Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22-23 / 118. szám
CSALÁD - OTTHON 1993. május 22-23., szombat-vasárnap Morzsák a gyógyászat történetéből Olcsó kenyérkészítés ízletes kenyér és péksütemény készíthető otthon e recept alapján Az ősmagyar erkölcsökre következtethetünk azokból a szavakból, amelyek a házassággal kapcsolatban ma is fennmaradtak. A „vőlegény”, a vevő legény vette feleségül az „eladó lányt”, menyasszonyt, azaz a menyétet, illetve menyétbőrt vivő asszonyt. A nő felesége, egyenrangú társnője volt a férfinak, ami bizonyítja, hogy az ősmagyaroknál egynejűség volt divatban. A nemi erőszakot a házasság kicsikarására szolgáló cselekvésnek tekintették, de nem bűncselekménynek. A házasságot fel nem bonthatónak tartották, sőt ha egy asszony elhagyta urát, visszavitték erőszakkal hozzá; de ha tűrhetetlenné vált a házastársak élete, Kálmán király elválaszatotta őket egymástól, azonban újabb házasságkötést egyiknek sem engedett meg. A házasságon kívüli szerelem nem volt ritka dolog. A fajfenntartási ösztönnel szemben az Árpád-házi királyok alatt a zárdái nevelés megtanította a nőket, hogy lemondjanak minden földi örömről és aszkéta életre szoktatta, különösen az előkelő osztályok nőtagjait. Gyakoriak voltak a szüzességi fogadalmak, amit még házasságon belül is megtartottak, ilyen volt Szent Imre és Kálmán herceg házassága. Az Árpád-házi királyi család az egyik legerkölcsösebb uralkodó család volt Európában. A prostitúció első nyomait már Szent István idejében megtaláljuk. O mondta ki, hogy ha szabad ember másnak szolgáló lányával paráználkodik, vesszőzzék végig és haját vágják le. A városok kialakulásával és fejlődésével, az erkölcsök romlásával a prostitúció kezdett külföldi mintára iparszerűen elterjedni. II. Endre alatt — kinek sógora volt az olasz származású Berthold kalocsai érsek — a főpapok már világi módra éltek és divatba jött az ágyastársak tartása. Ez ellen lépett fel IV. László alatt a budai zsinat 1279-ben, mely elrendelte, hogy „se égyházi, se világi ember, se község vagy gyülekezet ne engedje meg, hogy falujában, városában, házában becstelen és borzalmas személyek lakjanak”. Az erkölcsök romlása a nép körében IV. László alatt öltött nagyobb méreteket, amikor a kicsapongó és fékezhetetlen, nomád életű kunok vándorlásaik közben mindenkit megtámadtak és csak saját anyjukat, lányukat vagy nővérüket kímélték. Az előzőekből láthatjuk, hogy az Árpád-házi királyok alatt csak a legutolsó évtizedekben romlott a nép erkölcse. Különben magasabb fokú volt, mint a nyugati népeknél. Ennek a magasabb erkölcsnek, szemérmetességnek, az aszkétaságig menő istenes életnek, egyszóval a zárdái szellemnek tulajdonítható, hogy születésnél nem segédkezhettek férfiak és a nők nem fordultak betegségeikkel az orvosokhoz, hanem gyógyulásukat csodatevéstől várták. Dr. Jakubecz Sándor A kenyérsütés ősi mesterség. Ezzel a recepttel bárki fél óra alatt elkészítheti a kiváló minőségű házi kenyeret. Napok múlva még finomabb lesz. Nem kerül a kukába egy szelet sem. A lisztet meg lehet venni közvetlenül a malomipari boltokból igen kedvező áron, 20 kg-os kiszerelésben csak 30 Ft/kg. íme a recept: I kg finom liszt, 20 dkg burgonya, 5 dkg sütőmargarin, 5 dkg élesztő, kevés ecet és cukor, 3 kiskanál só. A burgonyát puhára főzzük, áttörjük, a levét felhasználjuk. Az élesztőt kevés vízzel és 1 teáskanál cukorral áttörjük. A lisztet nyújtódeszkára tesszük. A közepébe csinálunk üreget, ebbe öntjük az élesztőmasszát és a kihűlt burgonyalevet, melybe még egy kevés ecetet öntünk. Az áttört burgonyával jól átgyúrjuk, míg a tészta nem tapad a kézre. Inkább keményebb legyen a massza, mint lágyabb. Ha kell, lisztet adunk hozzá, míg elég kemény nem lesz a tészta. Az egészet egy tálba tesszük és meleg helyen kelesztjük, míg duplájára nem nő(l—2 óra). Utána tepsibe tesszük veknit formázva és a sütőt begyújtjuk. Teljes lánggal negyed óráig előmelegítjük. A kenyeret vízzel megkenjük és a sütő közepére tesszük. Húsz perc múlva egy másik tepsibe 1 liter vizet öntünk és a sütő aljára betesszük. A gázt takarékra vesszük és 45 perc múlva kész a kenyér. A tetejét vízzel megmosdatjuk, konyharuhával letakarjuk. A kisült kenyér súlya 1,6 kg lesz. (A felhasznált liszt 30 Ft, a burgonya 4 Ft, az élesztő 4 Ft, a margarin 4 Ft, a gáz csak 0,5 m3, ami 2,50 Ft. Az összes költség 45 Ft. Ugyanennyi bolti kenyér közel 100 forintba kerül.) Próbálja ki! Megéri. Sokkal jobb, mint a többi. Nem megy annyi kézen keresztül. Bármikor elkészíthető. Sok sikert! Kérem, írják meg a tapasztalataikat lapunknak. B. J.-NÉ, Újkígyós Az újra felfedezett egyház 1. Nem lehet bárki keresztszülő? Egyik kedves olvasónk levelében arról panaszkodott, hogy plébánosuk megtagadta gyermeke megkeresztelését. Mivel egyre gyakrabban hallani konfliktusokat, félreértéseket keresztelők, egyházi esküvők körül, felkerestük Guliga Györgyöt, a békéscsabai belvárosi katolikus templom plébánosát, legyen segítségünkre olvasóink tájékoztatásában. Az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékek nem részesültek hitoktatásban, tájékozatlanok az egyházak szertartartásai, szolgáltatásai felől, s most, amikor ismét megjelent az igény irántuk, az ismeretek hiánya következtében kellemetlen találkozások alakulhatnak ki. Megelőzésük céljából néhány héten át beszélgetéseket közlünk az egyházi szentségekről, az igénybevételükkel kapcsolatos tudnivalókról. Jézus megkeresztelése. A víz amelyben áll a Jordán folyó, Jézus felett a Szentlélek galambja és dicsfényben az Atyaisten mellképe. Jobbra angyalok tartják Krisztus köntösét (Dombormű Reiner de Huy bronz keresztelőmedencéjén) — Mi a különbség a névadó és a keresztelő között? — tettük fel első kérdésünket a plébános úrnak. — A névadó egy szép ünnepség, ahol a névadó szülők fogadalmat tesznek arra, hogy a szülők bármilyen akadályoztatása esetén gondoskodnak a gyermek neveléséről. Általában ezzel a névadó szülők feladata véget is ér, hiszen szerencsére a legtöbb gyermeket szülei nevelik fel. A keresztelés ettől több szempontból is eltér. A gyermek számára a keresztség a beavató szentség az egyházba, ekkor kerül kapcsolatba Istennel, a vallással és az élő egyházzal. A keresztszülő sem egy egyszeri protokoláris szerepre vállalkozik, amikor elfogadja a szülők meghívását. A keresztszülői szerep egy felelősségteljes tisztség az egyházban, hiszen a gyermek keresztény neveléséért a keresztszülő felel. — A megkereszteléssel tehát nemcsak egyszerűen nevet kap a gyermek. — Mint említettem, a keresztség az első szentség, amelyet megkap a keresztény ember. A szentségek révén részesül a hívő ember a kegyelemből. A kegyelem Isten természetfölötti adománya, amelyet a keresztény ember neki tulajdonít, s az imádsággal, a szentségekkel, a Szentírás olvasásával és a különböző liturgikus cselekmények által válhat élővé számára. A kegyelemben való részesülés teszi érthetővé és elviselhetővé a hívőknek az élet valós vagy vélt igazságtalanságait, értelmet ad az értelmetlennek látszó dolgoknak. Emberi logikával nem érthető az „aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel” vagy a „megütik az egyik orcádat, tartsd oda a másikat is” elfogadása. — A keresztszülői feladat ellátásának ezek szerint feltételei vannak. — A keresztszülőnek szavatolnia kell, hogy az egyház hitére megkeresztelt gyermek majd aszerint is fog élni. Áz nem feltétele a gyermek meg- keresztelésének, hogy a szülők is megkeresztelt emberek legyenek, vagy szentségi házasságban éljenek, hiszen a szülők mulasztása miatt — amiről esetleg nem is tehetnek — a gyermek nem büntethető. A keresztszülőnek viszont meg kell felelnie az elvárásoknak. Az OTP-nél is csak az lehet egy hitelfelvételnél kezes, akinek van fedezete a felvett összegre. Lelki értelemben a „kezesnek” rendelkeznie kell a szükséges „lelki tőkével”. A keresztszülővé válásnak házasságban élőknél a keresztény házasság a feltétele, házasság előtt állóknál pedig a bérmálkozás. A feltételek hiányában csak tanúként lehetnek jelen a keresztelőn. —Ki kérheti a gyermek számára a keresztséget? — Csak a szülei, amennyiben hat éven aluli. Idősebb gyermeknek, vagy a felnőttként megkeresztelésre jelentkezőnek előkészítésen kell részt vennie, Nagyon sokan keresztel- kednek meg ifjú vagy felnőtt korukban. Pillanatnyilag is 80 körül van azoknak a száma, akik keresztelési oktatásra járnak hozzánk. Van közöttük olyan is, aki éppen azért jelentkezett, mert keresztszülői tisztségre kérték fel, és ő teljesen őszintén, igaz szívvel készül feladatára. Azt javasolnám tehát a szülőknek — esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében —, hogy még mielőtt a keresztszülőt felkérik, keressék fel a helyi lelkipásztort és beszéljék meg vele a feltételeket. Ha nekik valóban fontos a gyermek keresztény neveltetése, akkor ez az elsődleges szempont, és nem más, külső tényező. {Folytatjuk) Lenthár Márta Fűszereink Fahéj Az egyik legillatosabb konyhafűszerünk a fahéj. Ceylon szigetén, valamint Kínában vadon előforduló, illetve a termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer. Jellemző illatú és édeskés, csípős, kissé fanyar ízű. Vágott darabokban vagy őrölt állapotban árusítják. A legjobb minőségű a ceyloni, majd a kínai. Őrölt állaban befőttek, kompotok, gyümölcslevek, mártások, forralt borok készítésénél használják. A gyógyászatban emésztést serkentő, étvágyjavító hatása miatt alkalmazzák. Ötlet: Teapuncs Fél liter vizet felforralunk, majd a tűzről levéve 2 zacskó teát lógatunk bele. Ha már elég erős a tea, akkor adunk hozzá mézet tetszés szerint, szegfűszeget, reszelt citromhéjat, 1 Szegfűszeg A kínaiak már i. e.300 évvel használták és Marco Polo útleírásában említi. A középkorban elismert járvány elleni fűszer volt. Hazája ma már inkább a trópusi Afrika. A 12-20 m magasra is megnövő fa ki nem nyíló rózsaszínű bimbóit fiatalon leszedik, napon megszárítják, így kapja jellegzetes barna színét.A fűszerek között a legtöbb illóolajat tartalmazza. A jó minőségű szegfűszeget jellemzi, hogy szétnyomva olajat enged és vízbe téve lesüllyed vagy pótban mézeskalács, almáslepény, fánk, rizsételek, tejes ételek, míg darabos állapotáüveg vörös bort, fél dl rumot, 1 rudacska fahéjat és ismét felmelegítjük, de nem forraljuk. fejjel lefelé helyezkedik el. À szegfűszeget befőttek, kompotok ízesítésére használják. GÖRÖG ÜDÜLŐHELY ~v HÁLÓBA PIAF ÖSSZEFÜGGÉS KONYHÁBAN y A VICC POÉNJA, 4. RÉSZ A ~ëec. ATTILA JELZŐJE LEHET ZIK O P 1 ÁLLAT > V J f \ / 5 n 1 ZÉS > A VICC POÉNJA. 2. RÉSZO 1 D rï r V iP r ~\ DECILITER > KMLO-^ > ZSÁK RÉSZÉI > PUHArÉSTŰ NÉMA GABOR» NAP. ANGOLUL r~ TT Törött LSO1 _ T. AMI ÁLLAM > V, \ V □ ABC) NA FÉLE > ISS XXL > K AHHOZ v— AFRIKAI KÉ RÖDLITEV“ RÁSKAI KÓDEXMÁSOLÓ VISZONT FFINÊV ü LÓ P.ATO« L SEMMI CFH.I > VÉLETLENÜL MEGLEL P* V Ll ÁZSIAI NÉP HELYRAG > MILL 1 > MONDA J Ml > NORMA > A VICC POÉNJA, 3. RÉSZ BOCKOPERA A SZEBBIK NEM LAKOMA V h>i v V KÁLIUM > w\. GÖMB _ ALAKÚ ELŐSZÓ > PARIPA > KÁTÉ« > y TOHDAI VÁRPALOTA RÉSZE MAGATOK i RÉö" BEN MÉG ADI > AUSZTRÁL KÖLTŐ > V LATIN HÁROM SZEGECS > —7— SZÉTSZAKÍT > J^KAt > 12 HÓNAP FRANCIA MÍOYt PARASZT rAZONOSAK' > ~7~ NEM HASZNÁL > ISZLÁM VALLÁS > BETŰ. KIEJTVE > ESÉLY SÚLYEGYSÉG NÁTRIUM RÉGI ROMAI > FRANCIA VÁROS > Fő LŐJE > V PÉNZECSKE ÉNEKES MADÁR GUMI - OPTIKA lovak TRÓPUSI KÓRJA > " V™ CET FOG > BORDA, ANGOLUL KUTYA SZAK —7— > MAGAD > ANGOL OLAJ > RÁDIUM > y BETÖ, KIEJTVE ELŐTAG. KETTŐ ZENEOARABI MUTATÓSZÓ r NYELVTANI ÁGGAL KAPCSOLATOS > V NÉVELŐ ELMONDOTT SZÖVEG V A VJCC POÉNJA. 1 RÉSZ > Beküldendő': a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. június 1. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. À megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db reklámesemyőt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Az 1993. május 8—9-ei rejtvény megfejtése: Nem tudom elzavarni, amióta új frizurát csináltattam magamnak. Nyertesek: Szappanos Jánosné, Szarvas, Lipcsei Lajos, Kamut, Szász Mihályné, Gyula, Rácz Lászlóné, Medgyesegyháza, Papp Edit, Békéscsaba.