyenkor a szop­tatás különösen praktikus. Az új ételek bevezetésére a babák nagyon érzékenyek, különö­sen a gyümölcsök esetében legyünk óvatosak. Csecsemő­korban nem ajánlott a málna, a szamóca, a ribizli és más apró magvas gyümölcsök, mert al­lergiát okozhatnak. Az almát, a meggyet és az őszibarackot alapgyümölcsöknek nevezzük a kicsinyek esetében, ezeket általában bátran adhatjuk ne­kik. Természetesen minden esetben azt kell alaposan meg­figyelni, hogy a gyerek ho­gyan reagál az új ételre, és ennek megfelelően rugalma­san alkalmazkodni hozzá. Egyébként akiben bármilyen kérdés, aggodalom felmerül, forduljon bizalommal a körze­ti védőnőhöz. L. M. Jézus a tékozló fiú megtérésének példájával világította meg a megtérő bűnös viszonyát Istenhez. Rembrandt rézmetszete a tékozló fiú hazatérését ábrázolja Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. július 5. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Bé­késcsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. június 12—13-ai rejtvény megfej­tése: Biztos vagy benne, hogy így kell fürdetni a macskát? Nyertesek: Pálinkás Ferencné, Vésztő, Haj­dú Sándomé, Békés, Horváthné Nagy Mária, Orosháza, Such Györgyné, Békéscsaba, Mol­nár Mihályné, Doboz. A megtisztult lelkiismeret

Next

/
Thumbnails
Contents