Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08-09 / 106. szám

^békés megyei hírlap---------------------­C hopin-partitúra árverésen Május 26-án árverésre kerül egy Chopin-partitúra, amelyet a második világháborúban „használt ruhák” feliratú ládá­ban rejtegettek, nehogy a ná­cik magukkal vigyék. A „La Grande Valse Brillante” parti­túrája, amelyet Frederic Cho­pin 1833-ban kottázottle, szo­katlanul jó állapotban van, és arra számítanak, hogy egymil­lió francia frankot is megad­hatnak érte. A Drouot Ház árverésén vele együtt más partitúrák is eladásra kerülnek, köztük Beethoven és Schubert szerzeményei, vala­mint egy^másik Chopin-mű, a „Polonaise-Fantasie”. A „La Grande Valse Bril­lante” Paul de la Panouse vi­comte tulajdona, aki csaknem 40 évvel ezelőtt bukkant rá a Párizs közelében levő XVI. századi családi kastélyban, Thoiryben. A második világ­háború alatt a személyzet egyik tagjának sikerült a parti­túrát, más családi tulajdont ké­pező tárgyakkal együtt, meg­menekíteni a nácik elől. A ma 49 éves La Panouse vicomte kisfiú korában találta meg a Chopin-partitúrát, de azt hitte róla, hogy másolat. Később hivatalosan is eredeti­nek nyilvánították, és 1969- ben előadták az évad hangver­senyeinek egyikén. Chopin közeli jóbarátja volt Clemence de la Panousenak, a mai vicomte dédanyjának. A zeneszerző valószínűleg oda­adása jeleként ajándékozta a partitúrát a hölgynek. A május 26-ai árverés bevé­telét arra fordítják, hogy nem profitcélú alapítványt létesít­senek a kastély műkincsei ál­lagának megóvására. Benjámin Spock 90 éves Május 2-án töltötte be életének 90. esztendejét dr. Benjamin Spock, a világhírű amerikai gyermekgyógyász és pedagó­gus. Spock hosszú pályafutása során előadó és tanácsadó volt nagynevű New York-i kliniká­kon és egyetemeken. Rendü­letlenül hisz az emberben rejlő jóban és a megújulás erejében. Újra meg újra óvja embertár­sait az erőszaktól és az ag­ressziótól, s olyan iskolarefor­mot sürget, amely az első hely­re teszi a humanitást. Ismétel­ten felhívásokkal fordul szülőkhöz és nevelőkhöz, hogy óvják gyermekeit az olyan befolyásoktól, amelyek ártalmasak számukra és bátor­ságot követel szülőktől és ne­velőktől, hogy merjenek egy­szer valamit megtiltani. Legnépszerűbb műve, az 1945-ben megjelent „Csecse­mő- és gyermekgondozás” egyik napról a másikra világ­hírnevet szerzett neki. A köny­vet lefordították negyven nyelvre és 35 millió példány­ban kelt el a világ minden ré­szében. Spock, a gyermekorvos és pszichoanalitikus, nemcsak gyermekük megbetegedése esetén látja el tanáccsal a szülőket, hanem elsőorban a mindennapos nevelési felada­tokkal kapcsolatban is. Köny- nyen érthetővé tette Sigmund Freud felsimeréseit a magatar­tásnormák területén és átültet­te azokat a gyakorlatba. Az évtizedek során Benja­min Spock arra is képes volt, hogy módosítsa tanítását ott, ahol azt szükségesnek tartotta. MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1993. május 8-9., szombat-vasárnap meghatározhatatlan foglalkozás A szinházvezetés / Adám Ottó, a nyugdíjas színigazgató-főrendező Mindenki lehet direktor, aki ért hozzá — 1989-ben önként felállt a Madách Színház igazgató-fő- rendezői székéből. Miért? — Távozásom előtt két év­vel rendeztem utoljára. Cse­hov Cseresznyéskert]ét. Ma­gam is éreztem, hogy körül­belül 52 éves koromig tudtam rendezni, amit azután állítot­tam színpadra, már nem si­kerültek igazán. Fáradtak, vi­szonylag érdektelenek voltak. Bár professzionálisan elkészí­tett, nézhető előadásokat pro­dukáltam, elégedetlen vagyok azzal, amit csináltam. Meg­győződésem és tapasztalatom szerint a rendezés alapvetően a fiatalok foglalkozása. Valami­kor 20 és 30 év között érik be egy ifjú arra, hogy rendező le­gyen, s a következő 20—30 évben tudja magát igazán ki­teljesíteni. Az öreg színházi rendezők általában erőtlenek. Szóval 58 éves koromig ren­deztem. 60 évesen a színházi vezetést is abbahagytam, mert úgy éreztem, hogy ahhoz is fáradt vagyok már, és jobbat teszek a színháznak, ha fiatal, tehetséges vezetőnek adom át az irányítást. — A főiskolai tanársággal azonban nem hagyott fel. — Mint nyugdíjas színigaz­gató valóban tanár maradtam, és egymás után két továbbkép­ző osztályt is vezettem. Koráb­ban a főiskolán két évtizeden át színészeket tanítottam, és a színész főtanszaknak voltam a vezetője. Valószínű, hogy a jövő tanévben újra színészeket fogok tanítani, de már csak részfeladatokat vállalok. — Mennyire tartja szeren­csésnek, ha a színigazgató ren­dező is? — Mindenki lehet direktor, aki ehhez ért. A színházveze­tés meghatározhatatlan foglal­kozás. A történelemben egya­ránt voltak kiváló igazgatók, nagy rendezők és „civil” filo­szok. Az sem rossz gyakorlat, ami jelenleg Magyarországon egyre gyakoribb: színészek vállalnak színigazgatást — és nem is eredménytelenül. — Nyugdíjasként hogyan tölti idejét? — Nagyon hamar eltelik a nap. Főiskolai tanárként, szín­házi rendezőként, vezetőként rendkívül intenzíven éltem és dolgoztam évtizedeken ke­resztül. Fárasztó és kimerítő időszak volt, amelyből sok minden kimaradt. Most póto­lom. Többet tudok írni, rész­ben egy későbbi kor számára készítek jegyzeteket, olvasok, zenét hallgatok. Külföldön élő gyermekeimet, felnőtt unokái­mat gyakran meglátogatjuk a feleségemmel, ők is többször jönnek el hozzánk. Bush egy­szer azt nyilatkozta: miután átadja a vezetést, csak gyakor­ló nagyapa lesz. Alig idősebb nálam... — Gyakran találkozunk a Madách Színház premierjén. Milyen a kapcsolata volt szín­házával? — Bár semmiféle szerveze­ti forma nem köt hozzájuk, na­gyon kedvelem a társulatot, szívesen járok oda — néző­ként. Dalos Gábor Ferenczy Europress Ismét indul a Gyermekbarát „Kicsi még a mi lányunk” Bécsbe készülő zeneiskolások Csaknem fél évszázados szünet után újraindul a Gyer­mekbarát című lap. A kiad­ványt a Gyermeklapok Kama­rája, és a Gyermekbarát Moz­galom sajtótájékoztatóján mu­tatták be hétfőn a MUOSZ- székházban. A Gyermekbarát Mozga­lom 1948-ig létezett, mint a szociáldemokrata párthoz kö­zel álló gyermek-érdekvédel­mi szervezet. A mozgalom ta­valy kezdte meg újbóli műkö­dését. Hanti Vilmos, a szerve­zet elnöke elmondta: mivel az anyagi forrásaik rendkívül .Tromsö múzeumának régé­szei 7000-9000 éves sziklaraj­zokra és egy település marad­ványaira bukkantak Norvégia északi részén. A Hammerfest- től nyugatra, Söröya szigetén talált maradványok az eddig ismert legrégebbi emberi nyo­mok ennyire északon. A sziget akkori lakói feltehetően az Észak-Skandináviában ma is élő lappok ősei voltak — véle­kednek a múzeum régészei a New Scientist című tudomá­nyos folyóiratban közreadott tanulmányukban. A középső kőkorszakból származó kis sziklákon jól ki­vehetőek a különböző állatok — rénszarvasok, bálnák, ma­csekélyek, a Gyermekbarát egyelőre nyolc oldalon, a Csa- kazértis című szociáldemok­rata lap mellékleteként jelenik meg. A későbbiekben azt sze­retnék, ha a lapot 1-2 havonta közreadhatnák, mert a jelenle­gi pénzügyi helyzetük várha­tóan csak négy szám kiadását teszi lehetővé évente. A sajtótájékoztatón Dinnyés József előadómű­vész, a Gyermekbarát Mozga­lom alapító tagja elmondta: nyáron ingyen fellépéseket vállal gyermektáborokban és nevelőotthonokban. darak —, sőt emberek rajzai. Látható egy csónak is, benne emberekkel, továbbá egy ha­lász a zsákmányává —• a min­dennapi élet megannyi ábrá­zolása. A rajzokat felmutató szikladarabok közelében, a kőkorszakbeli emberek felté­telezett lakhelyén pedig szer­számokat — tűzkőbaltákat, késeket és nyílvesszőhegyeket — találtak a régészek. Ezen kívül kunyhók marad­ványait is fellelték, igaz, ezek egy-két évezreddel későbbi korból valók, mint a sziklaraj­zok. Ez viszont bizonyíték ar­ra, hogy Söröya szigete nem­csak átmeneti lakhely volt a kőkorszakbeli ember számára. „Kis békési, kis békési temp­lom tetejére” — a mikrofon­állványt még mindig lejjebb kell igazítani Györgyihez, hogy elérje, valójában csak a hangzás kiegyenlítettsége ér­dekében, mert az aprócska lány torkából különben erősítő nélkül is szárnyalnak a leg­szebb békési népdalok. A fel­vételvezető stúdiósnak röpke fejtörést okoz a négy vonós elhelyezése, aztán beindul a gépezet, kezdődhet a próba. A teremben a kábelek, a kottaáll­ványok kicentizett rendje ku­sza összevisszaságnak tűnik, ám a tizenéves muzsikusok já­tékának ez mit sem árt. A bé­kési zeneiskolában demo-fel- vétel készül öt kisdiák magyar népzenei műsoráról, hogy az­tán a kazetta színes fotók kísé­retében Bécsben landoljon, az osztrák Jeunesses Szervezet főhadiszállásán, ahol már ja­vában folynak a 2. Európai Gyermekzenei Találkozó elő­készületi munkái. A tavalyi sikeres megmoz­dulás után idén június 20—27- éig ismét megrendezik tíz eu­rópai ország fiataljainak mu­zsikáló kavalkádját, ahol a fő cél: egymás kultúrájának a megismerése a 7—14 évesek szemüvegén át, közös koncer­tek, az együttes játék örömei és külön programként sok-sok szórakozás. „Az érzelmi köze­ledés, a zene összekötő híd le­het az európai népek egymást keresésében” — vallja a szom­széd ország zenebarát szerve­zetének a felhívása, és soha nem találhattak volna erre ak­tuálisabb programot, mint napjainkban, amikor éppen a legfogékonyabb korban lévő gyerekeket igyekeznek a zene segítségével megnyerni egy humánus, testvéries gondol­kodás számára. A fesztiválon minden résztvevő JM-szerve- zet 5—7 fős csoportokkal kép­viseli hazáját, hogy aztán a kis csapatok külön-külön, majd közös zenekart alkotva fellép­jenek Bécs különböző színhá­zaiban a szintén jeunesses-ko- rú közönség előtt. A budapesti JM-szervezet- től — a kecskeméti Kodály- iskola tavalyi részvétele után — idén a békési zeneiskola kapta azt a rangos lehetőséget, hogy részt vehessen a fesztivá­lon. Műsorukat Bartók „Gyer­mekeknek” írott darabjai mel­lett Kalocsa és Békés vidéké­nek népdalaiból állította össze és hangszerelte az igazgató, Fejes Antal. — Lehet, hogy ezt a meg­tiszteltetést a Tilinkó zenekar budapesti tavaszi fesztiváli si­kerének köszönhetjük. Bol­doggá, de nem önelégültté tesz bennünket. A kollegáimmal együtt érzem, látom, hogy a fiatalok fogódzókat keresnek. A tiszta forrás, a népdalok, a tánc, a zene ősi tárháza jó part­ner lehet hosszú távon szá­mukra. „Kicsi még a mi lányunk” — énekli Györgyi a dalcsokor legfrissebb csárdását a próba finisében. A készülék szorgal­masan jegyez, örökíti és muta­tóba viszi a magyar táj üzene­tét. F. P. Zs. A békési zeneiskola tanulói: Gáspár Györgyi, Simon Ri­chard, Nagy Ivett, Mangó Melinda, Gyaraki Nóra Kilencezer éves civilizáció Norvégiában

Next

/
Thumbnails
Contents