Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

.BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1993. május 27., csütörtök Für Lajos lemondott Szerdán este az MDF elnöksé­gi ülésén Für Lajos bejelentet­te lemondását ügyvezető elnö­ki tisztéről. Részlet a lemon­dást indokló levélből: A Ma­gyar Demokrata Fórum és az általunk vállalt sorsfordító ü- gyek, legfőképpen is a ma­gyarság megmaradása, talp- raállítása iránti felelősségtől áthatva, a közelmúltban — több alkalommal megismételt —javaslattal álltam elő, hogy a nyílt színen zajló és tartha­tatlan testvérháborút,, ren­dezzük, lezárjuk. Egészségügyi fórum Gyulán Ma 15 órától a gyulai művelő­dési ház nagytermében dr. Já­vor András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára tart fó­rumot „Rendszerváltás az egészségügyben” címmel. A fórumon szó esik az egész­ségügy jelenlegi helyzetéről, az egészségügyi reform eddigi eredményeiről és tapasztalata­iról, valamint a jövőre vonat­kozó elképzelésekről. A fóru­mot szervező Békés Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a ren­dezvényre meghívta a kórházi igazgatókat, a régió parlamen­ti képviselőit, a megyei köz­gyűlés elnökét, a megyeköz­pont önkormányzati képvise­lőit, egészségügyi referenseit, a polgármestereket és a jegy­zőket. Az Éló Világért Sarkadon A kömyezetvé- \ delmi világnap megyei ünnepét — melynek jel­szava: Az Elő Világért! — ezúttal Sarkadon tartják június 4-én. A program 10 órakor kezdődik aszfaltrajzver­sennyel, amelyre a Bartók Bé­la Művelődési és Szervező Központban lehet jelentkezni. Délután 14 órakor ünnepi megemlékezéssel folytatódik a nap, amelynek keretében Tóth Imre polgármester és Ká­dár Péter országgyűlési képvi­selő mond beszédet. Ezt köve­tően Nadabán János, a Körös­vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója díja­kat ad át a délelőtti aszfaltrajz­verseny győzteseinek. Ugyan­csak a délután folyamán kerül sor egy természetvédelemmel kapcsolatos fotókiállítás meg­nyitására is az erkélyterem­ben. Az ünnepnap a művelő­dési központ előtti téren em­lékfaültetéssel ér véget. Tisztújító közgyűlés A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület május 29-én, szombaton 9 órakor tartja tisztújító közgyűlését Békéscsabán, a városháza dísztermében. Megemlékez­nek Békéscsaba újratelepíté­sének 275. évfordulójáról, négyéves munkájáról számol be az elnökség, módosítják az alapszabályt és vezetőséget választanak. ,,NINCSTELEN EMBERNEK SOSE HASZNOS TÁRSA A SZÉGYEN” (Homérosz) A szakszervezeti tulajdonra is voksolnak (Folytatás az l. oldalról) — Mit jelent az a hír, hogy nincs kialakult névsora az MSZOSZ-nak az önkormány­zatokra? — Ez a hír félreértésen ala­pulhat. Mind az egészség-, mind a nyugdíjbiztosítási lis­tát határidőre leadtuk, mind­össze arról lehet szó, ha valaki visszalép, akkor az utána kö­vetkező automatikusan előbb­re sorol. Tehát ennyiben nem végleges a lista. Egyébként a nyugdíjbiztosításiba 18, az egészségbiztosításiba 15 MSZOSZ-os jelölt került. —Nem sok ideje volt a szak- szervezeteknek az ünneplésre, ugyanis május 21. és 28. között a munkahelyeken folynak az üzemi és a közalkalmazotti ta­nácsok választásai. — Az üzemi tanácsok jogo­sítványait illetően elég sok fél­reértés él a közvéleményben. Az üzemi és közalkalmazotti tanácsok a szakszervezetektől jól elkülöníthető jogosítvá­nyokkal a munkavállalói rész­vételt biztosítják az adott mun­kahely életében. Döntési jog­körükhöz tartozik a vállalat jó­léti célú pénzeszközeinek fel- használása. Egyetértési jog­körükkel élhetnek a munkavé­delmi szabályok kidolgozásá­ban, és véleményezhetik a vál­lalat, intézmény belső átszer­vezésével, a foglalkoztatással kapcsolatos vezetői döntése­ket. A szakszervezetekhez pedig alapvetően a bérhez és jövede­lemhez kapcsolódó kérdések tartoznak, valamint kollektív szerződést is csak szakszerve­zet köthet a munkaadóval. — A választás még tart. Tudna néhány részeredményt mondani? — Eddig 16 megyei munka­helyről tájékoztattak bennün­ket, ahol 3 és 13 fő közötti üzemi tanácsok létrehozásáról döntöttek. A gyulai kórházban a csekély részvételi arány mi­att meg kell ismételni a szava­zást. A többi 15 munkahelyen a Liga és a Munkástanács 1-1 jelöltje került az üzemi tanács­ba, 3 független, dolgozói je­lölt, az összes többi megvá­lasztott az MSZOSZ-hoz tar­tozó ágazatok jelöltjeként került be. —Más tétje is volt a válasz­tásnak, nemcsak a helyi dolgo­zói képviselet. — Valóban, ez a szakszer­vezetek közötti választásként is felfogható. Ugyanis ezzel első lépcsőben döntenek a dol­gozók az ágazati szakszerve­zeti vagyon felosztási arányai­ról is. —Mi van azokkal a munka­helyekkel, ahol nem működik szakszervezet? — Választani ott is lehet, de az a tapasztalat, azokon a he­lyeken nincs olyan erő, amely megszervezte volna az üzemi tanácsi választást. — Mikorra várható eredmény? — Ez lassúbb értékelési fo­lyamat lesz, mert a szakszer­vezetek ágazatonként értékel­nek, s köztudott, ők nincsenek számítógépes rendszerrel összekötve. B.S.E. Óriási lehetőség előtt a GMV A keddi munkásgyűlésen a Bé­kés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál három­tagú „privatizációs” küldöttsé­get választottak, Engelhardt Ferencet, a Békés megyei gabo­naforgalmi vállalat szakszerve­zeti bizottságának titkárát, Len- hart Pált, az István malom fő­molnárját és Menczel Tibort, a GMDSZ elnökét. Kemény munka állt előttük, s mint En­gelhardt Ferenctől megtudtuk, valóban 24 órás szolgálatot lát­tak el. Még kedden elment a delegáció Budapestre, ahol a parlament mezőgazdasági bi­zottságánál tartották a frontot Zsíros Géza vezérigazgatóval egyetemben. Már ott igényként fogalmazták meg a delegáció tagjai, hogy az Agrimpex szer­ződésének mellékleteként je­lenjen meg az 1993. május 21- én kelt emlékeztetőben megfo­galmazott megállapodás. A vál­lalati kollektíva számára csak így elfogadható az Agrimpex ajánlata. Azt is kikötötték, hogy az ÁVÜ csak ez alapján írhatja alá a tulajdonlásról szóló szer­ződést. Menet közben az is kiderült, hogy mikor tartott a keddi mun­kásgyűlés az István malomban, már dr. Zsíros Géza asztalán volt az Agrimpex szerződése, amelyen a két érdekelt bank alá­írása is szerepelt. A dolgozók képviselői azt is követelték, hogy a határidőig befutó bár­mely ajánlat csak az ő aláírásuk­kal kerülhet az ÁVÜ igazgató- tanácsa elé, amelyeket — mon­dotta Engelhardt Ferenc—csak az Agrimpexénél jobb ajánlat esetén írtunk volna alá. A Kis­kun Kft. nem küldött szerző­dést. Arra a kérdésre, hogy si­mán mentek-e a dolgok, az szb- titkár lakonikusan úgy vála­szolt, hogy nem. Ugyanis újabb és újabb kifogások merültek fel a szerződéssel kapcsolatban a vezérigazgató részéről, ami úgyis felfogható, hogy a dolgo­zók biztonságáért és érdekeiért aggódott Zsíros Géza. Kétség­telenül — tette hozzá Engelhardt Ferenc—együtt aggódtunk. A füst délután két órakor szállt fel, ekkor tudta meg a delegáció, hogy az ÁVÜ igaz­gatótanácsa elfogadta az Ag­rimpex ajánlatát. Végül meg­kérdeztük a több hónapos harc­ban igen megfáradt titkárt, hogy milyen tapasztalatokat vont le. „Ez a harc nem lett volna eredményes, ha nem érzem, hogy a dolgozók végig mellet­tem vannak. Ha mással nem, azzal, hogy szakszervezeti tag­ságukat megtartották, és legiti­málták a munkámat. Nálunk a dolgozók 85 százaléka szak- szervezeti tag, amely erővel számolni kell. A nyilvánosság szintén sokat segített, így a Békés Megyei Hírlap és a Magyar Rádió is, amelyek folyamatosan végigkí­sérték harcunkat, azt a harcot, amelynek kimenetele az utolsó percig kétséges volt. A vállalat dolgozói és szakemberei az új tulajdonlással óriási lehetősé­get kaptak arra, hogy nemcsak alkalmazottként, de tulajdonos­ként is részt vehessenek a válla­lat életében. Mint a tegnapelőtti munkásgyűlésen megígértük, immár az új tulajdonosnak is kemény tárgyalópartnerei leszünk a 700 dolgozó érdekei­nek érvényesítésében.” B. Sajti Emese Aki a fényt megszelídítette Ünnepre készülnek Orosházán: a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és a művelődési köz­pont közösen a Spanyolországban élő, híres fotóművész, Nicolas Müller 80. születésnapjá­nak tiszteletére — nagy gonddal és szeretettel Tanger, 1942 — a méltó, hazai születésnapi kiállítást szerve­zi. Az előkészületek még tavaly ősszel elkez­dődtek, az anyag készen áll, s már csak napokat kell várni, hogy a tárlat megnyílhasson. Müller úr — Ortega, ismert spanyol filozófus és író azt mondta róla: „aki a fényt megszelídítet­te” — korábban már száz képet ajándékozott szülővárosának, Orosházának. Ezeket a képtár őrzi — Boldizsár István és Pap Gyula szintén helybéli festőművészek hagyatékával együtt. Most újabb küldemény érkezett, és megint az ünnepelt küldött ajándékot: egy reprezentatív al­bumot, amely tíz tangeri fotót tartalmaz, nagyon elegáns köntösben. Spanyolországban 50 pél­dányban jelent meg ez a rendkívül értékes váloga­tás, és Müller arról álmodik, hogy a negyvenes évek végének marokkói termése után, a 10 leg­szebb magyar fotó gyűjteménye is elkészül majd egyszer. A szociofotó atyja, a munkakép felfede­zője ennyit igazán itthon is megérdemelne... Gonda Gézától, a Müller-fotók hazai pártolójá­tól azt is megtudtam, hogy nem csak kiállítás lesz hamarosan, hanem hiánypótló könyv is „Miklós bácsi” munkásságáról. Míg korai éveiről Lengyel András kötetéből tájékozódhat az érdeklődő, a spanyol időszakról kevés ismert, pedig a magyar fotós második hazájában lett nagy és elismert. Most Anderle Ádám ír egész életművét átfogó könyvet, ami a szegedi JATE és a spanyolországi Oviedo Egyetem közös kiadásában, két nyelven jelenik meg. Niedzielsky Katalin Könyvek ünnepi parádéja Megyei irodalmárok a listán Sarusi Mihály író és Kántor Zsolt költő könyve Sarusi Mihály Vág abundkorzo I. k(>nv\ Az irodalom offenzívája min­dig felerősödik az ünnepi könyvhetek idején. A Pesti Vi­gadóban tegnap tartották a júni­us 4-én kezdődő könyves ese­mény sajtótájékoztatóját. Zen- tai Péter László, az egyesülés igazgatója bevezetőjében emlé­keztetett arra, hogy Európa egyik legrégebbi kulturális ese­ménye a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­sének ez a demonstrációja. Összesen 250 művel pályáz­tak a kiadók az 1993-as bemu­tatkozásra. Ebből 155 könyvet tartott kiemelkedőnek a zsűri. Eddig nem látott számban je­lennek meg a határon túl élő magyar irodalmárok kötetei. Tarján Tamás kritikus, a Könyvvilág szerkesztője mél­tatta és ismertette tartalmi érté­keik alapján a könyves meg­mozdulás produktumait. Ki­emelt néhány olyan könyvet, amelyet „zászlós hajónak” ne­vezett: Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes és a Tevan Kiadó­nál megjelent Lakatos István: Paradicsomkert című kötet sze­repelt ilyen megjelöléssel. A legtöbb könyvet a Pesti Szalon és a Századvég Kiadók jelentet­ték meg, Rajtuk kívül a Cserép­falvi öt, az Európa öt, valamint a békéscsabai Tevan Kiadó ugyan­csak öt műve lát napvilágot. Nagy számban jelennek meg verseskötetek, történelmi és művelődéstörténeti kiadvá­nyok. Mintha szelídülne az árak magasba szökési mutatója, mert 100—1800 forintig terjed a ki­adványok eladási ára. Két Békés megyei alkotó is szerepel kötetével: Kántor Zsolt verseivel és Sarusi Mi­hály prózáival mutatkozik be. cs. T. J. Ré(s)zben sem aranygyűrűk A határőrséggel, a közterület­ellenőrökkel, a fogyasztóvédel­mi tanáccsal és más hatóságok­kal közösen szervezett razzia­szolgálatot a Békéscsabai Rend­őrkapitányság a szerdai piacon. Az akcióról az érdekeltek tudtak, hiszen lapunk is tudó­sított róla. A rendőrök jelentős eredményként könyvelik el annak a holland állampolgár­nak a „lekapcsolását”, aki arannyal futtatott, rendkívül értékes étkészletet árult meg­lepően olcsón. Nem lesz könnyű dolga igazolni, hogy honnan is származik az áruja. Horogra került több román ál­lampolgár is, akik viszont szé­pen csillogó aranyként kínált rézgyűrűket forgalmaztak vol­na, ha nem fülelik le őket a piacra érkezésük után tíz perc­cel az akciósok. Elmondták, hogy a ballagásra számítva „tankoltak” fel öt-tíz kilónyi kamugyűrűből és láncból! Hi­ába! Ügy látszik nem fenékig tejfel a gagyizók élete sem! B. V. Komlósi „morzsák” Tótkomlós polgármestere az evangélikus egyház helyi vezetőjével folytatott megbeszélést a kettes számú szolgálati lakás ügyében, amit augusztus elsejétől pedagógus szolgálati lakásként kívánnak használni. A tótkomlósi körzeti takarékszövetkezet elmúlt évi beszámolójából tudtuk meg, hogy a szövetkezet több mint 5 millió forintos nyereséget ért el 1992-ben. A márciusban alakult helyi nyugdíjasklub legutóbbi találkozójára Juhász Pál kapott meghívást. A polgármester — az érdeklődők szép száma előtt — elmondta a falugyűlés tapasztalatait, beszámolt az önkormányzat eddig végzett munkájáról. Sarokba szorítva Ne politizálj! Rokonaim, ismerőseim, jóakaróim naponta figyelmeztetnek, s arra kérnek, ne politizáljak. Könnyű ezt kérni, de a mai vilá­gunkban ki tudja megállni? Be kell vallanom, nem jókedvemből politizálok. Rákényszerítenek! Rákényszerítenek arra, hogy letegyem a voksot valaki, valakik, vagy egy jó ügy mellett. Példaként hozom fel a társadalombiztosítási önkormány­zat-választást. Szívből drukkoltam Nagy Sándoréknak, s ha valaki kíváncsi rá, meg is indokolom, hogy miért! Mert rajtam kívül valami miatt még másfél millióan jöttek rá arra, hogy a baloldali szakszervezetre szavazzanak. Nem kell ahhoz poli­tikusnak lenni, hogy ezt az okot olyan tisztán lássuk, mint amikor valakinek a hályogot operálják le a szeméről: a kampány alatt nem volt sárdobálás, mocskolódás, ujjal muto­gatás. Nagy Sándor és csapata profi politikusokból állt. Jó volt a taktikájuk, ha taktikának nevezhetjük azt a tisztességes ,,hadjáratot", amelyet a választások előtt véghezvittek. Igaz, ez a többi szakszervezetre is vonatkozik. Ok is tisztességgel állták a megmérettetést. Hiszek abban, hogy így, ilyen módszerekkel lehet csatát nyerni. Gondolom jó tanulság volt ez ,a pártok képviselőinek is a jövőt illetően. Béla Vali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents