Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

HÁLÓ

Munkatár(s)

1993. május 20., csütörtök

Huszár doktornő álmai

o

Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kirendeltségenként:

Békéscsaba: szakács 3, felszolgáló 5, pultos eladó 1, bolti eladó 1, általános lakatos 1, autószerelő (mestervizsgával) 2, víz-gáz-fűtésszerelő 2, hidegburkoló 1, épületasztalos 5, épületasztalos tanuló 2, ácsállványozó 3, festő-mázoló 3, betanított szabó 5, betanított varrónő 6, szabó-varrónő 40, szabó-varrónő (4 órás) 1, tex- tilhulladék-válogató női segédmunkás (telekgerendási, csorvási lakosok) 6, tehergépkocsi-vezető (B + C + E kát.) 1, tehergépkocsi-vezető (nemzetközi vizsgával) 1, betanított galvanizáló 4, fagylaltárus 1, bérelszámoló 1, anyagkönyvelő 1, titkárnő (igazgató mellé) 1, adminisztrátor (munkaügyi tanf.) 1, műszaki adminisztrátor (számítógépes ism.) 1, áruforgalmi üzletkötő 1, ff. kereskedelmi ügyintéző 1, ff. közgazdasági végzettségű szakember 1, élelmiszer-ipari főművezető 1, út-hídépítő mérnök 1, számítógépes operátor 1, ff. számítógépes szakember (Hardware-s) 1, középiskolai nevelőtanár (bármilyen reál szakos) 1, földrajz— történelem szakos tanár 1, biológia—rajz szakos tanár 1.

Békés: mérlegképes könyvelő 1, pék (Köröstarcsa) 1, úszómester 1, lakatos 20, felszolgáló 2, német nyelvtanár (min. középfokú nyelvvizsga)

1, bolti eladó-pénztáros 1, textilkonfekcionáló 14, kosárfonó 10, gépi varró 1, gépjárműszerelő 1, traktoros 2, kárpitos 4, asztalos 2, festő 1, ügynök 2, hivatalsegéd (nem dohányzó nő) 2, szobaasszony 1, szakács

2, szárítókezelő 1.

Gyula: kőműves 4, gépi varró 4, hőközpont-kezelő (energiafelügy. vizsga) 4, szakács 1, asztalos 2, felnőtt szakápoló 2, ideg-pszich. szakápoló 1, laborasszisztens (vérelemző) 1, cukrász 2, fényező 2, tehergépkocsi-vezető (E kát. + Weimar gk.) 1, gyors- és gépíró 1, felszolgáló (nő) 3, fényképész laboráns, tablórajzoló 1, hirdetésszervező 1,' valutapénztáros (kf. német vagy angol nyelvvizsga 1, KALÁSZ vagy közgazdász végzettség 1, jogász 1, élelmezésvezető (diabetikus) 1, nevelőtanár (nevelőtiszt) 1, vegyész 1.

Orosháza: varrónő 54, ci- pőalsórész-kí^szítő 4, közegészségügyi felügyelő 1, főkönyvelő 1, közműépítő üzemmérnök 1, fordító (középfokú angol nyelvvizsgával) 1, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1, közgazdász (ff. végz. + ide- gennyelv-ismeret) 1, vám- ügyintéző (gyakorlott) 1, irodalmi muzeológus 1, hűtő- gépszerelő 3, ügynök 6, felszolgáló 2, elektrikus 2, revizor 1, csőszerelő 5, német tolmács 1, recepciós adminisztrátor 1, ápoló 3, matematika—fizika szakos tanár 1.

Szarvas: asztalos 1, felszolgáló 2, jogosítvánnyal rendelkező nő piaci árusnak 1, kárpitos 1, kotrógépkezelő 1, kőműves 2, könyvelő 1, főkönyvelő 1, könyvelő (gépírni tudó) 1, közterületfenntartó 2, mezőgazdasági munkás (nő) 1, órástanulónak (érettségizett férfi) 1, férfi szabász 2, bolti eladó 1, szakács 2, traktoros (mezőgazdasági munkásnak) 2, üzletkötő 8.

Mezőkovácsháza: magyar—könyvtár szakos tanár 1, matematika—fizika szakos tanár 1, varrónő, betanított varrónő 15, gyakorlott szakács 1, felszolgáló 2, üzletkötő 2, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanárok 3, körzeti orvos 1, főkönyvelő (mérlegképes könyvelő) 1, óvónő 2, földrajz—biológia szakos tanár 1, matematika— bármely szakos tanár 1, népművelő (szakirányú főisk. végzettség) 1, testnevelés— földrajz vagy testnevelés— biológia szakos tanár 1, német—bármely szakos tanár 1, matematika—bármely szakos tanár 1, hentes 1, technika— háztartástan szakos tanár 1, napközis nevelő 1, tolmács, fordító (angol) 1, recepciós (nyelvtudással) 1, korongkészítő (csak nő) 2.

