Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP / Uj beruházás Gyomaendrőd város önkor­mányzata a Népliget város­részben szennyvízcsatorna- hálózat kiépítését határozta el. Az új beruházás 9 millió 375 ezer forintba került, melyből saját forrásként a képviselő- testület 6 millió 562 ezer forin­tot vállal. A hiányzó összeget céltámogatás formájában sze­retnék elnyerni. Békés Megyéért Alapítvány A Békés Megyéért Település- és Vállalkozásfejlesztési Ala­pítványhoz csatlakozott Gyo­maendrőd is. Legutóbbi testületi ülésén a képviselők úgy döntöttek, hogy ezzel egy időben 50 ezer forinttal támo­gatják az alapítványt. / Árverés Csorváson a Békés Megyei Kárpótlási Hivatal legköze­lebb július 1-jén és 2-án tart árverést a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet hasz­nálatában lévő földterületek­re. Az árverés helye a közössé­gi ház, ideje a meghirdetett napokon 9.00 óra. 100 éves évforduló Éppen 100 éve annak, hogy Csorváson a Rudolf-majori Általános Iskolában megkez­dődött a tanítás. Az évforduló méltó megünneplése érdeké­ben az általános művelődési központ kéri, hogy akik az em­lített iskolában tanultak, fény­képeikkel, tárgyi emlékeikkel nyújtsanak segítséget egy cen­tenáriumi kiállításhoz. Rész­letes felvilágosítást a közössé­gi házban Kasuba Istvánné nyújt. Köszönet A békéscsabai római katolikus belvárosi plébánia köszönetét mond mindazoknak, akik a va­sárnapi templombúcsú és úr­napja utáni körmenet zavarta­lan lefolyását biztosították, valamint annak propagálásá­ban segítséget nyújtottak. Kö­szönet illeti a Békés Megyei Hírlapot a hirdetés lehetőségé­ért, a MÁV szimfonikusait a hangszeres kíséretért, a Vo­lánt, a KPM-et, az önkormány­zat illetékeseit, valamint a vá­rosi rendőrkapitányság szol­gálattevőit, irányítóit az útvo­nal biztosításáért. Ferencsik - ÁHZ Emlékgyűrű Kármán Vera hegedűművész kapta idén az Állami Hangver­senyzenekar tagjainak titkos szavazásával odaítélt Feren­csik — ÁHZ Emlékgyűrűt. A díjat, amelyet minden évben az 1984. június 12-én elhunyt Ferencsik János karmester — az Állami Hangversenyzene­kar volt főzeneigazgatója — emlékére adnak át, immár ki­lencedszer ítélték oda. Kár­mán Vera hegedűművész, aki 1952. januárja óta elsőhegedű- szólamvezetője az ÁHZ-nak, hétfőn a Zeneakadémián Bo- zay Attilától, a Nemzeti Fil­harmónia igazgatójától vette át az emlékgyűrűt. KÖRKÉP 1993. június 15., kedd Nyáron is ülésezik a Parlament A ma száz éve elhunyt Erkel Ferencre emlékezett tegnap szülővárosa Gyula. A Száz­éves cukrászda előtti parkban álló, Kallós Ede által készített szobrát, valamint németvárosi szülőházát Gyula önkormány­zata, az Erkel Társaság és a Pofosz helyi szervezete koszo- rúzta meg. Az egybegyűltek a szobornál elénekelték a Him­nuszt, a ma emlékmúzeumnak otthont adó szülőháznál pedig a zeneköltő egy másik művé­ből, a Bánk bánból hallgathat­ták meg Bánk áriáját. Este a zeneiskolában ünnepi hangversenyt rendeztek. Dr. Pocsay Gábor polgármester köszöntője után D. Nagy And­rás, az Erkel Társaság titkára mondott emlékbeszédet. Ezt követően David Meier — aki Gyula testvérvárosából, Dit- zingenből érkezett a fürdővá­rosba — ünnepi koncertet adott. Műsorán Beethoven, Brahms, Chopin, Liszt, Ko­dály és Dohnányi művei szere­peltek. A Himnusz zeneszerzője, a magyar nemzeti„opera megte­Az emléktábla Szervátiusz Tibor alkotása remtője halálának évforduló­ján Budapesten, a Régi Zene- akadémia épületének falán ma délelőtt emléktáblát állít az Erkel Ferenc Társaság, Szer- ' vátiusz Tibor szobrászművész alkotását. A házban (VI. kerület, Andrássy út— Vörösmarty utca sarka) 1879- től 1886-ig lakott Erkel Fe­renc, aki a Zeneakadémia igazgatója volt. Az ünnepségen avatóbeszé­det mond dr. Pocsay Gábor, Gyula polgármestere, Schneller István, Budapest főpolgármes­ter-helyettese, Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra és dr. Bónis Ferenc, az Erkel Ferenc Társaság elnöke. Az avatáson közreműködik a Va­sas Művészegyüttes Kórusa So­mos Csaba vezényletével. Az emléktábla avatása után hang­verseny lesz a Régi Zeneakadé­mia dísztermében Erkel művei­ből. K.A.J.—Sz.M. A kormány kérésére Szabad György házelnök június 16-a és augusztus 31 -e közötti idő­szakra összehívta az Ország- gyűlés nyári rendkívüli ülésszakát. À törvényhozás az első rendkívüli ülésnapját jú­nius 21-én tartja. E bejelentés­sel kezdődött délután a Parla­ment hétfői munkanapja. Napirend előtt a kisgazdá­kat képviselő független hon­atya, Izsó Mihály azért emelt szót, hogy az idegen elnyomók kivonulásának napját, amikor az utolsó szovjet katona el­hagyta hazánkat, nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Napirendre tűzték többek között — Fodor István és há­rom független képviselőtársá­nak közös javaslatára — a pár­tok működéséről és gazdálko­dásáról szóló, többször módo­sítottjogszabály ismételt meg­változtatását, amely a napok­ban nagy port felvert MDF— Fidesz ingatlanügyből kiin­dulva írná elő: amennyiben egy párt a tulajdonába adott ingatlant tíz éven belül értéke­síti, a vételarat csak iroda­épület vásárlására fordíthassa. Az Országgyűlés hétfő dél­után mindössze egyetlen fel­szólalás erejéig folytatta a fel­sőoktatási törvénytervezet ál­talános vitáját. Ilkei Csaba, a függetlenek vezérszónoka fej­tette ki véleményét, miután az előző ülésen idő hiányában er­re már nem kerülhetett sor, majd a Házelnök az általános vitát e ponton félbeszakította és a folytatást keddre elnapol­ta. Száz éve hunyt el Erkel Ferenc Erkel szobránál és szülőházánál a gyulai önkormányzat, az Erkel Társaság (képünkön) és a Pofosz képviselő! koszorúztak fotó: kovács Erzsébet Tíz a Magyar Igazság? Deme Zoltán, Bogdán Emil, Csurka István, Kelemen József, Horváth Lajos, Miklós Árpád, Tóth-Kurucz János, Réti Miklós, Bognár László és Móré László a tagja a Magyar Igazságfrakciónak. A névsort Csurka István közölte az újságírókkal. A felsorolt tíz képviselő hétfőn délelőtt á Magyar Igazság Nemzetpolitikai Cso­port ülésén határozta el, hogy önálló képviselőcsopor­tot alakít. Zacsek Gyula és Szilasy György képviselők belépésére is számítanak, de ők jelenleg külföldön vannak. Csurka István az újságírók kérdésére válaszolva elmondta: nem a kormánytöbbséget veszélyeztető mé­retű frakció megalakítására törekedtek, és megítélése szerint, ha még többen is csatlakoznak az új képviselő- csoporthoz, akkor is megmarad a kormány három­négy személyes többsége. Az író-politikus kifejtette: a házszabály megváltoztatására van szükség, hiszen már működik az úgynevezett kisgazda frakció, amely mö­gött nincs párt. Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az újonnan megalakult képviselőcso­port képezi a Magyar Út mozgalom mellett létrejövő új párt alapját. Bizonytalanságban nincs vállalkozás Adó - Piacvédelem - Feketekereskedelem Lépre csalt autótolvajok Tegnap este zsúfolásig meg­telt a békéscsabai városháza díszterme. A fórum témája a magyar gazdasági jelenlegi helyzete és várható alakulása volt az egyéni, a kis- és a kö­zépvállalkozások körében. Sós Károly Attila, a KISOSZ tiszteletbeli elnöke, a Parla­ment Költségvetési Bizottsá­gának elnöke a legfontosabb teendők között jelölte meg a kiszámítható gazdaságpoliti­kát. Sok múlik azon is, sikerül- e csökkenteni a magas adót, s méginkább a társadalombizto­sítási járulékot. A KISOSZ jo­gosan tartja fontosnak a feke­tekereskedelem elleni határo­zott fellépést: ezek az árak nem is olyan alacsonyak, a ha­szon ugyanakkor a maffiák ke­zébe kerül. A legális kereske­delmet sújtja továbbá, hogy nálunk is a nyugati országok­hoz hasonlóan kellene gyako­rolni a piacvédelmet. A kor­mány, de még az önkormány­zatok is (például kedvezmé­nyes helyiség biztosításával) sokat tehetnek a belföldi pia­cok élénkítéséért. Szentpéteri István, a KI­SOSZ elnöke sarkalatos pon­toknak minősítette érdekvé­delmük megújítását, illetve a szakmailag korrekt, összefo- gottabb koncepció megfogal­mazását. Tamás József főtit­kár elmondta, országos fórum­sorozatra készülnek, s ezt Bé­kés megyében kezdték el. Kie­melte: ahhoz, hogy a vállalko­zás Magyarországon is motor legyen, működő tőkére, meg­felelő adórendszerre van szük­ség. Nem munkanélküli se­gélyben, munkahelyteremtési kedvezményekben kellene gondolkozni. A KISOSZ tag­sága jelenleg 24 ezer fő, legin­kább a kisvállalkozók érdekeit szeretnék képviselni. Végül dr. Kiss Sándor, az APEH fő­osztályvezetője a változások tükrében a nyugtaadási kötele­zettségről szólt. Mától: vizsga és kóstoló Az Élésker Kft. békéscsabai 104 -es ABC-jében június 15—18. között szakmunkás- vizsgát rendeznek. A négy­napos vizsga alatt kóstoló­val egybekötött akciót hirdet­nek. A négy nap alatt fele áron kínálják — például — a csir­kesonkát, olasz felvágottat, és lényegesen, olcsóbban még sok—sok terméket a Békés­csabai Sütőipartól, a Gyulai Húskombináttól. Halálos baleset Füzesgyarmatnál Tegnap 11 óra 10 perc körüli időben Füzesgyarmat kül­területén, a bucsai úton Cs. S. 38 éves füzesgyarmati lakos az általa vezetett MTZ 50-es traktorszerelvénnyel közle­kedve egy útleágazásban úgy kezdett balra kanyarodni, hogy nem biztosított elsőbbsé­get a vele szemben motorke­rékpárján közlekedő K. I. 22 éves füzesgyarmati lakosnak és összeütköztek. K. I. a helyszínen meghalt. A baleset következtében a mo­torkerékpárban körülbelül 50 ezer, a traktorban körülbelül 8 ezer forint anyagi kár keletke­zett. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevoná­sával vizsgálja. (Folytatás az 1. oldalról) Hőseink, a három jómadár, ahogy tőlük megszokták a zsa­ruk, a legváltozatosabb mesé­ket találták ki, hogyan került hozzájuk az autó. Az éjszaká­ba nyúló házkutatás eredmé­nyeként az egyikőjüktől lefog­laltak a rendőrök egy másik Volkswagent, amely valószí­nűleg egy nyugati üzletembe­ré volt, amíg el nem lopták tőle, no meg egy Hondát is, amivel üzleti ügyeiket intéz­ték. De kikről is van szó? Két, 20 év körüli, békéscsabai fia­talember és vidéki társuk arra kapott vállalkozási engedélyt, hogy használt autókkal keres­kedjenek. Ők azonban inkább lopott autókkal umbuldáltak. Mindenesetre az említett au­tók a békéscsabai rendőrség udvarán várják további sorsu­kat. L. E. Sámliira szarífva Technika és tudat A kánikula és az utazás külön-külön, önmagában is megter­heli az emberi szervezetet, a kettő együtt pedig már alig elviselhető. Eveken át irigykedve hallgattuk a fejlett orszá­gokban megforduló turistákat légkondicionált buszokról, vonatokról, ahol még negyven fokfelett sem gond útra kelni. A technika fejlődése határtalan, s ma már mi is utazhat­nánk légkondicionált vonaton, ha tudnánk. Nos, a feltéte­les mód nem a technikának szól, hanem a tudatnak. A Budapestről Békéscsabára délután fél négykor induló Balt-Orient Express légkondicionált kocsikkal közleke­dik. Amikor a hőmérő higanyszála olyan meleget mutat, hogy az már több, mint kellemes, akkor a vonatvezető indulás előtt időben bekapcsolja a légkondicionáló rend­szert. Végig is megy a vonaton, s kéri az utasokat, hogy húzzák fel az ablakokat, mert egyébként nem élvezhetik a technika eme csodás áldását. A szokás azonban hatalom: nyáron a vonat lehúzott ablakkal az igazi. A vonatvezető pedig kikapcsolja a légkondicionálást. A technika tehát már elég fejlett ahhoz, hogy javítsunk a közérzetünkön, igénybevétele sem kerül pénzbe, benne van a jegy árában, mi mégis kitartóan szenvedünk a hőségtől. Vagy mégsem a hőség lenne szenvedésünk oka? L. M. Sz. M. „VALAMENNYI ALKOTMÁNYBAN ...A LEG­FŐBB, HOGY TÖRVÉNYEIBEN ÉS EGYÉB IN­TÉZMÉNYEIBEN ÚGY RENDEZKEDJÉK BE, HOGY A VEZETŐK NE NYERÉSZKEDHESSE­NEK.” , (Arisztotelész)

Next

/
Thumbnails
Contents