Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26-27 / 147. szám
S MEGYEI HÍRLAP VÁRSZÍNHÁZ ’93 1993. június 26-27., szombat-vasárnap „Hazám, hazám, te mindenem” A Kolozsvári Magyar Opera Bánk bán előadásáról A Gyulai Várszínház vezetői néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy a történelmi dráma és a vígjáték immár hagyományos nyári bemutatóhelyé-, re „behozzák” a költészetet is, megrendezik a hazai és a határainkon túli líra fesztiválját, majd Erkel Ferenc szülővárosában méltó otthont teremtenek a zenének, az operának, nagy zeneszerzőnk életművének. Az ötlet bevált, a műsorterv kibővült, és a gyulai nyár azóta még színesebb kínálattal várja a szórakozásra és művészi élményre vágyókat. A zenei álom valóra váltásához méltó társak kellettek, és ilyenre lelt a Várszínház a Kolozsvári Állami Magyar Operában. Ez a társulat immár hazajön Gyulára, előadásai hozzátartoznak a gyulai nyárhoz. Két évvel ezelőtt a Hunyadi László című zenedrámával mutatkoztak be, tavaly már láttuk előadásukban a Bánk bánt, az idén a Branko- vics György című opera volt az újdonság, de műsorukon ismét szerepelt a Bánk bán, és ma este az Andante-Allegro című táncjátékot mutatják be. A kolozsváriak minden vendégjátékát a zene és a színBánk bán kész megbocsátani Melindának a történtekért (Kiss B. Attila és Marton Melinda) ház iránti alázat, a hivatás- és küldetéstudat, a lelkesedés jellemzi. Ez hatotta át a Bánk bán szerda esti előadását is. Dehel Gábor rendezői szándékát dicséri, hogy a drámában és az operában eleve meglévő alap- konfliktus, az idegen uralom és az elnyomott magyarság között feszülő, kibékíthetetlen ellentét hangsúlyozása nem nyomja el a benne rejlő emberi sorsokat, tragédiákat, hogy — bár a közelmúlt, de még a jelen is alapos okokkal szolgál a megalapozott aktualitásra — inkább a történet szereplőit, szenvedő alanyait, a cselszövés áldozatait állítja elénk. Az előadás abszolút főszereplője, akinek a megjelenítés is a legszínvonalasabban sikerül, Marton Melinda. Bánk neje, Melinda szerepében a gátlástalan, kegyetlen ármány áldozata, bekerítése, kiszolgáltatottsága, meggyalázása a magyar nép, a nemzet sorsával forr egybe, jelképesen értendő. Marton Melinda nem csak képzett, szépen csengő szopránjával, hanem színészi játékával is magával ragadta a nézőt, uralta a szereplő gárdát. Erőteljes kisugárzása mellett különösen szembetűnt Bánk bán (Kiss B. Attila) kissé törékeny alkata, nem elég markáns alakítása, lírai kettőseikben is Melinda volt a meghatározó. B. Vass Éva (Gertrúd királyné) mezzoszopránja és határozott Tiborc panaszai után összeáll a kép Bánk fejében (Merk István és Kiss B. Attila) fotó: kovács Erzsébet játéka, a Tiborcot alakító Merk István megható szerepformálása és baritonja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a gyulai est emlékezetes maradjon számunkra. Külön tetszett Mátyás Jenő Biberachja, mert a kis karakterszerepből fajsúlyos alakítást tudott kihozni. Erkel Ferenc zenéjének méltó tolmácsolásáért a kolozsvári zenészeket illeti köszönet, karmesterük Háry Béla. Wittlinger Margit díszletei és H. Rosescu Lya kosztümjei jól illeszkedtek a történelmi falakhoz. A színpad közepére felállított feszület (több jelentéssel) és a zárójelenet hatásos trónkoporsója érdemel talán külön kiemelést. Olykor a szépszámú szereplő gárda számára láthatóan szűkösnek bizonyult a várszínpad, pedig igyekeztek a felső erkélyeket és a színpadra vezető utakat is „bejátszani”. A kolozsvári opera Bánk bán előadása méltó tisztelgés Erkel zenéje előtt, és fontos állomás a magyarságtudat építése és erősítése felé. Niedzielsky Katalin A tánc az életem Valkay Ferenc koreográfus hazajött Dunának, Oltnak egy a hangja, ám ezekben a hetekben a Szamos és a Körösök is hasonló zenére hömpölyögnek, mivel kolozsvári művészek vendégszerepeinek Gyulán, a Várszínház ünnepi évadán. A Bánk bán és a Brankovics Gyögy című operák sikere után ma este Vangelis Papa- thanassiou zenéjére komponált, Andante-Allegro című táncjátékot mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera. Valkay Ferenc rendezi az előadást, aki a Bánk bán és a Brankovics György című operák koreográfiáját is készítette. — Hogy egészen pontos legyek, meg kell említenem: a Hunyadi László című előadás koreográfiáját is én készítettem — mondja Valkay Ferenc. — így immár hazajövök Gyulára, hiszen a harmadik évadot van szerencsém ebben a gyönyörű városban munkával töltenem. A ma este látható táncjátékot eddig 22 alkalommal játszottuk Romániában, s a közeljövőben a békéscsabai közönség is láthatja majd. Számomra nagyon kedves a görög származású Vangelis zenéje, ezért a táncszínpadon is a muzsika lesz a főszereplő. Mozgásban pedig az örök emberi érzéseket szeretnénk kifejezni, azt, hogy vannak győztesek és legyőzöttek, s a kapcsolataink sokszínűsége adja az élet szépségét. Művészetünk által az elveszett Paradicsomot áhí- tozzuk, keressük az örökkévalóság sejtelmes kapuját. — A tánc az életem. Temesvárról indult a pályám: 17 éves koromban eltáncoltam a Bah- csiszeráji szökőkút fiatal hercegét. 33 év múlva, ugyanazon a színpadon annak a figurának a megformálásával zárult a pályám, aki megöli a herceget. S a közbeeső három évtized során, amit szerepről egy táncos álmodni képes, nekem mind valóra vált. A Rómeó és Júlia című előadáson voltam Rómeó, Mer- cució és Ti- bald, a Hattyúk tava minden férfi főszerepe rámtalált, s mindmind a nagy feladatok. Egyetlen fájdalmam, hogy A cso- d á 1 a t o s mandarin megformálása kimaradt az életemből. Koreográfusként viszont kárpótolt a sors, hiszen a Harangozó Gyulától Markó Ivánig tartó nagy elődök „Temesvárról indult a pályám...’' alkotásai után én is színpadra formálhattam Bartók Béla remekművét. — Három évvel ezelőtt azt mondta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója: Ferikém, meghívunk Kolozsvárra! Itt az együttes, lássuk, mit tudsz vele kezdeni. Belevágtam. Elhatároztam, hogy híres-neves lesz a Kolozsvári Balett. Barátja, idősebb testvére, néha apukája vagyok a táncosaimnak, akik tiszta szívvel és nagy lelkesedéssel mindent megtesznek, hogy felragyogjon a tehetségük. — Mint táncos, bejártam az egész világot. Balettmesterként se adom alább, és örömmel látom, hogy jó hírünk, nevünk szépen gyarapszik. Bécsi vendégszereplés után a közeljövőben svájci és franciaországi turnéra készülünk. Ebben a pillanatban természetesen az a legfontosabb, hogy a gyulai közönségnek művészi élményeket nyújtsunk. Olyan szép estét kívánok kedves mindnyájuknak, amilyet ez a vendégszerető város joggal megérdemel. Andódy Tibor A képen még próbálja a társulat az Andante-Allegro című táncjátékot, amelynek előadását ma este láthatja a Gyulai Várszínház közönsége. Békéscsabán a Jókai Színházban hétfó'n 20 órakor szerepelnek a kolozsvári vendégművészek ugyanezzel a produkcióval FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A találkozó keretében a tavalyi évadban Don Quijote 1992 címmel rendezett Slanger András produkciót az akkori nemzetközi színházi stábbal fotó: fazekas ferenc Minden út Delfíbe vezet? E nemzetközi produkcióval, mely a Delfiben megrendezendő színházi világfesztiválhoz csatlakozik, már a tavalyi évben is találkozhattak a különleges színházi csemegét kedvelők. Aki igazán színes, nemzetközi színházi kavalkád részese kíván lenni, azt június 26. és július 3. között várják a város különböző helyszínein felbukkanó társulatok. Az akció célja, hogy a részt vevő színészek, rendezők megmutassák, van a színháznak mondanivalója a világ számára, csupán meg kell keresni azokat az értékeket, amelyek összekötik őket, Európa polgárait. Miközben hitet tesznek együvétar- tozásukról, egy pillanatig sem feledhetik saját nemzeti önazonosságukat. Delfíbe menvén egy-egy állomáson, mely az idén Gyula városa, megállnak és bemutatják saját utcaszínházi produkcióikat, majd az itt töltött idő alatt létrehoznak egy közös előadást is, amivel a fesztivál zárónapján, július 3-án este fél kilenckor a vár előtti téren mutatkoznak be. A gyulai megálló azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők kipróbáljanak egy-két szertartást, amely az ókori zarándoklási hagyományokon alapul a híres Delfí szentélybe. A gyulai munka két fő eleme a körmenet és a sorsolás. A különböző társulatok kisorsolják azt a sorrendet, amelyben a következő napokban bemutatják saját produkcióikat és áldozatot tesznek a színlelt Delfi-i oltáron, amely ezúttal a gyulai színpad lesz. Az idei résztvevők között találunk dán, német, észt, szlovén, lengyel, cseh, ír társulatot. Muzslai Katalin