Gyomaendrőd: varrónő

100, szakács 2, felszolgáló 2, mozgóárus . 1, költségvetési ügyinétző (ff. végz.) 1, biztosítási ügynök 2, befektetési tanácsadó 3.

Szeghalom: minőségbiztosító 1, gazdasági elemző (számv. főisk. vagy mérlegképes könyv.) 1, számítástechnikus (ff. számtech. végz.) 1, könyvelő (Kertészsziget) 1, biztonságtechnikai előadó 1, testnevelés szakos tanár (Bu- csa) 1, magyar—idegen nyelv szakos tanár (Bucsa) 1, tanító (Bucsa, Kertészsziget) 2, óvónő (Bucsa, Szeghalom) 2, varrónő (Biharnagybajom, Vésztő) 33, üzeletkötő 4, ff. végz. védőnő (Füzesgyarmat) 1, autószerelő (Szeghalom) 2, anyagbeszerző (kf. vézg., B vagy C kát. jogosítvány, Szeghalom) 1, csőszerelő-hegesztő 1.

Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet.

A kolozsvári születésű dr. Huszár Ildikóval erdélyi származású ismerőseim hoztak össze. Édesapjának, Huszár Sándornak nagy tisztelője vagyok, hiszen alapító szerkesztője az Utunk romániai magyar nyelvű folyóiratnak, később fő- szerkesztője a Hét-nek, de volt a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója is, és „mellesleg” több mint húsz regény szerzője.

De most nem róla van szó, hanem lányáról, Ildikóról, aki családjával 1990 januárjában költözött Sepsiszentgyörgyxől Magyarországra.

Az orvos házaspárt Békéscsaba fogadta be, s néhány napja a doktornő az Árpád sori gyermekorvosi rendelőben dolgozik. Huszár Ildikó itteni életét kemény tanulással kezdte. Először letette a gyermekszakorvosi vizsgát a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Égyetemen, majd újabb kemény fába vágta a fejszéjét, hogy megvalósítsa régi álmát: a gyermekkardiológiai szakképesítés megszerzését.

Kitűnő helyeken gyakorolhatott, egyrészt az Országos Kardiológiai Intézet gyermek- osztályán, másrészt a szegedi Gyermekklinika kardiológiai részlegén. Majd tavaly télen saját zsebére kiutazott a stockholmi Karolinska Intézetbe, ahol a Szent Göran Gyermek- klinika gyermekkardiológiai részlegében tanulmányozhatta a neves gyógyító hely módszereit. Tapasztalásairól a következőket mondotta.

— Stockholmban a szívultrahangos vizsgálati módszert és a foetalis, azaz a magzati szívultrahangos vizsgálatot taAz orvoslás lényege a megelőzés

FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

nulmányoztam. Tudomásom szerint ez utóbbi módszert Magyarországon csak Budapesten alkalmazzák. A lényege az: ha feltűnik a szülész-nőgyógyász orvosnak valami rendellenesség a magzati ultrahangos vizsgálat során, vagy tudomást szerez arról, hogy valamelyik szülőnek szívfejlődési rendellenessége volt, vagy van már egy ilyen betegséggel született gyereke, megvizsgáljuk az említett módszerrel a magzatot, és a halálos kórt hordozó, gyógyíthatatlan, veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő magzat esetében tanácsoljuk a terhesség megszakítását.

— Milyen különbséget tapasztalt az ottani és a hazai gyermekkardiológiai ellátást illetően?

— Az ellátásban nincs különbség, csak a műszerezettségben és a körülményekben. Itthon ugyanolyan precízek a diagnózisok mint ott.

csak a gyerekek később kerülhetnek műtétre, mert a magyar orvosok túlterheltek.

— Békéscsabán van gyermekkardiológiai szakrendelés?

