Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
«æ- imtç \irrvTi Hifii CENTENÁRIUM 1993. június 15., kedd 31 Lu IL1 nílvtirif^ O Erkel Ferenc emléke a nemzeti könyvtárban A Budavári Palota F épülete ad otthont az Országos Széchényi Könyvtárnak. A kiállítótermek a könyvtárban és más intézetekben őrzött Erkel-emlékeket mutatják be október 30-áig. A tárlat felvonultatja a korabeli magyar festészet és irodalom néhány, a zeneszerzőhöz kapcsolódó alkotását Száz éve ment el „Száz évvel ezelőtt, 1893. június 15-én hunyt el Erkel Ferenc, a magyar zenei romantika korának legjelentősebb hazai mestere. Zeneszerzőként, közéleti emberként hatalmasfeladatokat vállalt és végzett el szinte egymaga. Magyar tárgyú operáival — a Bátori Máriától a Bánk bánig — egy hiányzó zenés történeti »eposz« nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Hymnusának megzenésítésével, szöveg és dallam egymásra találásának gyönyörűpéldájával a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg, máig hitető erővel." (Részlet az Országos Széchényi Könyvtár centenáriumi kiállításának bevezetőjéből.) Korabeli hárfa, mögötte a Bánk bán partitúrájának részlete Az Erzsébet című operából a Harang kar. Felvételünkön a második felvonás Erkel által komponált autográf partitúrájának részlete. A jelenet végén a királyi pár jelenlétében megszólal a Hymnus. A művet Ferenc József és Erzsébet első magyarországi látogatásának alkalmából többen szerezték Liszt Ferenc köszöntólevele 1875. október 14-én kelt abból az alkalomból, hogy Erkelt a Zeneakadémia igazgatójává nevezték ki Erkel kitüntetései: a Ferenc József-rend balról, jobbról a Vaskorona-rend, középen egy el nem készült Erkel-plakett terve. A terv azt az ezüst koszorút ábrázolja, melyet 1888. december 16-án a Filharmóniai Társaság tagjai ajándékoztak Erkelnek „félévszázados művész-jubileuma” tiszteletére. Ugyancsak ajándékba kapta az ezüstveretes karmesteri pálcát is Csipkerózsika? Az Erkel család 1904-ben a Nemzeti Múzeumnak— akkor a Széchényi Könyvtár ide tartozott — adományozta a hagyatékot, ami nemcsak kottákat, levelezést, különböző tárgyakat is tartalmazott. A könyvtár az évforduló kapcsán úgy érezte, illő a hagyaték birtokában azt teljességében az emberek elé tárni. A két teremben bemutatott tárgyak nem másolatok, szinte mind eredeti. A kiállítás életrajzi keretbe ágyazottan, kronológiai rendben fő- 'ként Erkel munkásságával foglalkozik. Az ismert operák, a Bánk bán, a Hunyadi László mellett azokat is bemutatják a dokumentumokkal, melyeket a közönség legfeljebb címéről ismer. A zenészek is épp csak tudnak róluk. Talán a könyvtár az operák következetes, születésükben, történeti, irodalmi kapcsolataikban való együttbemutatásuk- kal hozzájárult ahhoz, hogy ismét életre keljenek a művek. Erkel, a nemzeti zenei eposzt teremtő, halála után művészete Csip- kerózsika-álomba merült. Különleges tárgyakat mutatott meg nekünk Vavrinecz Veronika, az OSZK zeneműtárának megbízott osztályvezetője. A népszerű olasz szerző, Mercadante Eskü című operájának zongorakivonatát, melyet Erkel, a fiatal karmester hangszerelt. Ez volt első komoly zenekari alkotása, melynek kéziratát még a kutatók sem igen tanulmányozhatták eredetiben. Láttuk a Hymnus, a Szózat, a Rákóczi-induló kéziratos és nyomtatott változatait. És végül azokat a korabeli hangszereket, melyeknek a Bánk bán című operában szólisztikus szerepük volt. A fuvoláról például azt tartja a hagyomány, használták az első előadáson. Fotó: Kovács Erzsébet. Az oldalt írta és szerkesztette: Szőke Margit A Bánk bán tárlóból: szövegkönyvek, partitúrák és fuvola a XIX. század közepéről Felvételünk előterében Melinda jelmeze. Márk Tivadar terve a Bánk bán című opera 1980-as bemutatójához készült. Az operát most felújítják, a centenárium alkalmából új díszlettel, jelmezzel mutatják be
