Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
1993. május 12., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZA T EKÉS MEGYEI HÍRLAP Felmentik az államtitkárt Felmentik tisztségéből a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, Kálnoki Kis Sándort. Az illetékesek a hírt hivatalosan még nem jelentették be. A közlekedési területet felügyelő helyettes államtitkár távozásával az utolsó olyan szakember kerül el a minisztériumból, aki még a rendszerváltás előtt jutott e magas pozícióba. Vagyon elleni bűncselekmény a hadseregben A Katonai Ügyészség nem rendelt el hírzárlatot a Magyar Honvédség üzemanyag szolgálatánál elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyó nyomozással kapcsolatban. Dr. Kovács Tamás vezérőrnagy, a legfőbb ügyész helyettese, a Katonai Főügyészség vezetője elmondta: a nyomozás eredményes befejezésének érdekére, valamint a gyanúsítottak személyiségi jogaira figyelemmel nem adhat felvilágosítást a bűnügyről. Az MTI értesülése szerint az április 13-án elrendelt nyomozás főlég olyan vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt folyik, amelyek különösen nagy mértékben sértették a Magyar Honvédség érdekeit. Az eljárás során eddig a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hat gyanúsított (három ezredes, egy alezredes és két polgári személy) letartóztatását rendelte el egy hónapra. Az ügyészség a napokban előterjesztést tett a bíróságnak az április 16-án letartóztatott három személy fog- vatartásának egy hónappal történő meghosszabbítására. Az eddigi nyomozás megerősítette a letartóztatottak által elkövetett bűncselekmények alapos gyanúját Fele annyi, mint a benzin Sűrítve is szeretik a gázt az autók A Prímagáz algyői üzemében dolgozók ötven százaléka nő. Többszörösen is ellenőrzik a palackokat, hogy azokat a legnagyobb biztonsággal üzemeltethessük. fotó: b. v. Leginkább az autósok érzik zsebükön, csillagos égig srófolják a benzin árát. Sokan meditálnak rajta és sokan át is állítják gépkocsijaikat pb-üzemelésű- re. Egyrészt olcsóbb, másrészt nem szennyezi a környezetet. Ám nemcsak progán-butánnal megy a kocsi, hanem bizonyos alkatrészek át- és beszerelésével a sűrített földgáz is megteszi. Sőt sokkal előnyösebb, mint a pb-gázüzemeltetés. A Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat ennek bevezetését tervezi, amiről Szegeden Galambosi István vezérigazgató és Farkas Zoltán szolgáltatási főosztályvezétő adott tájékoztatást. Mint kiderült, a sűrített földgázüzemeltetés azért hasznosabb a pb-gáznál, mert a kocsi ebből kevesebbet fogyaszt, még olcsóbb és még kevésbé szennyezi a környezetet. A sűrített földgázt köbméterenként 35 forintért adják majd, tehát fele annyiba kerül, mint a benzin literje. Az átalakítás, vagyis a tartály, a karburátorba vezető cső, s az elektronikai rész módosítása 50—70 ezer forintba kerül. A Dégáz első lépésként Szegeden, a Vásárhelyi úton, a volt Ecsetgyár helyén létesít sűrített földgáztöltő állomást. Először kísérletképpen saját gépkocsijaikat állítják át, s töltik meg 4 perc alatt. Ezt követően — miután kellő rutint is szereztek — mindenki rendelkezésére állnak. Nyilván az első érdeklődő között nem a vasárnapi autósok, hanem a taxisok és volánosok lesznek. A töltőállomást szeptemberre építik fel, s mellette kilencszintes parkolóházat is kialakítanak. Az autósok ide vagy éves bérletet váltanak, vagy beszállnak a beruházás költségeibe és akkor az idők végezetéig parkolhatnak ott. Megtudtuk azt is, hogy a szegedi után Kecskeméten, Békéscsabán és Baján is létesít a Dégáz sűrített földgáztöltő állomást, s később a három megye kisebb települései sem maradnak ki eme kedvező szolgáltatásból.