Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda BOTRANYKOVEK Garázsfészek Gyulán (Valamibe mindig belenyúl az ember...) Gyula történelmi városrészeit többnyire elkerülte a nagy szanálási láz: nem volt rá pénz. Később már tudatosan védték az építészeti értékeket, igaz, erre sem jutott elegendő. Ennek ellenére lakótelepszerű televények jöttek létre a belvárosban is. A buszpályaudvar környéke például az elfuserált városrendezés mintaképe is lehetne, s ha így haladunk, lesz is, mert úgy látszik, hogy a szocialista fusera biztos alapul szolgál a rendszerváltó fuserához. A gyulai buszpályaudvart ötszintes épületek, a Gyulai Szabók Szövetkezete, s egy üres telek veszi (vette) körül. Egyre-másra épültek az em- berkaptárak, szaporodtak a házak körül a gépkocsik. Amíg nem parkosítottak, nem volt baj: akadt helye minden éjszakázó járműnek. Ám az átadott lakások számának megfelelő parkolási felület sem a házakkal, sem később nem épült. Az éppen hatályos Országos Építésügyi Szabályzatok mindegyike előírta: hány lakáshoz mennyi parkolóhely építendő. A hatóságok asszisztálásával Gyulán sikerült csaknem meddővé tenni e rendelkezéseket. Más vonatkozásban viszont szigorúnak mutatkoztak. A buszok kivételével megtiltották a pályaudvaron való áthaladást. Egy neve nincs kis utcát zsákutcává tettek, pedig ez a szűk és görbe ösvény a tucatnyi bolt, butik feltöltési útvonala is. Érdemes megnézni amikor az egymás hegyén-há- tán parkoló személygépkocsik között igyekeznek tolatva kikanyarodni a pótkocsis teherautók... Ezt a káoszt tetézték még azzal, hogy butiksort, üdülőt, szórakozóhelyet magába foglaló kereskedelmi épületet engedélyeztek építeni ide. Ez a kereskedők, a vevők újabb parkolási igényével járt. Azt pedig aligha tudja megmutatni valaki, hogy a buszpályaudvarra igyekvőknek hol kellene leállítaniuk gépkocsijaikat. Határtalan határidők Az e környéken épült, közel 280 lakás tulajdonosai régen szerettek volna garázsokat építeni egyre értékesebb autóik számára. Az időjárás könyörtelensége, az éjszakai „bohémok” vandalizmusa igencsak ösztönzően hatott törekvéseikre. Nem egyszerűen megígérték nekik, hogy a buszpályaudvar és a szövetkezet közötti sávon megépíthetik a garázsokat, hanem — ismereteink szerint — e terület árát elegánsan bekalkulálták az eladott lakások árába. A környék lakói 1991. május 16-án levélben fordultak a polgármesteri hivatalhoz, melyben bejelentették igényüket az említett területre, melyen garázsokat, illetve városképi okokból a buszpályaudvarra néző üzleteket kívántak építeni. Harminc napon belül valamilyen választ kellett volna kapniuk, ez a határidő legfeljebb még egyszer harminc nappal hosszabbítható meg, ám a városháza ezen túl is hallgatott. A hallgatás beleegyezés? Dehogy! A június 3-án a garázsok, az üzletek iránt érdeklődők építő közösséget hoztak létre, melynek elnöke Török János lett. A képviselő-testület 1991. június 24-ei ülésére a hivatal bevitt egy előterjesztést a telek hasznosításáról. Ebben az áll: „...egymástól és a hivataltól függetlenül egyidőben több vállalkozó jelezte szándékát üzlet és garázssor építésére.” Pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, a hivatal városfejlesztési és környezetvédelmi osztálya pedig egy szeptember 4-én kelt levelében előrevetíti a későbbi döntést: „A pályázatok készítése során az építészeti és vállalkozói szempontok mellett a környéken lakók érdekei, illetve igényei (például garázsépítés) is figyelembe vehetők.” Továbbá: „Az építő közösség szándékát a Polgármesteri Hivatal méltányolja, de a garázsok elhelyezésére nem feltétlenül a legértékesebb, a Vásárhelyi Pál utca felőli területrész igénybevételét tartja szükség- szerűnek.” A testület október 14-ei ülése volt hivatott dönteni a pályázatokról. Hatan érdeklődtek a terület iránt, ám végül csak két pályamű érkezett be. Vajon ki lehet a másik pályázó? Az ülésen kiderült: az 1991. február 20-án bejegyzett Gótika Általános Szolgáltató Kft., melynek tulajdonosügyvezetői, Szilágyi Lajos és felesége. Az előterjesztés négyzetméterenként 1400 forintban javasolta megállapítani a garázs alá való telek árát, ám egy képviselői ötlet 5500 forintot említett. (Akkoriban éppen arról suttogott a város, hogy az új benzinkút ugyancsak közterületi és igen jó helyen fekvő telkéért ennél lényegesen kevesebbet kért a testület.) Az akkori jegyző, dr. Horváth Mihály emlékeztetett: négyzetméterenként 1400 forintért, pályáztatás nélkül adták a telket a Béke sugárúti garázsépítőknek is, 5500-at esetleg az üzeltsorért kérhetnek. Képviselői kettős élete? Dr. Lipták András képviselő — aki ismereteink szerint ügyvédként is közreműködött a Gótika Kft. és az önkormányzat közötti ingatlan adásvételben— elmondta: „... A Gótika Kft. a kiírás szerinti 5500 forintos telekár ismeretében közölte vételi szándékát.” Mint mondta, erre az összegre más pályázat nem érkezett, ezért a Gótika pályázatát „elnyertnek kell tekinteni”. Dr. Gyarmati Sándor megkérdezte: kik vesznek részt a Gótika Kft. által megjelölt vállalkozásban? Az ügyvezető 20 vállalkozót említett, de név szerint senki nem kívánta felsorolni az érintetteket. Először a Gótika Kft. pályázatáról szavaztak. A polgár- mester megállapította: a 13 „igen”- szavazat a pályázat elfogadását jelenti. Ekkor a jegyző szót kért: ingatlan elidegenítéséről kell dönteni, tehát legkevesebb 14 „igen”-re van szükség. Dr. Lipták András vitába szállt vele. „...Amikor a pályázat kiírásra került, és a pályázó az ajánlati kötöttségnek megfelelt, a pályázatot elnyerte. Amennyiben a testület nem szavaz újra, a Gótika egy esetleges per elindításával ezt az ajánlati kötöttséget a testülettől — mulasztás miatti jogsértésért — elnyeri.” Dr. Mátrai Mihály is az új- raszavazás érdekében szólt. Rostás Ferenc, a garázsépítők tervezője megkérdezte: igaz- e, hogy a testület jelenlévő két tagja — nem nevezte meg kikről van szó — a Gótika Kft. leendő épületében ügyvédi irodát kíván nyitni? Dr. Lipták András elmondta, hogy képviselői megbízatását úgy értelmezte, hogy „mint a feltételeket vállaló üzletfél is jelentkezhet”, azaz nem látja akadályát, hogy vevőként is színre lépjen. Dr. Mátrai Mihály Rostás Ferenchez fordult: hány garázsa van? Dr. Miklós Pál megjegyezte: a képviselők saját ügyükben való szavazását nem tartja etikusnak. A polgármester ismét megszavaztatta a javaslatot, mely most éppen a 14 „igen”-es támogatásban részesült. A területet a Gótika Kft.-nek és az általa szervezett vállalkozói közösségnek adták négyzetméterenként 5500 forint nettó fajlagos áron. (Egy kis közjáték. A Gótika Kft. 1992. február 16-án levélben fordult a polgármesterhez, s amellett, hogy további munkájához jó egészséget kívánt, kérte, hogy a telekár egy részét az önkormányzat támogatásként juttassa vissza nekik. Március 4-én újabb levelet írtak dr. Pocsay Gábornak. Ennek hatására a képviselő-testület elé 1992. március 30-án határozati javaslat került: a vételárból 1 millió 25 ezer forintot a Gótika Kft. és megbízói a közműberuházásaikhoz hozzájárulásként visszakaptak. Az indítványt tizenhármán elsőre megszavazták, de ez ismét kevés volt az üdvösséghez. Némi vita után újraszavaztak, most már elegendően, 15-en voksoltak amellett, hogy a telek vételára négyzetméterenként 4061 forintra essen vissza.) A papír mindent elbír Béres István, a hivatal illetékes osztályvezetője 1992. március 3-án feljegyzést készített arról, hogy a maradék területen szó lehet garázsépítésről. Ennek feltételeit is megszabta. A garázsépítő közösség 1992. augusztus 4-én Az épülőbutiksor az autóbuszpályaudvarnál Fotó:Kovács Erzsébet írékés megyei hírlap építési engedély iránti kérelmet nyújtott be. Szeptember 23-án (ismét jóval a 30 napos ügyintézési határidőn túl) a hivatal kiegészítést kért, közte a Gótika Kft. — mint szomszéd — hozzájárulásának beszerzését. Ezután egyeztetések sorozata kezdődött. 1992. december 1 -jén a Gótika Kft. feltételt szabott: a területen vállalja egy út megépítését, ha 15 garázshelyet a szabott áron megkap, s azt az itt lakóknak maga értékesítheti. Török János ragaszkodott ahhoz, hogy csak a lakóközösség építhessen garázsokat. Ismét megkérték az építési engedélyt garázsokra. Török János tájékoztatta a jegyzőt az ügy előzményeiről. A jegyző telefonon megbeszélésre hívta össze az érdekelteket. Az erről készült jegyzőkönyv megállapítja, hogy a garázsépítők képviselői nem jelentek meg, illetve tényként állítja: „...a környékbeli tömbházak lakói, valamint az üzletház tulajdonosai pár nap különbséggel a Városfejlesztési Osztályra garázsépítési elvi engedélyt nyújtottak be.” Úgy látszik, a papír mindent elbír: a megalapozatlan állításokat és a fogalmazási pongyolaságokat is. Kiderült, hogy a Gótika Kft. hat garázs építését igényli, az üzletház — melyben közben lakások is készültek — tulajdonosai és mások részére. Török János a jegyzőkönyv megállapításaira április 14-én írásban válaszolt. Ebben furcsállta, hogy az igények benyújtása „pár napos különbséggel” minősítést kapott. A találkozó időpontjának változtatgatásával magyarázta távolmaradását. Dr. Lúczi József jegyző végül írásban is összehívott egy megbeszélést április 28-ára. A rugalmatlan polgárok... A tanácskozáson a jegyző felvázolta az előzményeket. Béres István osztályvezető viszont kérte, ne az ügy történeti részét nézzék át. Megemlítette, hogy az ügy elbírálását a garázsépítő közösség rugalmatlansága (ismerős ugye az elmúlt évtizedekből a „rugalmasság”, mint varázsszó használata) és a Gyulai Szabók Szövetkezet ellenkezése okozta. Amikor Török János kifogásolta, hogy a kérelemre miért csak 70 nap után kaptak választ, az osztályvezető igyekezett kivágni magát: ez az írásbeli válasz volt... A Gótika Kft. szerette volna, ha az útépítésbe a garázsépítők is „beszállnak”, ám Török János kifejtette: a személygépkocsiknak egy kisebb teherbírású út is megfelel. Tisztázódott, hogy az eredeti 58 helyett ma már legfeljebb 34 garázsnak van helye. Dr. Köstner István ügyvéd a garázsépítők képviseletében volt jelen. Testületi tag lévén bejelentette: természetesen ezután nem vesz részt az ügy képviselő-testületi tárgyalásán. Majd felhívta a figyelmet néhány furcsaságra. A garázsépítők 1991 óta semmire sem jutottak, még hivatalos választ sem kaptak, ám közben a Gótika Kft. hozzájutott a terület egy részéhez, ráadásul a garázsépítők ügyében a testület elfelejtett határozni. Annak ellenére, hogy a vita során kialakult a testületi vélemény: pályázat kiírása nélkül, négyzetméterenként 1400 forintért kell megkapniuk a telket a garázsépítőknek. (Nem tudni, hogy a közművek létesítése miatti árengedményt alkalmazni kell-e majd a garázs- építés esetében is.) Dr. Köstner István csodálkozott azon is, hogy az 1991 óta szélmalomharcot folytatókat versenyeztetni akarják a területre mostanában költözőkkel. A Gótika Kft. képviselője kategorikus volt: azt az utat kell megépíteni, melyet ők terveztettek, s a költségek vállalásából a garázsépítőknek is ki kell venniük a részüket. Dr. Köstner István megkérdezte: a közösség miért fizetne addig egy fillért is bárkinek, amíg így packáznak vele? Majd annak adott hangot: úgy tűnik, hogy a garázsok — és a Gótika Kft. létesítményének — területét a tanács egyszer már beépítette alakások árába. (Egyszer talán illene ezt is pontosan áttekinteni.) A jegyző úgy döntött, hogy az ügyet ismét a testület elé kell vinni, s „a lakóközösség érdekeit messzemenően figyelembe kell venni”. Talán a terület képviselő-testületi tagja is nagyobb késztetést érez a jövőben arra, hogy valóban képviselje választóit ebben az ádázzá vált küzdelemben. A tanácskozás óta történt egy és más: a Gótika Kft. és az általa képviseltek visszavonták garázsigényüket, s tegnap — úgy tudjuk — újabb egyeztetés történt a városházán. Lehet, hogy mégsem garázsfészekbe nyúltunk? B. Sajti Emese—Kiss A. János A Mitax Organ nemcsak egy új kereskedelmi forma, a Mitax egy új életstílus. I Nálunk kamatmentesen, kezes nélkül vásárolhat.| Az áru értékének csupán 1,9%-át fizeti be, s 24 havi részletre, vásárlási csoportrendszerben vásárolhat. Több száz árucikkből válogathat. íme néhány a kínálatunkból: — szekrénysorok — nappali- és hálószobabútorok — ülőgarnitúrák — televíziók, videók, műholdvevők — kis és nagy háztartási gépek. Csak egy személyi igazolványt kérünk, s választhat bármit katalógusainkból. Keressen fel bennünket, üzletkötőnk készséggel rendelkezésére áll. Cím: Mitax Organ Kereskedelmi Kft., 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 4. (ÁÉV-iroda). Telefon: (66) 444-544/87. Nyitva: hétfőtől péntekig 8.30—16.00 óráig.
