Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1 1993. június 10., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT ' id A végkielégítés elsődleges kötelezettség Nincs ok az aggodalomra A júniusi Teszt Szárnyashajó bemutató A Mahart tervei szerint Buda­pest és Szentendre között köz­lekedik majd az a sekély merülésű szárnyashajó, me­lyet a társaság szerdán muta­tott be a sajtó képviselőinek. A cég májusban vásárolta a két, egyenként 20 millió forin­tos belorusz gyártmányú „Bí- bic”-et. Az első két sekély merülésű szárnyashajót a Ma­hart tavaly júliusban vásárolta. Az új típusú járművekre azért volt szükség, mert az elmúlt három évtizedben a Duna in­gadozó vízállása szinte min­den évben jelentős forgalom- és bevételkiesést okozott a cégnek. A Bíbicekkel nem­csak a Bécs—Budapest me­netrendi járat kiesése küszö­bölhető ki, de lehetőség nyílik olyan szakaszok hajózására is, melyekben a nagyobb szár­nyashajók eddig nem közle­kedhettek. Ilyen a szentendrei Duna-ág vagy a Tisza-torko- lattól egészen Tokajig. Animációs fesztivál Kecskeméten A nemzetközi szinten is elis­mert magyar animációs filmek fesztiváljának immár harma­dízben házigazdája Kecske­mét: a rangos kulturális ese­ményt szerdán a Tudomány és Technika Házában Kopátsy Sándor, a Mozgókép Alapít­vány animációs kuratóriumá­nak elnöke nyitotta meg. A vasárnap záruló fesztivál nyi­tányaként — 11 film, 50 díj címmel — díjnyertes magyar filmekből összeállított válo­gatást láthatott a közönség, majd Macskássy Gyula filmje­it vetítették le .Az ötnapos ren­dezvény kísérőprogramjainak sorában Macskássy Gyula em­lékkiállítását, Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész, rajz­filmrendező tárlatát tekinthe­tik meg az érdeklődők illetve angol, belga, francia, horvát, olasz és svájci alkotók animá­ciós filmjeit. A csődeljárásról, a felszámo­lási eljárásról és a végelszá­molásról szóló törvény módo­sítására kidolgozott kormány- javaslat egyes témaköreivel foglalkozott szerdai ülésén az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsága. A felek egyetértettek abban, hogy a módosítástervezet mie­lőbb a kormányülés, illetve a parlament elé kerüljön. A munkaadói oldal ugyanakkor sérelmesnek tartotta, hogy a témakör kifejezett kérésük el­lenére sem kerül a kormányjó­váhagyást megelőzően az ÉT plenáris ülése elé. Az ülésen ugyanis a kormányzati oldal bejelentette, hogy a törvény- módosítási javaslattal a kabi­net csütörtöki ülésén foglalko­zik. Konszenzus alakult ki az ülésen az érdekegyeztető felek között abban, hogy a törvény- módosítás során a Munka tör­vénykönyvében garantált vég­Korszerű bűnüldözés és kor­szerű büntetőeljárás címmel rendeztek szakmai konferen­ciát tegnap a Kriminalexpo ’93 nyitónapján. Boross Péter belügyminiszter bevezető elő­adásában a kor dilemmájáról, a polgár és a bűnözés viszo­nyáról szólva kifejtette: az egyéni szabadságjogok fetisi- zálása szükségképpen az ál­lam elgyengülését eredmé­nyezte. A miniszter szerint ideje lenne felismerni a kor parancsát, olyan veszélyek le­selkednek ugyanis ránk, ame­lyekre a mai jogrend nem ké­pes meggyőző választ adni. A korszakváltás, illetve a határokon átcsapó és egyre ro­hamosabban növekvő bűnözés ellen a bűnüldözés nem képes eredményesen fellépni. Ebben — a bűnüldözés eszköztárá­kielégítés teljes mértékét az elsődlegesen kielégítendő fel- számolási kötelezettségek kö­zé sorolják. Jelenleg ugyanis a végkielégítés összegéből fel- számolási költségként csak legfeljebb 6 havi személyi alapbérnek megfelelő össze­get lehetett figyelembe venni. Az ezt meghaladó rész kielégí­tési elsőbbséget nem élvez, és az egyéb hitelezői követelések körébe tartozik. A törvénymó­dosítás ugyanakkor a kollektív szerződésben, illetve