Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
; 1993. június 16., szerda MEGYEI KÖRKÉP £ feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Lángokban állt a pótkocsi A tűz híre futótűzként terjedt. Az egyik információ szerint néhány nappal ezelőtt lángokban állt Sarkad egyik főutcája. A másik hír szerint egy autó gyulladt ki, a harmadik szerint egy szénásszekér. A valóságot Antovszki Péter századostól, a gyulai tűzoltóság tűzmegelőzési előadójától tudtuk meg. Eszerint június 11-én, pénteken 17 óra 15 perckor Sarkad bevezető főutcáján, a Gyulai úton kigyulladt egy Zetor által vontatott pótkocsi, helyesebben az azon lévő 200 darab kisbálás gyepszéna. (A jármű Sz. S. sarkadi lakos tulajdona.) A gyepszéna egy része elégett, a kár 50 ezer forint. Az oltást a gyulai tűzoltóság végezte. A tűz keletkezésének okát Németi Róbert főhadnagy, a vonuló egység szolgálatparancsnoka vizsgálta. Eszerint feltehetően a jármű kipufogójából kipattanó szikra gyújtotta meg a pótkocsin levő szénát. Diszkóbusz A mezőkovácsházi művelődési központ diszkóbuszjáratot indít a környező településekre azért, hogy a fiatalok a program után biztonságosan hazajussanak. Júniusban 4 alkalommal közlekedik a diszkójárat. így remélhetően kevesebb fiatal kóborol majd hajnalonként diszkó után a város utcáin. Megújulnak az öreg tűzoltógépek A szeghalmi Sárréti Múzeum udvarán kiállított régi tűzoltógépek végre jobb körülmények között láthatók ezentúl. A múzeum és a helyi tűzoltóparancsnokság összefogásával fedél alá kerültek a Matuzsálem-korú értékes gépek, a szükséges karbantartási munkákat most végzik. Friss újság Medgyesegyházán A jövőben kéthetente megjelenő Medgyesegyházi Hírlap című helyi közérdekű tájékoztató alapítója és kiadója a medgyesegyházi önkormányzat, felelős szerkesztője Zana Mihály pedagógus, a nyomdai munkákat pedig az orosházi Iniciálé Bt. végzi. A lapot választott helyi szerkesztőbizottság felügyeli, és a lakosság ingyen jut hozzá. A terjesztést egyenlőre az általános iskolások vállalták, de gondolkodnak más megoldáson is. S hogy miről olvashattunk az első három számban? A beköszöntő után természetesen a községben történt események álltak az írások középpontjában. így nem maradhatott ki — többek között — a Challenge Day, a kihívás napjáról szóló tájékoztató, és a polgármester beszámolója arról, hogy mit sikerült elérni az elmúlt két és fél év alatt a településen. Ékszerbolt és zálogház egy helyen - Gyulán Menjünk a zaciba be? Zaci... Micsoda zamata van ennek a szónak! Eleinktől tudjuk: ha másban már nem is, a zaciban még mindig lehetett hinni és reménykedni. Manapság, amikor a középosztály tagjainak jelentős tömegei megindultak — lefelé — a jólét lankáin, ismét nagy szükség lehet a csörgő és az üres zseb közötti, többnyire havonta jelentkező különbség áthidalására. Mi több, a viszonylag kiegyensúlyozott pénzügyi heíyzetűek is megszorulhatnak alka- lomádtán. S akkor jöhet a jó öreg zálogház. Gyulán éppen most nyílik egy. A belépőt azonban félhomály, kopottas bútorok, dohos szag helyett mutatós üzlettérben, elegáns pénzintézeti körülmények között csinos eladó- és becsüsnők fogadják. Egyelőre az ékszerbolti egység működik, a Bankfelügyelet zálogház-engedélyét a napokban várják. — Az egy térben működő ékszerbolt és zálogház szerves része a buszpályaudvar mellett létrehozott Kagyló Üzletházunknak — mondta Perjési Márton, a HP Kft. egyik tulajdonosa. — A horgász- és műanyagbolttal átellenben kialakított üzletben az IBB svájci cég olasz és angol ékszereit árusítjuk, tapasztalatunk szerint a Magyarországon szokásos ár alatt. Ezüstöt, 18 karátos arannyal futtatott ezüstöt, s mindenféle aranyat árusítunk a 98,5 százalékos tisztaságig. Briliánst, más köveket viszont nem tartunk. Árukészletünk máris elérte a hatmillió forintot. Döntő részüket bizománybán árusítjuk, mivel így sokkal nagyobb készletből tudunk választási lehetőséget kínálni. — Ezt az értéket biztonsággal tudják őrizni? — Teljes körű elektronikus védelemét építettünk ki, mely közvetlen összeköttetésben van a rendőrséggel. Tárgyalunk fegyveres őr alkalmazásáról is. —A festmények is eladók? — Á bolt alaptevékenységei eleinte bizonyára veszteségesek lesznek. Á veszteségek csökkentésére egy ideig képzőművészeti alkotásokat is árusítunk. — Az igazi újdonságnak a zálogházuk tűnik. ' — Egy pénzintézettel, a Reálbankkal közösen végezzük majd a záloghitelezést. Mi a technikai feltételeket biztosítjuk. A záloghitelnek nincs felső határa, legfeljebb a kiemelkedően magas összegre kell várni annyit, amíg kihozzuk a bankból. A behozott tárgy becsüseink által megállapított értékének felét adjuk hitelként, 33 százalékos éves kamatra, 5 százalékos kezelési költséggel. A feltételeket a Reálbank határozta meg. Műszaki cikkeket, műtárgyakat, szőrméket nem fogadunk el, csak ékszereket. — Mennyi idő után kell kiváltani a zálogtárgyat? — A hitelnyújtás maximális ideje hat hónap. Harminc napig még várakozunk, erre az időre 40 százalékos késedelmi kamatot számolunk fel. Ezt követően megkíséreljük eladni a zálogtárgyat a becsült értéken. Újabb egy hónap után meg kell vennünk az ékszert a banktól — addig ugyanis ők rendelekeznek vele —, s szabadon értékesítjük. A befolyt pénzt azonban elkülönített számlára kell utalnunk, s három évig meg kell őriznünk a zálogba adó számára. Azt hiszem, kitűnik, hogy nem érdekünk az, ha nem váltják ki a beadott árut. A zálogtárgy kiváltása egyébként úgy történik, hogy a zálogba adó behozza egy összegben a hitelezett pénzt és a felszámított összegeket. Perjési Márton: Legközelebb Orosházán és Békéscsabán nyitunk zálogházat — Gyulán és Békéscsabán kívül nincs érdeklődés a zálogház iránt? — Tervezzük, hogy a megye más városaiban is nyitunk zálogházakat. Ennek ma egyetlen akadálya látszik: vizsgával rendelkező becsüsöket nem nagyon találunk. Az ősszel ezért egy becsüstanfolyamot is szervezünk. S hogy néhány napi tudnivalóról is szót ejtsünk: munkanapokon reggel 9-től este fél 6-ig vagyunk nyitva, sőt szombaton délelőtt is az érdeklődők rendelkezésére állunk. Beszereztünk egy kollekciót a fizetőeszközként is használható 200 forintos ezüst érmékből. Amíg lesz belőle — sa vásárlónk is igényt tart rá —, ilyet is kézbe adunk a visszaadáskor. —Hogyan történik a hitelezés? — Nevet nem kérdezünk, személyi igazolványt nem kérünk. A magyar és a külföldi fémjellel ellátott ékszerek között különbséget teszünk. Ez utóbbit csak törtaranyként vesszük át. Nyilvánvalóan az ékszerek eredetét sem vizsgáljuk, azért mindenkinek magának kell vállalnia a felelősséget. K.A.J. Ahol a részletekre is ügyelnek: a bolt személyzete maga választotta meg formaruháját. A piros-fehér színösszeállítás és a motívum közös, melyet a színek felcserélése tesz egyénivé FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Mindenki jól jár 1993. december 31-éig a települési önkormányzatoknak ingatlankatasztert kell készíttetniük a tulajdonukban lévő ingatlanokról. Kérdés, hogy külső szakemberek vagy a polgármesteri hivatalok dolgozói végezzék-e ezt a komoly szaktudást igénylő, volumenében is jelentős munkát. A battonyai önkormányzat ez utóbbi lehetőségre voksolt. Indoklásként elhangzott, hogy a külső szakemberek jól előkészített anyagot kérnek, az előkészítés munkája pedig eleve a hivatalra hárul. További érv volt, hogy a kész kataszter „karbantartását” így is, úgy is a helyieknek kell megoldaniuk, akkor pedig jobb, ha minél előbb „bedolgozzák” magukat a nyilvántartás rejtelmeibe. Mindez persze nem oldható meg munkaidőben és nem várható el ingyen, ezért az önkormányzat a plusz munkát végzőket külön díjazásban részesíti. Az így kifizetendő összeg várhatóan kevesebb lesz annál, mint amennyit a külső szakemberek kémének. M.Gy. Olvasóink írják . .............. ^................A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang A Békéscsabai Háziorvosok Egyesülete szerint A Békéscsabai Háziorvosok Egyesülete nevében szeretnénk reflektálni Papp János „Eretnek gondolatok” című írására, mely lapjuk 1993. június 10-ei számában jelent meg. Mivel közérdekű kérdésről van szó, kérjük teljes egészében leközölni. A szerző rosszindulatú, szűklátókörű, orvos- és betegellenes felfogása magánügy lenne, ha nem próbálná a közvéleményt (ki tudja, ki által sugalmazva) hamis információkkal manipulálni. Sajnálatos módon az újságíró úr teljes tájékozatlanságot árul el az alapellátás finanszírozási kérdéseit illetően, ezért szíves figyelmébe ajánlanánk az alábbiakat: 1. Nem csupán az orvostársadalom hivatkozik arra, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása önkormányzati feladat, hanem ez törvényben foglalt ténykérdés, még ha egyes önkormányzatok ezt nem is hajlandók tudomásul venni. Az 1992. évi LXXXIV. törvény 22. §-ának (5) bekezdése szerint: ,,Az önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló vállalkozó háziorvos részére köteles az alapellátás feltételeit térítésmentesen biztosítani.” A rendelőhelyiség, a berendezés és az amortizációs költségek biztosítása tehát nem ,,különleges kegy” az önkormányzat részéről, hanem kötelesség. 2. Ne aggódjon a tisztelt szerző úr, hogy nem marad fizetnivalója az orvosnak, hiszen a társadalombiztosítás nem csupán az orvos bérét, hanem működési költségét fedezi ,,kártyapénz” formájában. A példaként említett 130 ezer forintnyi havi összeg magában foglalja négy ember (orvos, nővér, írnok, takarító) bérét annak összes közterheivel együtt, valamint a rendelő összes rezsiköltségét és dologi kiadását. Könnyen kiszámítható a végeredmény. (Bár vannak az országban olyan önkormányzatok, amelyek ezt felelősséggel átgondolták és a fenti költségek egy részét is átvállalták a működőképesség fenntartása érdekében; a békéscsabai nem ezek közé tartozik.) 3. Mindenkinek tudnia kell, hogy a jelenlegi mélységesen alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben nem az orvos meggazdagodása, hanem a működő elemi feltételeinek a biztosítása a tét, és aki ezt bármilyen formában segíteni kész, az a betegek érdekében tesz, míg a mesterséges hangulatkeltés; téves információk terjesztése mindenkinek kárára válik. Háziorvosok Egyesülete, Békéscsaba Tisztelt Háziorvosok Egyesülete! Szerettem volna a megszólítást konkrétabbá tenni, de az említett egyesület egy tagjának aláírása sem szerepel a fenti levél utolsó soraiban. De nem is ez a lényeg. Dr. Frankó Károly, Gyomaend- rődpolgármesterének szavait idézem, aki hosszú időn keresztül körzeti orvosként gyógyította betegeit, mindkét oldal szempontjait ismeri, valahogy így fogalmazott: Ilyen körülmények között szégyellnék vállalkozónak menni. Igazságtalannak tartom ezt a kormány adta lehetőséget, azt, ahogyan most az orvosoknak túl olcsón juttatja a rendelőket ilyen kis pénzekért. Semmiért odaadni egy aránylag jómódú rétegnek a vállalkozás lehetőségét — amikor más vállalkozók semmit sem kapnak — tisztességtelennek tartom. Az orvosok korábban is —akármilyen volt a politikai helyzet —, mindig a legjobban kereső réteg közé tartoztak. A levél írói nem túl hízelgő jelzővel látták el jegyzetemet, amire természetesen számítottam, de a betegellenességet nem tudom melyik sorból olvasták ki. Én inkább azt mondom, hogy keressen az orvos hivatalosan amennyit csak tud, mert az egészségnél valóban nincs drágább kincsünk. De vállalkozóként tb-től, önkormányzattól várni el, hogy minden körülményt, munkával kapcsolatos szolgáltatást ingyen az orvos rendelkezésére bocsásson, ez luxus akkor, ha a vállalkozó orvos kifejezést a szó tartalmának megfelelően használjuk. Amire voltak szívesek felhívni a figyelmemet, az az ominózus törvény, valóban azt írja, hogy afeltételeket biztosítani kell az egészség- ügyi alapellátáshoz, de ez nem azt jelenti — miként Csaba város képviselő-testülete is megállapította —, hogy a rendelőt, a berendezést, az amortizációt, néhány településen a takarítónő bérét, az új technikai beszerzéseket mind mások fizessék (a vállalkozó orvos helyett). Tisztelt Doktor Urak! Ezután ha néhány önkormányzat kifizeti Önök helyett a működési és fenntartási költségeket, akkor majd lemondanak a hálapénzről és ingyen írnak receptet? Ha így lesz, akkor nem fogom sajnálni, hogy egyébként csak gyógyítaniuk kell, mint ahogyan erre esküt is tettek. És nem ingyen, mint ahogy ezt dr. Frankó Károly orvos-polgármester kijelentette. , Papp JÁNOS Táncversenygyóztesek Mezőkovácsházán a közelmúltban megrendezett XIV. Nyári Táncversenyen E és D osztályban, junior I. és II. korcsoportban 9 táncklub 76 párosa lépett parkettre. A jól felkészült fiatalok szoros küzdelmet folytattak a helyezésekért. A Békés megyei párok közül ketten jutottak a dobogó legfelső fokára: a D osztály, latin, junior II. korcsoportban a gyulai Fábián Zoltán— Dávid Szilvia , a D osztály, standard, junior II. korcsoportban pedig a békéscsabai Ra- jeczki József—Szószki Hajnalka.