-TÁRNÁI• • ügyészségi nyomozás Szakértők bevonásával a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala folytatja hétfőtől a nyomozást Boross Péter belügyminiszter szombati autóbalesete ügyében. Az ORFK illetékese elmondta, hogy Boross Péter belügyminiszter és felesége 8 napon túl gyógyuló sérülést, míg a Mercedes sofőrje és a miniszter személyi biztosítója 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A gépkocsi vezetője ellen közlekedési bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt indult eljárás. Az MTI információja szerint a gépkocsivezető — a Köztársasági Őrezred tagja — 55 éves, rutinos sofőr, aki eddig balesetmentesen vezetett. Miután a korszerű, ABS-fék- rendszerű Mercedes műszaki hibája valószínűleg kizárható, minden bizonnyal vezetés- technikai hiba, egy pillanatnyi kihagyás okozta a balesetet. Noha 40 kilométeres sebességkorlátozás van a baleset helyszínén, a kanyar—ahol az ACR 996 rendszámú Mercedes kisodródott — több mint 100 kilométeres sebességgel is bevehető. A jövő héten döntünk: ki lesz a vagyonunk gazdája? A társadalombiztosítási választásokról (2) Május 21-én választja meg az ország a társadalombiztosítás egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzatának képviselőit. A tét nagy: ha a választások eredményesen zárulnak, a tb-járulékot fizető munkavállalók és munkáltatók képviselői beleszólhatnak a biztosítók pénzalapjainak felhasználásába, a társadalombiztosítás mindannyiunkat érintő ügyeinek eldöntésébe. Mire szavazunk és hogyan? Miként ellenőrzik a választások tisztaságát, s mi történik, ha a szavazatra jogosult választópolgárok érdektelensége miatt nem vezet sikerre a szavazás? Erről, és néhány gyakorlati tudnivalóról szól összeállításunk. Mi a különbség a települési és a társadalombiztosítási önkormányzat között? Az elnevezés azonossága miatt sokan vélik úgy—helytelenül —, hogy a két társadalombiztosítási önkormányzat, amelyeket május 21 -én választunk, a hely i vagy a területi települési — községi, városi, megyei — önkormányzat valamilyen szervezete lesz. A települési önkormányzat az adott község, város, megye igazgatására szolgál, egyebek között közigazgatási, hatósági feladatokat is ellát; az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ügyeit gondozó két társadalombiztosítási önkormányzat pedig a társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállalók és munkaadók képviselőinek országos testületé. Hány képviselőjük lesz a társadalombiztosítási önkormányzatokban a munkavállalóknak és mennyi a munkaadóknak? A két önálló társadalombiztosítási önkormányzat — az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási — 60—60 tagú lesz. Az egészségbiztosítási önkormányzatba 30, a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba 32 főt választhatunk mi, szavazók, a többieket a munkaadók országos érdekképviseletei delegálják. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba négy képviselőt a Nyugdíjasok Országos Kamarája is küldhet. Kik állíthatnak országos listát? A biztosítási ellátásra jogosultak képviselőjelöltjeire országos listát állíthat minden olyan — a bíróság által nyilvántartásba vett — országos szakszervezeti szövetség, amely a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Egyebek között például legalább öt megyében vannak területi szervezetei és legalább 100 munkáltatónál működnek alapszervezetei. Egy szakszervezet csak egy országos szakszervezeti szövetség tagjaként indulhat a választásokon. Országos listát állíthatnak az országos szakszervezeti szövetségekhez nem tartozó olyan szakszervezetek is, amelyek választási szövetséget hoznak létre és együttesen megfelelnek a törvényes követelményeknek. A választáson induló szakszervezeti szövetségek két országos listát állítanak: az egyiken az egészségbiztosítási, a másikon a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba jelölt személyek névsorával. Mindkét listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint amennyi a mandátumok száma. A szavazólapon azonban csak az első öt jelölt nevét tüntetik fel. Ajelöltek sorrendjét a listát indító szervezetek határozzák meg. Mi a tétje a választásoknak? Mi lesz a két önkormányzat feladatköre a felállás után? A választások tétje nagy, hiszen az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat rendelkezik majd a társadalombiztosítás pénzeivel. Felügyelete alá tartozik -majd az idei 600 mill iárd forintos tb-alap, az 1994. december 31 -éig a biztosítónak juttatandó 300 milliárd forint értékű vagyon és a tb- járulékok mintegy 100 milliárd forintra rúgó kintlevősége. A két önkormányzat a társadalmi ellenőrzés nagyon fontos intézménye lesz, mert egyetértésük nélkül a kormány nem hozhat a nyugdíjakra és az egészségügyi pénzalap felhasználására vonatkozó döntést. Sikeres választás esetén 30 napon belül összehívják az önkormányzatok közgyűlését, amely létrehozza saját elnökségét és szerveit. Ezzel párhuzamosan megszűnnek a jelenleg működő— a hat parlamenti párt által delegált — felügyelőbizottságok, és az irányítást a közgyűlés veszi át. A vagyonkezelők dönthetik el, hogy a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva megalakítják-e a helyi regionális önkormányzatokat vagy sem. Az egészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzat kezeli majd az egészség-, illetve a nyugdíjbiztosítási alapot. Tulajdonosi jogot gyakorol a vagyon felett, dönt a gazdálkodásról és részt vesz a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. (Folytatjuk) i'FFR'i Az Egzisztencia-hitel „rejtelmei” Az Egzisztencia-hitéi jó ideje része a magyar vállalkozástámogatásnak. Feltételei folyamatosan változtak, egyre enyhébbek lettek és a hitelcélok is mind pontosabban körülhatárolódtak. Elsősorban az új egzisztencia megteremtésére irányul, azok támogatását célozza, akik valamilyen okból elveszítették a munkahelyüket. A hitel kezdetben nem csak az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak megvásárlását szolgálta. Van tehát egy régi és egy új fajtája a privatizációs hitelnek. Ezúttal az új formával, a privatizációs célú Egzisztencia-hi- tel\e\ foglalkozunk. Ez a hitel ma csak és kizárólag állami vagyontárgy megvásárlására fordítható. Már nemcsak az ÁVÜ az egyedüli szervezet, amelyik vagyontárgyat elad, hanem számos állami vagyonkezelő szervezettel is lehet ilyen szerződést kötni, ha a tulajdonos nyilatkozik, hogy az Egzisztencia hitelt elfogadja az ellenérték részeként. Áz ugyanis fontos tudnivaló, hogy Egzisztencia hitelt csak akkor lehet igénybe venni, ha a megvásárolandó vagyontárgy ellenértékét az eladók az államadósság törlesztésére fordítják. így az államadósság magánadóssággá konvertálódik. A hitelt — ha megvannak az előbb kifejtett feltételek — a bankok adják, a részletekről is velük kell megállapodni, hiszen a bankok különbözőképpen ítélik meg a potenciális adósokat. Az Egzisztencia-hitel kamatlába ma 7 százalék: ebből a kereskedelmi bank a tulajdonképpen forrást nyújtó Nemzeti Banknak 3 százalékot utal át, a fennmaradó 4 százalékpont a kezelési költség és a kockázati fedezet. A hitel 15 esztendőre igényelhető, ebből 3 év törlesztési türelmi időt lehet kérni. De a tényleges futamidőben, illetve a türelmi időben az ügyfélnek a finanszírozó kereskedelmi bankkal kell megállapodnia. Előfordulhat, hogy egyidejűleg hitel- és részletfizetési szerződést kell kötnie a befektetőnek. Erre akkor kerül sor, ha a vállalatot, amelyben tulajdont, illetve tulajdonrészt szerez, korábban önkormányzat, illetve tanács alapította. Ebben az esetben ugyanis a vételár őket illeti. Ezt a vételárat részletekben lehet megfizetni, éspedig a hitellel azonos feltételek mellett. A hitelfelvevő szempontjából tehát közömbös, hogy milyen jogcímen köti meg a szerződést. Annál is inkább, mert az Egzisztencia-hitel ma a legkedvezményesebb hitelforrás valamennyi közül. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Támogatás a juhtenyésztőknek A piaci zavarok megszüntetése érdekében mintegy 300-400 millió forint támogatásra számíthatnak a juhtenyésztők. A szakember elmondta: a nehéz helyzetben lévő tenyésztők problémáival a legutóbbi ülésén az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottsága is foglalkozott, ahol úgy határoztak, hogy rendkívüli segítséget adnak a juhtenyésztőknek. A juh- piacon kialakult zavarok levezetésére mind az Intervenciós Alapból, mind pedig az Export Alapból juttatnak a juhászánál foglalkozóknak. Az EK-embargó legsúlyosabban ugyanis a juhászokat érintette. Közülük is különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik részt vettek a privatizációban és állatokat vásároltak. A magyar juhpiaci válság emellett minden tenyésztőt sújt, mivel az export elmaradása a továbbtartás költségei és az arab piac viszonylag alacsony árai nehéz helyzetbe hozta a tenyésztőket. À válságkezelésre a Juhtermék Tanáccsal közösen az Agrárrendtartási Hivatal dolgozza ki a javaslatokat. A parlament kulisszái mögül Ha interpelláció, akkor Vörös Vince? A parlamenti közvetítések hűséges nézői már „kapásból” sorolják: ha interpelláció, akkor Vörös Vince, ha ünnepélyes ( vagy éppen a viharcsengő hangjaival kísért) tárgyalási szakasz, akkor Szabad György — egyébként pedig Dombach Alajos és Szűrös Mátyás „vezényli” a T. Ház ülését. Nos, bár a tapasztalatok csakugyan arra utalnak, hogy efféle íratlan szabályok alapján váltják egymást az elnöki székben a törvényhozás vezető tisztségviselői, a valóságban minden ülés előtt — konszenzusos alapon — alakítják ki az elnöklés menetrendjét. A plenáris tanácskozások előtt ugyanis összeül az úgynevezett elnöki-alelnöki értekezlet. A kilenc főből álló grémium tagja — az elnökön és a három alelnökön kívül — az Országgyűlés Hivatalának vezetője, az Elnöki Titkárság vezetője, az Országgyűlés főtitkára és helyettes főtitkára, valamint a Parlament Szervezési Titkárságának vezetője. Az előkészítő megbeszélésen egyeztetik a „kilencek” az adott napi plenáris ülés forgatókönyve alapján az arányos, általában 1,5—2 órás elnöklé- si sorrendet is. Az elnöki pulpitus egyébként csöppet sem pihentető munkahely; gazdájának pillanatnyi kihagyás nélkül, koncentrált figyelemmel kell nyomon követnie az ülés minden eseményét, a tanácskozás résztvevőinek minden megnyilvánulását, s azonnal reagálnia kell, ha bánni olyasmi történik vagy elhangzik, ami a házszabály valamelyik passzusába ütközik. Az egyik legnagyobb összpontosítást igénylő elnöki feladat a sok szavazással járó határozathozatal, mert egy-egy esetleges baki komoly fennakadásokat okozhat a törvényhozói munka menetében. A hosszadalmas és kimerítő procedúrák alkalmával az al- elnökök — ha látják kollégájuk fáradtságát — önkéntesen is segítenek egymásnak és az előírt terminusnál korábban fölváltják társukat az elnöki székben. (Újvári)