— A csabai gyerekek ellátását úgy oldották meg, hogy vagy Gyulára vagy Szegedre viszik őket, mivel itt még nincs szakgondozó. Pedig a korai felismerésnek, szűrésnek nagy szerepe van, mert az időben felfedezett veleszületett szívbetegségek zömét jó eséllyel lehet operálni. Meggyőződésem, hogy az orvoslás lényege a megelőzés. Tudott dolog, hogy Magyarország „vezető európai hatalom” a szívbetegségeket illetően. Hiszek abban, hogy a felnőttkori infarktust a csecsemőkorban elkezdett helyes táplálkozással és a megfelelő életmódra neveléssel meg lehet előzni. Ha megvalósulhat a gyermek szívgondozás Békéscsabán, akkor a fiatalon infarktuson átesett szülők gyermekeit szűrni fogjuk — vérzsír-meghatározásra gondolok elsősorban — és megfelelő életvezetési tanácsadásban részesítjük.

— Ha már álmodik, mi szerepel még a tervei között?

— Egy átfogó, a magas vérnyomás megelőzésével foglalkozó koncepció bevezetése, aminek szintén kisgyermek- korban kell elkezdődnie.

— Úgy hallottam, vállalkozóként végzi a jövőben gyermek háziorvosi munkáját, s emiatt nem kevés akadályba ütközött...

— Remélem, a nehézségeken felül tudok kerekedni, de erről most nem szívesen nyilatkozom. B. S. E.

A maguk módján teljes emberi életet élnek

Csendes délutáni pihenő az árnyékban

Megvallom, kicsit félve fogtam hozzá mostani riportom elkészítéséhez, hiszen a téma nagyon kényes, hogyan is élnek azok, akiket a szakzsargon súlyos értelmi fogyatékos, nem foglalkoztatható kifejezéssel tart nyilván. Szerencsémre olyan beszélgetőpartnert találtam Marton Jánosné, az Okányi Szakosított Szociális Otthon vezetője személyében, aki segített leküzdeni zavaromat, amit a felnőtt testtel, de kisgyermeki értelmi képességgel rendelkező lakókkal találkozva éreztem.

— Mióta vannak itt értelmi fogyatékosok és milyenek ők, hogyan élnek?

—1981 óta vagyunk szakosított szociális otthon, jelenleg 86 lakóval és 36 fős személyzettel. Azt is el kell mondanom, hogy amikor öregek otthonából súlyos értelmi fogyatékosok otthona lettünk, bennünk is volt félelem, hogyan fogjuk az ő nyelvüket beszélni. Végül úgy gondoltuk, hogy őket próbáljuk a miénkre felhozni, mert nem nekünk kell leereszkedni hozzájuk. Felfogásunk szerint nem a sajnálkozás, a teljes kiszolgálás kell, hanem megpróbálni azt is lábra állítani, akit idehoztak úgy, hogy egy szót sem beszélt és ma már szavakat képes elmondani és gesztikulálással meg tudja magát értetni. Megpróbáltuk felemelni őket először intézeti szinten belül és most jutottunk el ahhoz, hogy a nyáron egyhetes nyaralásra megyünk velük. Visszük őket amikor csak lehet az emberek közé, az intézeten kívülre, például Békéscsabára, a színházba is. Ahol mi a családdal megjelenhetünk, oda a lakókkal is elmegyünk, hiszen ez nekik is emberi igényük. Azt is elmondhatom, hogy ahová megyünk, ott nem vallunk szégyent. Érre a legjobb példa talán az, amikor néhány éve Harkányba mentünk nyaralni. Mi előzetesen nem jeleztük, hogy értelmi fogyatékosokkal megyünk és a személyzet bizony nem kis ellenérzéssel fogadott bennünket. Ám amikor néhány nap múlva hazaindultunk, elmondták, régen volt ilyen rendes és tiszta csoportjuk. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a nyaralás alatt a kempingben tartózkodó külföldiek jóval hamarabb elfogadtak minket olyannak, amilyenek vagyunk. Ok nem sajnálkoztak, nem kezelték le a mieinket, egyszerűen tudomásul vették emberként őket. Visszatérve a kempingbeli esetre, azt egy kicsit furcsának

tartom, hogy mindig először nekünk kell bizonyítanunk, hogy igenis tudunk viselkedni, megjelenni és csak azután fogadnak el bennünket. Talán ha jobban ismernének, többet tudnának rólunk, más lenne a helyzet.

— Talán az is közrejátszik ebben, hogy egyszerűen nem találjuk a közlés módját, nem tudunk hogyan közeledni hozzájuk.

