Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPGAZDASÁG 1993. június 8., kedd £ \ © Zsíros Géza csodálkozik — A parlamenti bizottság másként értelmezi a törvényt — Ahol már csak a földcsere segít Mi teszi padlóra a parasztságot? Az év elején jelent meg az a törvény, amely rendezi a tanya körüli földeket. E szerint a részaránytulajdont és a kárpótlási földet egy tagban, a tanya körül kell kimérni. A törvény célja világos. Lehetőséget teremteni a farmergazdaságok kialakítására. Végeredményben a földrendező és a földkiadó bizottságoknak, továbbá a megyei kárpótlási hivataloknak ezt kell elősegíteniük. Igen ám, csakhogy a tanya körüli föld fogalmát furcsán értelmezik. Ha a tanyát körülvevő földet csatorna vagy dülőút szakítja meg, akkor a törvény 8. paragrafusát már nem lehet alkalmazni. Az a vállalkozó kedvű parasztember, aki elszánja magát, hogy hajnaltól vakulásig robotolni fog a földjén, ha azt megkapja, számíthat rá, hogy két vagy három helyen fog licitálni. Amennyiben nem tetszik neki a figura, adja el a kárpótlási jegyét vagy húzza föl magát egy nyárfaágra, s közben szavalja el Villon versét, Faludi György fordításának megyei változatát: Magyar vagyok Békéscsaba városából, mely lábam alatt a piszkos mélybe vész, s most méterhosszán lógok egy nyárfaágról, s a nyakamon érzem, hogy seggem mily nehéz. De valóban így kell értelmezni ezt a jogszabályt? Dr. Zsíros Géza, a kisgazdák országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke elcsodálkozik az ilyenfajta magyarázaton, s a következőket mondja: — Az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága nem azt mondta ki, hogy abban a táblában kell a földet kimérni, ahol a tanya van, hanem a tanya körül, mert ha ott nincs földalap — illetve a tanya körül a földeket a téesz korábban eladta, ahogy ez Békéscsabán több helyen történt — a fölrendező és a földkiadó bizottságoknak kötelessége úgy mérlegelni ezt a kérdést, hogy a tanya tulajdonosának kárpótlási és részaránytulajdonát egy tagba jelölje ki. Hamarosan elfogadásra kerül a módosítás is, amely ezt a törvényt kiterjeszti a családtagokra is. — Mi van akkor, ha a részaránytulajdont dűlő vagy csatorna választja ketté, s a tanyatulajdonosnak kárpótlási jegye van? —- Sem árok, sem csatorna, de még vasút sem lehet akadály. Akkor is egy tagban kell kiadni a földet, egyidejűleg azonban a részaránytulajdonú táblában kimért föld aranykorona-értékével csökkenteni kell a kárpótlási földalapot és más területen a résztulajdon javára kell jóváírni. —Ekkor is kell licitálni? — Nem kötelező, amennyiben a tanyatulajdonos a licitálás előtt bejelenti az árverés vezetőjének, élni kíván a tanya körüli földekre vonatkozó jogszabállyal. Ebben az esetben aranykoronánként ezer forintot kell fizetnie. — A tanya körüli földek fogalmában van valami rangsor? — Igen, mégpedig olyan értelemben, ha van abban a táblában a tanya körül elegendő földalap, ahol a tanya áll, akkor ott kell kiadni a részaránytulajdont és a kárpótlási földet. Amennyiben bármilyen ok miatt ez nem teljesíthető, akkor a legközelebb eső szomszédos tábla az, amelyet figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy milyen közmű választja el a területet egymástól. Ám ha abban a táblában közvetlenül a tanya körül van valamennyi föld, de kevesebb, mint amennyi a tanya tulajdonosának jár, akkor ott kell kiadni és a szomszédos táblában a többit. Erre az esetre is a 8. paragrafus az irányadó. —Ki fizeti a kimérési költséget? — Az állam magára vállalja. Hamarosan megszületik ez a döntés, valamint arról is, hogy a tanyatulajdonosok körét kibő- vítjük a családtagokkal. A szülők, a nagyszülők, a gyereható. A mezőgazdasági vállalkozók viszont konkrét bérleti díjat nem köthetnek ki. A vállalkozás ugyanis kockázattal jár és ezt vállalniuk kell. Ha a szövetkezettel ők ilyen formában kötnek szerződést a várható termés megfelelő százalékára, akkor már vállalkozóknak minősülnek. — Több helyen hallottam, hogy a vállalkozó személyét korhatárhoz fogják kötni. — Ez badarság. Bárki, nemtől és életkortól függetlenül bejelentkezhet vállalkozónak. „Művelési kötelezettséget nem írtunk elő, csak hasznosítást” FOTÓ: LEHOSZKY PÉTER kék, a házastársak, továbbá a szövetkezeti tagok járandóságát, ha családtagoknak minősülnek, ugyancsak egy tagban kell kiadni az egészet. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, ismerve a gyakorlati problémákat, a gazdasági ésszerűségből kiindulva fogalmazta meg ezt a törvénymódosító határozatát. —Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a mezőgazdasági utalvány kiadása alkotmányellenes. Erről mi a véleménye? — A mezőgazdasági utalvánnyal ezután is részt lehet venni a licitáláson, a kárpótlási jegyhez hasonlóan. Sőt, aki nem jelentkezett be eddig mezőgazdasági vállalkozónak és megkapta a kárpótlási határozatot, még most is jelentkezhet és igényelheti az utalványt személyesen vagy ajánlott levélben. — Mi történik azokkal, akik korábban ilyen utalvánnyal licitáltak? Elveszik tőlük a földet? —Ez fel sem merült. A licitálást követően 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatóságnál mezőgazdasági vállalkozónak, ellenben az utalványt készpénzben vissza kell fizetniük. — Kötelező személyesen megművelni a földet? A téeszta- gok többsége idős ember és sok helyen, legalábbis szóban egyezséget kötöttek a szövetkezettel. — Művelési kötelezettséget nem írtunk elő, csak hasznosítást, ami bérbeadással megoldVálaszai megnyugtatóak. Remélhető, hogy a gyakorlat is követni fogja. Ezt tapasztaltam legutóbb a Május 1. Tsz földrendező bizottságánál. A helyes megoldás kulcsa valóban a földrendező és a földkiadó bizottságok kezében van. Gondos József, a megyei kárpótlási hivatal vezetője ugyanezt hangsúlyozta. Egyetért azzal, hogy a különböző jogcímen járó földrészletet a tulajdonos egy tagban kapja meg, de ennek az a feltétele, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságok rendezzék a vegyes táblákon a földrészek kijelölését, azaz a kárpótlási és a tagi részarányt egybekapcsolják. Békés megyében túlvannak az árverések felén. Valóban sok a panasz, amely arra vezethető vissza, hogy a földalapok ‘ elkülönítésénél a tanyatulajdonosoknak többféle jogcímű jogos és méltányos igényeit a nagyüzemek és az érdekegyeztető fórumok nem vették figyelembe. Ezeken a gondokon már csak a földcsere see 11 hét. Pallag László, akisg.i/dak megyei elnöke is a növekvő panaszáradatról beszél. Meg győződéssel vallja, hogy a v altozást úgy kell végrehajtani, hogy a mezőgazdaság megőrizze működőképességét, akár szövetkezetekről, akár magán- gazdálkodásról van szó. A földeket egy tagban, a tanya körül kell kimérni. Ellenkező esetben valóban padlóra kerül a parasztság. Ennek következményeit az egész ország sínyli meg. Serédi Salát János Merre billen a mérleg? Az átalakulás utáni gondokról, valamint az előrelépés lehetőségeiről Kiss Ferenc, a Muronyi Földvár Szövetkezet elnöke így nyilatkozott: — A jogszabály szerinti átalakulás után a tényleges változás szövetkezetünk életében most kezdődik. A községből kitelepültünk, mert irodaházunkat vagyonjeggyel megvásárolták. A tagság jelentős része korkedvezményes nyugdíjba ment, illetve az aktív dolgozók többsége más munkaterületen, de elhelyezkedett. Csökkentett létszámmal dolgozunk, így csak 60 az aktívan foglalkoztatottak száma. A kiválók termelőeszközeink 40 százalékát kivitték. Az értékes gépek hiánya megmutatkozik gazdálkodásunk előmenetelében is. —Miből tudják finanszírozni a szövetkezetük költségeit? —Az átalakulás előtt 2000 ha földterületen gazdálkodtunk, de a kárpótlás során ez a terület felére csökkent. A folyamatos árverezések adatait ismerve szövetkezetünk tulajdonában közös föld nem marad. Jelentősen csökkent az úgynevezett eltartó erőnk. Ingatlanok eladása révén pénzösszeghez jutottunk és a csődhelyzetből kilábaltunk. A szövetkezetét banki hitelekből finanszírozzuk. — A munkanélküliség csökkentésére vannak-e terveik? — Körültekintően és tudatosan választottunk olyan növényeket, hogy a munka- nélkülieket is „bevonhassuk” gazdálkodásunkba. 187 ha-on bevetett — zöldbab, hagyma, napraforgó—területet adunk ki vállalkozásba. Aki dolgozni akar és él ezzel a lehetőséggel, annak a nyári időszakra folyamatos munkát és jövedelmet biztosítunk. — Felkészültek az aszályra is? — Gabonanövényeink jelentős részét öntözzük, nem kell tartanunk az esetleges aszálykártól. — Foglalkoznak-e állattenyésztéssel? — Szarvasharma-, és az egy éve működő baromfi ágazatunk nyereséges tevékenységet folytat. — Vannak-e tejértékesítési gondjaik? —Nincsenek. A Sárréti Tejipari Vállalattal jó a kapcsolatunk, valamint magánvállalkozók is bekapcsolódnak a tej folyamatos elszállításába. —Hogyan látja a szövetkezet jövőjét? —Szövetkezetünk ez évben nem kerül felszámolásra. A további szintentartás érdekében földeket kell bérelnünk. Terveinkben szerepel gépparkunk felújítása, gépek vásárlása. Az állattenyésztést szinten tartjuk. Összetartó kollektíváink van, de a megmérettetésünk nem csak ezen múlik. Bróda Ibolya „Az agrárolló olyan széles, mint még soha” A szénásiak kénytelenek a pillanat hatására cselekedni Nagyszénáson a legutóbbi képviselő-testületi ülésen beszámoló hangzott el a helyi Október 6. Mezőgazdasági Szövetkezet tevékenységéről. — Az átalakulással 48-an váltak ki a szövetkezetből — mondta Sáfrány István elnök. — A jelenleg meglévő létszám is kényszerű leépítésre kerül, mivel az eredeti földterületünk a felére csökkent, valamint az adminisztrációban a könyvelés teljes mértékben számítógépre kerül. Veszteségünk hatalmas, 100 millió forint bánja a két éve tartó aszályt, 40 millió forint a kamatterhek megnövekedéséből adódó veszteség, további 40 millió forint a felszámolás, csődeljárás alatt álló cégek behajthatatlannak tűnő adóssága. Emellett — hangsúlyozta az elnök — az agrárolló olyan széles, mint még soha, ráadásul a folyamatosan módosított törvényi szabályozás lehetetlenné teszi a tervezést, kénytelenek vagyunk a pillanat hatására cselekedni, máról holnapra élni... A bankkal egyeztetett válságkezelői programunkat a közgyűlés elfogadta. Egy holding típusú szövetkezet alapjait próbáljuk lerakni, amely körülbelül 300 embernek tud munkát adni. A földárverések után felmerülő problémákkal a szövetkezethez forduló tulajdonosoknak a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk segíteni. A beszámoló végén az érdeklődők kérdései következtek. A leginkább a végkielégítés foglalkoztatja az embereket: jár-e vagy sem? Dr. Szabó János, az mgsz jogásza válaszolt: — Az új munkatörvénykönyv kötelez bennünket a visszamenőleges megfizetésre, ami elől természetesen nem zárkózhatunk el. Az egyetlen akadály, hogy nincs effektiv 8 millió 885 ezer mozdítható forintunk... Amilyen ütemben beérkeznek a pénzeink, úgy tudunk mi is fizetni. Ennek idejéről abc- sorrend alapján, levélben értesítjük az érdekelteket. . J.V.K. Azt kérdi az újság a pártingatlan-botránnyal kapcsolatban: Rosszul könyveltek a pártok? Ezt is csak azért, mert mind az MDF, mind a Fidesz 1992. évi beszámolójából hiányzik az a csinos summa, ami a markukat ütötte az 1,4 milliárdos előlegből. Azaz hivatalosan nem vételezték be. És itt már nem az a kérdés, hogy jogosan kapták és adták el az épületet, hanem, hogy mérleg- vagy főkönyvi adat-e az előleg? Merő számviteli probléma. A Számvevőszék igazgatója szerint a kapott előleg bevétel, s mint ilyet közölni kellett volna a Közlönyben, bár a törvény mellékletében szereplő mérlegminta„ nem túl szerencsés, mivel félreérthető megfogalmazásokra ad okot.” Csak azt nem tette hozzá: szokás szerint. Azt viszont mondta, hogy a pártok többségével újra kellett csináltatni a záródolgozatot, a mérleget, mert az „nem a valós pénzügyi helyzetet mutatta be.” Van rá azon- ban'mentség, mert „Ebben nem a tudatosság, hanem a szakmai hozzá nem értés játszott szerepet.” A jóindulaton is túltevőfeltételezés mellett titokban maradt, mely pártokból áll ez a többség, s így csak találgatni lehet, kik azok a buksi nebulók, akik sem a Közlöny olvasásához, sem a számvitelhez nem értenek. Tor- gyán vagy Antall Józsika, esetleg Orbán Viki, netán a Horn Gyuszi? De szóba jöhet Pető Ivánka és Surján Lacika is. A kis butusok... Milyen igaz, hogy tőlük el sem kívánható a számviteli szakmai hozzáértés. Könyvelőre meg csak a trafikosok- nak és zöldségeseknek telik, a szegény pártoknak nem. De, ha mégis, akkor mért nem a valós pénzügyi helyzetet mutatták be először? Vass Márta A legelőről viszik haza Borist, Riskát meg a Rézit, hogy fejéskor lepipálják a Marézit! FOTÓ: LEHOCKY PÉTER
