Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
1993. május 17., hétfő SpOKl A csapat arany karórával ajándékozta meg a jubilánst „Nem várom meg, míg kiszorulok a csapatból!” Dolgozatírás előtt, tanítványai között az iskolában FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Buzássy Emília, a Békéscsabai Előre, mostanság pedig a Tanítóképző Főiskola DSE röplabdacsapatának tagja, erőssége, idén májusban kerek évfordulót ünnepel: húsz esztendeje igazolt játékos, s eddig 412 NB Il-es bajnoki mérkőzésen állt a háló mögött. E szép jubileum kapcsán beszélgettünk a fizika—matematika tanárral, mintegy számvetésként felelevenítve az ezalatt történteket. — Tulajdonképpen ahogy megtanultam járni, azóta kötődöm a röplabdához, hiszen édesapámmal utaztam a meccsekre, majd később az edzésekre is — kezdi beszélgetésünket Buzássy Emília. — Óvodás koromban rendszeresen mentem labdaszedőnek, tehát már ott őgyelegtem, tén- feregtem mindig a labda és a csapat körül. Tizenhárom éves koromban lettem az Előre NB Il-es kerettagja — ekkor már apu volt az edzőm —, s azóta megszakítás nélkül röplabdá- zom. Az első bajnokit 15 évesen játszottam olyanokkal, mint Varga, Litavszki, Lipcsei, Melis, hogy csak néhányukat említsem. Ok persze meghatározó játékosok voltak, s velük kezdődött el sportpályafutásom. Az idők során változó összetételű csapatokban játszottam, s volt olyan időszak is, hogy alig-alig tudtunk kiállni a mérkőzésekre. Egy sze- dett-vedett társaság voltunk, állandóan kikaptunk, ám valahogy mindig volt bennünk annyi, hogy ne essünk ki. —De később persze megváltozott a helyzet? — Igen, kialakult egy nagyon jó csapat, amely így állt fel: Fésűs, Simon, Nemes, Obershall. Zoltánné és jómagam. Ez volt a kezdő hatos, amely véleményem szerint a legjobb együttest testesítette meg. Persze a mostani sem rossz!... — Sportpályafutásának mely eredményét tartja legjelentősebbnek? — A két osztályozok amelyen részt vettünk. Az egyik ilyen nagy lehetőség az NB I- be jutásra ’87-ben lett volna, a másik pedig egy évvel később. Utóbbi esetében leginkább az bántott, hogy anyagi okok miatt nem kerülhettünk fel a magasabb osztályba, vagyis ennek tudatában küzdöttük végig az osztályozol a Nemes, Borosok, Bihari, Szoszki, Mező, Széplaki, Lipcsei kerettel. Ebből a csapatból ma csak hárman röplabdázunk, a többiek abbahagyták. —És a legfájóbb epizód?... —— Az, amikor aput egyszerűen elküldték, felállították a kispadról éppen 30 évi edző- ség után, minden előrejelzés és búcsúztatás nélkül. Olyan indokokkal, hogy tönkreteszi a békéscsabai röplabdát, hogy nem eredményes a csapat, meg hogy nem jön ki a játékosokkal. A legfurcsább az volt az egészben, hogy szinte mindenki tudott róla, hogy mi várható, csak éppen nekem nem szólt senki. Talán könnyebb lett volna elviselnie, ha én felkészíthetem erre. Persze édesanyám halála nagyon megviselte őt is, s éppen ezért még inkább melléje kellett volna állnia másoknak is. Ehelyett végignézték azt, hogyan megy tönkre... — Ön minden bizonnyal szebb búcsú előtt áll. Milyen terveket szövöget, mi jöhet még? — Egyelőre röplabdázom tovább, mert hiába is történt több edzőváltás, a csapat, a közösség most nagyon jó. Támogatásról is biztosít bennünket Kovács Géza, az egyesület elnöke, akihez bármilyen gonddal fordulhatunk. Legyen az emberi vagy sportprobléma. A tervünkben az szerepelt, hogy dobogósok legyünk, s ez megvan. Ha sikerülne feljebb jutni egyszer, az nagyon szép lenne. Csak rajtunk múlik! —A kétévtizedes jubileumot „kiszimatolta" a csapat? — Én sohasem beszéltem erről, éppen ezért meglepetésként ért, amikor az április végén Békéscsabán rendezett országos egyetemi és főiskolás kupán egy arany karórával ajándékoztak meg a lányok. Kedves gesztus volt tőlük, amellyel bizonyították azt, amit már mondtam, hogy nagyon jó a csapatszellem, s oda figyelünk a másikra. Ilyen társasággal öröm együtt játszani, együtt lenni. Nem tudom, hogy meddig folytatom még a játékot, de az biztos: ha érzem, hogy nincs rám szükség, hogy már nem megy úgy a játék, akkor nem várom meg, míg kiszorulok a csapatból! Az utánpótlás terén szeretnék nagyobb szerepet vállalni, mint edző, amit jelenleg is teszek a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskolában — mondta végezetül Buzássy Emília. Gyurkó Mihály Tiltakoznak a kamaratagok Mint beszámoltunk róla, nemrégiben tartotta közgyűlését a Hivatásos Labdarúgók Kamarája. A napirendre felvett legégetőbb kérdésekben állást foglaltak a megjelent klubok képviselői, a játékosok. Az aktuális problémák orvoslására tett javaslatok elfogadása mellett számos kérdés terítékre került. így például az alapszabály módosítása is. Megszavazták, hogy a kamara tagjai csak az első és másodosztályú nemzeti bajnokságban szereplő, illetve hivatalos külföldi szerződéssel rendelkezőjátékosok lehetnek. Az új elnökség felállásával kapcsolatban döntöttek anól, hogy a szervezetet a jövőben héttagú elnökség irányítja, amelyben a korábbi két alelnökkel szemben csak egy alelnök kap helyet. A tisztségviselők mandátumát illetően az eddig négy évre szóló megbízatás időtartamát két évre csökkentették, és törölték a profi és amatőr státuszok közötti különbséget meghatározó cikkelyt ‘JÊ alapszabályból. Meglehetősen nagy felháborodással nyilatkoztak a játékosok a liga által az MLSZ elé teijesztett, majd elfogadott határozattal kapcsolatban, amelynek értelmében a következő szezon versenynaptárából törölték a tartalékbajnokságot. A kamara egyhangúlag elfogadta, hogy hivatalos beadványban fejezik ki tiltakozásukat a döntéssel szemben. A magyar játékosok érdekeinek védelmében született meg a következő határozat: a magyar nemzeti bajnokságban szereplő külföldi állampolgárok életkortól függetlenül 5 évig idegenlégiósnak tekintendők. Lényeges lépés még, hogy a kamara, a megalakuláskor hozott döntést felülbírálva, kéri felvételét az MLSZ tagszervezetei közé. Ilyés bronzérmet gyalogolt a Nagyerdőben Rosza Mária magyar bajnok Az Urbanik házaspár két bajnoki aranyérmet nyert a hét végén az idei gyalogló ob-n fotó: kovács Erzsébet I Szombaton délután a I debreceni Nagyerdő- I ben, az Egyetem sugárúton kijelölt 2 km-es pályán rendezték meg az idei országos férfi és női gyaloglóbajnokságot a Westel-kupáért. A férfiak kezdték öt órakor a viadalt. A 20 km-es távot esélyeshez méltóan a tatabányai Urbanik Sándor teljesítette leggyorsabban, s szerezte meg nyolcadik magyar bajnoki címét. A női 10 km-es verseny 40 tagú mezőnye este hét órakor rajtolt. A válogatott békéscsabai Rosza Mária, Urbanik felesége, már az első körben elhúzott vetélytársaitól és fokozatosan növelte előnyét. A lila-fehérek versenyzője, 45:25 perces időeredménnyel elsőként ért célba. Mögötte a hazai pálya előnyét- élvező Szebenszky két másodperccel megelőzte a békéscsabai Ilyés Ildikót, aki 45:45-el bronzérmet szerzett. A harmadik elő- rés gyaloglónő, a fiatal Szabó Andrea 47:40 perccel a hatodik helyen végzett. A női 10 km-es csapatverseny aranyérmét a Békéscsabai Élőre Atlétikai Egyesület (Rosza, Ilyés, Szabó) összeállítású triója magabiztosan nyerte. Tóth Sándor ügyvezető-edző tanítványai tehát kiváló teljesítményt nyújtottak a hétvégén a cívis városban. V. L. Csak a szarvasi fiúk... HC Szarvas—Hargita KC 31—20 (15—9) NB I B-s férfi kézilabda-mérkőzés, Szarvas, 300 néző. V.: Nyári, Veszten Szarvas: Somogyi — Gitan 2, Berényi 4, Dadecskó 7, Tóth J. 6, ALMÁSI 7, SZÁVA 1. Cs.: PETROVSZKI (kapus), Gömöri 1, Tusjak 3, Dakó, Tóth B. Edző: Pataki György, Velki Mihály. A Hargita legjobb dobói: Éles 9, Csontos 6. Kiállítások 8, ill. 12 perc. Hétméteresek: 2/1, ill. 3/3. j A Nyíregyházáról I küldött játékvezetők I nem érkeztek meg a mérkőzés kezdetére, ezért 30 perces várakozás után közös megegyezéssel a helyi NB I-es bírópáros, a Nyári, Veszter duó vezette le a találkozót — közmegelégedésre. Vendéggólokkal kezdődött a mérkőzést, 6—6-ig fej-fej mellett haladtak a csapatok. A hazaiak gyengén védekeztek, de villámgyors indításokból hasznos és látványos találatokat szereztek. Petrovszki kapuba állása és néhány védése után pillanatok alatt hat góllal húzott el a könnyedén, szellemesen, de sok hibával játszó HC Szarvas. A két együttes nem volt egy súlycsoportban, így az NB I B-s mérkőzéseken megszokott adok-kapok helyett gyors játék, bátor kockázatvállalás és ami ezen a szinten ezzel együtt jár, rengeteg elhibázott lehetőség adódott mindkét oldalon. Sok ilyen ellenfelet kívántak maguknak a találkozó után a szarvasi játékosok és a szurkolók, bár tudták azt, hogy legközelebb a bajnokjelölt Hort KC látogat Szarvasra. Tiszavasvári Lombik—Újkígyósi KSE 32—24 (18—10) NB I B-s férfi kézilabda-mérkőzés, Tiszavasvári, 100 néző. V.: Sziklai, Tóth. Újkígyós: Zubán — Gedó 7, Jarabek 5, Bacsa — Vida 1, Fekete 7, Szikora 3. Cs.: Ecker, Kopányi (kapusok), Rácz l.Edző: Ruck László. A hazaiak legjobb dobói: Christache 10, Danes, Dobi 6—6. Kiállítások: 16, ill. 8 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 9/4. A tavaszi idényben otthonában barvúrosan szereplő, idegenlégiósokkal megerősödött Tíszavasvárihoz tartalékosán utazott az Újkígyós a tikkasztó hőségben. A frissítő bemelegítés éreztette hatását (10. perc: 4—4). Ezután egy olyan rövidzárlat következett be a vendégeknél, ami 15 perc alatt a két kihagyott hétméteresen kívül két lőtt gólt és 12 kapottat hozott. Itt megpecsétlődött az újkígyósiak sorsa, 25. perc: 16—6. Éttől kezdve a hazaiak a szükségtelen keménykedésen kívül mással nem foglalkoztak, ami a gyérszártiú közönségnek jobban tetszett, mint a gólok. Szünet után az újkígyósiak próbálták megóvni épségüket a keménykedő hazaiakkal szemben, s kérték ehhez a pályán történtekkel nem sokat törődő játékvezetők közreműködését, amelynek eredménye: 24 perc kiállítás, 3 piros, 7(!) sárga lap, közülük egy a kígyósiak edzőjének. A fáradtan, rosszul összpontosító újkígyósiak 15 perc alatt kaptak ki. Ha a kihagyott öt büntetőt és a második félidőben lőtt gólokat tekintjük, érződik, hogy nincs ilyen nagy különbség a két együttes között. Budapesti Postás—Szirén 26—15 (15—6) NB I B-s női kézilabda-mérkőzés, Budapest, 50 néző. V.: Doszpot, Kovács. Szirén: Tibáné — Ábrahám 1, Nyergesné, Szabó 1, Magyar 2, Mikolik 9 (4), Hajdú 2. Cs.: Juhos (kapus), Velkvné, Pecsenyáné, Cserenvecz. A Postás legjobb dobói: Vészeli 8, Topomé 7. Kiállítások: 4. ill. 14 perc. Hétméteresek:8/7, ill. 6/4. A szarvasiak részéről kedvezőtlenül indult a mérkőzés. Felváltva estek a gólok a 10. percig, amikor egy visszapattanó labda Mikolikot orron vágta, aki egy ideig nem tudott visszamenni a pályára. Orvos, de még mentőláda sem volt a csarnok közelében. Sajnos mire a vendégek feleszméltek, sajátos bírói ítéletek eredményeként kettős emberhátrányba kerültek, a 15. percben már 8—4-et mutatott az eredményjelző. Ezek után újabb kiállítások következtek, melyek teljesen megzavarták a sziréneseket. Játékuk kapkodó- vá vált, az eladott labdákat gy ors indítások követték a pestiek részéről és pillanatok alatt 15—4-re módosult az állás. A második félidőben megpróbált lehiggadni a szarvasi csapat. A 42. percre 16—9-re szépítettek, de a sorozatos bírói ítéletek és kiállítások felőrölték a szarvasiak idegeit és ezt kihasználták a hazaiak, s biztosan nyertek. A szarvasiak az évad leggyengébb játékát nyújtották, sok volt az eladott labda, pontatlan lövés. A játék alapján a Postás győzelme megérdemelt, de a nagy vereség eléréséhez hozzájárult a két játékvezető ténykedése is. Csütörtökön este Békéscsabán: Tét az ötödik hely Miután az első két összecsapást követően l:l-re áll a női kézilabda NB I- ben az ötödik helyért folyó csata a Budapesti Spartacus és a Békéscsabai Előre KSE egy üttesei között, a héten következik a sorsdöntő, harmadik találkozó. Erre a mérkőzésre az MKSZ Versenybizottsága döntése alapján május 20-án, csütörtökön 18 órakor kerül sor Békéscsabán, a városi sport- csarnokban.
