Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
GAZDASÁG 1993. május 26., szerda é O Merre fúj a Henkel szele? Ez itt nem a reklám helye, de tekintve, hogy szinte minden háziasszonyt (azaz háztartást) érint, hogy könnyű-e vagy nehéz a harmadik műszakja, következésképpen ez alkalommal ilyen formában is foglalkozunk azzal, merre tart a Henkel Magyarország Kft., vagy ahogy a cég sajtótájékoztatóra invitáló levelében erre utalt, merre fúj a Henkel szele? Ez a szél egyébként a düsseldorfi központú cégtol már 1927-től áramolni kezdett Magyarország felé, az első üzletfél Manninger Frigyes soproni szappanfőzőmester volt, akkoriból ismert például a Sidol neve... Aki nem járt még a Szolnok „északi árnyékában” lévő ipartelepen, bizony nem könnyen talál oda. A tavaly december 1-jén, az osztrák anyavállalat segítségével megalakult Henkel Magyarország a három részre szakadt, részben már privatizált egykori Tiszamenti Vegyiművek kapuján belül termel tovább. Immár évi 60 ezer tonna mosóport. Ez a mennyiség csaknem az egész ország szükséglete. Messze esik ez már az 1969- ben elsőnek, de már keverőtoronyban gyártott Tomi Prímától. Amiből az is kitűnik, hogy az osztrák cég kezdettől fogva épített a hagyományos, „bejáratott” márkanevekre és minőségére is: úgy látták annak idején, a Tomi név „nemzeti szentség”, dőreség lett volna tehát megváltoztatni, főleg kezdetben. * Amúgy eleve jó ötlet volt, hogy nem a fényes Tisza szálló, hanem a nagyraktár gépzúgással és Tomi brill illattal telt miliője kínált ismerkedést a Henkel-stratégiával, mi több Fekete István ügyvezető a gyártósor két számítógépe mellett kezdte tájékoztatóját. A monitoron az éppen aznap reggel gyártani kezdett új Persil receptúrája. A kívülállónak nem sokat mondanak a villogó betűsorok — alappor, tead (perborát aktivizáló), nát- riumtripolit — de fő, hogy a 22 összetevő útját és az ellenáramú szárazkeverés, majd a folyékony bemérőrendszer minden mozzanatát Orbán László „fő számítógépes” ismeri. A beporlasztás után füstgázzal szárítják ki a keveréket, de a hőre érzékeny anyagok nemigen viselik a tortúrát, ezért az enzimek és az illatosító később társul az elegyhez. De hogyan és mennyiért is tisztít az új „mélymosóhatás” feliratot is viselő por? Már negyven fokon azt tudja, amit idősebb testvérei csak forróbb vízben... Csomagolását tekintve is más, hiszen csak 2, 4 kilogrammos és ahogy ígérik: a doboz nem fog kiszakadni. A csomagolósoron mindössze négyen dolgoznak, s száz dobozból kettőt-hármat kell félretenni, mert kiszakadt a lehajtható pánt, vagy megsérült a papír. A Henkel kezdetben, 1988 óta 100 millió márkát ruházott be fejlesztésre úgy, hogy a nyereségből nem vitt ki semmit az országból. Erre igen büszkék, s talán emiatt is került szóba, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma miért alakított ki olyan magas importkvótákat? Ezzel ugyanis azon cégek járnak jobban, amelyek minimális befektetéssel a haszon egy (vagy nagyobb) részét kiviszik az országból. A kérdésre válaszolva Botos Balázs helyettes pénzügyi államtitkár tréfálkozva azt kívánta a Henkelnek, még sokáig adózzon nálunk, mert nagyra értékelik tevékenységüket és azt a „nemzetközi szellemet”, amelyet a vegyiparba behoztak. A kérdésre komolyabban válaszolva pedig kifejtette: a piac nyitott s ha a Henkel jobbat és nem drágábbat gyárt versenytársainál, akkor úgyis előnybe kerül. Apropó, iparvédelem! Talán nem elhanyagolható, hogy a Henkel- termékek döntően magyar alapanyagokból készülnek. * Szó esett a váci és a körösladá- nyi üzemről is. A Henkel vezetői változatlanul igen elégedettek Békés megyében gyártott és már Spanyolországba is eljutó folyékony mosó- és tisztítószerekkel. (Fábián) / Útközben... Kihalt az országút, a kora délután kezdődik. Ez az egyik legrosszabb „stoppos idő”. O azonban bizakodó. Két hatalmas nejlonszatyorral a kezében áll, hosszúkás haja kissé csapzott, fekete trikóján AC/DC-felirat virít. Bizakodva emeli a kezét, tán mert joggal gondolhatja: messziről akár nőnek is nézhetné az ember... Már ül is hátul, maga mellé húzza a szatyrokat, megtöri! homlokát, mintha megnyugodott volna. Némi biztatásra mesélni kezd. Otthagytam, meg sem vártam elsejét, pedig először azt ígértem neki. Tizenkétezerért, vasárnap nélkül, hajnaltól későig. Szénagyűjtés, ganézás, libatépés, mindenes munka a tanya körül. Tanya? Kastély az már. Vagy tíz embere van, adó nélkül. Mégis sajnálja. Nem jövök vissza. Tépni otthon is tudok, mint tavalyelőtt, meg azelőtt. Merthogy közben katona voltam. Tizennégyet kapok darabjáért, ennyit ér, kettővel megemelték. Volt, hogy százhatvankettőt csináltam meg egy nap. Az rekord is. De jó munka. Nyolckor kezdünk, kettőre végzünk, még kávészünetre is jut idő. Délután még nézhetek valamit. Kell a pénz, az asszony nem mehet el a kicsi mellől, ott a helye. Az ő nyolcezer-hatszázával együtt húsz körül keresünk, de ez csak az éppenhez elég. Amíg itt a két kezem, nem félek. Csak nem lesz mindig ilyen munkanélküliség, igaz?! Int, már meg is érkeztünk. Ványa felé mennék, ha lehet. Na viszlát! F.I. Ezt az új Persilt ma hajnalban kezdtük gyártani! — mutat a felsó' tasakra Georg Höbensreit marketingigazgató A SZERZŐ FELVÉTELE Itt a társasági adóbevallás határideje Veszteségesen, de tőkevesztés nélkül Az adózás rendjéről szóló, valamint a társasági adóról szóló törvények értelmében 1993. május 31-éig (a pünkösdi ünnepek miatt június 1-jéig) kell benyújtaniuk a végleges társasági adóbevallásukat a társasági adó hatálya alá tartozó adózóknak az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. A társasági adóbevallási kötelezettség vonatkozik a lakás- szövetkezetekre, alapítványokra, víziközmű-társula- tokra, egyházakra és a társadalmi szervezetekre is abban az esetben, ha 1992. év folyamán vállalkozási tevékenységet végeztek. A bevalláshoz szükséges nyomtatványok (melyek kereskedelmi forgalomban szerezhetők be) a könyvvezetési mód függvényében az alábbiak: — 28-as (APEH 96. r. sz.) egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyok számára; — 29-es (APEH 97. r. sz.) kettős könyvvitelt vezető adóalanyok számára. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel nem rendelkezik (külföldi vállalkozás) a 30-as számú (APEH 98. r. sz.) nyomtatvány kitöltésével szintén a fenti időpontig teljesítheti a társasági adóbevallási kötelezettségét az illetékes fővárosi adóhatóságnál. A társasági adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha az adózó éves adófizetési kötelezettsége „0", illetve az adót (adóelőleget) az esedékességkor megfizette, vagy később fizeti meg, valamint, ha az adózó a társasági adótörvény szerint adómentességet — Ta. tr 10. § a), b), c) pontja—élvez: és akkor is be kell nyújtani, ha a végleges társasági adó összege megegyezik az 1993. február 28-áig bevallott adó összegével. A bevallás-garnitúra valamennyi nyomtatványát az 1992. december 31-én érvényes adószám és az adózó neve feltüntetésével még akkor is be kell adni az elsőfokú hatósághoz, ha számszerű adatot nem tartalmaz! A számviteli törvény alapján a vállalkozóknak (a cégbíróságon be nem jegyzett egyszerűsített mérleget készítők kivételével) éves beszámolót — Terv 1708. r. sz. —, vagy egyszerűsített éves beszámolót— Terv 1709. r. sz. —-, vagy egyszerűsített mérleget — Terv 1707. r. sz. is be kell nyújtaniuk május 31-éig az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Ez a benyújtási kötelezettség nem vonatkozik a számviteli törvény szerinti úgynevezett egyéb szervezetekre, de természetesen az elkészítési kötelezettség igen! A kitöltött nyomtatványok — lehetőleg egy-egy vállalkozó esetén egyszerre — beküldhetők postai úton és benyújthatók személyesen is. 1993. május 20-ától kezdődően— pünkösdvasárnap és -hétfő kivételével — mindennap 8 és 18 óra között a Békéscsabai SZÜV székhelyén (Békéscsaba, Kinizsi u.) benyújthatók a társasági adóbevallások és a mérlegbeszámolók. A kettős könyvvitel vezetésére kötelezett magánszemélyek az önálló tevékenységükből származó adóköteles jövedelmük megállapítása után ugyancsak május 31-éig kell személyi jövedelemadó-bevallást tenniük. Szabóné Juhász Ilona OSZTÁLYVEZETŐ Az elmúlt évben még Általános Vállalkozási Bank néven ismert pénzintézet ez év január elsejétől Westdeutsche Lau- desbank néven működik tovább. A változások kifejezésre jutnak abban is, hogy új stratégiai célkitűzésekkel a düsseldorfi székhelyű West LB Európa A.G. csoport részeként, annak leányvállalataként van jelen a pénzpiacon. A változás több, mint kozmetika: a német bankcsopothoz való tartozás a pénzintézet karaktarét is megadja — mondotta a bank közgyűlését követően, újságírókkal való beszélgetésen Martin Hallendahl elnök-vezérigazgató. Ismeretes: az elmúlt esztendőben az akkor még magyar pénzintézet alapjai meginogtak, a Magyarországon átvonuló csődhullám nem kímélte a bankot. A recesszió felerősödött, a cégek, társaságok gazdasági és likviditási helyzete romlott, egy sor felszámolás kezdődött, aminek következtében a hitelüzletágban a veszteségek fedezésére szolgáló céltartalékképzés jelentősen emelkedett. Ezék is hozzájárultak ahhoz, hogy a ÁVB 2,453 milliárd forint veszteséggel zárta az évet. A veszteségeket viszont fedezte a képzett tartalék, ami konzervatív, elővigyázatos banki alapgondolkodást tükröz, vagyis időben tartalékokat képeznek. A leírás lehetőségével is éltek, ami ma Magyarországon nem egy megszokott dolog, s nem is egyértelmű, mert sokan ezt úgy fogják fel: a bank lemondott az adósokról, ami viszont nem igaz. Elhangzott az is: a bank mérleg-főösszesítője némileg megcsappant, most 10,068 milliárd forint, a hitel és lízingveszteségek fedezésére 1,520 milliárd tartalékot képeztek, s így a hitelállomány 78 százalékát lefedezték. A bank augusztus óta, a sokkhatásból lassacskán magához tért, talpra állt, s a folyószámla-állománya napjainkban 50 százalékkal nagyobb, mint 1992. félévkor volt. Martin Hellendahl elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy önállóan is elismert nemzetközi bankká váljanak. Az idei elképzelésekből az elnök-vezérigazgató kiemelte: az üzletpolitikájuk új lehetőségeket teremt ügyfeleiknek, a német beruházók a finanszírozásukban valósítják meg magyarországi elképzeléseiket, a magyar ügyfelek még nagyobb arányú megnyerésére törekszenek, s részükre is a nemzetközi szokásoknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtják, miközben partnereikkel a hosszú távú kapcsolatokra törekszenek. —szekeres— Akár mosolyogni is lehetne azon, hogy majdnem ezer ember kihallgatása után is csak annyi gazdasági vétséget találtak az MTV gazdasági főigazgatójának a rovásán, hogy valaki több honoráriumot vett föl, mint járt volna neki. Ami igaz lehet, de közel sem a legfőbb gazdasági vezető ügye, viszont az is igaz, hogy aki keres, az talál. Hát még, ha sem időt, sem pénzt nem kímélve folyik a vizsgálat egy jó kis bűntett összehozására a Hankiss idejéből, ami mint emlékszünk, még az elmaradt haszonnal kezdődött. Ha az elmaradt hasznot büntetnék e hazában, akkor a fél ország ülne. Annak fele meg az állami és a saját zseb összetévesztése okán mehetne a hűvösre, mármint a jog szerint, ha törvény elé kerülne. De még azokat sem vonja felelősségre senki, akik látványosan, mindenki szeme láttára tesznek tönkre akár egy nemzeti büszkeséget. Mért a Hungaroton például az volt! Azzá küzdötte föl magát, méghozzá nemzetközi porondon a Liszt, Bartók, Kodály, Haydn és más komolyzenei lemezeivel. Fütyültek rá! Sőt annál is többet tett az illetékes minisztérium illetékes államtitkár-helyettese, ugyanis akkor rúg- ta ki egyik napról a másikra az igazgatót, amikor az már összehozta az egyik zenei világcéggel, az EMI-vel az üzletet. Az EMI a Hungaroton felbecsült értékét, a 14,8 millió dollárt tette volna be egy így létrehozandó 50-50 százalékos közös vállalkozásba. Ez lett megakadályozva. Óriási botrány volt belőle, s az üzlethez mit sem értő új, művész igazgató kinevezéséből. Aztán, bár tovább tartott három napnál, csak elült a felháborodás, majd a Hungaroton szép lassan, de biztosan egyre lejjebb csúszott. Ahogy telt, múlt az idő, itthon a bezúduló importtal, külföldön pedig az olyan konkurensekkel, mint a Warner, a Sony, a Polygram, nem tudott a cég megbirkózni. Az adósság pedig csak gyűlt, gyűlt... A dorogi lemezgyár eladása csúfos kudaccal végződött, a vállalat felbecsülhetetlen értékű komolyzenei tára, vagyona pedig lóg a levegőben. A csődeljárás beindult... így lehet minden felelősség, sőt minden felelősségre vonás nélkül az ország színe előtt úgy tönkrezúzni egy nagy értékű céget, hogy sóval hinthetik be a nyomát. S még jó volna, ha csak ez lenne az egyetlen ilyen tett. Vass Márta Fütyülnek rá!
