Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

HÁLÓ Munkatár(s) 1993. május 20., csütörtök Huszár doktornő álmai o Az alábbiakban közöljük a Bé­kés Megyei Munkaügyi Köz­pont állásajánlatait kirendelt­ségenként: Békéscsaba: szakács 3, fel­szolgáló 5, pultos eladó 1, bolti eladó 1, általános lakatos 1, autószerelő (mestervizsgával) 2, víz-gáz-fűtésszerelő 2, hi­degburkoló 1, épületasztalos 5, épületasztalos tanuló 2, ács­állványozó 3, festő-mázoló 3, betanított szabó 5, betanított varrónő 6, szabó-varrónő 40, szabó-varrónő (4 órás) 1, tex- tilhulladék-válogató női se­gédmunkás (telekgerendási, csorvási lakosok) 6, tehergép­kocsi-vezető (B + C + E kát.) 1, tehergépkocsi-vezető (nem­zetközi vizsgával) 1, betaní­tott galvanizáló 4, fagylaltárus 1, bérelszámoló 1, anyagköny­velő 1, titkárnő (igazgató mel­lé) 1, adminisztrátor (munka­ügyi tanf.) 1, műszaki admi­nisztrátor (számítógépes ism.) 1, áruforgalmi üzletkötő 1, ff. kereskedelmi ügyintéző 1, ff. közgazdasági végzettségű szakember 1, élelmiszer-ipari főművezető 1, út-hídépítő mérnök 1, számítógépes ope­rátor 1, ff. számítógépes szak­ember (Hardware-s) 1, közép­iskolai nevelőtanár (bármi­lyen reál szakos) 1, földrajz— történelem szakos tanár 1, bio­lógia—rajz szakos tanár 1. Békés: mérlegképes köny­velő 1, pék (Köröstarcsa) 1, úszómester 1, lakatos 20, fel­szolgáló 2, német nyelvtanár (min. középfokú nyelvvizsga) 1, bolti eladó-pénztáros 1, tex­tilkonfekcionáló 14, kosárfo­nó 10, gépi varró 1, gépjármű­szerelő 1, traktoros 2, kárpitos 4, asztalos 2, festő 1, ügynök 2, hivatalsegéd (nem dohányzó nő) 2, szobaasszony 1, szakács 2, szárítókezelő 1. Gyula: kőműves 4, gépi varró 4, hőközpont-kezelő (energiafelügy. vizsga) 4, sza­kács 1, asztalos 2, felnőtt szakápoló 2, ideg-pszich. szakápoló 1, laborasszisztens (vérelemző) 1, cukrász 2, fé­nyező 2, tehergépkocsi-veze­tő (E kát. + Weimar gk.) 1, gyors- és gépíró 1, felszolgáló (nő) 3, fényképész laboráns, tablórajzoló 1, hirdetésszer­vező 1,' valutapénztáros (kf. német vagy angol nyelv­vizsga 1, KALÁSZ vagy köz­gazdász végzettség 1, jogász 1, élelmezésvezető (diabeti­kus) 1, nevelőtanár (nevelő­tiszt) 1, vegyész 1. Orosháza: varrónő 54, ci- pőalsórész-kí^szítő 4, köz­egészségügyi felügyelő 1, fő­könyvelő 1, közműépítő üzemmérnök 1, fordító (kö­zépfokú angol nyelvvizsgá­val) 1, ultrahang és röntgen roncsolásmentes vizsgáló 1, közgazdász (ff. végz. + ide- gennyelv-ismeret) 1, vám- ügyintéző (gyakorlott) 1, iro­dalmi muzeológus 1, hűtő- gépszerelő 3, ügynök 6, fel­szolgáló 2, elektrikus 2, revi­zor 1, csőszerelő 5, német tol­mács 1, recepciós adminiszt­rátor 1, ápoló 3, matemati­ka—fizika szakos tanár 1. Szarvas: asztalos 1, fel­szolgáló 2, jogosítvánnyal rendelkező nő piaci árusnak 1, kárpitos 1, kotrógépkezelő 1, kőműves 2, könyvelő 1, fő­könyvelő 1, könyvelő (gépírni tudó) 1, közterületfenntartó 2, mezőgazdasági munkás (nő) 1, órástanulónak (érettségi­zett férfi) 1, férfi szabász 2, bolti eladó 1, szakács 2, trak­toros (mezőgazdasági mun­kásnak) 2, üzletkötő 8. Mezőkovácsháza: ma­gyar—könyvtár szakos tanár 1, matematika—fizika szakos tanár 1, varrónő, betanított varrónő 15, gyakorlott sza­kács 1, felszolgáló 2, üzletkö­tő 2, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanárok 3, körzeti orvos 1, főkönyvelő (mérlegképes könyvelő) 1, óvónő 2, földrajz—biológia szakos tanár 1, matematika— bármely szakos tanár 1, nép­művelő (szakirányú főisk. végzettség) 1, testnevelés— földrajz vagy testnevelés— biológia szakos tanár 1, né­met—bármely szakos tanár 1, matematika—bármely szakos tanár 1, hentes 1, technika— háztartástan szakos tanár 1, napközis nevelő 1, tolmács, fordító (angol) 1, recepciós (nyelvtudással) 1, korongké­szítő (csak nő) 2. Gyomaendrőd: varrónő 100, szakács 2, felszolgáló 2, mozgóárus . 