Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

GAZDASÁG 1993. május 20., csütörtök /-------------------------------------------------------------------------------------------------% O Az események peregnek... a gabona változatlanul nem A Békés Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra, Engelhardt Ferenc tegnap délután bejött szerkesztő­ségünkbe és a következőket nyilatkozta: — Rácz Ernővel, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettesével május 14-én megállapodtunk abban, hogy május 18-án, kedden egyeztető tárgyalást tartunk. A megbeszélésünkig nem fordu­lunk a nyilvánossághoz, de a tárgyalás után közzé tesszük az elhangzottakat. De hiába volt a megállapodás, Rácz úr nem áll­ta a szavát, a megbeszélt időben nem fogadott, egyéb fontos dol­gokra hivatkozva. Mindezek után úgy tűnik számunkra, hogy a vállalat 900 dolgozójának a véleménye nem számít. Az ÁVÜ cinizmusa hovatovább határtalan. A jelekből ítélve a vagyonügynökség húzza a dön­tést, csúsztat valaki vagy vala­kik érdekében. Közben a Békés megyei malmokban nincs mun­ka, mert nincs gabona. Egyébként az a hír járja, hogy a pénzügyminiszter nem írta alá az Állami Vagyonügynökség 800 millió forintos garanciavál­lalását a vállalat hiteleire. így aztán teljesen érthetetlen, hogy az Agrinpex jó ajánlata — amely a gabonaforgalmi dolgo­zói számára is előnyös — miért nem felel meg a vagyonügy­nökségnek. Pusztába kiáltott szó Nem most, már egy-két évvel ezelőtt lehetett látni, hogy a magyar mezőgazdaság hova jut mára, ami ha csak egy gazdasági ágazat tönkretétele volna csupán, akkor is... De nemcsak az, mivel minden élő embert érint hazánkban, a csecsemőtől az aggastyánig, hiszen táplálkozni, enni mindenkinek kell. Sőt egy országnak még kereskedni is, hogy normálisan létezni tudjon. Aki egy kicsit is érdeklődő, az statisztikai adatokba ütközik, s ez által szomorú számo­kat, veszélyes tendenciákat ismerhet meg. A KSH első negyedévi összefoglalójából'' ugyanis kiderül, hogy nagymértékű az állat- állomány csökkenése Magyarországon, s abból is a legnagyobb a sertés és szarvasmarháé. Tíz éve még 2 millió körüli volt a marhalétszám, most már csak I millió körüli, pontosabban március 31 -én összesen 1 millió 114 ezret jelentettek. A tehenek ugyancsak csökkenőben vannak, az egy év­vel ezelőttinél 58 ezerrel kevesebb a számuk. A sertésekre—vagy inkább a gazdáikra? — is rossz világ jár. Mi más is lenne az oka annak, hogy míg a nyolcvanas években 8-9 milliós nagyságú volt a disznóállomány, és még két éve is elérte 8,5 milliót, most a negyedév végén csak 5 millió 813 ezer a számuk, s tovább fogytak az anyakocák is. A tavalyi évhez képest drámai, azaz 40 százalé­kos csökkenés történt a juhállományban. S a tyúkfélék száma is apad: egy év alatt, kerekít­ve a számokat 46 millióról 44 millióra esett vissza a számuk. Ezek a számok beszélnek, sőt kiabálnak, de minden szó pusztába kiáltott, ami csak el­hangzott a mezőgazdaságról, a veszélyekről, ballépésekről. Pedig a magunk bajai mellett még a világ mezőgazdaságának gondjaira, bajaira is figyelni kellene. Olyasmire példá­ul, mint amit egy újabb OECD-tanulmány ír többek között, hogy ,,A világtendencia azt mutatja, hogy a mezőgazdaság kiszolgálta­tottsága drasztikusan növekedni fog. A ter­melők egyre jelentéktelenebb mértékben tud­nak hozzájárulni az adott ország GDP-jéhez és az élelmiszerszektoron belül is marginális helyzetbe kerülnek. ” Vagyis az iparág szélé­re sodródnak. Azért nagyon megszívlelendők ezek a szavak, mivel elsősorban azon orszá­gokról szólnak, ahol a mezőgazdaság állami támogatása létező valóság, ellentétben a ma­gyarral. Amelyből az elképzelt és kívánt far­mergazdaság létrehozásához a számítások szerint ezermilliárdforint kellene! Vass Márta Idejében védekezzünk a vetésfehéríto bogarak ellen! Őszi és