Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1993. junius 22., kedd « Utolsó nap az iskolában A medgyesegyházi általános iskolában az utolsó tanítási na­pon együtt rendezték meg a már hagyományosnak számító bolondballagást és a gyermek­napot. Az egész napos prog­ramban a vidám évbúcsúztató után a játszóházban gyöngyfű­zésben, számítógépes verse­nyen, gyurmázásban és papír­hajtogatásban mérték össze „erejüket” a tanulók. A játé­kos vetélkedő után közös éneklés és táncház követke­zett. Délután pedig a ballagó nyolcadikosok kézilabdában mérkőztek meg a pedagógu­sok csapatával. MOL-privatizáció Mintegy egyírűlliárd forint ér­tékű MOL-részvényt kínál fel az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság kárpótlási jegyért — közölte Sepsey Ta­más címzetes államtitkár, a Kárpótlási Hivatal elnöke Nyíregyházán egy privatizá­ciós konferencián. A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) tulajdonosi jogait az Állami Vagyonkezelő Részvénytár­saság (ÁV Rt.) gyakorolja, ezért a kárpótlásijegy-rész- vénycsere akció részleteiről az állami szuperholding, ponto­sabban a szervezet adhat csak részletes felvilágosítást. / Óvodapedagógiai nyári egyetem A környezeti nevelés a köz­ponti témája a hétfőn Kecskeméten megkezdődött óvodapedagógiai nyári egye­temnek. A Kecskeméti Taní­tóképző Főiskola és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat — a művelődési és köz­oktatási tárca támogatásával — a kurzust immár huszadik alkalommal rendezte meg. Az ország minden részéből érke­zett másfélszáznyi óvodape­dagógus és általános iskolai tanító részvételével zajló, csütörtökön záruló rendez­vény középpontjába nem vé­letlenül került ezúttal a kör­nyezet, egy esztendeje kap­csolódott be ugyanis hazánk két felsőoktatási intézménye — az Esztergomi, illetve a Kecskeméti Tanítóképző Fő­iskola — az Amerikai Egyesült Államokból kiindult úgynevezett kör-lánc prog­ramba, amely a környezettu­datos magatartásra, az élet tiszteletére való nevelést tűzte ki célul. Az óvodapedagógiai nyári egyetem az egyeszten- dős munka értékelésén, a ta­pasztalatok összegzésén kívül jó alkalom azoknak a módsze­reknek a széles körű terjeszté­sére, amelyekkel már kisgyer­mekkorban felkelthető az ér­deklődés a környezet iránt, s amelyek megalapozzák a kör­nyezet védelméhez szükséges további ismereteket. Boncolás árán vásárolt könyvritkaságok Magán Kner-múzeum Dr. Tímár Károly nyugdíjas kórboncnok főorvossal majd­nem minden kulturális esemé­nyen találkozni Pécsett, de sa­ját bevallása szerint nem saj­nálja a fáradságot, hogy akár az ország másik felébe elutaz­zék megnézni egy kiállítást, egy új múzeumot. Az elmúlt évtizedek során sokat utazott Gyomára... Egy napos dél­előtt, miközben egyre több könyv került le a polcról a ke­zébe, elmesélte, hogy miért. — Édesapám tanító volt, mi, gyerekek minden alkalom­ra könyvet kaptunk ajándékba, még ma is megvan a Simonyi óbester. Jómagam szenvedé­lyesen csak pécsi egyetemista koromban kezdtem el gyűjteni a könyvet, mégpedig a gyomai Kner Izidor és később Imre által 1882 és 1940 között ki­adottkönyveket. 1951-ben let­tem orvos, kórboncnok, akko­riban 60 forintot fizettek egy boncolásért. Pécsről elkerülve Győrött, Sopronban bújtam az antikváriumokat, később Veszprémben, és levelezés­ben is állottam több híres an­tikváriussal, akik időről időre szereztek nekem egy-egy Kner-könyvet. Már amennyire a pénztárcám megengedte, 20—30 forintot mindig rá­szántam a gyűjtemény bővíté­sére. —Amit, gondolom, sose le­het teljessé tenni... — Sajnos, így igaz. Mert nem pusztán könyvekről van itt szó, az 1892-es Boldog Margit életétől az 1940-es Misztótfalusi Mentségé-ig (kb. 400 kötet), hanem forga­lomba sose került, csak gyűj­tőknek, barátoknak készült kis remekművekig. Minikönyvek terén 150-nél tartok, ez alatt a 15x15 centiméternél kisebb kiadványokat értem. Arra nem is merek gondolni, mi minden hiányzik abból, amit szeret­nék, ha meglenne. De nyom­tattak Knerék számtalan szebbnél szebb reklámfüzetet, prospektust cégek számára, báli meghívókat, sőt iskolai bi­zonyítványt, cselédkönyvet is! — Miért éppen a Kner-cég, Dr. Tímár Károly gyűjteménye előtt fotó:.laufer László gondolkodott már ezen ? — Tetszett nekem az a ma­gatartás, ahogy Kner Izidor, ez a Galíciából érkezett ember a magyar irodalmat, könyvésze­ti támogatta. Ráfizetéssel adott ki olyan szerzőket, akik éppen nem voltak divatosak, nem lehetett keresni rajtuk. El­sőrendű grafikusokat, tipográ­fusokat alkalmazott. Érdekes megjegyezni, mikor Gyomán épült a vasút, elintézte, hogy a nyomda felé egy külön rako­dóvágányt építsenek. Hiába, az iparosok között a nyomdá­szok mindig is urak voltak egy kicsit, cilinderben jártak és fantasztikusan tudták a ma­gyar helyesírást. — El is olvasta az összes Kner-könyvet? — Ha nem is az utolsó példá­nyig, de nagyrészüket igen. Kner a század elején egy egész sorozatban adta ki például az északi szerzőket, akiket a kutya sem ismert és olvasott addig. —Van-e konkurenciaharc a Kner-gyűjtők között? — Kétségtelen, hogy nem egyedül gyűjtöm őket. Ma­napság nagyon megszaladtak az árak is, nyugdíjasként nem is fájdítom utánuk a szívem. Aukciókra sem járok már. A nyomda mai utódjával tartom ugyan a kapcsolatot, ha tehe­tem elutazom arra a vidékre, mert nekem mindig sokat je­lent, ha megnézhetem az otta­ni múzeumot — mondja Tí­már úr, s úgy emeli le a polcról a Kner-könyveket, mintha sa­ját gyermekei lennének. Méhes A munkanélküliek üdültetéséről Januártól változott az üdülte­tési rendszer. Erről már több alkalommal tájékoztattuk ol­vasóinkat, a munkanélküliek számára azonban még mindig nem teljesen világosak a lehe­tőségek. Miként üdülhet a munkanélküli és családja, er­ről tájékoztatta lapunkat Bá­nyai János, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóri­umának sajtóreferense. — A változások igazságo­sabb, reméljük rugalmasabb megoldásokat hoznak majd — mondta Bányai János. — A kedvezményeket az emberek differenciáltan kapják meg és nem egységesen az üdülőjegy árában. A nyugdíjasok és mun­kanélküliek esetében nyugdí­juk, illetve segélyük mértéke szerint változhat a saját és a házastársi támogatás. —Mit jelent ez forintban? — Tízezer forint segélyig vagy nyugdíjig 7 éjszakás üdülésnél 4000 forint. Tizen­ötezer forintig 3000, 20 ezer forintig 2000, 20 ezer forint felett 1000 forint lehet a maxi­mális támogatás. A hozzájáru­lás mértéke nem haladhatja meg a részvételi jegy árának 50 százalékát. Ha az üdülés' nem 1x7, hanem 2x7 éjszakás, a támogatás a második hétre is igénybe vehető. — Az élet sokféle változatot produkál... — Egyszerű a helyzet ak­Véradás ­A közelmúltban szervezett eredményes kiszállásé» véradást az orosházi véradóállomás a tót- komlósi Viharsarok Tsz-ben. Az idén ez volt a harmadik véra­dás a községben, márciusban a községi könyvtárban, április­ban a Serkövben szervezték meg aktivistáink a véradást. A Viharsarok szövetkezet­ben 91 dolgozó jelentkezett véradásra, köztük volt a szö­vetkezet elnöke és a község polgármestere is. A véradás után a szövetkezet ebéddel vendégelte meg az önzetlen, segítőkész véradókat. Az orosházi véradóállomás főorvosa, dr. Antal Mihály rö­vid kis ünnepségen köszönetét fejezte ki az áldozatkész vér­adóknak, majd a többszörös véradók oklevelet és ajándé­kor, ha a házastársak mind­egyike nyugdíjas vagy munka- nélküli. így mindketten meg­kapják a jövedelmük szerinti támogatást. Ha az egyik házas­társ aktív dolgozó, kedvezőbb, ha munkahelyén kéri az üdülé­si támogatást. Ott ugyanis fi­gyelembe vehetik szociális helyzetét, gyermekeinek szá­mát. így akár a jegy árának felét is elérheti a támogatás. — Hogyan segíthet a mun­kahely? — Lehetséges, hogy a pi­henni vágyó dolgozónak a ne­vére szóló lebélyegzett megbí­zólevelet ad, amelyet a Nem­zeti Üdültetési és Vagyonke­zelő Rt. legközelebb eső érté­kesítési irodájának címeznek. A levélben annak kell szere­pelnie, hogy munkatársuk 2,3 vagy 4 személyes 1x7 vagy 2x7 éjszakás üdüléséhez annyi támogatási utalvány vásárlá­sát kérik, hogy az érje el a részvételi jegy árának 50 szá­zalékát. —Megyénkben hol találha­tók ezek az irodák? — Gyulán az Erkel Hotel­ben van a megyei központunk és Békéscsabán az Andrássy út 12. szám alatt található a meg­bízottunk. A nagy érdeklődés miatt júliusra és augusztusra elfogytak az utalványos támo­gatással igénybe vehető je­gyek. Júniusra még van vá­laszték. életmentés kot vehettek át a szövetkezet vöröskeresztes alapszerveze­tének titkárától. Ezúton is szeretnénk köszö­netét mondani a község min­den véradójának és minden olyan vezetőnek, aki szemé­lyes példamutatásával is részt vesz a mozgalomban. Szükségesnek tartjuk azon­ban hangsúlyozni, hogy a vér­adómozgalom eredményeinek megőrzése, a megfelelő vér­mennyiség biztosítása csak akkor teljesíthető, ha az állami és gazdasági vezetők a jövő­ben is támogatják a véradások szervezését, és a véradók érzé­kelik a munkahely és a társa­dalom megbecsülését. Czirbus Sándorné, a községi Vöröskereszt TITKÁRA Tótkomlósról - tótkomlósiaknak Szeretlek is meg nem is? Illyés Sándor ügyükkel már mindenütt járt, ahol fogadták. Mert volt, aki még arra sem érdemesítette, hogy levelére válaszoljon. Mint sokan má­sok, ő is úgy érezte, talán a sajtó segíthet. — A Békéscsabai Állami Gazdaság dolgozója voltam, mint azok is, akiknek képvise­letében felkerestük Önöket. Még Bacsa Vendel idejében, pontosabban 1990-ben CSÉB-évgyűrű biztosítást kaptunk közel kétszázan azok, akik 25-30 éve dolgoztak a gazdaságban. —Ez egy szép gesztus... — így igaz, de tessék várni. A gazdaság sok millió forintot fizetett be az Állami Biztosító­hoz még 1991 év második felé­ben is. Úgy tudtuk, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, illetve a kötvény kitétele szerinti öt év eltelik, megkapja a befizetett összeget. —Gondolom, jó helyen