1, költségvetési ügyinétző (ff. végz.) 1, bizto­sítási ügynök 2, befektetési ta­nácsadó 3. Szeghalom: minőségbizto­sító 1, gazdasági elemző (számv. főisk. vagy mérlegké­pes könyv.) 1, számítástech­nikus (ff. számtech. végz.) 1, könyvelő (Kertészsziget) 1, biztonságtechnikai előadó 1, testnevelés szakos tanár (Bu- csa) 1, magyar—idegen nyelv szakos tanár (Bucsa) 1, tanító (Bucsa, Kertészsziget) 2, óvó­nő (Bucsa, Szeghalom) 2, var­rónő (Biharnagybajom, Vész­tő) 33, üzeletkötő 4, ff. végz. védőnő (Füzesgyarmat) 1, autószerelő (Szeghalom) 2, anyagbeszerző (kf. vézg., B vagy C kát. jogosítvány, Szeg­halom) 1, csőszerelő-hegesz­tő 1. Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet. A kolozsvári születésű dr. Hu­szár Ildikóval erdélyi szárma­zású ismerőseim hoztak össze. Édesapjának, Huszár Sándor­nak nagy tisztelője vagyok, hi­szen alapító szerkesztője az Utunk romániai magyar nyel­vű folyóiratnak, később fő- szerkesztője a Hét-nek, de volt a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója is, és „mel­lesleg” több mint húsz regény szerzője. De most nem róla van szó, hanem lányáról, Ildikóról, aki családjával 1990 januárjában költözött Sepsiszentgyörgyxől Magyarországra. Az orvos házaspárt Békés­csaba fogadta be, s néhány napja a doktornő az Árpád sori gyermekorvosi rendelőben dolgozik. Huszár Ildikó itteni életét kemény tanulással kezd­te. Először letette a gyermek­szakorvosi vizsgát a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostu­dományi Égyetemen, majd újabb kemény fába vágta a fej­széjét, hogy megvalósítsa régi álmát: a gyermekkardiológiai szakképesítés megszerzését. Kitűnő helyeken gyakorol­hatott, egyrészt az Országos Kardiológiai Intézet gyermek- osztályán, másrészt a szegedi Gyermekklinika kardiológiai részlegén. Majd tavaly télen saját zsebére kiutazott a stock­holmi Karolinska Intézetbe, ahol a Szent Göran Gyermek- klinika gyermekkardiológiai részlegében tanulmányozhat­ta a neves gyógyító hely mód­szereit. Tapasztalásairól a kö­vetkezőket mondotta. — Stockholmban a szívult­rahangos vizsgálati módszert és a foetalis, azaz a magzati szívultrahangos vizsgálatot ta­Az orvoslás lényege a meg­előzés FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER nulmányoztam. Tudomásom szerint ez utóbbi módszert Ma­gyarországon csak Budapes­ten alkalmazzák. A lényege az: ha feltűnik a szülész-nő­gyógyász orvosnak valami rendellenesség a magzati ult­rahangos vizsgálat során, vagy tudomást szerez arról, hogy valamelyik szülőnek szívfej­lődési rendellenessége volt, vagy van már egy ilyen beteg­séggel született gyereke, meg­vizsgáljuk az említett mód­szerrel a magzatot, és a halálos kórt hordozó, gyógyíthatatlan, veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő magzat esetében tanácsoljuk a terhesség megszakítását. — Milyen különbséget ta­pasztalt az ottani és a hazai gyermekkardiológiai ellátást illetően? — Az ellátásban nincs különbség, csak a műszere­zettségben és a körülmények­ben. Itthon ugyanolyan precí­zek a diagnózisok mint ott. csak a gyerekek később kerül­hetnek műtétre, mert a magyar orvosok túlterheltek. — Békéscsabán van gyer­mekkardiológiai szakrende­lés? — A csabai gyerekek ellátá­sát úgy oldották meg, hogy vagy Gyulára vagy Szegedre viszik őket, mivel itt még nincs szakgondozó. Pedig a korai felismerésnek, szűrés­nek nagy szerepe van, mert az időben felfedezett veleszüle­tett szívbetegségek zömét jó eséllyel lehet operálni. Meg­győződésem, hogy az orvoslás lényege a megelőzés. Tudott dolog, hogy Magyarország „vezető európai hatalom” a szívbetegségeket illetően. Hi­szek abban, hogy a felnőttkori infarktust a csecsemőkorban elkezdett helyes táplálkozás­sal és a megfelelő életmódra neveléssel meg lehet előzni. Ha megvalósulhat a gyermek szívgondozás Békéscsabán, akkor a fiatalon infarktuson átesett szülők gyermekeit szűrni fogjuk — vérzsír-meg­határozásra gondolok elsősor­ban — és megfelelő életveze­tési tanácsadásban részesítjük. — Ha már álmodik, mi sze­repel még a tervei között? — Egy átfogó, a magas vér­nyomás megelőzésével foglal­kozó koncepció bevezetése, aminek szintén kisgyermek- korban kell elkezdődnie. — Úgy hallottam, vállalko­zóként végzi a jövőben gyer­mek háziorvosi munkáját, s emiatt nem kevés akadályba ütközött... — Remélem, a nehézsége­ken felül tudok kerekedni, de erről most nem szívesen nyi­latkozom. B. S. E. A maguk módján teljes emberi életet élnek Csendes délutáni pihenő az árnyékban Megvallom, kicsit félve fogtam hozzá mostani riportom elké­szítéséhez, hiszen a téma na­gyon kényes, hogyan is élnek azok, akiket a szakzsargon sú­lyos értelmi fogyatékos, nem foglalkoztatható kifejezéssel tart nyilván. Szerencsémre olyan beszélgetőpartnert talál­tam Marton Jánosné, az Okányi Szakosított Szociális Otthon vezetője személyében, aki segí­tett leküzdeni zavaromat, amit a felnőtt testtel, de kisgyermeki értelmi képességgel rendelkező lakókkal találkozva éreztem. — Mióta vannak itt értelmi fogyatékosok és milyenek ők, hogyan élnek? —1981 óta vagyunk szakosí­tott szociális otthon, jelenleg 86 lakóval és 36 fős személyzettel. Azt is el kell mondanom, hogy amikor öregek otthonából sú­lyos értelmi fogyatékosok ott­hona lettünk, bennünk is volt félelem, hogyan fogjuk az ő nyelvüket beszélni. Végül úgy gondoltuk, hogy őket próbáljuk a miénkre felhozni, mert nem nekünk kell leereszkedni hoz­zájuk. Felfogásunk szerint nem a sajnálkozás, a teljes kiszolgá­lás kell, hanem megpróbálni azt is lábra állítani, akit idehoztak úgy, hogy egy szót sem beszélt és ma már szavakat képes el­mondani és gesztikulálással meg tudja magát értetni. Meg­próbáltuk felemelni őket elő­ször intézeti szinten belül és most jutottunk el ahhoz, hogy a nyáron egyhetes nyaralásra megyünk velük. Visszük őket amikor csak lehet az emberek közé, az intézeten kívülre, pél­dául Békéscsabára, a színházba is. Ahol mi a családdal megje­lenhetünk, oda a lakókkal is el­megyünk, hiszen ez nekik is emberi igényük. Azt is elmond­hatom, hogy ahová megyünk, ott nem vallunk szégyent. Érre a legjobb példa talán az, amikor néhány éve Harkányba mentünk nyaralni. Mi előzete­sen nem jeleztük, hogy értelmi fogyatékosokkal megyünk és a személyzet bizony nem kis el­lenérzéssel fogadott bennünket. Ám amikor néhány nap múlva hazaindultunk, elmondták, ré­gen volt ilyen rendes és tiszta csoportjuk. Azt már csak záró­jelben jegyzem meg, hogy a nyaralás alatt a kempingben tar­tózkodó külföldiek jóval hama­rabb elfogadtak minket olyan­nak, amilyenek vagyunk. Ok nem sajnálkoztak, nem kezel­ték le a mieinket, egyszerűen tudomásul vették emberként őket. Visszatérve a kempingbe­li esetre, azt egy kicsit furcsának tartom, hogy mindig először nekünk kell bizonyítanunk, hogy igenis tudunk viselkedni, megjelenni és csak azután fo­gadnak el bennünket. Talán ha jobban ismernének, többet tud­nának rólunk, más lenne a hely­zet. — Talán az is közrejátszik ebben, hogy egyszerűen nem találjuk a közlés módját, nem tudunk hogyan közeledni hoz­zájuk. — Igen, ez valószínűleg így van, hiszen minden újtól félünk. Ám ha soha nem közeledünk egymáshoz, akkor a szakadék mindig megmarad közöttünk. A mi lakóink teljesen nyíltak, nyitottak a külső világ felé és ráadásul óriási bennük a szere- tetigény is. Ezt mi, akik nap mint nap velük vagyunk, soha nem tudjuk teljesen kielégíteni. Egy kedves szó egy idegentől nekik annyi, mintha anyuka megpuszilta volna. Ugyanak­kor az is érdekes, hogy bár az otthon kapuja nyitva áll, egyedül és engedély nélkül sen­ki sem megy ki, itt akapun belül vagy a közös sétákon érzik biz­tonságban magukat. Az ide be­jövöket ellenben nyílt szívvel, barátsággal fogadják. — Milyen a kapcsolatuk a falubeliekkel? —Nyilván nem minden falu­beli kerül hozzájuk közel, de az évek során a rendezvényeinkre eljárnak, azt jól fogadják. Van egy általános iskolai osztály, most hatodikosok, akik már óvodás koruktól kapcsolatban vannak a lakóinkkal, ők is meg­hívnak bennünket. Ezen a gye­rekcsoporton keresztül, a bará-’ taikon, családtagjaikon át is­mertetjük meg a mieinket a fa­luval. Remélem, távlatban az egész község elfogad majd bennünket. — Eddig a lakókról úgy be­széltünk, mint egységes egész­ről Ezen belül azonban nem egyformák ők sem, hiszen van, akivel egész jól el lehet beszél­getni, de olyan is, akivel még csak kommunikálni sem lehet, legalább is nekem nem si­került. — Nálunk olyanok vannak, akiket a szakmai zsargon nem foglalkoztatható, súlyos értelmi fogyatékosoknak nevez. Ter­melő munka jellegű tevékeny­ségre nem alkalmasak, de más foglalkoztatás feltétlenül kell. Le kell őket valamivel komi, hiszen ha nem tud valami jót cselekedni, akkor rosszat fog csinálni. A kérdésére válaszol­va: azt tapasztaljuk, hogy az értelmesebbek húzzák-vonják maguk után a súlyosabbakat, segítenek a kiszolgálásukban. — Az otthon lakóinak álla­pota javulhat-e olyan mérték­ben, hogy visszakerüljenek az emberek közé? — A mi lakóink betegsége nem gyógyítható, ők nem lesz­nek sohasem alkalmasak az önálló külső életre. Gyakran az is eredmény, ha nem romlik to­vább az állapotuk. Túlnyomó többségük már így született és életét intézetben tölti. Átlagos életkoruk rövidebb, mint az egészségeseké, bár nálunk van­nak 70 feletti lakók is. — Arról már beszéltünk, hogy nagy bennük a szeretet- igény, de a szerelmet ismerik-e, hiszen fizikailag alkalmasak rá? — Igen, ismerik a szerelmet is és jó hatással van rájuk. Volt egy lakónk, aki évekig meg sem szólalt, magányos volt. Most nemrég az egyik legagilisabb ifjú hölggyel „felfedezték” egy­mást, azóta kéz a kézben járnak és a fiú is feloldódik lassan. — Ez a szerelem együtt jár­hat testi kapcsolattal is? Van-e ilyen igényük és lehetőségük? — Mi a testi kapcsolatatot nem tiltjuk, igény esetén megte­remtjük a normális feltételeket. Megpróbáltuk őket arra taníta­ni, hogy bújjanak el, ezért a padlástérben kialakítottunk egy kis szobát, amit mi házon belül szexszobának neveztünk. Volt két-három pár, aki ezt igénybe vette, de már két éve senkinek sincs ilyen igénye. — Előfordul-e, hogy valaki öngyilkos lesz vagy legalábbis megkísérli azt? — Nem, tíz évre visszame­nőleg nem volt ilyen esetünk. Ez éppúgy ismeretlen nálunk, mint a szökés. — A lakóknak milyen kap­csolata van családjukkal, hoz­zátartozóikkal? — Megvan a lehetőségük ar­ra, hogy bizonyos időre kikerül­jenek családokba, ha vállalják őket. Látogatni pedig mindig jöhetnek és várják is őket. — Hogyan fogalmazná meg az önök nem könnyű feladatát? — Röviden talán úgy, hogy nekünk az a dolgunk, hogy la­kóink részére a lehető legtelje­sebb emberi élet lehetőségét biztosítsuk. Számunkra az je­lenti a sikert, ha valakit sikerül leszoktatni arról, hogy folyton fordítva vegye fel a cipőjét vagy meg tudjuk tanítani kanállal en­ni. Ez másnak semmiségnek tű­nik, nekünk ez a munkánk gyümölcse. Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents