Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZA T Magánhorgásztó Nagylócon A Nógrád megyei Nagylócon, az egykori kenderáztatóból magán-horgászparadicsomot létesítettek. Kikotortatták a medret, halakat telepítettek, a források kitisztításával megoldot­ták a vízutánpótlást is. Az amurok, pontyok, kárászok, keszegek, süllők horogra akasztásáért természetesen a vendéghorgászoknak fizetni kell. Az így befolyt összegből fizeti a vállalkozó a terület éves bérleti díját és biztosítja a halutánpótlást mti-fotó: h. szabó Sándor / „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” Mi (nem) érdekli az olvasót? Osztódik a magyar újságíró-társadalom. Működik az országos szövetség, többen azonban külön közösséget alkotnak. A szövetségen belül megalakult az Egyensúly Frakció, amely­nek „kiegyensúlyozására” létrejött az Objektív Frakció is. De akit a sajtó belső életéről még ennyi „információ” sem elégít ki, az a lapokból megtudhatja, kik kerültek többségbe a Rádió üzemi bizottságában, s ki kik ellen tiltakozik aTelevízióban. Közügy-e az újságírás? Feltétlenül, hiszen a sajtó, a rádió és a televízió tömegek véleményét, állásfoglalását és magatartá­sát befolyásoló olyan eszközrendszer, amely — túlzás nélkül állíthatjuk — igen nagy hatással van az olvasóra, a hallgatóra és a nézőre. Éppen ezért az újságírás erkölcsi és szakmai színvonala, az újságíró teljesítménye nagyon is közügy. De közügy-e az újságíró-társadalombelsőélete, megannyi vitája és viszálya? Egyértelműen nem, s csak sajnálni lehet, hogy mi, újságírók traktáljuk a közönséget azzal, ami—szinte bizonyosra vehető — nem érdekli őt. E témákban belterjes újságírás folyik a javából. Miben különbözhetnek az újságírók? Politikai nézeteikben, erkölcsi felfogásukban, életvitelükben. De nem lehet külön­böző a viszonyuk a szakma alapvető elveihez, normáihoz, a nemzetnek hasznot hajtó, igazmondó, tárgyilagos és magas színvonalon művelt újságíráshoz. Itt csak egy igazodási pont lehet: a hitelesség. Mert aki az olvasói, hallgatói, nézői előtt nem tudja képviselni és bizonyítani ezt az értékét, az lehet szövetségi, közösségi vagy frakciótag, de újságíró soha. Még tikkasztóbbak lesznek a nyarak! Kétszer aratnak Közép-Európában? Szigorúbb ellenőrzés Az országos járműállománynak csupán 64 százaléka, 1 millió 600 ezer gépkocsi jelent meg az el­múlt évben környezetvédelmi felülvizsgálaton — nyilatkozta Tóth István, a Közlekedési Fő- felügyelet főigazgatója az MTI- nek. A gépkocsik 76 százaléka felelt meg a követelményeknek, 23 százaléka pedig javítás után kaphatta meg a környezetvédel­mi igazoló lapot. Ez az arány ugyan nem rossz, de túl magas a vizsgálaton meg nem jelent gép­kocsik száma. A közlekedési ha­tóság ezért felhívja a figyelmet arra, hogy május 1 -jétől szabály- sértést követ el az, aki a környe­zetvédelmi igazoló lap nélkül közlekedik. Május 1-je óta a környezetvé­delmi felülvizsgálatok szigorod­tak. A közúti ellenőrzések során kivétel nélkül minden járműnél fel kell mutatni az igazoló lapot, mely olyan hatósági engedélynek minősül, mint a forgalmi enge­dély. A hónap elejétől a felülvizs­gálatokon a gépkocsik szénhidro­gén-kibocsátását is ellenőrzik Esti Kornél elindul A Nyugati pályaudvar 10-es vá­gányáról indult el Esti Koméi vo­nata tegnap Pacskovszki József rendező Esti Koméi csodálatos utazása című filmjének előforga- tásán. A forgatókönyv szerint — amit a rendező és Matuz János dramaturg írt—a már ismert idős író és 30 évvel korábban, a fiatal, tudásvágytól hajtott Esti Koméi indul útjára. A film századeleji közép-európai Dekameron-törté- net, amely Kosztolányi Dezső novelláinak felhasználásával készül — hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. Az utazás ka­landok sorozata, amelyre a már befutott író, Esti Koméi emlék­szik vissza. A legtöbb történet a nőkről szól, a szerelemről, az ér­zékiségről és a boldogság utáni vágyról. A film szeretné bemutat­ni a század első évtizedeinek han­gulatát a szecessziós békeidőktől a 30-as évek válságáig. Szociális mozgóbolt Egy autóbuszban kialakított, úgynevezett szociális mozgóbol­tot adott át a Gyorssegély Alapít­vány tegnap Rozsályon. A kere­keken guruló üzlet Rozsályon kívül további négy szatmári kis község lakosait látja majd el ol­csó élelmiszerekkel. A mozgóboltot a Nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalat mű­ködteti. A Start fél éve működik együtt a Gyorssegély Alapít­vánnyal, s nyolc nyírségi te­lepülésen nyitottak szociális diszkontboltot. Az üzletekben, il­letve a most átadott buszban, a szabolcsi lakosok a kereskedelmi áraknál jóval olcsóbban vásárol­hatnak élelmiszereket, illetve háztartási cikkeket. Kamatot csökkent az OTP Július 1-jétől ismét, ezúttal átla­gosan 2 százalékkal csökkenti betéti kamatait az OTP. Eszerint az egy évre lekötött kamatozó be­tétek után nettó 14-ről 12,5 száza­lékra mérséklődik a kamat. A ta­karéklevelek esetében 1 éven túl 15-ről 13 százalékra, 2 éven túl 15,5-ről 13,5 százalékra, 3 éven túl 16-ról 14 százalékra csökken a nettó kamat. A lakossági folyó­számlabetétek kamata — már jú­nius 26-ától — 7-ről 5 százalékra módosul. A 3,6,12 hónapra lekö­tött folyószámlabetétek esetében a nettó kamatok 2 százalékkal, az egy hónapos lekötésnél pedig 3 százalékkal mérséklődnek. A ka­matcsökkentés érinti a lakáscélú betéteket és a nyugdíj-előtakaré- kossági betéteket is. A hitelkama­tokat nem csökkenti az OTP. A folyószámlahitei esetében az ed­digi 23 százalékos kamat helyett 22 százalék kamatot számítanak fel, de ehhez hozzájön még 2 szá­zalékos kezelési költség is. (MTI) Jézus még halála előtt megígér­te tanítványainak, hogy halála után elküldi a vigasztalót, aki majd mintegy betetőzi tanítá­sát. Az apostolok húsvét után 50 nappal tapasztalták meg az ígé­ret teljesülését, így pünkösd napja a keresztény egyházak mindegyikében fontos ünnep. Nevétisagörög „ötvenedik”— pentakosztész — szóból kapta. Már az ókori Izraelben is — igaz, más tartalommal megün­nepelték ezt a napot, a húsvét utáni ötvenediket: az első ter­més betakarításának napját. A szétszóratásban élő zsidóság pünkösdje, a Sávout azonban már a tízparancsolat adomá­nyozásának napja. A pünkösd gazdag európai hagyományvilága olyan szer­tartásokból áll, amelyek egy­szerre fejezik ki a tavasz örö­mét, és próbálják a jó termést, a szaporodást akár varázslatok­Húsz hosszú esztendőt töltött a tengeren, viharosan és csalfa csendesen, távoli országok­ban, hol hatalmas paloták áll­tak, hol száznapi járásra lélek sem lakott, buja zöld vidéken és kopár tájon, húsz hosszú esztendőt töltött egy hajós. Fe­leséget, hazát hagyott a szige­ten, ahol született, hogy meg­élje mind a csodát, amit húsz esztendő ígért. Küzdött a ten­geren hajónyelő nagy halak­kal, a sivatagban szárazsággal, a városokban ölelő asszonyi karokkal, mindennel megküz- dött becsülettel, derekasan. Amikor megismerkedett kai is biztosítani. Hazánkban két szokástípus mondható jel­lemzőnek. Egyrészt az ügyessé­gi játékokkal egybekötött „pün­kösdi király’-választás, más­részt a gyereknép adománykérő ünnepköszöntője, a pünkösdö- lés. Főleg a keleti szlávoknál jellemző a még nálunk is szór­ványosan előforduló rituális tisztálkodás a gonosz szellemek elűzésére. Szegeden még a múlt században is lejárt a város apra- ja-nagyja a Tiszához megmosa­kodni, így tartva távol a betegsé­geket. Nem véletlenül pünkösd táján nyitják meg a kapuikat a nyilvános fürdők. A Dunántúlon lóverseny ke­retében került sor a pünkösdi király megválasztására. Ki-ki a saját lován, kengyel és nye­reg nélkül versengett. A győz­test számos kedvezmény illet­te meg egész évben. Tilosba tévedt jószága után büntetést mindazzal, ami távol s közel elérhető, ismerte már a jól la­kott has, az éhes vándorlás, puha ágy, kemény föld, forrás­víz, állott tócsa, pusztulás, me­nekvés, élet-halál minden ízét, örömét, parancsot adott legé­nyeinek, fordítsák hajója orrát hazafelé, evezzenek immár rég nem látott, kedves szigeté­nek nyugalmas kikötőjébe. Húsz év alatt elmosódott ä térképen a rajz, húsz év alatt megváltozott a csillagok állá­sa, húsz év alatt elvégezte em- lékezésfakító munkáját az idő — de ők nem vesztették kedvüket, keresték az utat. nem fizetett, engedélye nélkül táncmulatságot nem rendez­hettek, és kocsmaszámláit a község egyenlítette ki egész álló éven át. A szokás bizo­nyos formái a katonai életből eredeztethetőek, amit jelez­nek a forrásaink is: a 18. szá­zadban is még „huszárkirályt” választottak egyes ezredeknél. Az alföldi „pünkösdölés” szereplői számos helyen az esküvői menet mintájára kiala­kított csoportban jártak verssel, tánccal köszönteni, adományo­kat gyűjteni. Az ünnepi köszön­tők gazdag anyagából álljon itt végezetül néhány sor: „Légyen földeteken gyümölcs, bor és búza, Az új Messiásnak kibimbódzott ága, Júda nemzetségének királyi pálcája..." —rémi— Egyszer csak feltűnt a messze­ségben egy sziget. A parti fák formája ismerős, a távolban a hegyek vonala is reménytkel- tően hasonló, mintha végre ha­zaérkeztek volna. Megörült a hajós nagyon, hiszen telve szí­ve hosszú idő alatt gyűjtött számlálatlan kinccsel, meg­osztani vágyta. Legjobban azonban pihenni, nyugalomra vágyott. Amikor a sziget köze­petáján hajója tatjáról meglá­tott egy égig magasodó hatal­mas gesztenyét, felkiáltott, íme, látom már, hogy haza­értünk. De szólt a kormányos. Uram, tévedsz miniden bi­A szokatlanul forró május is­mét ráirányította a meteoroló­gusok figyelmét bolygónk ég­hajlatának átalakulására. Szakértők állítása szerint a következő években a nyár még tikkasztóbb lesz: a hőmérsék­let átlagosan egy-egy fokkal nő évente. A neves német kil- matológus, Manfred Geb fel­tevése szerint a jelenségnek számos előnyös következmé­nye lesz. Előfordulhat, hogy Közép-Európában kétszer le­het majd vetni és aratni, mert tavasszal gyorsabb lesz a fel- melegedés, ősszel pedig to­vább tart a jó idő. A meleg hatására gyorsabban érik a szőlő és a dinnye, és mindkét gyümölcs édesebb lesz az ed­digieknél. A professzor szerint az épít­kezésben is változás várható. A házak levegősebbek és ár­nyékosabbak lesznek, akár­csak jelenleg Olaszországban. Valószínűleg fokozott mér­tékben használják fel a nap­zonnyal. Nézd csak, a parton áll egy asszony és hajóra vár. Hiába hinnéd, hogy téged vár, nézd csak hosszú, vállig érő haját, sötét az, mint az éjjel, a te asszonyod haját pedig, hi­temre, fehér szálak tarkázzák, ha él. A többi legény is rákezd- te, mondván: kár időt fecsérel­ni, kikötni, tévedni. Hajóz­zunk tovább. O is így gondolta és tovább is hajóztak. Bo­lyongtak a tenger hátán, de szi­getet nem találtak sehol. Telt, múlt az idő és egyszer csak feltűnt a messzeségben egy sziget. A fák formája ismerős. A hegyek vonala a múltból de­rengőjegenye is magasodott a közepén. Felkiáltott a hajós, íme, hazaértünk, végre haza­értem. De szólt a kormányos. Tévedsz. Nézd a parton áll egy asszony, hajóra vár, de miért ő várna téged? Hosszú, sötét haja derekáig ér, a te asszonyodé pe­dig már igencsak fehér. A legé­nyek zúgolódtak. Tévedni nincs idő. Kikötni csak biztos parton szabad. Hajózzunk hát tovább —mondta a hajós. Ha bizonyta­lanul is. Hajóztak vagy hét évig újra. Telt a hajós szíve megosz- tanivalóval. Várta nagyon az otthoni ágyat, kereste, hol buk­kan fel újra föld. Keresztül-ka- sul járhatták már minden nagy vizét a világnak, amikor újra feltűnt egy sziget, hol ismerős energiát, szemben a hagyomá­nyos áramforrással. Az emberi szervezetre a hőmérséklet ala­kulása csak annyiban van ki­hatással, hogy a nagy hőség vérkeringési problémákat okozhat. Meg fog változni viszont az erdők növényzete. Kakukkfű fog illatozni és babérbokrok fognak nőni Európában. A vándormadarak felhagynak azzal a szokásukkal, hogy dél­re repülnek télen. Megszűnik a napimádók nyári turnéja is, ér­demes lesz a jelenleg még hű­vösnek tartott Északi-, illetve Keleti-tenger partján is sáto­rozni. Az éghajlatkutatók nem tartják abnormálisnak a most észlelt felmelegedést, hiszen az 1000 és 1300 közötti évek­ben is hasonló jelenség játszó­dott le. Ráadásul a több nap­fény következtében javul az emberek hangulata, s ennek hatására közérzete is. FEB volt a fák formája, hegyek vona­la és ígéretes, és jegenye maga­sodott a sziget közepén. Nem tévedett! Végre kiköthetünk. De szólt a kormányos. Uram, ne higgy a tengeri varázsnak. Nézd csak, a parton áll egy asszony, hajóra vár, nem kétséges, de miért várna rád. A hosszú, boká­ig érő haja sötét, mint az éjjel. A te asszonyodé, uram, eskü­szöm, hófehér. Fogát összeszo­rítva, súlyos, megtelt szívvel to­vább indult a hajós, mert átko- zódtak a legények. Kikötni nincs idő, tévedni ilyenkor vé­tek. S vette kezdetét a vég nélküli bolyongás. Óh, hány­szor kicserélődtek a tenger mé­lyében a halak, míg újra feltűnt végre egy sziget. A sziget szélén korhadt fák, a hegyek vonala is mintha változott volna, és a szi­get közepén nem állt jegenye. Mégis tudta, ha ő megint most arra jár, hol még a semmibe visz az út. Mielőtt szólhatott volna, a vízbe, a mélybe lökte kormá­nyosát, mielőtt átkozódhattak volna, egy szálig lekaszabolta valamennyi legényét. Aztán a vízbe vetvén magát a partra úszott. Kereste az asszonyt min­denütt és nem találta. Csak csi­gákra lelt, meg moszatra s mi­kor letérdelt, hogy fejét nagy dühében a sziklához verje, meg­látott még a földön néhány szál sötét, sárba ragadt hajat. Lapunk múlt év október 23-ai szá­mában megemlékezést közöltünk Gáli József, gyulai születésű József Attila-díjas íróról. Özvegye, Kál- dor Vera idézte fel 1956 utáni meg­hurcoltatásának és halálra ítélésé­nek történetét, majd a jogerős íté­let 15 évi börtönbüntetésre változ­tatását. Gáli Józsefet ugyan 1961- ben egyéni kegyelemmel kienged­ték, de a szabadságot nem élvez­hette sokáig — 1981-ben, ötvenegy éves korában elhunyt. Hagyatékát Káldor Vera őrzi. Ebből közlünk folyamatosan három mesét. Gáli József A hajós meséje

Next

/
Thumbnails
Contents