a felek megállapodása alapján járó egyéb végkielégítést már nem emelné a kedvezményezett körbe. Nem alakult ki egyetértés a bizottság érdekegyeztető felei között az üzemi tanács jogkö­rének bizonyos módosítása té­makörében. A törvényterve­zet ugyan továbbra is meg­hagyná a jóléti célú pénzesz­közök felhasználásánál, illet­ve az ilyen jellegű intézmé­nak növelése mellett — elsőd­leges szerep hárulhat a rendőri hálózat (őrsök) kiépítésére, de elengedhetetlen az is, hogy egyszerűsödjön a bűnüldözők adminisztratív munkája. Vé­gül a miniszter rámutatott: fontos volna az is, ha a rendőri és ügyészi szervek, illetve a bírák azonos jellegű felfogás­ban tevékenykednének. Ma, amikor az egyéni szabadságjo­gok növekedésével, illetve az állam elgyengülésével párhu­zamosan eluralkodik hazánk­ban a bűnözés, bátran le kelle­ne vonni a konzekvenciát, mi­vel tíz év múlva lehet, hogy az már késő lesz. A szép eszményekre, az igen liberá­lisra sikerekedett bevándor­lás-politikára Boross Péter szerint — éppen e napokban —jelzés értékű választ adtak a nyék és ingatlanok hasznosí­tásánál az üzemi tanácsok együttdöntési jogát felszámo­lás esetén is, de a munkaadók szerint egy ilyen jogosítvány erőteljesen korlátozza a fel­számolást végző lehetőségeit. A felszámolás elrendelésétől az adott vállalat már nem a szokásos keretek között mű­ködik, így szerintük nem al­kalmazhatók teljes mértékben a Munka törvénykönyvben biztosított jogok. Indokoltnak tartják ezért az olyan módosí­tást, amely ilyen esetben az üzemi tanács együttdöntési jogköre helyett csak vélemé­nyezési jogot írna elő. A kor­mányzati oldal, annak ellené­re, hogy a törvénymódosító javaslatban nem ez a forma szerepel, a munkaadói érve­léssel értett egyet, és parla­menti módosító indítvány be­adása esetén lehetséges, hogy támogatna egy ilyen értelmű változtatást. németországi események. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a jogállamiság kiala­kulásáról, a részenként megú­jítható büntetőjogról, illetve az elmúlt húsz évben meghá­romszorozódott bűnözés elle­ni hatékony fellépésről szólva kiemelte: tudatosabb, célirá­nyosabb büntetőpolitikára van szükség. Ennek keretében a rendőrök és ügyészek képzése, továbbképzése mellett a bün­tetések formáján is változtatni kellene. Jelenleg ugyanis Eu­rópában — a lakosság szám­arányához képest — szinte ná­lunk a legtöbb a börtönlakó. A büntetőeljárás reformja során a vádelv erősítése mellett a legnagyobb figyelmet a szer­vezett bűnözésre és a gazdasá­gi bűncselekményekre kellene fordítani. Magyarországon már a háztar­tások 16 százalékában van mikrohullámú sütő, azaz körülbelül 600 000 készülék működik az országban. A már nagyon népszerű, de még kö­zel sem általánosan elterjedt háztartási gép piaca még nem telített; a várható vásárlások tükrében így különösen érde­kes a Teszt Magazin részletes mikro-összeállítása. Német testvérlapja nyomán a Teszt Magazin annak a kör­kérdésnek a válaszait is közli, amelyben mérnökök, fiziku­sok, orvosok járják körül a mikrohullámú sütő vélt veszé­lyeit. A sokakat foglalkoztató témáról eláruljuk: a szakem­berek véleménye szerint nincs ok aggodalomra. Ha pedig nyugodtan megvehetjük, ak­kor vajon melyiket? A Teszt Magazin 26 különböző típusú mikrohullámú sütőt hasonlít össze. Annak ellenére, hogy a Teszt Magazinból mindenki alaposan tájékozódhat az áruk minőségéről és áráról, még ér­heti bosszúság vásárlás köz­ben. Például az, hogy amíg A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Ökológiai Intézet előter­jesztésére Miskolc város Köz­gyűlése úgy határozott, hogy tá­mogatja azt a tervet, amely az Expo programjához kapcsoló­dóan egy altematívenergia- farm létesítését javasolja a bor­sodi megyeszékhelyen. A farm létrehozásának alap- gondolata — a javaslat szerint — a megújuló energiaforrá­sok, nap-, szél- és bioenergia elterjesztése, használatuk elő­segítése, valamint az energia- takarékos rendszerek, megol­dások és berendezések nép­szerűsítése. A tervek szerint a létesítmény két részből áll majd. A kiállítási területen a látogatók működés közben fi­nyugodtan nézelődik és válo­gat, a rendőrség elviszi rossz helyen parkoló kocsiját. A Teszt Magazin jogi szakértője szerint a rendőrség eljárása sokszor nem jogszerű, s az írásból választ kaphatunk arra, hogy joguk van-e az elszállí- tóknak visszatartani a kocsit, ha valaki nem fizet, mert fel­lebbezni kíván. A lap júniusi számában szó esik még a kiskert-tulajdono­sok munkáját megkönnyítő ro­tációs kapákról, amelyek a Kermi vizsgálata szerint jónak vagy közepesnek bizonyultak. A jó étvágyúak júniusban a gyorsérlelésű félszáraz kolbá­szokról olvashatnak összeha­sonlítást. Végül a lap már a nyári va­kációra gondol a gyerektábo­rok föltérképezésével és a bel­földön rendelkezésre álló szál­láshelyek kategóriák szerinti árainak ismertetésével. A nya­ralásnál különösen praktikus kész bébiételek választékáról is olvasható részletes ismerte­tés a Teszt Magazin júniusi számában. gyelhetik meg a napenergiát hasznosító szolár-techniká- kat, a szervesanyagból hőt, biogázt, elektromosságot elő­állító berendezéseket. A farm másik része oktatási központ­ként fog működni, ahol a város diáksága közvetlen tapasz­talatokat szerezhet az alterna­tív energiahordozókról. A farm szaktanácsadással is a lá­togatók rendelkezésére áll. A közgyűlés arról is döntött, hogy a dán, angol és német szakemberek segítségével ki­dolgozandó terv elkészülte után —ami szeptemberre várható— a területet biztosít a farm létre­hozására a város egyik kiemel­kedő pontján, az Avas Felső- S zentgy örgyhegyen. A legtöbb börtönlakó nálunk van Korszerű bűnüldözés Önkormányzati támogatással Alternatívenergia-farm Szántó László: Egy éjszaka a piros lámpás házban Második fejezet— Az apa története 1. Búcsút intettem a lányoknak, aztán Isten veled Nickelsdorf: máris indultam haza. Hosszú lesz az út, gondoltam, hiszen 800 kilométert egyfolytában levezetni nem semmi. A hatá­ron simán ment minden. Éj­szaka volt, gyenge forgalom, nagyvonalú ellenőrzés. Ezen az oldalon még átvergődtem a határmenti árusok üzletsorán, aztán megnyílt az út hazafelé. Húsvéthétfő volt, otthon a fi­am és az unokám. Kicsit elszé­gyelltem magam miattuk, hi­szen otthon maradhattam vol­na velük, de megvillant előt­tem a négyszáz márka, és gon­dolkodás nélkül indultam. Nem kenyérre kellett, mégis nekivágtam. Ki tudja miért? Talán, hogy feledtessem vele az ünnep semmittevését, talán, hogy addig is együtt legyek az útrakelőkkel. Lassan hajtot­tam, előbukdácsoltak az emlé­kek. Szerettem felidézni a gyer­mekkort. A boldog gyerek­kort. Az ember életének talán legszebb időszakát. A gyerek­korból nekem annyi szép ma­radt meg, olyan sok öröm ju­tott, hogy napokon keresztül tudnám őket elővonultatni, mégsem jutnák a végére. Bol­dog gyermekkor, kedves szülői ház. Milyen messze vagytok már és emlékekben mégis milyen közel. Húsvéthétfő van. Minden ünnepet, köztük ezt is együtt tartottuk. Szerényen, szegé­nyen, de együtt. Minden ün­nepnek megvolt a maga áhíta­ta. Az ünnepi ebéd, az ünnepi ruha, az anyám sütötte friss kalács, a felnőttek ház előtti csendes beszélgetése, a mun­kás hétköznapok utáni pihe­nés. Mindez hová tűnt? A ta­posómalomban mint sok más, ez is szertefoszlott. Toldoz­zuk, foldozzuk szokásainkat, de már nem az igaziak. Hogy tudtunk örülni az apró kis ajándékoknak. Azt hiszem, már egy-egy szem cukor is di­csekvésre adott okot. Megha­tó, hogy ez a figyelmes szere­tet akkor sem csökkent irán­tunk, gyerekek iránt, amikor nem voltunk annyira kicsik. Emlékszem, már középisko­lába jártam, amikor apám egy­szer beállított két dinnyével. Nagy örömet szerzett a látoga­tásával. És most utólag tűnik fel, hogy mennyire fáradtnak látszott. Próbálta, de nehezen tudta palástolni. Miért nem kérdeztem? Miért nem faggat­tam? Később tudtam meg, hogy gyalog jött hozzám, hogy az útiköltséget ideadhassa zsebpénznek. Nehéz idők vol­tak. Mennyi verejték tapadt ehhez a pénzhez. Azóta képze­letben ezerszer is megcsókol­tam a kezét. Hogy a valóság­ban miért nem? Nem tudom, talán szégyelltem. Ma már megtenném, de nincs kinek, azt a szót, hogy apám, én már nem mondhatom soha többé annak, akit illet. Felrezzentem. Mintha meg­ingott volna alattam az út. Rossz jel. Fáradt és álmos vol­tam, kerestem hát egy parko­lót, ahol megpihenhettem egy kicsit. Kezdett világosodni, nem lehetek már messze az otthontól, de nem kockázta­tok. Öt óra múlt pár perccel. Hat óra körül ébredtem. Fárad­tabbnak éreztem magam, mint pihenés előtt, de elindultam. Nyolc óra után értem haza. Nem sok öröm jutott a hús- vétból: szinte átbóbiskoltam az egész napot. Hol egy ven­dég, hol a fiam, hol meg az unokám riasztott fel. Egy teljes éjszakára volt szükségem, hogy végre kipi­henhessem magam. Kedden egyre csak a kintiek jártak az eszünkben. — Vajon hol lehetnek a mi németjeink? — fordultam fi­amhoz, nem mintha választ vártam volna tőle. — Biztosan jól érzik magu­kat, mert még nem telefonál­tak, majd holnap, ma még pi­hennek. — Remélem... Egész nap a ház körül fogla­latoskodtunk: udvarrend, kert, takarítás, főzés, tévé, rádió. Szóval elfoglaltuk magunkat. Szerda reggel szokás szerint a ház körül rendezkedtem, amikor a nyitott ablakon ke­resztül meghallottam a tele­foncsengetést. Na végre, biz­tosan a mieink. — Halló, Szántó lakás? —Apa, te vagy? Én vagyok, Ida. Elég rosszul hallak. — Szervusz anyukám. Hall­jam, hogy érkeztetek meg. Na­gyon jól érezhetitek magato­kat, ha két napig eszetekbe sem jutottunk. — Nagy baj van! Csapdába estünk! — Nem értem. Mit be­szélsz? — Csapdába estünk. Becsa­pott bennünket ez a piszok. A szeretetszolgálattól beszélek, a frankfurti vasútállomásról. Mit csináljak? Nem tudom hol van­nak Margóék. Mióta megér­keztünk, még nem találkoztam velük. Segíts rajtunk! Mondd meg mit csináljak? Ebbe bele kell őrülni. Minden pénzem el­fogyott. Kitettek a szállodából. Már a nagykövetségen is vol­tam. Adjál tanácsot, mert olyan vagyok már, mint egy őrült. Hívj vissza, mert már telefonra sincs pénzem. Mondom a szá­mot: 004969234468. — Maradj a telefon mellett, mindjárt visszahívlak. Nem értettem, hogy mi tör­ténhetett. Amit hallottam, ab­ból nem tudtam összerakni az eseményeket. Túlságosan za­varosnak tűnt az egész törté­net. Megkerestem Sanyi tele­fonszámát és felhívtam. — Szervusz, Sanyi, Laci va­gyok Újbékásról. Most telefo­nált a nejem, nagyon el van keseredve. Azt mondta, hogy az állomáson van, valami sze­retetszolgálatnál töltötte az éj­szakát. Mi történik ott? — Nem tudom, miért nem azt csinálja, amit mondtam. Elvittem egy szállodába, a Ho­tel Admirálba. Mondtam, hogy ne menjen sehová, este érte megyek. Visszamentem, de nem volt sehol. Fél éjszaka kerestem. Tudod, mi el­mentünk a lányokkal városné­zésre..^ — Őt miért nem vittétek? A lányok nem az Admirálban laknak? — Nem, nem! Tudod, a lá­nyoknak intéztem munkahe­lyet, hogy tudjanak egy kis pénzt keresni. Egy szórakozó­helyen szolgálnak fel. Ott is laknak. — Sanyi, menj el Idához, mert pánikban van. Az állomá­son van, a szeretetszolgálat­nál. Mit mondjak neki? Mikor­ra várjon? — Elég messze van innen, de egy óra múlva ott leszek. Már indulok is. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents