Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

KÖRKÉP 1993. június 23., szerda O Rendkívüli kormányülés Szombaton rendkívüli ülésen vitatja meg a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét — kö­zölte a kormányszóvivő. Juhász Judit elmondta, hogy vasárnap­tól az IMF képviselőivel kon­zultálnak a Pénzügyminisztéri­um vezetői, majd a kormány jövő csütörtöki ülésén véglege­sítik a tervezetet, és azt benyújt­ják a parlamentnek. Új határátkelők Bácsalmásnál A Bácsalmás és Bajmok közötti új határátkelőhely megnyitásá­nak lehetőségeiről kezdtek tár­gyalást tegnap Szegeden a ma­gyar és a jugoszláv illetékesek. A magyar tárgyalóküldött­ség vezetője, Nagy János ezre­des, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyettese a zárt tárgyalás előtti sajtótájé­koztatón elmondta: az új határ- átkelőhely megnyitását a ma­gyar fél kezdeményezte azzal a céllal, hogy közös megegyezés után állandó átjárást biztosítson a határátkelő környékén élő la­kosságnak. Képviselői fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő június 25-én, pénteken 14-től 16 óráig képviselői fogadóórát tart Békés­csabán az SZDSZ Kiss E. utca 8/ 1. szám alatti székházában. Aratás helyett tűzoltás Eleken Tegnap délelőtt Eleken a Ha­ladás Termelőszövetkezet egyik tábláján — valószínűleg a kombájn műszaki meghibá­sodása miatt — jelentős tűz keletkezett. A nagy szárazság­ban gyorsan égett a learatott tarló, de a lábon álló gabona is. Összesen 150 hektár tarló és másfél hektár árpa vált a lán­gok martalékává, valamint a kombájn maga is meggyul­ladt. Aratás helyett a munká­sok a terület körbeszántásával igyekeztek megakadályozni a tűz továbbterjedését. Klubtalálkozó Mezőkovácsházán — megha­zudtolva korukat—hétfőn éjfé­lig ropták a táncot az idős embe­rek; ekkor tartották ugyanis a művelődési központban a kör­nyékbeli nyugdíjasklubok talál­kozóját. A már hagyományos­nak számító rendezvényen a mezőkovácsházi klub 6 környe­ző település nyugdíjasait látta vendégül. A 250 személyes, kellemes hangulatú vacsora után minden klub önálló műsor­ral mutatkozott be. A mezőko­vácsháziak vezetője elmondta, hogy nyári terveik között szere­pel egy Pécs—Harkány útvo­nalra szervezett 3 napos kirán­dulás, amelyen 75 nyugdíjas ve­het részt. FELVÉTELRE KERESÜNK kőműves, ács, asztalos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. ÉRDEKLŐDNI A 324-622-ES TELEFONON. Ritka borsó, ritka répa Aratják az őszi Zsúfolt program a második napon Nem valami vidám aratás az idei; az időjárásnak betudható gyenge terméshozamok láttán miért is lenne kirobbanó jó­kedv a határban. Ami beérett, azt persze le kell vágni — már dolgoznak a munkagépek, a derekán tart az ősziárpa-ter- més begyűjtése. A megye gaz­daságaiban összesen 17 ezer hektáron vetettek árpát az ősszel, s a termésátlag az eddi­giek szerint 2,5-3 tonna hektá­ronként. Ezen belül igen eltérő hozamok mutatkoznak, akadt 1,6 és 4 tonnás hektáronkénti termés is a megyében. Hamarosan beérik az őszi bú­za is. Amint Szabó Imrétől, a Az Erkel-emlékév centenáriu­mi rendezvénysorozatában két­napos tudományos tanácsko­zást nyitott meg tegnap a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban dr. Pocsay Gábor polgármester. A tanácskozáson a kutatók új Er- kel-tényekről, eddig feltáratlan magyar zenetörténeti témákról tartottak előadásokat, amelyek a Magyar Zenetörténeti Tanul­mányok sorozatot gazdagítják. Dr. Bónis Ferenc zenetörté­nész, az Erkel Ferenc Társaság elnöke nyitóelőadásában legel­ső, 1968-as gyulai beszédét idézte Erkel szellemének éb­resztéséről, a kívánságról, hogy legyen Gyula a régi magyar ze­Békés Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetőjétől meg­tudtuk, 110 ezer hektárról kell az idén Békésben betakarítani a gyenge és közepes között válta­kozó termést. Jelenleg viasz­érésben van a gabona, s a nagy szegénységben mindenütt arra törekednek, hogy 15-16 száza­lékos nedvességtartalommal vágják, tehát minél kevesebb legyen a szárítási költség. Leg­hamarabb, feltehetően e hét vé­gén a megye északi térségében kezdődhet a búzaaratás. Ami a többi szántóföldi nö­vényt illeti, a borsó betakarítá­sa befejeződött, hektáronként átlagosan 10-15 mázsa ter­ne kutatásának központja. Úgy tűnik, az 1993-as év teljesíti az óhajt. Az országban a szobor- és emléktábla-avatástól az ünnepi hangversenyekig, opera- és le­mezbemutatókig mintegy 70 je­lentős eseményt tartanak nyil­ván. Ennél is több egy-egy vá­ros, iskola, muzsikáló közösség „spontán” rendezvényeinek száma. Varga Imre és Szerváti- usz Tibor szobrászművészek al­kotásai, a gyulai hangverseny­ősbemutatók, a hangfelvételek bevonulása a nemzetközi le­mezpiacra, a zenetörténeti ta­nulmányok ez évben nyomdába kerülő Erkel-kötete Püski Sán­dor kiadójának jóvoltából—bi­árpát mett. Az árut a Békéscsabai Hűtőházban, illetve a megye­határon túl, Kecskeméten, Nagykőrösön, Hatvanban tud­ták átadni a feldolgozóiparnak a termelők. Az aprómagvak szinte ki sem keltek az idén, a cukorrépa-területnek jó két­harmada — 20 ezer hektárból 14 ezer — maradt meg a bar­kóinvázió után, de az sem tö­kéletes tőállományú. Végveszélyben a kukorica is : ha rövid időn belül nem kap esőt, reménytelen a termés. Rá­adásul 20 ezer hektárt sújtott kisebb-nagyobb mértékben a me­gyében a közelmúltban ajég. T.I. Gyulán zonyíték a magyar szellemi élet igenlő törekvésére. A könyvtárban rövid ideig látható volt a féltve őrzött Er- kel-aranykoszorú, melyet 1888-ban ajándékoztak a ze­neszerzőnek. A könyvtárban az emlékév, a tanácskozás tiszteletére képeslevelezőlap- kiállítás nyílt. Délután az Er- kel-házban dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató új­rarendezett kiállítást nyitott meg, melyet az Erkel-kutatók nevében Szerző Katalin, az Or­szágos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa vett át. Sz. M. Az Országgyűlés tegnap első­ként a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidege­nítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényja­vaslat részletes vitáját folytat­ta. Ezt követően interpellációk és kérdések hangzottak el, majd elfogadta a T. Ház a tár­sadalmi szervezetek költség- vetési támogatásáról szóló ha­tározati javaslatot. A továb­biakban ellenszavazat nélkül jóváhagyta a magyar— spanyol és a magyar—izraeli beruházásvédelmi megállapo­dást, majd határozatot hozott a Duna egyoldalú elterelése kö­vetkeztében szükséges cselek­vési programról. Ezután a kép­viselők folytatták az idei pót­költségvetés általános vitáját. Nem sokkal nyolc óra előtt dr. Zsíros Géza, az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottságá­nak elnöke előterjesztette a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításával összefüggő törvényjavaslatot, de az ellenzéki pártok közös képviselője, Kis Zoltán (SZDSZ) az ügyrendi bizott­ság vizsgálatát kérte abban a vonatkozásban, hogy tekint­hető-e az előterjesztés a mező- gazdasági bizottság javaslatá­nak, mivel az nem tárgyalta meg. A vitát ezért elnapolták. Vastagh Pál (MSZP) a felső- oktatásról szóló törvényjavas­lat vitájában szólalt fel. Mind­két témára visszatérünk. (MTI) Patikatiszta versenyt a patikákba! Egyes gyógyszertári központok — teljesen szabálytalanul — már 1991 óta nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, s így a megyei raktárakba beérkező gyógyszerkészlet nem a megyei állami gyógy­szertárakba kerül, hanem élelmes magángyógyszerészek elhappol­ják, állapította meg interpellációjában Fáklya Csaba Fejér megyei SZDSZ-es képviselő. így az előbbiekben rendszerint tetemes a hiány­cikklista, míg a magángyógyszertárakban csaknem minden kapható. Különösen azokon a helyeken szembetűnő ez, ahol a gyógyszertári központok vezetői magánpatikákban anyagilag érdekeltek. Az inter­pelláló képviselő szerint a tisztességtelen verseny kialakulásához a népjóléti miniszter tevékenysége is hozzájárult. Surján László népjóléti miniszter rámutatott, hogy az a gyógyszer­tári központ, amely jelenleg — sajnálatos módon és az ő szándékai ellenére, de teljesen törvényesen — birtokosa az állami gyógyszertári hálózatnak, a nagykereskedelmi haszon mellett a kiskereskedelmi hasznot is saját magának tudja bezsebelni, ilyen értelemben érdeke az, hogy a saját hálózatába szállítson. Vagyis a dolog pont fordítva működik. A gyógyszertári központokról azért nem sikerült mind ez idáig leválasztani a hálózatot, folytatta a miniszter, mert a központok némely tulajdonosa ennek hevesen ellenállt, valamint el kellett dönte­ni, hogy kié a gyógyszertári központ. Ez ügyben a parlament határo­zott, még ebben az évben megindul a privatizáció, így minden patika azonos helyzetbe kerülhet e X Megújult kiállítás, tudományos tanácskozás Erkelre emlékeztek „...A TÚLZÁS MIN­DIG NAGY VÁLTO­ZÁST SZOKOTT EREDMÉNYEZNI AZ ELLENTÉTES IRÁNY FELÉ...” (Platón) Sáskajárás Helyszíni határszemlén győ­ződött meg a marokkói sáskák kártevéséről tegnap délután Medgyasszay László, a Föld­művelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Pest megyei Tatárszentgyörgyön a rovarok több száz hektáron ká­rosították a növényzetet. Az okozott kárról jelenleg még nincs pontos képük a szakem­bereknek, így azt is a határ­szemle után tartandó megbe­szélésen döntik el, hogy mi­lyen védekezési módot hasz­náljanak. A Pest Megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás igazgatója sze­rint a legegyszerűbb módszer a kártevők vegyszeres irtása. Ehhez a védekezéshez a Shell cég szemlén jelenlévő képvi­selője ingyenes hatóanyagot ajánlott fel. A PERION akkumulátor márkabolt ajánlata, Békéscsaba, Szarvasi út 1. sz. 44 Ah töltött akkumulátor 2 900 Ft 55 Ah töltött akkumulátor 3 200 Ft 66 Ah töltött akkumulátor 4 050 Ft 88 Ah töltött akkumulátor 5 140 Ft 154 Ah töltött akkumulátor 8 990 Ft 196 Ah töltött akkumulátor 10 990 Ft 210 Ah töltött akkumulátor 11 870 Ft A fenti árak az áfát is tartalmazzák! Akkutrade Kft., Nyíregyháza Árverseny a gabonapiacon (Folytatás az 1. oldalról) Vállalatunknak tehát megvan a szükséges feldolgozó kapa­citása. A tárolással sem állunk rosszul. A megye területén — megfelelő elosztásban — a 70 ezer tonna saját kapacitás mel­lett további 60 ezer tonna kö­zös tárolónk van. — Elkezdődött az aratás, vannak-e már megkötött felvá­sárlási szerződéseik? — A szerződéseket folya­matosan kötjük, reális esély van arra, hogy a célul kitűzött mennyiséget a megye 350— 400 ezer tonna (várható) ter­méséből mi vegyük meg. — A tucatnál több kereske­delmi cég megjelenése érezte- ti-e hatását az árakban, ma­gyarán a termelőknek lesz-e hasznuk a többcsatornás érté­kesítési lehetőségből? — Csak az a kereskedő szá­míthat sikerre, aki a legtöbbet fizeti a terményekért. Remé­lem, hogy a gabonaforgalmi vállalat további privatizációja sem a monopóliumok kialakí­tását szolgálja. — Az sem mindegy, hogy mikor kapják meg a pénzt a termelők. —A gabonaforgalmi vállalat 10 munkanapon belüli átutalás­sal fizet vagy hetente egyszer készpénzzel. A felvásárláshoz szükséges pénz rendelke­zésünkre áll, a mögöttünk álló Limpex Rt.-nek köszönhetően. Lovász Sándor Előnyben a túlsúlyos (Folytatás az 1. oldalról) Az árak a súlytól függetlenül ugyanazok: 68, illetve 78 forint kilónként — tájékoztatott Za- horán Miklós. A kifizetés határ­idejéről elmondta: csak a Tarta­lékgazdálkodási Igazgatóság­gal kötött szerződésük után igé­nyelhetik a pénzt, emellett a jóváírások, majd a banki elszá­molások körülbelül 25 napot vesznek igénybe. Amint szám­lájukon a pénz, öt banki napon belül fizetnek. Mindez azt je­lenti, hogy a túlsúlyos sertések gazdái a felvásárlástól számított 30 nap múlva juthatnak pénzük­höz. Â kis súlyú sertések kifize­tési ideje jelenleg 80—90 napra tolódott. Itt javulás várható, mert míg a húskombinát állami felvásárlást végez, a saját felvá­sárlás csökken, az ez idő alatt befolyó pénzeket a hátralékok rendezésére fordítják. A kis sú­lyú sertések esetében is a kifize­tés 30—40 napra rövidülhet, igaz nem rögtön, körülbelül másfél hónap múlva normalizá­lódik a helyzet. A kifizetés módjában egyébként új gyakor­latot vezetnek be. Ezentúl nem a felvásárló fizet, hordja táskában a pénzt, hanem az Agrobankkal való megállapodás alapján csekket kap a termelő a vételár­ról. Ezt postán válthatja be. A lépésre a biztonságosabb pénz­forgalmazás miatt van szükség. Szőke Margit Sarakba szárítva Kinek az igazsága? Hallgatom a televízióban, hogy megalakult egy új párt Jgaz- ság” néven. Íme, megint egy különbözőség bizonysága — gondolkodom el a hallottakon. Naponta tapasztaljuk: hol az egyik, hoi a másik koalíciós vagy ellenzéki pártból válnak, lépnek ki emberek, csoportok, hogy új frakciókat, új kis pártokat alakítsanak. Úgy tűnik, mintha ebben a nagy demokráciában valahogy kezdenénk elveszíteni értékeinket. Egyszerű emberek fogalmazták meg a kérdést:,Milyen alapon váltják az általunk megszavazott bizalmat ezek az emberek aprópénzre?” S való­ban — ha jól átgondoljuk — a szólamok mögül legtöbbször kilóg a lóláb. Mert kinek az érdekében történnek ezek az átalakulások? Nem hinném, hogy egy-egy személyes csatáro­zás után a pártból kilépő, átlépő parlamenternek eszébe jutna, hogy mit is gondolnak erről a választópolgárok. Tények sora bizonyítja: elsősorban mindenki a saját, egyéni elképzeléseit próbálja érvényre juttatni. Ez persze nem is lenne baj, ha az egyéni elképzelés valahol találkozna a tömegek igényeivel és gondolataival. Tévedés ne essék, nem a többféle szerveződés ellen szólok, mert a demokráciában elengedhetetlen a kontroll, de meggyőződésem: 10-20 fős csoportok, 40-50 fős pártok sokasága komolytalanná teheti a választásokat. Mert — mint egyik idős bácsi fogalnmzta—csupán néhány ember véleménye nem ugyanaz, mint a több ezer igazsága. Halasi Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents