Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

1993. május 26., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT ágRKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyar filmes sikere Szabó Ildikó Gyerekgyilkos­ságok című alkotása — a Cannes-i Filmfesztiválon a Fipresci-díj versenyen kívül bemutatott filmek kategóriá­jának nyertese — már 15 kül­földi fesztiválra kapott meghí­vást. így látható lesz többek között, Sydneyben, München­ben, Chicagóban, Londonban és T orontóban — mondta Kéz- di-Kovács Zsolt, a Magyar Filmunió Cannes-ban tartóz­kodó igazgatója. A XXIV. Magyar Filmszemle fődíjas filmjének forgalmazását egy német cégre bízták, s Kézdi- Kovács Zsolt úgy véli, a cannes-i elismerésnek a film üzleti sikere szempontjából is jelentősége lesz. Új érettségi tételek franciából, spanyolból Valamennyi gimnázium ré­szére új alaptantervi érettségi tételeket ad ki francia és spa­nyol nyelvből a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az intézkedést az tette szükséges­sé, hogy a szegedi Deák Fe­renc Gimnáziumban május 21-én felelőtlenül felbontot­ták a tételeket tartalmazó borí­tékokat és megiratták a május 27-ére és 28-ára szóló francia és spanyol alaptantervi írásbe­li érettségi feladatokat — tájé­koztatta a minisztérium az MTI-t tegnap. A már átvett tételeket a tárca visszavonja. A vizsga időpontja nem válto­zik: a diákok francia nyelvből május 27-én, spanyolból pedig május 28-án reggel 8 órakor vizsgáznak. A tárca központi futárral juttatja el az új tétele­ket a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok okta­tással foglalkozó szakosztá­lyának május 26-án délután. Számítástechnikai könyvek A világszerte ismert, több mint fél évszázados múltra vissza­tekintő amerikai Addison— Wesley kiadói csoport és a Benjamin/Cummings, vala­mint az általuk képviselt Ri­chard D. Irwin, a Business One Irwin és az O’Reilly and Asso­ciates Kiadók számítástechni­kai, vállalkozásszervezési, -vezetési és marketing szak­könyveiből nyílt kiállítás és vásár a budapesti Műszaki Könyváruházban tegnap. A bemutató célja, hogy elősegít­se a számítástechnika újdonsá­gainak hazai megismertetését, segítse a szakemberek napra­kész tájékozódását. Az angol nyelvű kiadványok ára borsos, így elsősorban vállalatok, cé­gek, iskolák érdeklődésére tarthat számot. A szakköny­vek vására május 28-áig tart nyitva. 300 Mercedes Az elmúlt évben 1,2 milliárd forint értékű személygépko­csit és haszonjárművet értéke­sített Magyarországon a Mer­cedes. A német cég a haszon- járművek piacán 15-20, a sze­mélygépkocsikén pedig 2,5-3 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak. Személy- gépkocsiból az idén 300 dara­bot, haszongépjárműből pedig 450 darab eladását tervezik. Újdonság lesz a használt ha­szonjármű értékesítése, ame­lyeket felújítva, levizsgáztat­va hoznak be a magyar piacra. Tizenöt eredménytelen földárverés A legtöbben Békés megyében lettek tulajdonosok . Az elmúlt héten megtartott 227 kárpótlási földárverésből viszonylag sok, összesen 15 végződött eredménytelenül. Ennek ellenére kiemelkedő nagyságú, összesen mintegy 537 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára — tájékoz­tatta az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal illeté­kese kedden az MTI-t. Az árveréseken 6512 árve­rező vett részt, és közülük 5414 kárpótolt távozhatott földtulajdonosként. A legtöbb föld ezúttal Tolna megyében talált gazdára, összesen 113 220 aranykorona érték­ben. A megyében megrende­zett 13 árverésen 673-an jutot­tak földhöz. A legtöbben Bé­kés megyében lettek földtulaj­donosok, a 775 sikeresen árve­rező több mint 96 ezer arany­koronányi föld birtokosaként távozhatott. A kialakuló licit­árak továbbra is változatosak. A legtöbb kárpótlási jegyet a múlt héten egy Zala megyei árverésen ígérték egy arany­koronáért, ahol a licitár elérte az 50 lOOforint/aranykoronát. Ugyanakkor Nógrádban egy árverező sem ígért többet az 500 forint/aranykoronás mini­málárnál, és Fejér megyében sem haladta meg a 600 fo- rint/aranykoronát a legmaga­sabb licitár. Eddig 33 sorsolás, 426 ezer szelvény Egy lottó kontra Két Lotti? A „Két Lotti” játék szervezői a piacgazdasági normákkal el­lentétesnek tartanák, ha a lot­tó-játék állami monopóliumá­ra vonatkozó szabályokat úgy módosítanák, hogy az az őálta- luk szervezett sorsolásos já­tékra is kiterjedne — mondta Galambos György, az Ibusz Fortuna Kft. — a játék szerve­zője — ügyvezető igazgatója a cég tegnapi sajtótájékoztató­ján. A Szerencsejáték Rt. már beperelte a „Két Lotti” szer­vezőit, azonban a bíróság a keresetet elutasította. Ennek indoka az volt, hogy a jelenle­gi jogszabályok szerint az a játék számít lottónak, amely­ben 90 számból kell kiválasz­tani ötöt, vagy 45-ből hatot. Ilyen játékot csupán 100 szá­zalékig állami tulajdonban lé­vő cég szervezhet. A „Két Lotti”-nál viszont 33-ból kell 3 számot választani, így rá ez nem vonatkozik — hangsú­lyozta Galambos György. A „Két Lotti” tavaly augusztus­ban indult, és azóta már több mint 1200 helyen lehet feladni a szelvényeit. Az eddigi 33 sorsolásra mintegy 426 ezer szelvényt küldtek be a játéko­sok, a forgalom alapján a cég mintegy 7,5 millió forintot fi­zetett ki nyereményekre, és több mint 8 millió forintot fi­zetett be a költségvetés­nek. Galambos György szerint a Szerencsejáték Rt. részéről őket ért támadások csupán az állami társaság egyik vezető­jének az állami monopólium­ról alkotott nézetét tükrözik. Az ügyvezető igazgató szerint a törvénymódosítás már csak azért sem lenne elfogadható, mert a Pénzügyminisztérium egyik illetékese által is elis­merten, a magán-szerencsejá­tékok arányaiban többet*fizet­nek be a költségvetés számára, mint az állami társaságok. (MTI) Kétszer adózunk? Készül az új devizakódex. A Pénzügyminisztérium, a nem­zeti bank és az Igazságügyi Minisztérium szakemberei hírek szerint rövidesen eldöntik, hogy ezentúl a lakosság deviza­ügyeit — miként elhangzott —- a „piacgazdaság körülmé­nyeinek megfelelő szabályok alapján irányítják”. Célul tűz­ték ki, hogy e téren az eddiginél liberálisabb gyakorlatot alakítanak ki, s fontolgatják azt is, hogy ezentúl megadóztat­ják a lakossági devizabetéteket. Mi után is kell majd adózni? A tervek szerint a jövőben akár 600 dollárt is kaphatunk utazási célokra, amit nyilván forintért veszünk. Vagyis a devizáért leszurkolt forint már megadóztatott pénz, 10—40 százalékot egyszer már lefi­zettünk érte az államnak, jövedelemadó címén. Előfordulhat azonban, hogy külföldi útjaink során megta­karítunk egy kis dollárt, márkát, frankot, s ezért devizabetét­ben helyezzük el. Ezt is megadóztatják majd? Immár másod­szor? Erre persze a hivatal azt mondja, hogy miért járjon rosszabbul az, aki forintban tartja összespórolt pénzét, mint az, aki devizában őrzi a megtakarításait? De mi lehet erre a lakosság válasza? Nem kell-e tartanunk attól, hogy az efféle intézkedésekre gyorsan reagáló honfi­társaink—akár megelőzve a rendeletet is—kiveszik deviza­betéteiket a magyar pénzintézetekből és elrohannak az első burgenlandi bankba? Hadd gazdagodjanak a sógor bankárai. Bizonyára mindez az illetékesek fejében is megfordult. Vajon mi mellett szólnak az erősebb érvek? Bencze Szabó Péter, Ferenczy Europress A kormány és a szövetkezeti törvény Az agrárágazat egyre súlyo­sabb válságát nem lehet politi­kaieszmeáramlatok alapján ke­zelni — mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének társelnöke a szövetke­zet tegnapi közgyűlésén, me­lyen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök. Szabó Tamás privatizáció­ért felelős miniszter felszólalá­sában elmondta: az agrárága­zat problémáinak jelentős ré­sze korábbi piacainak elvesz­téséből és a mezőgazdaság új termelési szerkezetének most folyó kialakításából származ­nak. A kormány véleménye szerint sem lenne eredményes a szövetkezeti törvény módo­sítása, hiszen ez az ágazat újabb bizonytalanságához ve­zetne. MSZOSZ: nincs még névsor Mások is hasonló cipőben járnak Az ÁVÜ válaszol 4. A kárpótlási jegyek befektetési lehetőségei A társadalombiztosítási ön- kormányzati választásokon legtöbb mandátumot szerzett Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége még nem döntött arról, kik képviselik majd a szövetséget a tb-önkor- mányzatokban. A tisztségvi­selők névsorát az MSZOSZ csak a testületek megalakulá­sa, tehát az első közgyűlés összehívása körüli időben kí­vánja nyilvánosságra hozni — válaszolta az MTI érdeklődé­sére tegnap Bálint Attila, az szövetség szóvivője. Az MSZOSZ-hoz hasonló­an szintén nem határozott még képviselőinek névsoráról az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, valamint a Szak- szervezetek Együttműködési Fóruma. E két szövetség vár­hatóan az elkövetkezendő na­pokban dönt arról: az országos listákon szereplők közül kik vesznek majd részt az önkor­mányzatok munkájában. Pon­tos névsorral jelenleg csupán a Liga Szakszervezetek, a Mun­kástanácsok Szövetsége és az Autonóm Szakszervezetek szolgált. A befektetési jegyek értékesíté­sének szabályai megegyeznek más értékpapírok eladásakor követendőkkel. Ha a tulajdonos számlán vezeti — bankban —, akkor az a számla vezetőjének megbízásával értékesíthető. Akkor, amikor a tulajdonosnál van, „átruházó nyilatkozatot” kell tennie az eladónak a jegy hátoldalán — tanú nem szüksé­ges —, amelyben lemond tulaj­donosi jogairól és átadja azokat a vásárlónak. Eladásnál figyelembe kell venni, hogy a hozam kifizetése félévente történik. Ha valaki hozamfizetés előtt adja el be­fektetési jegyét, az elveszíti a következő hozamot, mert az már az új tulajdonost illeti. Ezért célszerű ezt a várható összeget az eladási árban reali­zálni. — Mondana néhány szót a gyakorlati kérdések után ar­ról, hogy hogyan működik az alap? — A befektetési alapról szóló törvényben meghatáro­zott módon az alap nem tart éves közgyűlést. Helyette az alapkezelő menedzsereinek ellenőrzése egy független in­gatlan-értékbecslő (DTZ Hun­gary Kft.) adatai alapján törté­nik. Az alap számláját a Buda­pest Bank vezeti. Az állami felügyeletet az Állami Érték­papírfelügyelet látja el. A be­fektetőket félévenként tájé­koztatják az alap tevékenysé­géről, amelyet írásban az alap­kezelő a befektető kérésére in­gyenesen postáz. Mindezek a szabályok az alap kezelőit arra ösztönzik, hogy a befektetők