Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. május 11., kedd Kihelyezett gazdaképző tagozat Kamuton A Nagyváthy János Gazdkép- ző Egyesület távoktatási rend­szerének keretében a Békés megyei Kamut községben ki­helyezett tagozat indult. A tanévnyitón nagy számú hall­gatóság előtt dr. Bálint György beszélt e képzési forma jelen­tőségéről. Az évnyitón részt vettek: Mócsányné Kasza Mária, az egyesület irodavezetője, dr. Komáromi Sándor, a szabad- kígyósi konzultációs központ vezetője, valamint a helyi ön- kormányzat és művelődési központ vezetői. A tanfolyamra az 1400 la­kosú községben több mint 60- an jelentkeztek. Tájékoztató a Tallér Befektetési Alapról Az Állami Értékpapír Felügye­let 110 008 számú 1993. április 29-én kelt engedélye alapján a Quaestor Befektetési Alapke­zelő Kft. létrehozta a Tallér Ér­tékpapír Befektetési Alapot. Az alap zárt végű értékpapír befektetési alapként jött létre, futamideje 1997. január l-jéig tart. Az alap bemutatóra szóló jegyeket bocsát ki, lOezerforint és összevont 10x10 000 forintos névértékben, melyet belföldi természetes személyek és jogi személyek vásárolhatnak meg. Az alap évente háromszor fizet hozamot, először 1994. január 15-én, majd május 15-én és szeptember 15-én. Az alap befektetéseinél el­sődleges szempont a biztonság. Az alap portfoliójában megha­tározó lesz az állampapírok részaránya. Az állampapírok ál­tal elérhető átlaghozamot az alap saját tőkéjének kötvények­be és részvényekbe történő be­fektetésével kívánja növelni. Az alap portfoliójának kialakí­tásakor az állampapírokon kívül befektetésekhez a tanács­adó testület beleegyezése szük­séges. A tanácsadó testületben az alábbi szaktekintélyek vesz­nek részt: dr. Frenkl Róbert tan­székvezető egyetemi tanár, dr. Kupa Mihály országgyűlési képviselő, Pulai Miklós, a Ma­gyar Bankszövetség főtitkára. A befektetési jegyek forgal­mazását az alapkezelő megbí­zása alapján a Quaestor Érték­papír Kft. végzi, amely az érté­kesítésre konzorciumot szerve­zett, több száz jegyzési és befi­zető hely bevonásával. A jegyzési időszak 1993. má­jus 10-étől 1993. június 18-áig tart. Az alap tervezett minimális tőkéje 300 millió forint, melyet korlátlan mennyiségben túlje­gyezhetnek a befektetők. Az alap minimális tőkéjének be­jegyzésére 24 bank és bróker­cég, valamint takarékszövetke­zetek vállaltak garanciát. A nyilvános kibocsátású, zárt végű befektetési alap je­gyeinek jegyzési időszak alatti megvásárlása esetén a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti befekte­tési kedvezmény vehető igénybe (adóalap-csökkentési lehetőség a jövedelem 30 szá­zalékáig). Bővebb felvilágosítással a Quaestor Értékpapír Kft. és a Quaestor Befektetési Alapke­zelő Kft. budapesti irodájának és a vidéki igazgatóságoknak a munkatársai állnak rendelkezé­sére. Petőfi Sándor Egy kis japanália — Mondja, hol tartja a takarmányt? — kérdeztem egy paraszttól, aki 50 ezer tojós tyúkot tartott. — Minek nekem takarmányraktár, amikor csak egyet­len napi takarmánykészletem van? — De hát mit ad holnap a tyúkoknak? — Holnap hozza a takarmányt Hoszoda úr. O erre specializálódott. —És ha mégse? — Már miért ne? — Hát például hirtelen meghal! —s Akkor elhozza Hoszoda úr felesége. — De az asszony a férje temetésével lesz elfoglalva! — Akkor elhozza Hoszoda úr szomszédja. — Ilyen szigorú szerződést írt alá Hoszoda úrral? — Minek ide szerződés? Hoszoda úr megígérte nekem, hogy mindennap hozza a takarmányt. (Részlet Vlagyimir Cvetov „A kolostorkert tizenötödik köve” című könyvéből.) A Békés Megyei Jókai Színház pályázatot hirdet a színház emblémájának, valamint plakát, szórólap, meghívók, műsorfüzetek egységes arculatának megtervezésére. A győztes pályamunka 25 000 Ft. A pályamunkák beérkezési határideje: 1993. június 6. A pályázatokat a színház szervezőirodájában kérjük leadni. Cím:5600 Békéscsaba, Andrássy út 4. sz., telefon: (66) 441-527. Tárgyalás a kalózokkal Tovább folytatódnak a tárgya­lások a Magyarországon nem hivatalosan működő osztrák biztosítókkal, tájékoztatta az