Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

a 1993. június 10., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP A rejtélyes repedés-járvány Változhat-e a helyzet Medgyesbodzáson? Olvasóink írják .................... — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. „Találkozunk jövőre ugyanitt!” 1993. május 28., Szanazug. Különleges és emlékezetes „ünnep­nap” ez a mai — legalábbis a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat jelenlegi és volt dolgozói, illetve nyugdíjasai számára. A múlt évben ilyenkor — a nyugdíjas-találkozó végén könnyes szemekkel váltunk el egymástól, azon keseregvén, hogy ez volt az utolsó ilyen jellegű nyugdíjas-találkozó—, és most még nagyobb létszámban, örömtől könnyes szemekkel öleltük át egymást: íme, újra itt, még létezünk, még a Békés Megyei AÉV szanazugi üdülőjében újra együtt tölthetünk egy nagyon szépnek ígérkező, kellemes napot! A vállalat vezetésében ugyan tisztségváltás történt, ami szük­séges és szinte törvényszerű volt, és részben ennek, részben pedig a jelenlegi vezetésnek — karöltve a szakszervezettel — volt köszönhető, hogy sikerre lehetett vinni ezt a szép napot, a nyugdíjas-találkozót egy közös ebéd keretében. — Igen, létezünk, dolgozunk, dolgozni, dolgoztatni akarunk, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy fennmaradjunk és tovább erősítsük ezt az összefogásra törekvő, nagyszerű építőbrigádot— mondotta bevezető köszöntőjében Betkó László, a szakszervezet titkára. Kifejtette még, hogy ez nem csak majális, hanem juniális, hiszen június 19-én megrendezzük ismét a hagyományos építők- napi ünnepséget is! Dr. Bodzás Júlia, az építők mostani gazdája—aki mentegető­zött kicsi termete miatt, no meg azért is, mert a gyöngébb nem képviselője —, méreteivel ellentétben óriási lelkesedéssel és jó adag optimizmussal törekszik a vállalat jelenlegi vezetésével és a szakszervezettel összefogva elérni a kitűzött célokat. Csupán két számadat, ami elegendő a fennmaradáshoz. 160 millió forintos alaptőkével és 400 milliós eszközkészlettel rendelkezünk — mondotta —, gazdasági, műszaki ellátottságunk stabil, éves kapacitásunk 80—90 százaléka lekötött. Tehát létezünk, lényeg,. hogy itt vagyunk és jövőre is itt leszünk! Mindannyiunk vélemé­nye tehát, hogy a tenni akarást, az összefogást, a jelenleg kitűzött célok elérését nem centiméterekben, hanem a tettek erejében mérik. Végezetül annyit: Hajrá építők! Sok-sok sikert! Találkozunk jövőre is ugyanitt, legalább az a 150 ember, aki köszönetét fejezi ki a vállalat jelenlegi vezetésének és szakszervezetének ezért a felejthetetlen, szép napért! KrucsaiJánosné ROKKANTNYUGDÍJAS, Medgyesegyháza Aki szegény, ne nyaraljon! Miklóska elrepült! A rosszindulatú daganatos be­tegségben szenvedő gyerme­kek külföldi gyógykezelésére és a hazai onkológiai gondo­zottak támogatására bejegy­zett alapítvány tájékoztatása szerint Halmágyi László és dr. Ágoston Éva gyermeke gyógykezelésre Nümbergbe repült. Az alapítvány kuratóri­uma, a szülők tisztelettel mon­danak köszönetét mindazok­nak, akik segítő támogatásuk­kal lehetővé tették mindezt. A Nürnbergi Cnopf ache onkoló­giai gyermekklinikán meg­kezdődött a kisfiú gyógykeze­lése. Helytállásból jeles A Mezőgyáni Általános Iskola tanulói is beneveztek a nagy- kamarási iskola által meghir­detett pályázatra, amely a kül­földön élő