érdekében munkájukat a legnagyobb nyil­vánosság előtt végezzék. (Vége) Lapunk múlt ev október 23-ai szá­mában megemlékezést közöltünk Gáli József, gyulai születésű József Attila-díjas íróról. Özvegye, Káldor Vera idézte fel 1956 utáni meghur­coltatásának és halálra ítélésének történetét, majd a jogerős ítélet 15 évi börtönbüntetésre változtatását. Gáli Józsefet ugyan 1961-ben egyéni kegyelemmel kiengedték, de a sza­badságot nem élvezhette sokáig — 1981-ben, ötvenegy éves korában el­hunyt. Hagyatékát Káldor Vera ó'r- zi. Ebből közlünk folyamatosan há­rom mesét. Gáli József: Csodapalacsinta Egyszer egy asszony palacsin­tát sütött. Máskor is tette már, hétköznap, ünnepnap egya­ránt. De olyan furcsa história, mint ez egyszer, nem esett meg vele soha. Pedig mindent úgy csinált, ahogy szokta. Első szomszédjától kért egy kis lisztet hozamra, második szomszédjától tejet meg- adomra, zsírt a harmadiktól jö­vő ölésig. Tejet, serpenyőt még jókor reggel napamasszo­nyától koldult — ád érte pala­csintát majd, ha elkészül. El­némult a levesnóta vissz­hangja, de már a harangszó is megebédelt, mire összegyűlt a matéria. Akkor aztán neki­fogott a sütéshez. Girhes macskája dorombolni is elfe­lejtett, úgy leste minden moz­dulatát. Bögre oldalán koccant a tojás, huppant a sárgája, por­zott a liszt, csobbant a tej: elkészült a tészta. Sercegő zsírban ott kerekedett az első palacsinta. A macska felugrott az asztalra, onnan nyávogta: „Au-miau, de szép palacsinta, kerek, sárga, olyan, mint a nap?” Hát még, amikor az asszony megforgatta a serpe­nyő felett! „Au-miau, kicsi konyha fénylő napja, hogy ser- ceg a levegőben! Áu-miau!” S a szedett-vedett összekol­dult palacsinta hitt a macska­hízelgésnek. „Sárga vagyok, kerek vagyok, én vagyok a nap!” „Au-miau, több vagy te az öreg napnál, az nem serceg, te meg sercegsz!” Darázs röppent a konyhába, körbe-körbe röpködött. —Ez a bolygóm —- gondol­ta a palacsinta, s magasabbra perdült a tűzhely felett. Pör­gött, pörgött gőgös büszkeség­gel. Álmélkodott, csodálkozott az asszony: milyen régen fel­dobtam s még mindig fent van ! Lecsapta a tálat, amiből a tész­tát csurgatta s kifutott a ház elé. — Hé! Emberek! Ide, ide!!! Csodapalacsinta van a háznál, én sütöttem, én magam! Meghallotta ezt a palacsinta s még jobban sercegett, még magasabbra perdült. — Csodapalacsinta va­gyok! Csodanap! Fűtöm a konyhát! Fűtöm a házat, fű-, töm a világot! Tiszteljetek! Csodáljatok! A macska majd vezényel, ő a legfőbb hí­vem! A macska? Az bizony meg­lelte a fizetségét, az ott hagyott tál mellé ugrott, kilefetyelte a maradék tésztát mind egy cseppig. Jóllakottan már nem dorombolt tovább. — Minek hízelegni, ha tele a has? Au-miau. A csendben a palacsinta kezdte magát rosszul érezni: „Hol az ének? Ki dicsőít? Bes­te macska, úgy megsütöm, hogy napszúrást kap men­ten!” De mire ezt végiggondolta — hízelgés híján — kihűlt és lepottyant. Nem is serpenyőbe esett, hogy megsült volna pa­lacsintának, hanem a hamuba, a tűzhely mellé... Ekkor érkezett vissza az asszony, kísérte egy tucat cso­daleső naplopó. Jól kinevet­ték, még a kontyát is megrán- cigálták, hogy hiába futtatta őket idáig. Az asszony csak akkor kezdett el igazán sirán­kozni, amikor észrevette a fé­nyesre nyalt üres tálat: se cso­da, se palacsinta! A csodapalacsinta pedig ott lapult a földön, a macska se ette meg, nem volt gusztusa hozzá, oly szánalmas volt sze­gény.

Next

/
Thumbnails
Contents