van a gazdaságban, hiszen előbb- utóhb, ha letelik az öt év meg­kapják a kötvényt... — Miért tetszik gondolni? A logikus az lenne, de megtud­tuk-, hogy rajta van a gazdaság „keze”, azaz a gazdaság ren­delkezik vele. Magyarul sze­retnek is meg nem is minket. Adtak is meg vissza is vették. — Kaptak róla értesítést, hogy visszavonták a biztosí­tást? — Nem. De arról sem kap­tunk, hogy rendelkezünk egy CSÉB-évgyűrű biztosítással. Mi pedig szeretnénk hozzájut­ni, ha már kedvezményezet­tek vagyunk. —Szeretnék a pénzt kivenni? — Szó sincs róla! Úgy tud­juk, hogy a gazdaság olyan rosszul áll anyagilag, hogy utol­jára 1991 második felében fizet­te be a biztosítást. Egyébként én már egy éve nem vagyok a gaz­daság dolgozója, sőt azok közül, akik ezt a kedvezményt annak idején megkapták, sokan már nyugdíjban vannak. Ha vi­szont a kötvény a birtokunkban van, mi úgy fizetjük, ahogy tud­juk. Attól tartunk, hogy mivel az állami gazdaság felszámolás alatt áll, öt év elteltével erre a biztosításra már senki sem fog emlékezni. Sőt mivel a gazda­ságnak jogában áll a már befize­tett összeget visszahívni, tar­tunk tőle, hogy ebből mi már semmit nem élvezünk. — Próbáltak ebben az ügy­ben az illetékesekkel beszélni? — Egyszerűen még választ sem kapunk a gazdaság jelen­legi vezérigazgatójától... —Nem Önök az egyetlenek. A vezérigazgató úr, ki tudja miért, engem sem méltat vá­laszra. Hatszor kerestem tele­fonon, személyesen. Visszajel­zést sem kaptam, hogy tud-e, akar-e egyáltalán fogadni. — Ezért nem tetszik nekünk ez az egész biztosítási ügy. Béla Vali Mint Tótkomlós szülötte és szerelmese úgy gondolom, nem egyszer tettem tanúbi­zonyságot szülőhelyem szere- tetéről. Most tollat ragadtam, hogy idősnek és fiatalnak egyaránt szóló tótkomlósi tör­téneteket elevenítsenek fel. Hiszem azt, hogy ezek olvasó­imnak maradandó élményt fognak nyújtani. Munkássá­gom elérkezett ahhoz a stádi­umhoz, hogy Tótkomlósról szóló írásaimat összegyűjtsem és kiadványban közreadjam. Úgy gondoltam, e könyv szerény hozzájárulást jelent községünk megalapításának 250. évfordulója méltó megünnepléséhez. Ezért ké­réssel fordulok Tótkomlós polgáraihoz és barátaihoz. A mai helyzetben ez a szándék csak összefogással valósítható meg, így a siker nem a szerzőé, hanem mindnyájunké — Tót­komlósé lesz. A könyv nyom­dai megjelentetése csak az Önök anyagi segítségével le­hetséges, ezért támogatásra számítok a község önkor­mányzatától, a társadalmi szervektől, politikai, kulturá­lis és sportegyesületektől, to­vábbá gazdasági egységektől. Tótkomlós összes áldozatkész polgárától. A felajánlott összeget ké­rem a Tótkomlósi Körzeti Ta­karékszövetkezet 264-98-31- 3/00990 számú csekkszámlára „Tótkomlós 250 éves” megje­löléssel befizetni szíveskedje­nek (5900 Tótkomlós, Kos­suth u. 1.) A támogatók nevei természe­tesen szerepelni fognak a könyv­ben. A csekkszámlára történt befizetéssel egy időben szíves­kedjenek ajánlott levélben megrendelésüket címemre elküldeni. A megrendelésben kérem feltüntetni, ki hány köny­vet igényel. A könyv terjedelme körülbelül 200—220 oldal fényképekkel és illusztrációval, ára vászonkötésben előrelátha­tóan 450—550 forint körül lesz. Skrabák Mihály 1106 Budapest, Tölcsér u. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents