Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
GYULAI VÁRSZÍNHÁZ >93 1993. június 24., csütörtök Az ünnepélyes megnyitóhoz nem voltak kegyesek az égiek, mintha hiányzott volna, aki a szép időről gondoskodik... Ennek ellenére népes közönség hallgatta végig Fekete György helyettes államtitkár (képünkön) és Pocsay Gábor polgármester beszédét. Majd a szakadó esőben a vártól a művelődési házba vonult az ünneplő és az elhunyt Havasi István igazgatóra emlékező tömeg, hogy ott megtekintse a műsort Fesztiváldíj a Várszínháznak Erkel Ferenc Brankovics György operájának bemutató előadása előtt ünnepélyes bejelentést tett Klenjánszky Tamás, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének társelnöke. A Várszínház részére eljuttatott levél szövegét az alábbiakban közöljük. A Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöksége — a hazai művelődéstörténetben elért értékes sikerek elismeréseként —a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő Gyulai Várszínháznak, a fesztiválszövetség alapító tagjának, a szövetség 1993. március 25-ei közgyűlésén alapított fesztivál- díjat adományozza. A fesztiváldíj átadására az Európai Fesztiválszövetség 1993. október 29—31. közötti budapesti közgyűlése programjának keretében kerül sor. A közgyűlésen Európa legjelesebb művészeti ünnepeinek képviselői vesznek majd részt, ezért kívánjuk közös tiszteletünk és elismerésünk jelképét az ő jelenlétükben átnyújtani. A gyulai polgárok, a színházbarát hazai és külföldi közönség gratulációihoz csatlakozva köszönjük a Gyulai Várszínház támogatóinak és közreműködőinek harmincéves munkáját, amelynek eredményeként a közép-európai fesztiválok körében kiemelkedő pozíciót elérve, hozzájárultak a magyarországi művészeti ünnepek közös tekintélyének erősítéséhez. Klenjánszky Tamás, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének TÁRSELNÖKE A játék megy tovább Sosem gondoltam volna, hogy a meghívások, a szerződtetések, az egyeztetések Nélküle is működhetnek, hogy a próbákat és az előadásokat Nélküle is meg lehet tartani. Pedig egész lényét, ténykedését mindvégig a szerénység, a háttérbe húzódás, a művészet iránti alázat jellemezte leginkább. Egészen sajátos, egyéni hangnemmel sikerült ebben a zűrzavaros világban európai színházat teremtenie. A hiánya furcsa érzés, s ha jobban belegondolok, lelkiis- meret-furdalásom támad. Félek, nem venné jó néven, hogy gyászolunk, szomorkodunk, hogy egyáltalán emlegetjük. Hiszen a mű, a műve él, a színház örök, és a megvalósult álom, amelynek neve Gyulai Várszínház, most, harmincadik születésnapján különös fényében ragyog. Ne árnyékolja hát be a fájó emlékezés — így vélekedne, biztos vagyok benne... A vár előtt, a rondellánál, a tószínpadnál mégis egyre keresem, hozzátartozik ezekhez a történelmi falakhoz — akárcsak a fiatal Koszta Rozó és Simonyi Imre a Béke sugárúti gesztenyefákhoz. A gyermekkoromból szívemben őrzött, kedves, ma is éles gyulai képeimen. N.K. A jubileumi, a harmincadik évad útnak indításakor még Havasi István igazgatóé volt a döntő szó, ám az előadásokon már nem lehet közöttünk... Bánk bán Kolozsvárról A kolozsvári társulat tavalyi gyulai vendégjátékában is Molnár Jánost láthattuk, hallhattuk Bánk bán, Marton Melindát Bánk neje, Melinda szerepében Az irodalomtörténet szerint Katona József Bánk bán drámája nagy hatással volt Erkel Ferenc képzeletére, a mély nemzeti mondandó hosszú évekig foglalkoztatta a zeneszerzőt. Majd elkészült a dalmű, de a kéziratnak sokáig a fiókban kellett megbújnia, várva a bemutatóhoz kedvező, vagy legalábbis enyhébb társadalmi légkörre. Nem csoda, hogy a Bach-korszak szorításában Bánk bán súlyos vádjai, Tiborc szívbemarkoló panasza, a lázadó Petur, a magyar hazafiság magasztalása, a zsarnokság, az idegen uralom leleplezése nem kerülhetett színpadra. A Nemzeti Színház 1861-ben mert vállalkozni a premierre. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékaként már a 29. évadban láthatta a gyulai közönség a Bánk bán című három felvonásos operát, Dehel Gábor rendezésében, Valkay Ferenc koreográfiájában. „Rendezéseim alkalmával nagyon vigyázok árrá, hogy a bemutatott művek ne süllyedjenek a napi politizálás színvonalára, hanem általános emberi érzéseket tükrözzenek. Engem az áldozatok sorsa foglalkoztat, ezért a Bánk bán bemutatásakor Melinda alakját helyeztem előtérbe. O egy politikai cselszövés áldozata, meg kellett alázni, s általa Bánk lett megalázva” — nyilatkozta többek között a tegnap megjelent interjúnkban Dehel Gábor. A főbb szereplők az idén azonosak a tavalyiakkal. Bánk bán Molnár János, illetve Kiss B. Attila, neje, Melinda Marton Melinda, illetve Varga M. Júlia, Petur bán Hercz Péter, Tiborc Merk István (Bancsov Károly). A Gyulai Várszínház ’93 oldalt Niedzielsky Katalin szerkesztette, a fotókat Kovács Erzsébet készítette. vette feleségül. Házasságukból tizenegy gyermek született, a fiúk közül négy követte édesapja példáját. A legtehetségesebbnek Gyulát és Eleket tartották. Eleket apja halála előtt néhány nappal érte agyvérzés, s ezt el akarták titkolni az akkor már nagyon beteg Erkel elől, de az a művészek kifinomult megérzésével mondogatta: — Érzem, hogy megint eggyel kevesebben vagyunk. A zene iránti tehetség, érdeklődés még több generáción keresztül folytatódott a családban. Gyula két gyermeke — valójában Erkel Ferenc unokái — lett zenész, és egy muzsikával foglalkozó dédunokáról, Erkel Sári zenepedagógusról tudunk biztosat. Vélhetően többen vannak, akik szintén a nagy zeneszerző leszármazottjának tartják magukat, de róluk nincs elegendő megbízható adatunk. sz. M., Ferenczy Europress Alma és fája... Erkel Ferenc száz éve hunyt el Annyi bizonyos, hogy a dédapa, Erkel Vilmos a pozsonyi Notre Dame zárda zenemestere volt. Fia, József a. muzsikus pályát választotta, sőt az ő első szülött gyermeke is, akit ugyancsak József névre kereszteltek. Erkel József tanító-zenész és Ruttkay Klára második gyermeke Ferenc, valamint a negyediknek született József (nagyapja emlékére kapta a nevét) választotta a muzsikus pályát, de Terézia lányuk is kiváló zenész hírében állott. Erkel Ferenc — talán természetes — a remek zongoristaként ismert Adler Adélt, Adler György karnagy leányát Korabeli hárfa, mögötte a Bánk bán partitúrája látható Kitől örökölte kivételes tehetségét Erkel Ferenc? — Megjött a maestro! — kopogtatott be 1884-ben az Operaház ünnepélyes megnyitásakor az öltözőkbe a zenekari szolga. — Melyik maestro? — kérdeztek vissza a zenészek. — Hát az Erkel maestro! — méltatlankodott a derék öreg. — Melyik Erkel maestro? — érdeklődtek tovább a muzsikusok. —Az öreg. A fiatalabb, Sándor már itt van régen — hangzott a most már teljesen egyértelmű válasz. Valóban, az Ybl Miklós tervezte szépséges palota ünnepi hangversenyén .előbb Erkel Ferenc, majd Sándor nevű fia vezényelt. De végül is Gyula vagy László, netán Elek is kezébe vehette volna a karmesteri pálcát. A magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz halhatatlan zeneszerzője 100 esztendővel ezelőtt, 1893. június 15-én hunyt el. A centenárium kínálja az alkalmat, hogy bemutassuk Erkelék családfáját, úgy ahogyan dr. Czeizel Endre elkészítette. Az ismert genetikus az öröklődés tanának megteremtőjétől, Francis Galtontól kapott kedvet, hogy megvizsgálja: öröklődik-e a tehetség vagy külső hatására fejlődnek ki a különleges képességek. A nagy zenész famíliákban — például a Bachok között — 64 „számottevő” zenészt talált az orvos-genetikus. Erkel családja nem volt olyan népes, mint a német zeneszerzőé, viszont legalább annyi generáción keresztül kimutatható a muzsika iránti érdeklődés. Németh Amadé zenetörténésztől tudjuk, hogy az Erkelek múltjával kapcsolatos iratok egy része megsemmisült, így csak közvetve, hírlapokból, levelekből, személyes visszaemlékezésekből sikerült összeállítani a nevezetes dinasztia történetét.
