Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-21 / 142. szám
1993. június 21., hétfő © Mezőhegyesről indult, Békéscsabán folytatta és most a Bp. Honvédhan a nehéz kategória bajnoka lett Rezgő Zoltán A BLK Németh István, Strobl Dorottya, He- vesy Barnabás, Stelczer Viktor összeállítású bajnokcsapata Díjugrató lovasok országos bajnoksága, Mezőhegyes Rezgő Zoltán és a BLK a „nehéz” bajnok A lovasoknál szokatlan bajnokfürdetéssel fejeződött be vasárnap délután Mezőhegyesen a díjugrató lovasok idei országos bajnoksága. Az egykor Mezőhegyesről indult 36 éves Rezgő Zoltánt az egyik akadály vizében fürösztötték meg — az elmúlt év háromszoros bajnoka, az Orosházáról idén a Pest megyei Nagybörzsönybe költözött Göttler Vilmos , javaslatára”. Az új bajnok békésen tűrte az avatási ceremóniát, hiszen a könnyű kategóriában két alkalommal már nyert aranyérmet, de a nehéz kategóriában—sok hazai és nemzetközi győzelem után — először vehette át a Platthy József- emlékserleget. Bár a csapatverseny után nem volt éppen a legjobb a hangulat a mezőhegyesiek háza táján, de az egyéniben Szász Attila végül a dobogó második fokára állhatott, és erre Sovák Péter edző azt mondta: „Randi formája megnyugtató és araszolhatunk a világkupa-döntő felé. És ez a legfontosabb! KrucsóFeri Effendi- vel a középkategóriában ugyancsak dobogós tudott lenni, ezért is indult a csapatban másik lovával. Ugyancsak dicséretes, hogy Szász Attila Szirénnel megnyerte a juniorok döntőjét és végül 12 hibaponttal harmadik lett. De térjünk vissza még a szombati eseményekre, hiszen a csapatbajnoki döntő is megérdemli. Végül is az esélyesek osztoztak egymás közt az érmeken, győztes megérdemelten a legegységesebb, tavaly csak ezüstérmes Budapesti Lovasklub négyese lett. Természetesen már ekkor is folyt a találgatás, hogy az addig mutatott forma alapján ki lehet az egyéni bajnok. „Én aligha -— válaszolta kérdésünkre Göttler Vilmos, s hozzátette: Rablónál ma vannak ebben a mezőnyben jobb lovak, »0« tud két napig akár háromszor is hibátlanul teljesíteni egy pályát, de aztán képes összeborogatni is az akadályokat.” Nos, mint kiderült, Göttler nem az ellenfelek szájából akarta kiénekelni a sajtot, mert a döntőre nyolc hibaponttal érkezett lovával. Hibátlanul a vasárnapi döntőre csak Rezgő és a kiskunhalasi Fazekas készülhetett. Először mégis az egyetlen hölgy lovas, a váci Fodor Gabriella szolgált meglepetéssel, hiszen mind a 12 akadályt hibátlanul teljesítette. (Csak hát 23 hibapontja már volt...) A nagy taps azonban így sem maradt el, hiszen mellette csak Rezgő volt a döntőben — ismét — hibátlan. Kettőjük között tehát összevetés döntött. Itt elsőre mindketten az utolsó akadályt rontották, a négy-négy hibapont tehát még nem jelentett végső döntést. Másodszorra már csak hat akadállyal kellett megküzdeniük, ám Atyafi a másodiknál hirtelen balra fordult ugrás helyett, majd — ha finoman is — ledobta gazdáját. A szabály pedig ilyenkor nem mond mást, mint kizárást! Rezgő viszont újfent bebizonyította, hogy ezen a hétvégén ő a legkiegyensúlyozottabb Theseussal. Eredmények. Második nap. Stílus- verseny: 1. Szarka Ferenc (Gazdász SE Kaposvár) Ragyogó n. 1. 12,20, 2. Székely (Hódmezővásárhely) Fáraó n. 1. 11,90,3. Stelczer (BLK) Golden Sun n. 1. 11,60 ponttal. Középkategória, középdöntő': 1. Fodor Gábor (HÖR Dózsa) Amazon n. 1. 0—32,20, 2. Fodor (HÖR Dózsa) Zenit n. 1. 0—37,90, 3. Kovács (Lajta Hanság Rt.) Keramit n. 1. 4—35,30 hp. Junior középdöntő': 1. Sándor Ferenc (Vámospércs) Color n. 1. 0—78,20, 2. Sós (HÖR Dózsa) Királynő n. 1. 4—80,0, 3. Nagy Andrea (HÖR Dózsa) Zója n. 1. 4—82,60 hp. Kezdő lovak, középdöntő: 1. Lengyel Róbert (Vámospércs) Cicus n. 1. 0— 76,30, 2. Bálint (Dég) Ayua n. 1. 0— 78,50, 3. Nádházy (Debreceni ÁG) Vihar n. 1.0—79,90 hp. Felnőttcsapat. Bajnok: Budapesti Lovas Klub (Stelczer Viktor, Németh István, Hevesy Barnabás, Strobl Dorottya) 20, 2. Határőr Dózsa SE 24, 3. Pest megyei Területi Szövetség 35, 4. Debreceni ÁG 55,5, 5, Bp. Honvéd 64, 6. Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. SE (Szász Attila, Krucsó Ferenc, Sás Menyhért) 81,5 hp. Harmadik nap. Kezdő lovak. Döntő: 1. Fodor (HÖR Dózsa) Dália n. 1. 0—36,87, 2. Szarka (Kaposvári Gazdász) Ragyogó n. 1.0—43,93, összevetés után, 3. Lengyel (Vámospércs) Cicus n. 1. 0—32,16. Bajnok: Fodor Gábor, 2. Szarka, 3. Lengyel 4—4 hibaponttal. Junior. Döntő: 1. Szász (Mh.) Szirén n. 1. 0—35,31, 2. Sándor (Vámospércs) Color n. 1. 0—36,67 öv., 3. Sós (HÖR Dózsa) Trojka n. 1. 4— 86,81. Bajnok: Sándor Ferenc 4,2. Sós 8, 3. Szász A. 12 hp. Középkategória. Döntő: 1. Fodor, Zenit n. 1.0—37,00,2. Krucsó (Mh.) Effendi 0-^13,55, 3. Fazekas (HÖR Dózsa) Urán n. 1.4—36,72 öv. Bajnok: Fodor Gábor 0, 2. Kovács (Lajtahansági Rt.) Keramit n. 1. 4, 3. Krucsó 8 hp. Nehéz kategória. Döntő: 1. Rezgő (Bp. Honvéd) Theseus n. 1. 4—50,30, 0—45,63, 2. Fodor Gabriella (Váci Korona SE) Atyafi n. 1. 4— 45,18, kizárva. Kétszeri összevetés után. 3. Varró (HŐR Dózsa) Királymező n. 1. 4—86,64 hp. Bajnok: Rezgő Zoltán (Edző: Széplaki Pál) 0, 2. Szász A. 8,3. Fazekas, Zápor n. 1. 8,4. Varró 12, 5. Fodor Svéjk n. 1. 12, 6. Göttler (Nagybörzsöny) Rabló n. 1. 16 hp. F. I. mmmmm Hevesy Barnabás a nehéz kategória lekönnyebb akadálya fölött a szerző felvételei / Újra a kék jelzésen a Kulich „túracsapata” „Azt mondják, mi őrültek vagyunk...” Ha minden úgy alakul, ahogy hónapok óta tervezik (és miért ne alakulna úgy), akkor ezeket a sorokat most a vonaton olvassák a békéscsabai 10-es számú Kulich Gyula iskola leglelkesebb túrázói. A csapat menetrendje ugyanis így kezdődik: 1 nap, június 21., hétfő; utazás Zircre. Indulás Békéscsabáról az Alföld Expresszel. Bp. Déli pu. 12.20—14.14, Veszprém. 14.26—15.06, Zirc. Szállás a Békefi Antal Általános Iskola tornatermében. Étkezés: reggeli, ebéd, vacsora az otthonról hozott hideg élelem... Szóval mától búcsú a paplanos ágynak, igaz a csapat tagjainak ez meg sem kottyan, hiszen már harmadszor vágnak neki az országos kéktúra útvonal valamelyik szakaszának. Tavalyelőtt Velemtől Sümegig gyalogoltak el, a 160 kilométeres utat tavaly a Sümeg és Zirc közötti követte, ekkor már 180 kilométert teljesítettek két hét alatt, de az idén sem adják alább, sőt! Július 5-én az utolsó, 21 kilométeres Pilis- csaba—Hűvösvölgy szakasz végén újabb, minden bizonnyal felejthetetlen élmény végére érnek. De hogyan is kezdpdött? Mégacsakaz„...ÁC/Ó” volt olvasható a táblákon, amikor az iskolai könyvtárban erről beszélgettünk. A többiek nevében is leginkább a 8/c-s Kompár Bea szavait jegyezhettük fel, lévén ő a csapat megszavazott szóvivője is. Amúgy ősztől a mohácsi, két tannyelvű Kisfaludy gimnáziumban tanul tovább, de mint mondja, jövőre újra itt lesz, mert a tanár bácsiék szívesen fogadják azokat is, akik most elbúcsúztak az iskolától. — Tizennyolcán kezdtük és senki sem „futamodott meg”, hiszen tetszik látni, óriási a lelkesedés, sokan már félig becsomagoltak. Mi a legfontosabb kellék? Egy csővázas hátizsák, amelyből lefelé csak a lábunk látszik ki... Először mindenkinek a hálózsákot kell beletennie, az sose maradhat itthon... Nem sátorban alszunk, ottani iskolákban kerestünk kapcsolatot. így biztosabb, Mokrán tanár bácsi már év közben lelevelezte. Erről Bánszki Lacinak mindjárteszébe is jut valami:—Egyszer úgy volt, még Velemben, a legelső állomáson, hogy sátorban alszunk, ám elfelejtették felállítani a sátrat a vendéglátók, de nagyon rendesek voltak, mert bevittek bennünket a szállóba. És nem került többe... Hogy hol a jobb, arról vita sem lehet, a kérdésre nagy nevetés és egyöntetű, „hát a tornateremben!”— felkiáltás a válasz. — Általában hajnalban szoktunk indulni — veszi vissza a szót Bea, de legkésőbb hatkor már mentünk, hogy délre odaérjünk a napi célig. Az egész délután aztán a helyi érdekességekkel való ismerkedésé volt. Elsőnek a múzeumba mentünk, de a strandot sem kerültük el. A szajki tóban is fürödtünk. Â víz említésekor Thúróczy Zolinak viszont eszébe jut az eddigi legizgalmasabb élménye, amikor az Ablánc-patakon keltek át, térdig süllyedő iszapban, meg plusz a víz. Ráadásul utána egy csalánerdő következett. No ezek csak a leggyorsabban „bekattanó” élmények, mert a végén abban maradunk: az egész együtt volt maradandó és nagyszerű élmény. — Már negyedikes korunk óta rendszeresen túrázunk a DSK keretében, szinte minden hónapban elmentünk a hegyekbe erőt gyűjteni. Az elején néha még nyomta a hátizsák a vállunkat, fájt a lábunk, de fokozatosan belejöttünk. A második nyár azért volt nehéz, mert elég nagy volt a szintkülönbség. De a felnőttek, Mokrán János tanár bácsi, Néma Szabolcs testnevelő és Kis Sándor bácsi — aki külső tag — mindig segít, amikor kell. Mokrán tanár úr fontosnak tartja megjegyezni: — Már korábban is jártunk teljesítménytúrákra, megtettük például a „Karancs 35"-öt szakadó esőben és a „Körös 50"-et tűző napon és minden tavaszi szünetben is mindig tettünk egy felkészülési túrát, hol a Vértesben négy napot, aztán a Mátrában hatot, idén a Mecsekben ötöt. Ilyenkor egyfolytában „menetelünk”. A mostani ígérkezik a legkeményebb próbatételnek, épp olyan hosszú, mint a Békéscsaba—Budapest távolság... Mindent előkészítettünk, reméljük most is jól sikerül. Csak köszönettel tartozunk azoknak az iskoláknak, amelyek ingyen adják ide a tornaterüket szállásnak, mint például most a piliscsabaiak, az isztimériek 199) vagy Dorogon a városi sportcsarnokot is ingyen kaptuk meg. Általában 100—150 forintért tudunk szállást biztosítani, ha nem iskolában sikerül, akkor 250—300 forint. Ez nagyjából napi 5—600 forint személyenként. A szülőké mellett felhasználjuk a pályázaton elnyert pénzeket és a támogatókét, idén például az „Atrium” építőipari kisszövetkezet, a Forszog Kft., az Agroker és a Praktikomp Kft. segít sokat. A békéscsabai gyerekek távolabbi célja, hogy végigjárják a dél-dunántúli és a még csak félig kijelölt alföldi kék-túra szakaszt is. Összesen hat szakasz ez, a mostaniakkal feltétlen szeretnénk végigjárni a következő három nyáron. Ez eddig összesen 3000 hazai túrázónak sikerült, Békésből például néhány volt kulichos diák, Ábe- lovszki Anita, Puskás Péter, Szokolai Róbert, Komlódi Tamás. Közben pedig már valószínű kialakul az iskolában a felsősökből egy most verbuválódó társaság is, akik majd újrakezdik... Akik szintén nem mondják azt, mint a mindig itthon maradók egy része: „Ti őrültek vagytok!” Mire Thúróczy Zoliék nyomban rávágják: „Vállaljuk. Mi őrültek vagyunk! És majd küldünk üdvözletei nekik a Zirc melleti vízimalomtól és a római fürdőtől, vagy Hűvösvölgyből...” Fábián István Útra készen! Csapatfotó az indulás előtt fotó: fazekas ferenc
