Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
Jubiláló galéria A Sarkadi 1-es Számú Általános Iskola ez év szeptember 24-én jubileumi kiállítást tervez az iskolagaléria fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A nem mindennapi kiállítást a sarkadi önkormányzat 50 ezer, a helyi városszépítő egyesület 10 ezer forinttal támogatja. A volt szerkesztő perel Paál Tamás, a „Sarkad város” című hetilap volt felelős szerkesztője a Munkaügyi Bíróságon beperelte a sarkadi önkormányzatot, annak képviselő- testületét. A május 18-ai első tárgyaláson az is kiderült, a felperes vissza kívánja magát helyeztetni a felmentése előtti pozícióba. A második tárgyalás időpontját augusztus 10-ére tűzték ki. Sajtófélóra A jövőben kéthetente félórás sajtótájékoztatót tart a gyulai polgármester. Ezen az osztály- vezetők, a tisztségviselők és a jegyző is jelen lesznek. A tájékoztató egyben lehetőséget ad majd a közérdeklődésre számot tartó témákban interjúk előkészítésére is. Diplomaátadó ünnepség Szarvason a Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola június 12-én 10 órakor tartja diplomaátadó ünnepségét a Vajda Péter Művelődési Központ nagytermében. Ötvenegymilliót kérnek A kormány által Békés megyének biztosított idei fejlesztéstámogatási keretből a sarkadi térség összesen 51 millió forintot igényelt. A térség további gázhálózat-bővítésének tanulmány- és kiviteli tervéhez 10 millió forintot, a kisebb településeket összekötő utak kiegészítéséhez 21 millió forintot, telefonfejlesztési tervek készítéséhez 10 millió forintot, a körzet cigánylakosságának foglalkoztatásához ugyancsak 10 millió forintot kértek a Sarkad térségi települések. Sztrájk a Malévnál Figyelmeztető sztrájkot tart ma délelőtt a Malév valamennyi szakszervezete, mivel a tegnapi tárgyalásokon a munkáltatói oldal nem tudott új javaslatot tenni — tájékoztatta az MTI-t Pardi István, a Malév Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Pákay András, a Malév vezérigazgatója a fél nyolc és negyed tíz közé időzített sztrájkról szólva elmondta: az 15 Malév- és három külföldi járatot érint. A sztrájk miatt pénteken késve indulnak a gépek, de a Malév valamennyi utasát eljuttatja a kívánt célba, még ha az eredetitől eltérő útvonalon is. „ELÉLHETÜNK MINDEN ÖRÖM, DE NEM MINDEN REMÉNY NÉLKÜL.” (Eötvös József) KÖRKÉP 1993. június 11., péntek | o Hogyan tovább Csurka nélkül? Az MDF balatonföldvári országos választmányi ülésének döntése miatt hívták össze rendkívüli ülésre a párt megyei választmányát tegnap estére Békéscsabára. Az éjszakába nyúló gyűlésen résztvett dr. Szabó Tamás és Bogárdi Zoltán, az MDF országos elnökségének két tagja is. Kimondatlanul is egy kérdés foglalkoztatta a megjelenteket, hogyan tovább Csurka István nélkül, aki nagy szimpátiának örvendett a megyei tagság körében. Az ülésen kiderült, hogy csupán néhány MFD-tag lép ki a pártból, a többség kiáll az országos választmány határozata mellett. A kérdés ott nyert jelentőséget, hogy nemrégiben a Békés megyei választmány hitet tett Csurka István, Für Lajos, Csoóri Sándor és Le- zsák Sándor szellemisége mellett. Az ülésről ki-kijövő résztvevők köréből elhangzott olyan kijelentés, hogy jelenleg egy párton belül két párt létezik, de Szabó Tamás mindezt cáfolta. Lapunknak ezt nyilatkozta: „A tett halála az okoskodás, és az MDF-nek végre a tettek mezejére kell lépni. Csak egységes, cselekvő pártnak van esélye a ’94-es választásokon, amit a demokrata fórum meg akar és meg is fog nyerni. Az országos választmány meghúzta az egység határait és ebből nem enged, aki más úton jár, attól elhatárolódik.” Szabó Tamás azt is kijelentette, hogy téves az a beállítás, miszerint ő az MDF választási kampányfőnöke, ő csak az előszervezésben játszott döntő szerepet. Naszuhácz Géza, az MDF megyei alelnöke úgy nyilatkozott, hogy csak „rágják a csontot” és szereptévesztés az, hogy egybemossák a kormányt, a választmányt és az MDF-tag- ságot. Dr. Lipták András, gyulai elnök: az országos választmány döntése kényszerű volt, de helyes, és a párt a megyében nem fog osztódni. Ny. L. Evadzárás a Jókai Színházban Színpadi elnökség és hivatalos külsőségek nélkül, „családi körben” a nézőtéren tartotta meg tegnap délben a Jókai Színház évadzáró társulati ülését. Konter László megbízott igazgató köszöntötte kollégáit, a művészeket, a színház dolgozóit. Mint mondta: mégis sikerült befejezni ezt a meglehetősen nehéz évadot, becsülettel megtartani a bemutatókat. Kiugró sikert a My Fair Lady jelentett, ezért külön is köszönetét mondott a produkció főszereplőinek, a rendezőnek és minden közreműködőnek. A jövő évadban nyolc bemutatóval várja a színház a közönségét, elsősorban szórakozást, felüdülést szeretne nyújtani. Konter László kiemelte, hogy a bérletes nézők között nem ritka, aki több évtizede hűséges színházlátogató, és meghatónak nevezte ezt a ragaszkodást. Folytatódik az épület felújítása, az ígéretek szerint a zajos munkákat augusztus végére befejezik, és azután csak a festés, a padlószőnyeg elhelyezése és a bútorozás van még hátra, ami remélhetőleg csendben zajlik és nem zavarja az előadásokat. De a tervek szerint ezekkel is végeznek szeptemberre. A jubileumi, 40. évad augusztus 24-én az újjávarázsolt Vigadóban évadnyitó társulati üléssel kezdődik. Az elképzelések szerint meghívást kapnak a korábbi békéscsabai színészek, a társulat régi és új tagjainak találkozóját azonban nem az évadnyitóhoz, hanem Nyírő József Jézusfaragó ember című színjátékának bemutatójához kapcsolnák. Konter László az egész társulathoz címzett köszönet, rövid számvetés és előretekintés után azzal búcsúzott, hogy természetesen jövőre is szeretne a Jókai Színház igazgatója lenni. N.K. Sínen a Csaba Expo ’93 Igencsak megélénkült az élet a megyeszékhelyen, a sport- csarnok környékén: gőzerővel folynak a Csaba Expo ’93 nemzetközi kiállítás és vásár előkészületi munkálatai, hogy a keddi ünnepélyes megnyitóra minden rendben legyen, minden a helyére kerüljön. Épülnek a standok, készül a dekoráció, érkeznek a bemutatásra szánt termékek, a kertészek a parkosításon fáradoznak. A szervező MAC-LAINE Stúdió munkatársainak és a vásárigazgatónak, Szirák Józsefnek a napjai ugyancsak megnyúltak az elmúlt egy-két hétben. Szóval célegyenesbe érkezett az expo, s megkezdődött a visszaszámlálás. A mintegy kétezer-ötszáz négyzetméter fedett terület minden talpalatnyi területe elkelt, a szabad területen is mintegy húszezer négyzetméteren jócskán lesz majd látnivaló. Eddig néhány híján százhetven kiállító jelentkezett, s még újabbak kívánnak bemutatkozni a békési megyeszékhelyen. Legtöbb kiállító az építő- és építőanyagiparral összefüggő körből érkezik, de szépszámú kiállító képviseli majd a mezőgazdaságot, a műszaki és elektronikai ágazatot, no és az autóipart és kereskedelmet, hogy csak néhányat említsünk. Önállóan vagy társkiállítóként lesz bemutatkozó Romániából, Ukrajnából, Oroszországból, Szlovákiából, Görögországból, Olaszországból, Ausztriából, sőt a távoli Japánból is. S még valami: több nyugati, de Magyarországon tevékenykedő cég küldi el szakembereit a kelet-európai üzletemberek találkozójára a piaci lehetőségek feltérképezésére. —sz— Kétmillió forint „munkadíj” az FM-kezességért? (Folytatás az 1. oldalról) előbb csirke-, majd libaneveléssel próbálkoztunk. Most Orosházán, a Gyártelepi úton szeretnénk egy nagy vágóhidat építeni sertés és szarvas- marha feldolgozására. Szándékunk, hogy megvásároljuk az árpádhalmi és az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet sertéstelepét. Szándékaink szerint tenyésztenénk a sertést és vállalnánk a feldolgozást is. Erre kellene a külföldi hitel. Nekünk a hamis papírok kiadásához nincs közünk. Mi megkaptuk a minisztériumtól az exportgarancia-vállalásról szóló papírt, miniszteri aláírással és pecséttel együtt. Ezt nyújtottuk be a pénzintézethez, és itt vették észre, hogy az okirat hamis. Egyébként rajtunk kívül még nyolc ilyen okmányt adtak ki, és van közöttük rajtunk kívül még egy orosházi is. A rendőrség szakemberei szerint az ügy tisztázása hosszadalmas lesz, többet az esetről mi nem tudunk — mondotta Kovácsné Farkas Andrea. Hosszas keresgélés után Budapest felé tartva értük el rádiótelefonon Kovács Istvánt, az OROS-HÚS Kft. igazgatóját, aki lapunk számára a következő tájékoztatást adta az ügyről: —Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az FM téves tájékoztatót adott a sajtó számára. Exportgaranciáról ugyanis nincs szó, ilyen nem létezik, én több társammal együtt beruházáshoz kaptam a minisztériumtól garanciát. A beruházás egy Orosházán felépítendő vágóhídhoz, feldolgozáshoz és a hozzá tartozó tenyésztői háttér megteremtéséhez szükséges. Az FM-től egy levelet kaptam Szabó János miniszter aláírásával, amelyben a minisztérium készfizető kezességet vállal az általam kért hitelre, tíz év futamidőre, a hozzá tartozó kondíciók mellett. Meg kell jegyezzem, hogy a levélről hiteles másolatom van, és magam is meg fogom vizsgáltatni írásszakértővel, hogy hamis-e a miniszter aláírása vagy semA levél előzményéről annyit mondanék, hogy én a Független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja vagyok és az FMKI elnöke, dr. Rétfalvy Ferenc bemutatott engem egy kormánykörökhöz közel álló személynek, akinek kiterjedt kapcsolatai vannak a minisztériumban, és annak rendje-módja szerint ígéretét be is tartotta. Elkérte tőlem a beruházás terveit, meggyőződött a vállalkozás megtérüléséről, majd rövid idő múlva értesített, hogy megvan a készfizető kezesség az FM-től. A beruházási garanciáért és az ügy elintézéséért az illető tőlem munkadíjként 2 millió forintot kért és kapott, amelyet a Fórum Hotelben adtam át. Természetesen elismervényt nem adott, de azt minden vállalkozó tudja, hogy ingyen ebben az országban semmit nem adnak. Egyébként több magyar gazdasági társaságnak és vállalkozónak szerzett ilyen módon beruházási garanciát. Meggyőződésem, hogy ez a vállalkozás, amelyet célul tűztem ki magam elé, nyereséges és jó befektetés. Mindenáron véghez viszem, még akkor is, ha ezért a kormánnyal szemben kell harcot vívnom —1 mondta Kovács István ügyvezető igazgató. / P.J. „Szeretlek titeket, de feladom” (Folytatás az 1. oldalról) —Mi volt a foglalkozása? — Felszolgálóként dolgozott kemény tíz évet. Aztán az örökös éjszakázástól idegileg kiborult. Lett kocsikísérő, aztán raktáros, majd megtanulta a targoncavezetést. szóval. Szemben a falon esküvői kép: boldog fiatal pár néz szembe a fényképezőgép lencséjével. Hová tűntek a szép idők? A magabiztos mo- solyú férfi harmincöt évesen itthagyott csapot-papot, feleséget, három gyereket, kevésA búcsúlevél egy részlete — Mitől telt be a pohár május 26-án? — Május 24-én, hétfőn azt az ígéretet kapta, ha bemegy a munkaügyi hivatalba szerdán, talán adnak neki valami munkát. Ettől egészen fel volt dobva. Megreggeliztette a gyerekeket, elindította őket iskolába, óvodába és bement a hivatalba... Ott azt mondták neki, hogy 60 forintos órabéres munkát tudnak neki adni, kukoricát és szénát kellene pakolni. Ez nagyon felzaklatta, elvesztette minden reményét és... Az asszony ennél a pontnál elveszíti a fonalat. Összeszedi magát, mélyet szív a cigarettából, mielőtt folytatná. — Május 26-án délben égővörösre sírt szemekkel jött be hozzám, a munkahelyemre a kisfiam. Nem tudtam elképzelni mi történt vele... „Gyere haza anyu, apát hiába szólítgatom...” Gondoltam, hogy baj van. Rohanok fel a harmadikra, a gyerek a nyomomban. „Matyi! Ne hülyéskedj, engedj be” kiáltottam, mert nem tudtam kinyitni a fürdőszoba ajtaját. Benyúltam a szellőzőnyíláson, megfogtam a lábát, de éreztem, hogy élettelen. Észnél sem lehettem, mert ha gondolkodni tudtam volna, a gyereket elküldöm itthonról. —Hány évesek a gyerekek? —- Tizenkettő, tizenegy és a pici négy és fél éves. Mind a három fiú. * Az asszony ismét megpihen a ke munkanélküli-segélyt, ki- látástalanságot. —Bámulom az Ón lelkierejét, fegyelmezett viselkedését... — Muszáj! A 12 éves fiam azt mondta: „Anya ne sírjatok, mert így rosszabb...” Nekem most már az élőkre kell vigyáznom, a gyermekeimre. Tudom, hogy ez a tragédia lelkileg nagyon megviselte őket. Elmondtam a másik kettőnek is, hogy mi történt. Soha nem hazudok nekik és nem csapom be őket. Szeretném becsületre, igazmondásra tanítani a gyerekeimet és természetes, hogy ebben nekem kell példát mutatnom. Szeretném, ha lelkileg nem sérülnének. Ezért megpróbálok innen elköltözni. Ha az OTP-nél ezt megértenék, nagyon jót tennének velünk, mert csak úgy tudom a gyerekeimet ebből a környezetből, kimenekíteni, ha a három gyerekre a szociálpolitikai kedvezményt megkapnám. Úgy tudom, hogy most már jóval többet adnak, mint amit én kaptam a három fiúra... * — Vigyázz, mert elütlek! — kiált rám a ház előtt egy négy év körüli, gyönyörű szőke, göndör hajú fiúcska háromkerekű biciklijéről... — Ő az én legkisebb csemetém — mondja halvány mosollyal az asszony. — Hála Isten ő még nem fogta fel, hogy milyen tragédia történt velünk... Béla Vali Safükba szútífva Úri csemete Hol volt, hol nem volt, megyénk egyik szép városában új dzsentriék úri csemetéje megsértődött és világgá ment, A sértődés oka, hogy az elkényeztetett, elhízott, szellemileg kissé visszamaradott—bukdácsolva jutott el a nyolcadik osztály végéig—gyermek elégedetlen volt ballagási ajándékával. A szülők ugyanis a meglévő huszon-egynéháhy ezer forintos kerékpár mellé nem voltak hajlandók megvenni a kirakatban kiszemelt 40 ezerforintos aranyláncot. A tizenéves, 70 kilós kisfiú erre felült az első vonatra, zsebében lévő heti 10 ezerforintos zsebpénzével, smeg sem állt Budapestig, ahol a Váci utcán elkólázgatott, míg a kétségbeesett szülőké— a rendőrség segítségével—rá nem találtak. Eszünkbe sem jutna gúnyt űzni a gyermek sértődöttségéből, mert hát mi is az a kis pénz újgazdagéknak arra az aranyláncra. Úgy döntöttek tehát, hogy ott a helyszínen meg is vásárolják az elmaradt ballagási ajándékot. így a történet megnyugvással végződött. A gyermek megkapta az aranyláncot, a szülő a gyermekét és a város is megnyugodott, hogy a világmegváltó szülők világmegváltó gyermeke nem fordított hátat a településnek. Hátha felnőtt korára majd meghálálja ezt a gondoskodást . A hasonló korú gyermekek többsége igazán nem akart ilyen ajándékot. Minden bizonnyal a praktikus futballnak, fényképezőgépnek meg az elmaradhatatlan virágcsokornak is tudtak örülni. De hát dzsentriéknél ez is másként van. Papp János
