Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

Méhkerék, gyógyszertár Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária Fotó: id. Fazekas Ferenc és ifj. Fazekas Ferenc Patika a hivatalban Újszalonta. — A községben igen magas az időskorúak ará­nya. A falu vezetői elsősorban rajtuk akartak segíteni, amikor gyógyszertár nyitását szorgal­mazták a polgármesteri hiva­tal épületében. A közelmúlt­ban megvalósult a terv, és a nemrég megnyílt patikában heti egy alkalommal (minden szerdán 11 -tői 12 óra 30-ig) Rokszin György méhkeréki gyógyszerész szolgálja ki a szolgáltatást igénybe vevő la­kosságot. Ügyfélfogadás a kapitányságon Sarkad. — A Sarkadi Rendőr- kapitányságon hétfőn, kedden és szerdán fél 8-tól 13 óráig, csütörtökön fél 8-tól 17 óráig tartanak ügyfélfogadást sze­mélyi igazolvány megújítása, útlevélbevétel, vezetői enge­délyek, illetve gépjármű átírá­sok ügyében. Saját erőből Kötegyán. — A napokban be­fejeződött a kövesútalap-épí- tés a Táncsics és a Bartók Béla utcák egészén, valamint a Köztársaság utca egy részén. Állami támogatás híján a köz­ség mindezt saját erőből finan­szírozta. Az aszfaltozás azon­ban már a következő választá­si ciklus választottjaira vár — mondta Bujdosó Lajos polgár- mester. Sztárok az éjszakában Sarkad. — Május 22-én a Re­public együttest várják a sar­kadi Sweet Night klubba, 29- én pedig a Dolly Rollt. A nyár eleji tervek között szerepel Szikora Robi meghívása is. Határőr-találkozó Méhkerék. — A közelmúlt­ban román és magyar határ­őrök találkoztak egymással Méhkeréken. A határőrséget képviselők munkamegbeszé­lést folytattak, amelyen kicse­rélték tapasztalataikat és meg­vitatták a munkájuk során fel­merülő aktuális kérdéseket. Szociális kérdések napirenden Kötegyán. — A község képvi­selői a legközelebbi testületi ülésen a szociális rendelet-ter­vezetet szeretnék megtárgyal­ni. Az ülést június 4-ére (pén­tek) tervezik. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1993. május 20., csütörtök Kutyapecérek pórázon Sarkad—Sarkadkeresztúr. — A meg­hallgatás idejére C. Sz. L. kezéről levet­ték a pórázt (bilincset). A 20 éves sarka­di fiatalembert azzal gyanúsították a Sarkadi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy fajtiszta kutyákat lo­pott, amelyeket aztán értékesített A ,^Vliért csinálta?” kérdésre röviden csak ennyit válaszolt: „Baklövés volt!”. A gyanúsított meghallgatásán e sorok írója is lehetőséget kapott a kérdezésre. Ennek során a következőket tudhattuk meg: C. Sz. L. anyagi körülményei nem rosszak. Bevallása szerint nem is a pénzszerzés vitte kutyapecérségre, ha­nem a kutyák iránt érzett vonzalma. Fajkutyát akart mindenképp. A lopott jószágért cserébe a megyén kívül egy másik fajkutyát ígértek neki, amit itt­hon senki sem ismer fel. Ezért követett el kutyalopást. A rendőrségen azonban felvi­lágosítottak arról, hogy itt nem egyetlen lopásról van szó, ha­nem egy lopássorozatról. Az első eset, amelyre a közel­múltban fény derült még ápri­lis derekán történt G. I. sarkad- keresztúri lakos sérelmére. V. A. és D. I. anyagiak rendezése végett keresték fel G. I.-t, aki­nek csak a feleségét és a kutyá­ját találták otthon. A kutyus a gazdi távollétében udvariasan kikísérte a vendégeket. Kár lenne kihagyni ezt az „önkén­tes zsákmányt” — gondolták a látogatók, és magukkal vitték a gyanútlan ebet. Hazatérve G. 1. hiába hívta törzskönyvezett kaukázusi kutyáját, az nem je­lentkezett, így a gazda kényte­len volt a rendőrséghez fordul­ni. Ezzel azonban nem került pont a kutyalopások végére. Április utolsó napján különbö­ző sarkadi és gyulai szórako­zóhelyek hangulata V. A.-ból B. J. kaukázusi kölyökkutyája — itt már rendőrkézen emiatt beleharap a hívatlan lá­togató kezébe, de azért fél sikert itt is elkönyvelhettek a tolvajok, hiszen a barátságo­sabbik ebet mégiscsak sikerült magukkal vinniük. Már vörösödött az ég alja, amikor új szerzeményeik közül kettővel kutyacsere cél­jából Berettyóújfaluba indul­tak. A kapitányság nyomozói azonban erről a tényről időben értesültek, és a „baklövést” el­követő kutyapecérek hamaro­san horogra akadtak. A tolva­jok azonosak voltak azokkal a fiatalokkal, akik már több esetben is megzavarták a város csendjét „sportos hangú” au­tójukkal. S hogy tettükért mit kaphatnak? A büntető tör­vénykönyv szerint akár három évig terjedő szabadságvesz­tést is, hiszen az eltulajdonított állatok értéke jóval meghalad­ta a 20 ezer forintot. A rendőr­ség őrizetbevétel mellett indí­totta meg ellenük az eljárást. és C. Sz. L.-ből további lopá­sok tervét váltotta ki. Ezúttal P. A. sarkadi lakos dobber- manja és német dogja volt a kiszemelt áldozat. (Á két ku­tyus összesen 50 ezer forintot ér!) A kutyapecérek bátorsága azonban a cél előtt az inukba szállt, mert a kutyák nem adták meg magukat az első szóra. Persze a jó tolvaj sohasem adja fel. Felkeresték R. G. cimborá­jukat, aki rövid kéretés után vállalta a „feladatot”, így a kutyusok nemsokára a gépko­csi csomagtartójába kerültek. A május 1-jére virradó hajnal azonban hosszú volt. Éppen belefért még egy kutyalopás. És B. J. sarkadi lakosnak, aki­ről tudták, hogy épp egy gyulai szórakozóhelyen tölti a sza­badidejét, két gyönyörű kau­kázusi kölyökkutyája volt. Az alkalom máris megszülte a ha­ditervet. Igaz, ebben nem sze­repelt, hogy az egyik jószág rosszul tűri a korai ébresztőt, s Zöld utat a tanulóknak! Martyin tanárnő nagyon büszke rá, hogy a tanulók sok új ötletet tudtak hazavinni vállalkozó szüleik számára is Sarkad. — Martyin Tivadamé, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola pedagógusa sérel­mezve mutatott rá egy közel­múltban megjelent írásunkra, amelyben az interjúalany kije­lentette, hogy a megyében még sehol sem oktatják a vállalkozá­si alapismereteket. — Nos nálunk tavaly szak­köri formában, az idén pedig már tantárgyi órakeretben fo­lyik a vállalkozási ismeretek oktatása — magyarázta a ta­nárnő. — A középiskola mind­két gimnáziumi osztályában heti két órában tettük kötele­zővé e tárgy tanulását. Első osztályban inkább az elmélet­tel ismertetjük meg a tanuló­kat, míg másodikban (és itt le is zárul ennek a tárgynak az oktatása) a gyakorlatot he­lyezzük előtérbe. Ez azt jelen­ti, hogy a gyerekeknek első osztály végére egy önálló üz­leti tervet kell letenniük az asztalra, míg másodikban olyan praktikus tevékenysége­ket kell megtanulniuk, mint a gépírás vagy a számítástechni­ka, amelyek nélkülözhetetle­nek egy vállalkozó életében. A tanárnő nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek gondol­kodásába minél korábban kerüljön bele a vállalkozói szemlélet. Mint mondta, az ön­bizalom növelése érdekében az iskolában minden megalapo­zott tanulói kezdeményezésnek zöld utat biztosítanak. Mi szüli a tolvajt? Dr. Bánfi Ferenc sarkadi rendőrkapitány a napokban fórumot tartott a város lakos­ságának, ahol többek között elmondta, hogy szeretne létrehozni egy civilekből álló tanácsadó testületet a rendőrség mel­lé. Ennek hallatán egy idősebb férfi a fejét csóválta, majd szót kért.„Amondó vagyok —mondta —, hogy amíg nem lesz jobb a megélhetés, addig csípnek, lopnak az emberek. Mert óhajtja az a gyermek a gyümölcsöt, és a szülő mindent elkövet, hogy megszerezze neki. Hát ez a civil testület hasson oda, hogy jobb legyen a megélhetés!” A rendőrkapitány elismerte, hogy napjainkban valóban haliam a megélhetési bűnözésről. Az éhes gyerek megkí­vánhatja más gyümölcsét, a nyugdíjas elcsenheti a boltban a kiflit vagy a tejet, de ettől még nem válik bűnözővé. Nyugat-Európában viszont nagyon sok a bűnöző, pedig ott köztudottan magas az életszínvonal. Vagyis a bűnözés elszaporodása és az alacsony életszínvonal között nem áll fenn egyenes arányosság. E tétel bizonyítását azzal is lehetne folytatni, hogy a kapitányságra egyetlen olyan bejelentés sem érkezett, miszerint a megélhetési gondok­kal küszködő bármely sarkadi kisnyugdíjas tolvajlásra adta volna a fejét. Ellenben voltak jó anyagiak között élő fiatalok, akik bizony komoly bűncselekményeket követtek el. Következésképp? Nem a megélhetés szüli a tolvajt. Valami más, amit Káin és Ábel óta senki se tud megmagya­rázni. Ebből az is következik, hogy a civilekből álló tanácsadó testület (még ha tudna is) hiába ,,hatna oda” a megélhetés javítására. JUju^T (JU.Ua. Ballagó Sarkad. —Több mint 100 ta­nuló kezdte meg az érettségi vizsgát az Ady Endre Kísérleti Középiskolában. Még a vizsga előtt megjelent utolsó közös művük, a Ballagó című 20 ol­dalas újság, amelyben az eltelt négy esztendő legemlékezete­sebb élményeit elevenítették fel színes elbeszélésekkel, versekkel, rajzokkal. Munkáspárti találkozó Sarkad. — Május 22-én, szombaton 16 órakor a sarkadi Pelikán Étteremben lakossági fórumot tart Thurmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A fórum keretében a pártvezető részle­tes tájékoztatást ad a párt belső helyzetéről, valamint eszme­cserét folytat a helyiekkel a sarkadi térség gazdasági gond­jairól. Holnap: választás Sarkad. — Ha május 21-én nem lesz eredményes a társada­lombiztosítási választás, a kor­mány azt fogja mondani, hogy nincsen súlya a szakszerveze­teknek — mondta dr. Vágó Já­nos MSZOSZ-ügyvivő a pár nappal ezelőtt megtartott sarka­di választási nagygyűlésen, majd így folytatta: Ha most az emberek a társadalombiztosítá­si önkormányzat mellett dönte­nek, akkor módjuk lesz bele­szólni a csaknem 1000 milliár­dos tb költségvetésbe, és a kor­mány (ha megszorul) soha töb­bé nem nyúlhat hozzá ezekhez a pénzekhez. Az ügyvivő arra kérte a sar- kadiakat, menjenek el szavazni, hiszen ez a választás 850 millió forintba kerül. Az MSZOSZ megígérte, hogy küzdeni fog a nyugdíjkorhatárok megemelé­se ellen, és mindent megtesz a táppénzek, valamint a nyugdí­jak értékmegőrzéséért. Emberből vagyunk Sarkadkeresztúr. — Soroza­tunkban (ahol közismert Sar­kad térségi személyiséget szólaltatunk meg egy-egy ember közeli kérdés kapcsán) most Illyés "Sándor sarkadke- resztúrí jegyzőt k é r - deztük: — Mivel lehet kihoz­ni a sodrá­ból? Milyen külső jelekből lát­szik, hogy ideges? Szó kott-e ellene tenni valamit? A kérdészápor nem vélet­len. Illés Sándort ugyanis min­denki nyugodt embernek is­meri. De lássuk a válaszát! — Tényleg nem jellemző rám az idegesség. De néha mégis előfordul. A hivatalban van egy-két ügyfél, akinek a megjelenése és van egy-kettő, akinek az okoskodása hoz ki a sodromból. Hogy mi látszik rajtam ilyenkor? Nos, amikor a leghiggadtabbnak látszom, általában akkor vagyok a legi­degesebb. „Lenyelős” típus vagyok, befelé idegeske- dek. Hadd meséljek el egy példát! Egy alkalom­mal egy szociáli­san rá- szorult ügyfél járt ná­lam a hi­vatalban. Pozitív el­bírálást ka­pott. Ugyan­aznap este ott­hon, az udva­runkból ellopták a fe­leségem kerékpárját. Mint ké­sőbb kiderült, az ügyfél és a tolvaj ugyanaz a személy volt. Ez az ember természetesen to­vábbra is bejár a hivatalba se­gélyért. Kérdem én, milyen le­gyek ilyenkor, ha nem ide­ges!? Persze mutatni nem illik, hiszen ő ügyfélként érkezik hozzám. Hogy teszek-e vala­mit az idegesség ellen? A leg­jobb orvosság az, ha megpró­bálom elfelejteni a kiváltó okot, s csak a jóra emlékezem.

Next

/
Thumbnails
Contents