Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
HÁLÓ 1993. május 27., csütörtök Munkatár(s) Allergián alapuló asztma Kövesdi József adjunktus légzésfunkciós vizsgálatot végez MS 12 típusú spirométer segítségével. Samu Tamás csorvási kisfiú két éve áll kezelés alatt fotó: kovács Erzsébet Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kirendeltségenként: Békéscsaba: lángvágó-lánghegesztő 1, lángvágó lakatos 2, lemezlakatos-hegesztő 10, COL hegesztő 5, festő (íémiéstő) 1, rakodógép-szerelő (B + C + E kát. jogosítvánnyal) 1, autószerelő (B + C + E kát.) 1, kőműves (B kát. jogosítvánnyal) 1, virágkötő + eladó 1, felszolgáló 11, szakács 4, szabó-varrónő 40, szabó-varrónő (4 órás) 1, betanított varrónő 8, alkalmi mezőgazdasági munkás 3, raktáros 1, éjjeliőr 2, portás 1, takarító (irodai, 4 órás) 1, konyhai kisegítő 1, segédmunkás 4, gazdasági vezető (KÁLÁSZ) 1, bérelszámoló 1, középfokú könyvelő 1, gyors- és gépíró (számítógépes ism.) 1, áruforgalmi üzletkötő 1, ügynök-üzletkötő 10, reálszakos nevelőtanár 1. Békés: pék (Köröstarcsa) 1, lakatos 17, traktoros 2, kárpitos 4, asztalos 2, festő 1, ügynök 2, hivatalsegéd (nemdohányzó nő) 2, szárítókezelő 1, raktárkezelő 1, textilkonfekcionáló 18, gépi varró 1, asztalos 1, kosárfonó (bedolgozással is) 20, bolti eladó 1, felszolgáló 3, szakács 2, menedzser 1. német nyelvtanár (min. középfokú nyelvvizsga) 1. Gyula: síkkötő 3, gépi varró 4, kazánfűtő (magasnyomású) 1, szakács 1, asztalos 2, felnőtt szakápoló 2, ideg-pszich. szakápoló 1, laborasszisztens (vérelemző) Orosházán a Fehér Kígyó gyógyszertárban jmmár 7. alkalommal rendeztek tudományos előadást. Ezúttal a kórház két osztályának munkatársai számoltak be munkájukról. Dr. Kovács István osztályvezető főorvos a szülészet-nőgyógyászat területén alkalmazott laparoscopos eljárásokról tartott videofilmmel illusztrált előadást. Elmondta, hogy Magyarországon elsőként — ép1, cukrász 1, tehergépkocsi-vezető (E kát. + Weimar gk.) 1, üveges 1, gyors- és gépíró I, biztosító ügynök 2, üzletkötő 1, közgazdász 1, hirdetésszervező 1, fényképészeti laboráns (tablórajzoló) 1 .jogász 1, élelmezésvezető (diabetikus) 1, vegyész 1. Orosháza: varrónő 34, cipőal- sórész-készítő 4, közegészség- ügyi felügyelő 1, főkönyvelő 1, fordító (középfokú angol nyelvvizsgával) 1, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1, közgazdász (ff. végz. + idegennyelvismeret) 1, vámügyintéző (gyakorlott) 1, irodalmi muzeológus 1, hűtőgépszerelő 3, ügynök (gépkocsival) 15, recepciós adminisztrátor (nyelvismeret, gépírás) 1, pék 1, húsipari munkás, hentes 5, ofszetgépmester 1, nyomdai fotós 1, KPE vizsgával rendelkező hegesztő 1, autószerelő 5, horgász-, fegyvercikk-eladó 1, benzinkútkezelő 2, mentőápoló 1, gyógyszertári asszisztens 1, higiénia-felelős 1, szerszámkészítő 1, állatgondozó 10, matematika—fizika szakos tanár 1, revizor 1, kőműves 2, titkárnő 1, kertész 2, nagykereskedelmi ügyintéző 1, vendéglátóipari eladó 2. Szarvas: asztalos 1, bolti eladó 2, csomagoló (karamell) 6, esztergályos 1, felszolgáló 2, jogosítvánnyal rendelkező nő piaci árusnak 1, kárpitos 1, kotrógépkezelő 1, konyhai kisegítő 1, kőműves 3, könyvelő 1, főkönyvelő pen Orosházán — dr. Kaáli Géza professzor végezte el az első laparoscopos nőgyógyászati műtétet. Azóta, az eltelt 7 esztendő alatt a kórházban 500-nál is több ilyen beavatkozást csináltak. A főorvos szólt a laparoscopos eljárással végezhető meddővé tételről és felhívta kollégái figyelmét, hogy milyen korú hölgyeknél, milyen feltételek mellett végezhető ez a műtét. 1, könyvelő (gépírni tudó) 1, órástanulónak (érettségizett férfi) 1, segédmunkás 3, férfi szabász 2, takarítónő 1, szakács 2, traktoros 2, üzletkötő 5. Mezőkovácsháza: varrónő, betanított varrónő 35, gyakorlott szakács 3, felszolgáló 4, hentes 6, üzletkötő 3, óvónő 2, ács 2, hegesztő 4, tehergépkocsi-vezető 3, raktárkezelő 2, művezető 1, igazgatási főelőadó 2, ügynök 35, ápoló 1, magyar—könyvtár szakos tanár 1, magyar—angol vagy német szakos tanár 1, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanár 3, matematika—fizika szakos tanár 1, testnevelés—földrajz szakos tanár 1, történelem— bármely szakos tanár 1, matematika—bármely szakos tanár 1, német—bármely szakos tanár 1, hűtőgépszerelő 1. Gyomaendrűd: varrónő 100, költségvetési ügyintéző (ff. végz.) 1, biztosítási ügynök 2, könyvtáros (ff. végz.) 1, befektetési tanácsadó 2, gépészmérnök 1, titkárnő (angol vagy német nyelvtudás) 1. Szeghalom: biztonságtechnikai előadó 1, testnevelés szakos tanár (Bucsa) 1, magyar—idegen nyelv szakos tanár (Bucsa) 1, tanító (Bucsa, Kertészsziget) 2, óvónő (Bucsa, Szeghalom) 2, varrónő (Bihamagybajom, Vésztő) 11, üzletkötő 4, ff. végz. védőnő (Füzesgyarmat) 1, autószerelő (Szeghalom) 2, anyagbeszerző (kf. vézg., B vagy C kát. jogosítvány, Szeghalom) 1, csőszerelőhegesztő 1. Érdeklődni személyesen a ki- rendeltségeken lehet. A vendégek soraiban foglalt helyet dr. Kaáliné dr. Gulyás Olga, aki az Egyesült Államokból hozott néhány adatot e téma kapcsán. Ezután dr. Bartókiné Komjá- ti Andrea adott tájékoztatást az UPJOHN cég termékeiről. Dr. Sállá Zoltán az új sebészeti eljárásokról számolt be, míg dr. Dani Árpád a szexológia témakörében a frigiditásról tartott előadást. A tudományos tanácskozásra eljött a budapesti Pharma Chip két munkatársa — Várhegyi István és dr. Kiss Csaba — is, hogy a tájékoztatás mellett szemléltesse gyógyszer-információs rendszerüket. Cs. I. Valaha, mondják az öregek, elvétve lehetett hallani asztmás gyermekekről, ma meg lépten-nyomon találkozni velük. Nemrég olvashattuk több helyen is, hogy az utóbbi húsz esztendőben huszon- négyszeresére nőtt a krónikus asztmamegbetegedések száma. Mi van a riasztó statisztikai adat mögött?—kérdem dr. Márkus Verát, a gyulai Pándy Kálmán Kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezető főorvosát. — Az allergián alapuló megbetegedések, amilyen az asztma is, századunk civilizációs ártalmaival együtt öltenek egyre nagyobb méreteket. A levegő szennyeződésének fokozódása, a káros sugárzások és táplálékaink egyesek egészségére káros adalékanyagai mind, mind veszély- forrást jelentenek. —És ahol nagyobb mértékű az előfordulásuk, ott a betegség is gyakoribb? — Ä statisztikai adatok országonként, sőt országrészenként is mutatnak eltéréseket. Kétségtelenül vannak az ipar és a közlekedés által szennye- zettebb levegőjű területek, ahol a 14 éven aluliak gyakrabban betegednek meg, de vírusos fertőzés is közrejátsz-. hat. — Végül is mitől alakul ki az asztma? — A gyermekkori tüdőasztma többségében külső tényezőre való allergián, azaz túlérzékenységen alapuló betegség. Az allergén anyagok a levegővel kerülnek belégzésre, leginkább a házipor-atka anyagcseretermékei vagy a háziállatok, a kutya, macska stb. szőre. A másik nagy csoportot a virágporok alkotják. Leggyakoribbak a fűfélék, valamint a gyomnövények virágpora által okozott panaszok, de a fák, bokrok, haszonnövények pollenjei is válthatnak ki tüneteket. És fontos szerepük van még a penészgombáknak. Ételek közül meg a tehéntejfehérje, tojásfehérje, az aprómagvas gyümölcsök, a paradicsom, banán és a hal lehet veszélyes. — Az elmondottak alapján úgy tűnik, mintha nem lenne menekvés, mert ez vagy az, valamiképp eléri a gyermekeket. De ugye ez mégsem igaz, létezik, lehetséges a megelőzés? — Az előbb ismertetett al- lergénekel való ismételt találkozásokat a lehetőség szerint kerülni kell. Erős túlérzékenység esetén még a futkározás, a hideg, száraz levegő belégzése is bajt okozhat. Továbbá: a légszennyeződésért nemcsak a gyárak és járművek felelősek, hanem a dohányzó szülő is. A dohányfüstöt éppúgy kerülni kell, mint a csecsemők és kisbabák „levegőztetését” a szennyezett, forgalmas városi utak mentén. A fertőzés elkerülése miatt pedig a mai álláspont szerint csak 3-4 éves kor után ajánlatos a gyermekeket közösségbe vinni. A legfontosabb azonban: amennyiben vizsgálatokkal bizonyítható valamilyen külső allergiás tényező, akár a táplálékban, akár a levegőben van az, minden igyekezettel kerülni kell. Vass Márta Tudományos előadások a Fehér Kígyóban „A meleg, családias otthon nem kerül pénzbe” Létminimum alatt négy gyerekkel Már vagy félórája beszélgetünk az étkezőben. Mellettem öreg barátom, aki azzal hozott ide: „meglásd, elviszlek téged egy igazi munkáscsaládhoz, nézd meg, miként jönnek ki a semmiből, aztán csodálkozz nagyot, hogyan él Magyarország fele”. Szemben velem Judit asszony és férje, János. Négy gyermekük van, a legnagyobb 18 éves és munkanélküli, a legkisebb 16 hónapos. A két lány 17, illetve 16 éves. Az asszony gyeden van, férje kőműves vállalkozó, novembertől áprilisig munka nélkül, közte pedig alig- munkával. Békéscsabától húsz kilométerre élnek egy Békés környéki faluban. Takaros, frissen felhúzott házuk félig kész, belül már befejezett, kívül még pucolatlan. A berendezés, a bútorok — amit két sikertelen házasságból hordtak össze—igazán jó ízlésre és pedáns háziasszonyra vallanak. A házhoz kert és baromfiudvar tartozik. Az „állatfarm”, a megélhetés egyetlen biztos élelmiszerbázisa tíz tyúkból, egy nyúlból és három sertésből áll. További vagyonuk egy tizennégy éves Wartburg, amit havonta egyszer használnak, amikor bemennek a ngyszülőkhöz Csabára. Szóval ülünk az asztalnál, már vagy félórája és beszélgetünk. Nehezen oldódunk. Félve, de megkérdezem, hozzájárulnának-e ahhoz, hogy találkozásunkból egy írás szülessen a lapba. Kérdésem fordulatot hoz: a feszültség oldódik. „Természetesen, mindent megírhat” — mondja Judit asszony. János pedig gyorsan megkérdezi, kérünk-e kávét? Pillanatnyi habozás után igent mondunk. A cseppnyi töprengést az okozta, szabad-e terhelnünk az amúgy is szűkös családi költségvetést a kávéinkkal. Hogy félelmünk mennyire nem volt alaptalan, az hamar kiderül. János két csészét tesz az asztalra, mindkettőt elénk. „Nem tartanak velünk?” —kérdezem. „Nem, nem szoktunk kávézni” — mondják mosolyogva és szavaik mögül kiérződik, nem engedhetik meg maguknak. Színházról álmodnak Különben az asszony készült a találkozásra. Összeállította a családi költségvetést. A bevételi oldalon 26 500 forint szerepel, a kiadási oldalon 24 280, de utóbbi csak az állandó tételeket tartalmazza. Nincs benne a napi megélhetés, a tej, a kenyér, a hús, a gyümölcs ára, az öltözködés, a szórakozás költsége és nincsenek benne a rendkívüli kiadások sem. Emellett 51 ezer forint adósság terheli a kasszát, de ahogy beindul a kőművesmunkában a szezon, azt szép lassan visszafizetik. — Hajói látom, a napi megélhetésre alig jut valamivel több, mint kétezer forint egy hónapban—jegyzem meg. Judit asszonyt nem lehet zavarba hozni. Máris mondja, hogy a zöldség és a gyümölcs többnyire megterem a ház körül. Ami azon fölül kell, azt találékonysággal be lehet szerezni. Böngészéssel például három mázsa krumplit gyűjtöttek össze. Húst nem vesznek, de évente száz csirkét és négy disznót vágnak, ha kifogy a hús, szójahetet tartanak. Szórakozni nem járnak, moziban öt évvel ezelőtt voltak utoljára. A színház az álmok kategóriájába tartozik náluk. Négy éve komolyabb dolgot nem tudnak venni, mert arra keresnek, hogy legyen mit enni. A tervezés az alapja mindennek —mondja Judit asszony —, a vásárlásokat előre betervezik. A gyerekek évente kapnak például egy pár sportcipőt, természetesen a legolcsóbbat. Ruhát alig vesznek, az asszony mindent maga varr a gyerekeknek. „Öt évvel ezelőtt jártam utoljára az Univerzál Ámházban — mondja —, de nem úgy a butikokban. Oda be-bemegyünk, veszünk hulladékot és varrunk.” A KGST-piacot is jó helynek tartja, legutóbb egy lepedőt vett 120 forintért, abból varrt három kisinget a picinek. Rájuk romlott a Pick-szalámi A legnagyobb ajándéknak egyébként a varrótudományát tartja, sokszor átsegítette már őket a nehézségeken. Most éppen ballagási ruhák varrásáért kapott pénzből élnek. Tíz balla- gónak varrt ruhát, a náluknál szegényebbeknek ingyen. — Mi a legnagyobb kívánságuk? —- kérdem a házaspártól. — Hogy egyszer elmehessünk együtt három napra- nyaralni — válaszolja az asszony. A gyerekek felől érdeklődöm. Izgat, hogyan élnek ebben a szűk, kicentizett, létminimum alatti családi költségvetésben? Megint az asszony válaszol: — Csuda dolgok történnek velünk. Egyszer vettünk 20 deka Pick-szalámit, mert a gyerekek még soha nem ettek olyat. Mindegyikük evett belőle egy vékony szeletet, aztán eltettük a hűtőbe. Attól kezdve csak nézték, nézték, nem mertek hozzányúlni, nehogy elfogyjon. A végén megromlott. Egyébként hó elején leülünk és együtt megbeszéljük a költségvetést, akkor megtudják, mire számíthatnak. A három nagygyereknek saját zsebpénze van, arra mindig számíthatnak, abból önállóan gazdálkodhatnak. Csak akkor van baj, amikor valamelyikük azzal jön haza, hogy az osztály megy kirándulni. Mondja ugyan mindjárt, hogy neki nincs kedve elmenni, de tudom, hogy nem így van. Fáj a szívem, mert nincs miből elengednem. Nézze, sok múlik azon, hogyan tálaljuk a dolgokat, mert bennünket utánoznak. Ezért akármilyen szegényen is élünk, a meleg, családias otthonra mindig vigyázunk, mert az nem kerül pénzbe. Nézem az asszony felszabadult, vidám mosolyát. Iszonyú erővel fojthatja vissza magában a létminimum alatt élő család ellátásának napi felelősségét. — Összehúzott nadrágszíjjal élnek már vagy öt éve. Mégis, miben bíznak? — kérdem tőle. —Abban, hogy csak könnyít majd a kormány az építkezők terhein és akkor lesz munkája Jánosnak. Addig meg valahogy kibírjuk. Az édesanyám azt mondta, a rosszból jóba menni mindig könnyebb, mint fordítva. A mi életünk csak könnyebb lehet. Arpási Zoltán Családi költségvetés Bevétel gyed családi pótlék munkanélküli segély 10 000 12 000 4 500 Összesen 26 500 Kiadás OTP 1000 VÍZ 600 gáz 8 000 villany 2 200 egyéb (tévé, szemétszállítás, úthozzájárulás) 2 000 bérlet (2 gyereknek) 1000 iskola 600 zsebpénz (3 gyerek 1 hónapban) 2 000 lakásbiztosítás 550 életbiztosítás 480 autóbiztosítás 1 000 súlyadó 300 vállalkozói költség 2 050 benzin, buszjegy 1500 jószág 1000 Összesen 24 280 Marad: kenyérre, tejre, tejtermékre, húsra, ruhára, gyümölcsre, szórakozásra, egyébre 2 220 Az oldalt szerkesztette Szőke Margit