tavaszi gabonáinkon okoznak évek óta komoly káro­kat. Elsősorban a lárvák károsít­ják érzékenyen vetéseinket. Az imágók (bogarak) létszámvi­szonyait vizsgálva megállapít­ható, hogy szinte az egész me­gye területén veszélyes egyed- számban fordulnak elő. Tojás­rakásuk mintegy 10—14 napja megkezdődött és folyamatosan tart, már az első lárvák kelése és károsítása is megfigyelhető. A lárvák a testükre tapadt váladé­kok miatt sötétszürke, feketés színűek, nyálkásak. A levele­ken hosszú kifehéredő csíkokat rágnak, sokszor sűrűn egymás mellett. Elsősorban a növény életében döntő fontosságú felső levélemeleteket károsítják, melynek következtében a nö­vény sínylődik, a termés drasz­tikusan csökken, esetleg pusz­tulás is bekövetkezhet. A károsított tábla valóban ki- fehéredik. Különösen a tavaszi kalászosok (árpa, zab) vannak nagy veszélynek kitéve, a káro­sítok tojásrakás, táplálkozás céljából előszeretettel keresik fel e területeket. így a kártevők koncentrációja itt mindig na­gyobb, mint az őszi kalászosok­ban. Ennek következtében a ká­rosítás olyan mértékű lehet (a védekezés elhanyagolása ese­tén), hogy teljes terméskiesés is bekövetkezhet. A tömeges lár­vakelés és károsítás május vé­gére, június elejére tehető. Ajánlatos már mostantól sűrűb­ben ellenőrizni vetéseinket azért, hogy időben tudjunk vé­dekezni a károsítok ellen. A vé­dekezés akkor válik aktuálissá, amikor az állomány megfigye­lésekor azt tapasztaljuk, hogy a károsított levelek aránya elérte a 20 százalékot (károsított levél az, amelyen legalább egy hosszanti fehér hámozgatás ta­lálható). Nagyobb kártétel kia­lakulását nem szabad megvárni, mert az asszimilációs felület oly mértékben csökken, mely már komoly terméskieséssel jár. Védekezés céljára használ­ható készítmények elsősorban a piretroidok (Decis, Fendona stb.)—a Bancol, a Foszfotion, a Thiodan 35 EC stb. Amennyiben a károsítókkal vagy a védekezéssel kapcsolat­ban problémák merülnek fel, javasoljuk, hogy forduljanak a helységben működő növényvé­delmi szakmérnökhöz vagy a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakem­bereihez. Tatár József, Békés Megyei Növény­egészségügyi ÉS TALAJVÉDELMI Állomás A kártevők ellen ha nem védekezünk időben, akkor az aratás nem sok jóval kecsegtet r \/i k \s 11 rí \c 67ÓBB MINT HINNÉ, Vannak olyan rádiótelefonok, amelyek különösen autóban használhatók jól, vannak olyanok, amelyek kis sí % Hu, s»V' 'igtO -síSO mMS OHßü Al A a , wq,'" ' v 4 L » 4* / / \ és van egy olyan típus, amely egyesíti magában ezeket az előnyöket. Ez a készülék a Benefon Class, mely jelen­tős kedvezménnyel, 20.000 Ft-tal olcsóbban ~ j Ö s vásárolható meg a Westel-Benefon akció alkalmából, melyet május 25-ig meghosszabbítottunk. (»)))))) \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Irodáinkat május 15-től szombaton is nyitva tartjuk 9-13 óra között. Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9911, 221-3111 Rádiótelefon: (06 60) 3-21081, (06 60) 3-21088 Balatonviláeos: Ml-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 3-21100 Békéscsaba: 5600 Gyóni Géza ti. 21. Tel.: (66) 448-022 RádiótelefönM 60) 3-84000 (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel: (52) 318-038 Rádiótelefon-.(06 60) 3-21800 Győr 9021 Ipar u. 49/B. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60)3-21400 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel.: (92) 515-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-21408 Pécs: 1621 Rákóczi utca 19- Tel.: (12) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-21900 Szeged: 6120 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62)322-515 Rádiótelefon: (06 60)3-21600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-21200 Szolnok: 5000 Baross út 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000

Next

/
Thumbnails
Contents