Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08-09 / 106. szám
^békés megyei hírlap---------------------C hopin-partitúra árverésen Május 26-án árverésre kerül egy Chopin-partitúra, amelyet a második világháborúban „használt ruhák” feliratú ládában rejtegettek, nehogy a nácik magukkal vigyék. A „La Grande Valse Brillante” partitúrája, amelyet Frederic Chopin 1833-ban kottázottle, szokatlanul jó állapotban van, és arra számítanak, hogy egymillió francia frankot is megadhatnak érte. A Drouot Ház árverésén vele együtt más partitúrák is eladásra kerülnek, köztük Beethoven és Schubert szerzeményei, valamint egy^másik Chopin-mű, a „Polonaise-Fantasie”. A „La Grande Valse Brillante” Paul de la Panouse vicomte tulajdona, aki csaknem 40 évvel ezelőtt bukkant rá a Párizs közelében levő XVI. századi családi kastélyban, Thoiryben. A második világháború alatt a személyzet egyik tagjának sikerült a partitúrát, más családi tulajdont képező tárgyakkal együtt, megmenekíteni a nácik elől. A ma 49 éves La Panouse vicomte kisfiú korában találta meg a Chopin-partitúrát, de azt hitte róla, hogy másolat. Később hivatalosan is eredetinek nyilvánították, és 1969- ben előadták az évad hangversenyeinek egyikén. Chopin közeli jóbarátja volt Clemence de la Panousenak, a mai vicomte dédanyjának. A zeneszerző valószínűleg odaadása jeleként ajándékozta a partitúrát a hölgynek. A május 26-ai árverés bevételét arra fordítják, hogy nem profitcélú alapítványt létesítsenek a kastély műkincsei állagának megóvására. Benjámin Spock 90 éves Május 2-án töltötte be életének 90. esztendejét dr. Benjamin Spock, a világhírű amerikai gyermekgyógyász és pedagógus. Spock hosszú pályafutása során előadó és tanácsadó volt nagynevű New York-i klinikákon és egyetemeken. Rendületlenül hisz az emberben rejlő jóban és a megújulás erejében. Újra meg újra óvja embertársait az erőszaktól és az agressziótól, s olyan iskolareformot sürget, amely az első helyre teszi a humanitást. Ismételten felhívásokkal fordul szülőkhöz és nevelőkhöz, hogy óvják gyermekeit az olyan befolyásoktól, amelyek ártalmasak számukra és bátorságot követel szülőktől és nevelőktől, hogy merjenek egyszer valamit megtiltani. Legnépszerűbb műve, az 1945-ben megjelent „Csecsemő- és gyermekgondozás” egyik napról a másikra világhírnevet szerzett neki. A könyvet lefordították negyven nyelvre és 35 millió példányban kelt el a világ minden részében. Spock, a gyermekorvos és pszichoanalitikus, nemcsak gyermekük megbetegedése esetén látja el tanáccsal a szülőket, hanem elsőorban a mindennapos nevelési feladatokkal kapcsolatban is. Köny- nyen érthetővé tette Sigmund Freud felsimeréseit a magatartásnormák területén és átültette azokat a gyakorlatba. Az évtizedek során Benjamin Spock arra is képes volt, hogy módosítsa tanítását ott, ahol azt szükségesnek tartotta. MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1993. május 8-9., szombat-vasárnap meghatározhatatlan foglalkozás A szinházvezetés / Adám Ottó, a nyugdíjas színigazgató-főrendező Mindenki lehet direktor, aki ért hozzá — 1989-ben önként felállt a Madách Színház igazgató-fő- rendezői székéből. Miért? — Távozásom előtt két évvel rendeztem utoljára. Csehov Cseresznyéskert]ét. Magam is éreztem, hogy körülbelül 52 éves koromig tudtam rendezni, amit azután állítottam színpadra, már nem sikerültek igazán. Fáradtak, viszonylag érdektelenek voltak. Bár professzionálisan elkészített, nézhető előadásokat produkáltam, elégedetlen vagyok azzal, amit csináltam. Meggyőződésem és tapasztalatom szerint a rendezés alapvetően a fiatalok foglalkozása. Valamikor 20 és 30 év között érik be egy ifjú arra, hogy rendező legyen, s a következő 20—30 évben tudja magát igazán kiteljesíteni. Az öreg színházi rendezők általában erőtlenek. Szóval 58 éves koromig rendeztem. 60 évesen a színházi vezetést is abbahagytam, mert úgy éreztem, hogy ahhoz is fáradt vagyok már, és jobbat teszek a színháznak, ha fiatal, tehetséges vezetőnek adom át az irányítást. — A főiskolai tanársággal azonban nem hagyott fel. — Mint nyugdíjas színigazgató valóban tanár maradtam, és egymás után két továbbképző osztályt is vezettem. Korábban a főiskolán két évtizeden át színészeket tanítottam, és a színész főtanszaknak voltam a vezetője. Valószínű, hogy a jövő tanévben újra színészeket fogok tanítani, de már csak részfeladatokat vállalok. — Mennyire tartja szerencsésnek, ha a színigazgató rendező is? — Mindenki lehet direktor, aki ehhez ért. A színházvezetés meghatározhatatlan foglalkozás. A történelemben egyaránt voltak kiváló igazgatók, nagy rendezők és „civil” filoszok. Az sem rossz gyakorlat, ami jelenleg Magyarországon egyre gyakoribb: színészek vállalnak színigazgatást — és nem is eredménytelenül. — Nyugdíjasként hogyan tölti idejét? — Nagyon hamar eltelik a nap. Főiskolai tanárként, színházi rendezőként, vezetőként rendkívül intenzíven éltem és dolgoztam évtizedeken keresztül. Fárasztó és kimerítő időszak volt, amelyből sok minden kimaradt. Most pótolom. Többet tudok írni, részben egy későbbi kor számára készítek jegyzeteket, olvasok, zenét hallgatok. Külföldön élő gyermekeimet, felnőtt unokáimat gyakran meglátogatjuk a feleségemmel, ők is többször jönnek el hozzánk. Bush egyszer azt nyilatkozta: miután átadja a vezetést, csak gyakorló nagyapa lesz. Alig idősebb nálam... — Gyakran találkozunk a Madách Színház premierjén. Milyen a kapcsolata volt színházával? — Bár semmiféle szervezeti forma nem köt hozzájuk, nagyon kedvelem a társulatot, szívesen járok oda — nézőként. Dalos Gábor Ferenczy Europress Ismét indul a Gyermekbarát „Kicsi még a mi lányunk” Bécsbe készülő zeneiskolások Csaknem fél évszázados szünet után újraindul a Gyermekbarát című lap. A kiadványt a Gyermeklapok Kamarája, és a Gyermekbarát Mozgalom sajtótájékoztatóján mutatták be hétfőn a MUOSZ- székházban. A Gyermekbarát Mozgalom 1948-ig létezett, mint a szociáldemokrata párthoz közel álló gyermek-érdekvédelmi szervezet. A mozgalom tavaly kezdte meg újbóli működését. Hanti Vilmos, a szervezet elnöke elmondta: mivel az anyagi forrásaik rendkívül .Tromsö múzeumának régészei 7000-9000 éves sziklarajzokra és egy település maradványaira bukkantak Norvégia északi részén. A Hammerfest- től nyugatra, Söröya szigetén talált maradványok az eddig ismert legrégebbi emberi nyomok ennyire északon. A sziget akkori lakói feltehetően az Észak-Skandináviában ma is élő lappok ősei voltak — vélekednek a múzeum régészei a New Scientist című tudományos folyóiratban közreadott tanulmányukban. A középső kőkorszakból származó kis sziklákon jól kivehetőek a különböző állatok — rénszarvasok, bálnák, macsekélyek, a Gyermekbarát egyelőre nyolc oldalon, a Csa- kazértis című szociáldemokrata lap mellékleteként jelenik meg. A későbbiekben azt szeretnék, ha a lapot 1-2 havonta közreadhatnák, mert a jelenlegi pénzügyi helyzetük várhatóan csak négy szám kiadását teszi lehetővé évente. A sajtótájékoztatón Dinnyés József előadóművész, a Gyermekbarát Mozgalom alapító tagja elmondta: nyáron ingyen fellépéseket vállal gyermektáborokban és nevelőotthonokban. darak —, sőt emberek rajzai. Látható egy csónak is, benne emberekkel, továbbá egy halász a zsákmányává —• a mindennapi élet megannyi ábrázolása. A rajzokat felmutató szikladarabok közelében, a kőkorszakbeli emberek feltételezett lakhelyén pedig szerszámokat — tűzkőbaltákat, késeket és nyílvesszőhegyeket — találtak a régészek. Ezen kívül kunyhók maradványait is fellelték, igaz, ezek egy-két évezreddel későbbi korból valók, mint a sziklarajzok. Ez viszont bizonyíték arra, hogy Söröya szigete nemcsak átmeneti lakhely volt a kőkorszakbeli ember számára. „Kis békési, kis békési templom tetejére” — a mikrofonállványt még mindig lejjebb kell igazítani Györgyihez, hogy elérje, valójában csak a hangzás kiegyenlítettsége érdekében, mert az aprócska lány torkából különben erősítő nélkül is szárnyalnak a legszebb békési népdalok. A felvételvezető stúdiósnak röpke fejtörést okoz a négy vonós elhelyezése, aztán beindul a gépezet, kezdődhet a próba. A teremben a kábelek, a kottaállványok kicentizett rendje kusza összevisszaságnak tűnik, ám a tizenéves muzsikusok játékának ez mit sem árt. A békési zeneiskolában demo-fel- vétel készül öt kisdiák magyar népzenei műsoráról, hogy aztán a kazetta színes fotók kíséretében Bécsben landoljon, az osztrák Jeunesses Szervezet főhadiszállásán, ahol már javában folynak a 2. Európai Gyermekzenei Találkozó előkészületi munkái. A tavalyi sikeres megmozdulás után idén június 20—27- éig ismét megrendezik tíz európai ország fiataljainak muzsikáló kavalkádját, ahol a fő cél: egymás kultúrájának a megismerése a 7—14 évesek szemüvegén át, közös koncertek, az együttes játék örömei és külön programként sok-sok szórakozás. „Az érzelmi közeledés, a zene összekötő híd lehet az európai népek egymást keresésében” — vallja a szomszéd ország zenebarát szervezetének a felhívása, és soha nem találhattak volna erre aktuálisabb programot, mint napjainkban, amikor éppen a legfogékonyabb korban lévő gyerekeket igyekeznek a zene segítségével megnyerni egy humánus, testvéries gondolkodás számára. A fesztiválon minden résztvevő JM-szerve- zet 5—7 fős csoportokkal képviseli hazáját, hogy aztán a kis csapatok külön-külön, majd közös zenekart alkotva fellépjenek Bécs különböző színházaiban a szintén jeunesses-ko- rú közönség előtt. A budapesti JM-szervezet- től — a kecskeméti Kodály- iskola tavalyi részvétele után — idén a békési zeneiskola kapta azt a rangos lehetőséget, hogy részt vehessen a fesztiválon. Műsorukat Bartók „Gyermekeknek” írott darabjai mellett Kalocsa és Békés vidékének népdalaiból állította össze és hangszerelte az igazgató, Fejes Antal. — Lehet, hogy ezt a megtiszteltetést a Tilinkó zenekar budapesti tavaszi fesztiváli sikerének köszönhetjük. Boldoggá, de nem önelégültté tesz bennünket. A kollegáimmal együtt érzem, látom, hogy a fiatalok fogódzókat keresnek. A tiszta forrás, a népdalok, a tánc, a zene ősi tárháza jó partner lehet hosszú távon számukra. „Kicsi még a mi lányunk” — énekli Györgyi a dalcsokor legfrissebb csárdását a próba finisében. A készülék szorgalmasan jegyez, örökíti és mutatóba viszi a magyar táj üzenetét. F. P. Zs. A békési zeneiskola tanulói: Gáspár Györgyi, Simon Richard, Nagy Ivett, Mangó Melinda, Gyaraki Nóra Kilencezer éves civilizáció Norvégiában