magyar alkotók éle­tét dolgozza fel. A mezőgyáni- ak az írásbeli feladatokat csa­patmunkában végezték, azon­ban a szóbelin — egyéb okok miatt — Szarka Anita tanuló egyedül állt helyt a csoport nevében. A színvonalas verse­nyen, szoros küzdelemben a harmadik helyezést sikerült megszereznie. Gyermekülés csere-bere Mint ismeretes egy kisgyer­meknek autóban való utazása gyermekülésben a legbizton­ságosabb. Ahhoz viszont, hogy mindig a számára a leg­kényelmesebb és legbiztonsá­gosabb gyermekülésben fog­lalhasson helyet, szinte éven­ként kellene újat vásárolni, ami viszont úgymond megfi­zethetetlen. A Magyar Autó­klub Békés Megyei Szerveze­te Orvosi Szakbizottsága egy jó kezdeményezéssel rukkolt elő: a közúti közlekedés biz­tonsága érdekében, gyerme­keink védelmében június 12- én, szombaton délelőtt 9-12 óra között a MÁK békéscsabai műszaki bázisán (Szarvasi út) amolyan „bolhapiac” jellegű gyermekülés csere-bérét és vásárt szervez, illetve rendez. Kárpótlás Hunyán Egyetlen árverést tartott a me­gyei kárrendezési hivatal Hu­nyán. Ennek ellenére úgy tű­nik, hogy a károsultak 40 szá­zaléka már megkapta jogos tu­lajdonát. Mintegy 560 hektár­nyi területet mértek ki a közel­múltban 110 igénylőnek. A következő árverés 22 ezer aranykoronányi földterületet ír ki eladásra. A földrendező és a földkiadó bizottságok közö­sen módosították a kárpótlási földek és a részaránytulajdo­nosi területek kitűzését. Mind­két bizottság megelégedéssel nyugtázta az egyezséget. Az önkormányzat megítélése sze­rint augusztusra a hunyai igénylők 80 százaléka vissza­kapja földjét. Korábban már hírt adtunk arról a katasztrofális hely­zetről, amely először Med­gyesbodzáson alakult ki: egyre több ház megrepede­zett. És nem csak ott. A káros jelenség már 10 Békés me­gyei települést „fertőzött meg”. Repedések és vaspán­tok a falakon, aládúcolt há­zak, elgörbült ablak- és ajtó­keretek, felpúposodott pad­ló, sorsukra hagyott embe­rek. A megoldás késik, az in­tézkedések döcögnek. A ve­szélyhelyzetet kiváltó okok­ra még mindig nincs válasz. Azaz van: a pénzhiány. A szakértők szerint minimáli­san 4,2 millió forintra lenne szükség, hogy a regionális méreteket öltött jelenség okaira fény derüljön. A bu­dapesti Földmérő' és Talaj- vizsgáló Vállalat vállalkozna a vizsgálatokra, a kérdés csak az: lesz-e rá pénz? Az ügy több minisztérium ér­dekszféráját érinti. Örvende­tes, hogy dr. Remport Katalin képviselőnő februári parla­menti interpellációját követő­en több minisztérium is meg­mozdult. A Pénzügyminiszté­rium 1 millió forintot utalt át a medgyesbodzási ügy kivizs­gálására, ami azonban nem elegendő az egy falu méreteit kinőtt probléma megoldására. A vizsgálatok megtorpantak, az intézkedések üteme lassult. A károsult lakosok hiába sza­ladtak a biztosítóhoz, mert vizsgálat nélkül mindez csak aszálykárnak minősül. A ka­tasztrófa-törvény hiányában az államnak sem tud fizetni, mert a költségvetésben egy­szerűen nincs ilyen tétel. Ma­radt az összedőlt ház, az élet­veszély, a tisztázatlan jelenség. Úgy tűnik a napokban mégis felcsillant a remény. A Belügy­minisztérium, a Közlekedési-, Távközlési és Vízügyi Minisz­térium, valamint a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával a Békés Megyei Önkormányzat mecenatúra-pályázatot terjesz­tett elő az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottsághoz a komplex geotechnikai, geo- hidrológiai és szeizmikus vizsgálat pénzügyi támogatá­sára. Ezt végezné el az FTV. —Hogyan kerültek kapcso­latba az üggyel? — kérdeztük dr. Szilágyi Gábort, a vállalat igazgatóját. — Az idei összesítésünkben 268 szakközépiskola ötéves felvételi teljesítménye szere­pel — mondta Neuwirth Gá­bor. — Ez a szám egyben a legnépesebb középfokú isko­latípusra is utal, mint ami egyaránt megtalálható a nagy — Vállalatunk Békés me­gyében több szakterületen is együtt dolgozik részben az ön- kormányzati hivatal beruhá­zásfejlesztőivel, részben a ta­nácsi tervező vállalat átalakult részlegeivel, valamint a me­gyei építőipar átszerveződött társaságaival. Az ősszel a me­gye képviselőivel tárgyaltunk, amikor felvetődött a medgyes­bodzási épületkárok gondja. Rögtön kimentünk a helyszín­re, és az adatok elemzése után ajánlkoztunk a munkálatokra. Á probléma már 10 települést érint. Ez tehát egy adott térség gondja, amit eleve másként kell kezelni. Dr. Simon Imre jóváhagyásával széles körű adatgyűjtésbe kezdtünk, sorra felkerestünk minden önkor­mányzatot. — Milyen kiváltó okok jö­hetnek számításba ? — Egyik, hogy a MÓL Rt. szeizmikus kutatásokat vég­zett a körzetben és különböző mélységben robbantottak. Másik, hogy a Maros horda­lékkúpjára jelentős számú fúrt kutat telepítettek. Ezért felszí­ni talajvízszint-csökkenés vagy felszínsüllyedés követ­kezhetett be. Harmadik lehe­tőség, hogy a környéken sok a mezőgazdasági öntözőkút. Negyedik ok a korábbi belvíz elleni melioráció bevezetése lehet, ötödik esetleg ezen a területen a térfogatváltozó agyag jelenléte, illetve hato­dikként a nem megfelelő szer­kezetű épületek építése. Eset­és kisebb településeken. Az 1988-cal kezdődő adatsorból kitűnik, hogy a mezőnyből egyetlen iskola emelkedik ki: a hódmezővásárhelyi szakkö­zépiskola. Itt 52 százalékos a felvettek ötéves átlagaránya az érettségizőkhöz viszonyít­leg némelyek együttes hatása is mérlegelendő. —A problémakör összetett: a régión belül együttesen kell feltárni az okokat és megfelelő javaslatot tenni a helyreállí­tásra. Mindez mennyibe kerül? — A legkisebb költség 4,2 millió, amelyből 830 ezer a már leutalt összeg maradványa, 400 ezret az érintett önkormányza­tok adnának össze, a többit az OMFB-hez benyújtott 2 millió 970 ezer forint jelentené. Ehhez a mecenatúra-pályázathoz töb­ben is segítséget nyújtottak: a közlekedési és vízügyi terület­ről dr. Gyurkovics Sándor köz- igazgatási államtitkár, Rajkai Zsolt például több témában írt levelében biztosította a megyei önkormányzatot támogatásá­ról. A mi megkeresésünkre a környezetvédelemtől Pataki Szabolcs helyettes államtitkár hasonló írásos levelet adott át, valamint a Belügyminisztéri­umból László László és Dercze István vállalták, hogy ők lesz­nek a pályázat előterjesztői. A benyújtó pedig a Békés megyei testület elnöke, illetve a 10 pol­gármester. Örömünkre szolgál, hogy sikerült egy táborba tömö­ríteni a segítőkész szerveket — mondja befejezésül az igazga- * tó. Mit lehet ehhez hozzátenni? Most tehát az OMFB-n a sor. A hétvégi döntésen múlik ugyanis több ezer Békés me­gyei lakos további sorsa. Halasi Mária va, még úgy is, hogy az utóbbi két évben az iskola elveszítette az első helyet. —Az ország térképére vetít­ve milyen a szakközépiskolák felvételi bizonyítványa? — Az első tíz helyet határo­zottan tartják a megyeszékhe­lyek: Békéscsaba, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Zalaeger­szeg, Győr, Debrecen. Igen jól szerepelnek az úgynevezett középvárosok. A sort ebben az iskolatípusban is a budapesti intézmények zárják, meglepő­en gyenge felvételi ered­ménnyel. —A közvélemény úgy tudja, hogy eljött a közgazdászok, az üzletemberek ideje. Az ön ál­A csabai Családsegítő Szolgá­lat kérelemmel fordult a me­gyeszékhely közgyűléséhez, hogy támogassa harminc, szű­kös körülmények között élő, gyermek nyári táboroztatását 50 ezer forinttal. Eddig is min­den évben elküldték pályáza­tukat e céllal, ám akkor sem kaptak támogatást. A legutóbbi közgyűlésen a városatyák ismét bekeményí­tettek, és egy istennek sem sza­vazták meg az ötven ezer fo­rintot a szociális bizottság ja­vaslata ellenére sem. Valószí­nű, úgy gondolkodtak, aki sze­tal említettek vajon már azt jelzik, hogy a középiskola után révbe jutnak a diákok, vagy pedig egyszerűen nem ver­senyképesek a gimnáziumi je­lentkezőkkel szemben a felvé­teliknél? — Csak feltételezéseim vannak. Úgy gondolom, ezt az iskolát a tanulók többsége ele­ve úgy tekinti, hogy itt szak­mát szerez és ezzel el is he­lyezkedik. Tehát nem is akar továbbtanulni. Adataink sze­rint a legtöbb közgazdasági szakközépiskolai osztályból csak néhány gyerek tekinti célnak a főiskolát, az egyete­met. A lényeg: vélhetően ez lehet az a szakközépiskola, gény, az ne rázza az önkor­mányzat pénzén a rongyot, az maradjon otthon és segítsen a szüleinek. Már ha van miben, mert a munkanélküli szülők nagy mértükben képesek min­den otthoni munkát elhappolni a gyerek orra elől. Persze az is lehet, hogy a takarékos városatyák a családi együttlétre szavaztak, ami igen felemelő lehet, mert ke­nyérgondokkal küszködő csa­ládokról van szó. Hiába, nincs is szebb, mint a családi élet támogatása. Ha kell, (vá­rosatyái szigorral. amely a legígéretesebb az élet­be való beilleszkedéshez. A szakközépiskoláknak a felvételek aránya szerinti sor­rendjében az első — öt év át­lagszázalékát tekintve — 52 százalékos eredménnyel a hódmezővásárhelyi mező- gazdasági iskola, második a nagykállói Budai Nagy Antal, a harmadik a békéscsabai Szé­chenyi István szakközépisko­la egyaránt 31—31 százalék­kal, míg negyedik a nyíregy­házi Vásárhelyi Pál, ötödik pedig az egri mezőgazdasági szakiskola. Békés megye ilyen típusú oktatási intézmé­nyeit tekintve az országos sor­rendben a 14. a békéscsabai villamosipari, a 63. a békési mezőgazdasági, a 85. a békés­csabai Kemény Gábor, a 91. a békéscsabai Vásárhelyi Pál, a 135. a békéscsabai egészség- ügyi, a 155. a békési ipari, 73. az orosházi Kossuth, és a 177. a gyulai Munkácsy szakkö­zépiskola. K.E. Békésbeliek az élbolyban — harmadik a csabai „közgé” A szakközépiskolák sorrendje a felvételek aránya szerint A hivatalos nyilvántartás szerint az 1992—93-as tanévben az ország 421 szakközépiskolájában készültek a diákok lépésváltásra: a mind nagyobb gondot jelentő elhelyezkedésre vagy a cseppet sem könnyű továbbtanulásra. Szakbizonyítvánnyal, technikusi oklevéllel választhatják a továbbtanu­lást, ha akarják. Egyebek között erről is beszél­gettünk Neuwirth Gábor ny. egyetemi docenssel, az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában. Deák Ferencné háza egyre életveszélyesebbé válik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents