Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19-20 / 141. szám

&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1 CSALÁD - OTTHON 1993. június 19-20., szombat-vasárnap £ \ © Morzsák a gyógyászat történetéből Fürdők A fürdők ma is tisztasági és egészségügyi célt szolgálnak ugyanúgy, mint az ókorban a görögöknél és a rómaiaknál, va­lamint a középkor elején a ger­mán, skandináv, hun, magyar, finn és szláv népeknél. Mind­ezek a népek előszeretettel fürödtek a tavakban, folyóvi­zekben, meleg forrásokban. A kereszténység felvétele­kor a szerzetesek eleinte tiltot­ták a fürdőket, mivel a fürdőtől való tartózkodást az önsanyar­gatás egy nemének tekintették és útnak a szent élet felé. E célból tartózkodott a fürdőktől II. Endre királyunk leánya, Er­zsébet is, bár 540 körül már Szent Ágoston az apácáknak is megengedte a havonkénti für­dést. A papok már ebben az időben nagyban előmozdítot­ták a fürdőzés elterjedését az­zal, hogy a klastromokat lehe­tőleg meleg források mellé építették, és a kolostoraikban a fáradt utasok és betegek részé­re fürdőket rendeztek be. Az 1000. év utáni időkben a szo­bafürdők váltak divatossá. Né­metországban például minden valamennyire jómódú polgári házban volt fürdőszoba, két személy számára szolgáló für­dőkáddal. A fürdő lassan oly divatba jött, hogy a megvendé- geléshez is hozzátartozott. Ha­zánkban inkább a mosdóme­dencék voltak divatban, ame­lyek kisebb méretű fürdőkád­nak feleltek meg. A szegé­nyeknél fából, bőrből készül­tek a fürdőmedencék, a gazda­goknál ezüstből. Thurzó György udvarában 21 darab, részben aranyozott ezüst mos­dómedence volt a vendégek részére. A nyilvános fürdők a ke­resztes háborúk idején terjed­tek el, amikor a keresztes vité­zek megismerkedtek a híres arab fürdőkkel. A közös fürdő­zéssel járó szórakozás hamar kedvelné tette a nyilvános für­dőket, melyet mindkét nembe­liek közösen használtak. A kedveltség magával hozta, hogy minden város igyekezett egy vagy több fürdőt létesíte­ni, amelyek jövedelmet is je­lentettek a közületek részére. Hazánkban az első nyilvá­nos fürdőt 1005-ben Szent Ist­ván a pécsváradi Xenodochi- um mellé létesítette 4 ápolóval és 6 fürdőszolgával. I. Géza király 1075-ben alapította az esztergomit. A későbbi idők­ben a különböző rendek, majd a városok létesítettek fürdő­ket. V. István király mindeze­ket felmentette az adófizetés alól 1269-ben kiadott rendele­tével. A fürdés általános elter­jedését hazánkban a középkor végén azok a leírások bizo­nyítják, melyek Mátyás király török elleni hadbavonulását ír­ják le. Ezek szerint a király 1476-ban török ellen induló 700 hajója mindegyikére für­dőszobát építtetett. Dr. Jakubecz Sándor Az újra felfedezett egyház 5. Pályaválasztás Isten hívására A papi pálya minden esetben Isten meghívására indul el. (Képünkön Kárpáti László volt kétsopronyi plébános misé­zik, aki jelenleg a Verbita Misszió tagja) fotó: fazekas ferenc A szentségekről szóló soroza­tunk témája az egyházi rend, köznapi nevén a papi rend szentsége. Ennek kapcsán vá­laszt kértünk Guliga György békéscsabai plébánostól olyan kérdésekre is, amelyek lehető­vé teszik a katolikus papság életének jobb megismerését. —A papi rend hierarchiáját kevesen ismerik pontosan, hi­szen az elmúlt évtizedekben a lakosság csak egy szűk rétegé­nek élt elevenen a tudatában. — Nagyon könnyű áttekin­teni ezt a rendszert, hiszen lé­nyegében három fokozatot tar­talmaz: a diakonátust, az áldo­zópapságot és a püspökséget. A diakonátusnak két változata van: az állandó diakonátus, a szolgáló testvérek rendje és az áldozó papi rendre való fel­készülés. —Mit jelent az állandó dia­konátus? — Annak példájára, hogy már az apostolok sem győzték a munkát és ezért szolgáló test­véreket választottak maguk mellé, minden korban találko­zunk a papok mellett diakónu­sokkal. AII. Vatikáni Zsinaton az általánosan jellemző paphi­ány miatt úgy döntöttek, hogy házasemberek diakónussá szentelését is megengedik. Magyarországon ma még elég kevesen vannak, pedig sok területen segíthetik az áldozó­papok munkáját, hiszen esket­hetnek, temethetnek, keresz­telhetnek és bekapcsolódhat­nak a vallásoktatásba is. — Az áldozópapság tagjai azok, akikkel a hívek a szent­misén találkozhatnak? — Igen, aki a nőtlenségben a diakonátus után az áldozó­papságot választja és alkalmas is rá, azt a püspök pappá szen­teli. Az áldozópapság feladata a misézésen túl a szentségek kiszolgáltatása és az ige szol­gálata: megértetni az embe­rekkel Isten írott üzenetét, a Bibliát. Ezeket a feladatokat küldetésként kapták Jézustól az apostolok és ruházták át az utódokra, a papságra. — A papság minden tagja teljes jogú utódja az aposto­loknak? —Nem, csak az egyházi rend harmadik fokozatát képviselő püspök. Ott viszont a jogfolyto­nosság teljes mértékben biztosí­tott, hiszen bármelyik, ma a vi­lágon bárhol élő katolikus püs­pök személye visszavezethető valamelyik apostolhoz. Éppen a jogfolytonosság biztosítása ér­dekében papot csak püspök szentelhet fel, püspököt azon­ban három püspök — a tévedé­sek kizárása érdekében. A püs­pök — mint teljes jogú utód — minden szentséget kiszolgáltat­hat, a papi rend szentségét is. — Az egyházi rend szentsé­gében való részesüléskor mi­lyen többlethez jut az áldozó,- pap? — Az egyházi rend szentsé­ge által olyan természetfeletti erőt, kegyelmi segítséget kap a fölszentelt, ami feljogosítja arra, hogy a hívek nevében közvetítsen Isten felé, illetve Istentől az emberhez. A lelki- pásztort a közösség képvisele­tére az egyházi rend szentsége teszi méltóvá. —Papi pályát is úgy választ magának az ember, mint bár­mely más hivatást? — A papi pálya minden esetben isteni meghívásra in­dul el. — Elég nehéz elképzelni, hogyan kaphat Istentől meghí­vást valaki egy feladatra. — Hadd válaszoljak erre egy hasonlattal. A rádióadók éjjel­nappal sugároznak különböző adásokat. Csak akkor tudom megérteni valamelyiket, ha pontosan ráállok a megfelelő hullámhosszra, illetve állomás­ra. Ugyanígy van ez az isteni hívás megérzésével is. Először is meg kell teremteni önmagam belső csendjét ahhoz, hogy rá tudjak hangolódni Istenre. A belső rendezettség alapján jöhet csak létre dialógus Istennel. Eb­ben a belső csendben indíttatást kaphatok bármire, vagy éppen — ha Isten alkalmasnak tart rá — meghallom a hívást a papi feladatra. — Miközben egy katolikus pap megkapja a papi rend szentségét, lemond a házasság szentségéről. — Igen, csak a görög katoli­kus papoknak van lehetősége arra, hogy minden szentségben részesüljenek. A házasság szentségével kapcsolatban ná­luk csupán annyi kikötés van, hogy csak a papszentelés előtt nősülhetnek, a felszentelés után már nem. A cölibátus, a nőtlen­ség — amely nem isteni rende­let, hanem egyházi törvény — mindig vita tárgyát képezte, hi­szen ugyanúgy megvannak az emberi előnyei, mint a há­tulütői. Kétségtelen, hogy egy házasságban élő pap a házaséle­ten belüli intelmeket reálisab­ban látja, ugyanakkor sokkal megosztottab az idejében, ener­giájában, mint az, aki az egész életét a hivatásának szentelheti. (Folytatjuk.) Lenthár Márta A Kiskegyed konyhája A népszerű, elsősorban nőknek szóló hetilap új kiadvánnyal örvendezteti meg, ezúttal a háziasszonyokat. Amint azt a bevezetőben olvashat­juk: „Konyhája is van a Kiskegyed- nek. Nemcsak ágya, ahogy bírálóink olykor mondogatják. Ki mondaná meg, hogy egy lakásban melyik a fon­tosabb: a konyha vagy a hálószoba, hogy egy-egy háztartásban az asz- szony csókját vagy főztjét emlegetik- e többször. A kérdés eldönthetetlen.” Az első kiadás szinte felöleli a konyhaművészet valamennyi ágát. Szó esik a nyáron olyannyira kedvelt salátákról, ötleteket kaphatunk a burgo­nya elkészítéséhez. Olvashatunk izgalmas ita­lok keveréséről, a határtalan ízek országának, Görögországnak speciális ételeiről. Megismer­kedhetnek Belióval, valamint két sztár kedvenc ebédjével. Ezenkívül még sok más izgalmas receptet, ötletet olvashatnak a Kiskegyed kony­hájában. S ha megfejtik az újságban található rejtvényt, értékes konyhai berendezéseket is nyerhetnek. S íme egy recept a sok közül. Sonkás paprikatorta Hozzávalók: 12,5 dkg liszt, 7,5 dkg vaj, só, 1— 1 piros, sárga és zöld paprika, bazsalikom, snidling, 1 dl tejszín, 10 dkg krémsajt, 3 tojás, bors, pirospaprika, 4 szelet nyers sonka. A lisztet a vajjal, a sóval és 2 evőkanál hideg vízzel összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk, fél órára hidegre tesszük. Közben megmossuk, megtisztítjuk a paprikát, félbevágjuk, véko­nyan felkarikázzuk. A snidlinget finomra vág­juk. A sütőt előmelegítjük. Vékonyan kivaja­zott tortaformába helyezzük a korong alakúra kinyújtott tésztát. A paprikaszeleteket a tészta tetejére szórjuk. A tejszínt, a krémsajtot és a tojásokat elhabarjuk. Sóval, borssal, pirospap­rikával ízesítjük és megszórjuk a fűszerekkel. Betesszük a sütőbe és körülbelül 40 percig sütjük. Tetejét a sonkaszeletekkel, bazsali­kommal és snidlinggel díszítjük, forrón tálal­juk. ÁTMEGYEK * S/OMR7F n«A TlZ PERCRE , APOÍN FOIVT.. 1 R#U KACSA NEHEZEN elfő GAOTA —V MEG­NEVEZ. LATIN SZÓVAL ANGOL FI­LOZÓFUS FRANCO« V. P. BIZÁNCI SZERZETES 1827-869) 1 1 PETŐFI SÁNDOR vensF > V V V V 5^0 FOOAD­l»T*J OPCRA ÉNEKES irÉTERJ > I t> ARC RÉSZE E NAP > TILTÁS GAZ SÏKÎ. > KÁVÉ - MÁRKA CSEH FF INÉ V > V 7 SVÉD OPERA­ÉNE KESNÖ > RÖGZÍTI OLASZ VÁROS LAKÓJA > N. L. M. OROSZ FÉRFI NÉV > V 1 ITALT SZOLGÁ­LUNK FEL BENNE v ~~ N^MET feT TUNÉZI­AI PO­LITIKUS AZ ESŐ v RME NY ROM- ZÁROS b> V KIÉ J­SS ÍJ V V :Aj DŐLNI KEZD« A POÉN 2 RÉSZE > I ALPON vau,... > v ­HASRA BUKIK > 7 KELTÁK PAPJA NÖVÉNY RÉSZE \ ■“V V URÁN KÖTŐ­SZÖVET > SÍKIDOM MAGAS IL AT. 1 > G 8 ANG. KOZ GAZDÁK ADAM > ÉLŰD > Amely SZE MELYT RÉGÉSZ VEZETI > V t> V KIRGIZ VÁROS ROJT RÉSZEI > HEVES MEGYEI KÖZSÉG APRÓ > V KETTŐS Bill? ... O ROSZ TENGER­NAGY V. > SZÓ Al AP FORMÁ­JA ? “T" NEM JÖN IDŐRE JOG­VITA V > ... VIA­TOR. ANGOL PUBLI­CISTA r JülALCW BABILÓ­NIAI IS­TENNŐ > A FERDE TORONY VÁROSA V > KELET. NÉME­TÜL __ M AGA > v 11 BÁRIUM Ol ASZ »4TÔ­MARKA > V KOMÁROM WEGYFI AŐ2SÉO KUTYA­FAJTA > V TÜNDÉR SZABÓ AAGDA) 8FTÖ. KI­EJTVE TRENT! NO > AMEN Y - NYIBEN AZON A HELYEN > ANGOL ROCK­ZENE­KAR BILIN­CSEL ANGOL FFINÉV > V t> ”7” OROSZ FESTŐ ROMÁN AUTÓJ. > v ­LATIN DOLOGI IN V > CROCE SÓLY­AflÁNY > VAIAM! BFN AKA­0ÀLŸ0Z > V V IZRAEL ELSŐ KIRÁ­LYA V. V > MAGAS KATO­NAI ÉPÍT­MÉNY > HUMO­RISTA IZOL­TÁNJ > Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. június 28. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Bé­késcsaba, pf.: 111. Á megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők közül öt nevet sorsolunk ki, nyereményük: férfi­aknak nyakkendő, nőknek selyemkendő, melyet postán küldünk el. Az 1993. június 5—6-ai rejtvény megfejtése: Ez az egyetlen lehetőség, hogy nyugodtan igyuk meg a kávénkat. Nyertesek: Szombati Jánosné, Békéscsaba, Magda Virgilné, Gyula, Sági Lajosné, Szegha­lom, Simon József, Lökösháza, Szombati Já­nosné, Vésztő.

Next

/
Thumbnails
Contents