— Igen, ez valószínűleg így van, hiszen minden újtól félünk. Ám ha soha nem közeledünk egymáshoz, akkor a szakadék mindig megmarad közöttünk. A mi lakóink teljesen nyíltak, nyitottak a külső világ felé és ráadásul óriási bennük a szere- tetigény is. Ezt mi, akik nap mint nap velük vagyunk, soha nem tudjuk teljesen kielégíteni. Egy kedves szó egy idegentől

nekik annyi, mintha anyuka megpuszilta volna. Ugyanakkor az is érdekes, hogy bár az otthon kapuja nyitva áll, egyedül és engedély nélkül senki sem megy ki, itt akapun belül vagy a közös sétákon érzik biztonságban magukat. Az ide bejövöket ellenben nyílt szívvel, barátsággal fogadják.

— Milyen a kapcsolatuk a falubeliekkel?

—Nyilván nem minden falubeli kerül hozzájuk közel, de az évek során a rendezvényeinkre eljárnak, azt jól fogadják. Van egy általános iskolai osztály, most hatodikosok, akik már óvodás koruktól kapcsolatban vannak a lakóinkkal, ők is meghívnak bennünket. Ezen a gyerekcsoporton keresztül, a bará-’ taikon, családtagjaikon át ismertetjük meg a mieinket a faluval. Remélem, távlatban az

egész község elfogad majd bennünket.

— Eddig a lakókról úgy beszéltünk, mint egységes egészről Ezen belül azonban nem egyformák ők sem, hiszen van, akivel egész jól el lehet beszélgetni, de olyan is, akivel még csak kommunikálni sem lehet, legalább is nekem nem sikerült.

— Nálunk olyanok vannak, akiket a szakmai zsargon nem foglalkoztatható, súlyos értelmi fogyatékosoknak nevez. Termelő munka jellegű tevékenységre nem alkalmasak, de más foglalkoztatás feltétlenül kell. Le kell őket valamivel komi, hiszen ha nem tud valami jót cselekedni, akkor rosszat fog csinálni. A kérdésére válaszolva: azt tapasztaljuk, hogy az értelmesebbek húzzák-vonják maguk után a súlyosabbakat, segítenek a kiszolgálásukban.

— Az otthon lakóinak állapota javulhat-e olyan mértékben, hogy visszakerüljenek az emberek közé?

— A mi lakóink betegsége nem gyógyítható, ők nem lesznek sohasem alkalmasak az önálló külső életre. Gyakran az is eredmény, ha nem romlik tovább az állapotuk. Túlnyomó többségük már így született és életét intézetben tölti. Átlagos életkoruk rövidebb, mint az egészségeseké, bár nálunk vannak 70 feletti lakók is.

— Arról már beszéltünk, hogy nagy bennük a szeretet- igény, de a szerelmet ismerik-e, hiszen fizikailag alkalmasak rá?

— Igen, ismerik a szerelmet is és jó hatással van rájuk. Volt egy lakónk, aki évekig meg sem

szólalt, magányos volt. Most nemrég az egyik legagilisabb ifjú hölggyel „felfedezték” egymást, azóta kéz a kézben járnak és a fiú is feloldódik lassan.

— Ez a szerelem együtt járhat testi kapcsolattal is? Van-e ilyen igényük és lehetőségük?

— Mi a testi kapcsolatatot nem tiltjuk, igény esetén megteremtjük a normális feltételeket. Megpróbáltuk őket arra tanítani, hogy bújjanak el, ezért a padlástérben kialakítottunk egy kis szobát, amit mi házon belül szexszobának neveztünk. Volt két-három pár, aki ezt igénybe vette, de már két éve senkinek sincs ilyen igénye.

— Előfordul-e, hogy valaki öngyilkos lesz vagy legalábbis megkísérli azt?

— Nem, tíz évre visszamenőleg nem volt ilyen esetünk. Ez éppúgy ismeretlen nálunk, mint a szökés.

— A lakóknak milyen kapcsolata van családjukkal, hozzátartozóikkal?

— Megvan a lehetőségük arra, hogy bizonyos időre kikerüljenek családokba, ha vállalják őket. Látogatni pedig mindig jöhetnek és várják is őket.

— Hogyan fogalmazná meg az önök nem könnyű feladatát?

— Röviden talán úgy, hogy nekünk az a dolgunk, hogy lakóink részére a lehető legteljesebb emberi élet lehetőségét biztosítsuk. Számunkra az jelenti a sikert, ha valakit sikerül leszoktatni arról, hogy folyton fordítva vegye fel a cipőjét vagy meg tudjuk tanítani kanállal enni. Ez másnak semmiségnek tűnik, nekünk ez a munkánk gyümölcse.

Gila Károly