újságírókat Asztalos László, az Állami Biztosításfelügye- lelet vezetője hétfőn. Az osztrák kalóz biztosítók 1989-ben jelentek meg a pia­con, s elsősorban életbiztosítá­sokat kínálnak a magyar ál­lampolgároknak. Az üzleteket nem közvetlenül, hanem köz­vetítők segítségével kötik. Ar­ra kívánják rábírni e cégeket, hogy legalizálják magyaror­szági tevékenységüket. Énnek két biztosító már eleget tett. Amennyiben mégsem lesznek sikeresek a tárgyalások, úgy különböző intézkedésekre kényszerülnek. Erős agrárlobbit fogunk csinálni! Beszélgetés a „dühös” Kupa Mihállyal — a gazdaság állapotáról, elhagyott cégéről és a képviselői munkáról Nem egyéni érdekekért emelünk szót A képviselői irodaház egyik emeleti szobájában egyszerű irodabútorok, néhány kárpito­zott szék, de egyik sem bár- sonyhuzatú... Itt dolgozik Ku­pa Mihály. Most nem éppen derűs hangulatban. — Eléggé feszültnek, in­gerültnek látszik képviselő úr. Megtudhatnánk az okát? — Tudja, hogy sohasem rej­tem véka alá a véleményem; most kimondottan dühös va­gyok, mert az országgyűlés­ben ismételten elnapolták a részarány-földtulajdonnal kapcsolatos döntést. Ez a fö­lösleges időhúzás újabb bi­zonytalansághoz vezet, amire aztán az égvilágon semmi szüksége a mezőgazdaságnak. De azért reménykedem... A hét eleje óta a függetlenek soraiban, előttem ül Körösi Imre, az Agrárkamara front­embere, aki az MDF-től került hozzánk. Mellette a nemrégi­ben megválasztott Nagy Ta­más, az Agrárszövetség elnö­ke ül. Erős agrárlobbit fogunk csinálni! És valóban a mező- gazdaság egészéért, nem pe­dig holmi egyéni vagy részér­dekekért emelünk szót. — Amikor a bársonyszéktől megvált, azt mondta: sajnálja, hogy a Valutaalappal nem tud­ta befejezni a tárgyalásokat. A napokban olyan híreket hall­hattunk, hogy az IMF és a Vi­lágbank vezetői elégedetlenek a magyar gazdaság teljesítmé­nyével, túlságosan nagynak tartják a költségvetési hiányt, viszont kedvezően ítélik az inf­láció csökkenését. Mit szól eh­hez az értékeléshez? — A konkrét adatokat, a lezajlott tárgyalások részlete­it nem ismerem. Attól tartok, hogy ugyanabba a cipőbe kell belelépnünk, amelyben Né­meth Miklós kormánya is járt: a választások előtt kényszer- pályára kerülve elég súlyos következményekkel járó megállapodást kell kötni. Véleményem szerint egyéb­ként nem a költségvetés hiá­nya a fő probléma, hanem a gazdasági átalakulás lassú üteme. Éppen ezért hoztam szóba a mezőgazdaság ügyét is. Tavaly 2,6 milliárd dollár volt az ágazat exportbevétele, az idén várhatóan 1,5 milliárd dollár lesz. —Ennek teljesülését reális­nak tartja? — Ez is nagyon bizonyta­lan. Egymilliárd dolláros ki­esést egy ilyen sebezhető gaz­daság nagyon nehezen visel el. Ugyanez igaz például a ban­kok privatizációjára is, ahol sajnos érdemleges előrehala­dás nem történt. A csehek és a lengyelek sokkal határozot- tabbak ezekben a kérdések­ben. — Tokaj-Hegyalj a képvise­lőjeként is hasonló gondok foglalkoztatják? — Igen. Abban a térségben iszonytató gond a munka- nélküliség, a nagyipar össze­omlása, az egyetlen megélhe­tési lehetőség eddig a föld volt. A tokaji szőlő, a bor nem tud mindenkit eltartani — ezért is tartunk vállalkozói napokat, ahol szakemberektől lehet konkrét, személyes ügyekben tanácsot kérni. Elmondjuk, milyen szakmákban, milyen feltételek mellett, milyen álla­mi segítséggel lehet vállaikoz - ni. —Újsüttetűpénzügyminisz­terként annak idején azt mond­ta: nem vagyok teljesen nor­mális, hogy a bársonyszékért otthagytam egy jól menő vál­lalkozást. Mi van most a cég­gel? — Amikor kineveztek, azonnal kiszálltam. Ettől füg­getlenül nagyon jól működik. Most kértek, hogy legyek a tanácsadójuk, mondjak néha bölcseket. Ezt elvállaltam, de semmilyen operatív munkára nincs időm. Â képviselőséget tisztességesen, komolyan aka­rom csinálni. Ezzel azt is el­árultam, hogy szeretném, ha újra megválasztanának. Hatal­mas a választókerületem, har­minchat település. — Apropó, milyen autóval jár? — Most még állami kocsi­val, de rövidesen átszállók a saját Opel Omegámba, csak azért nincs Suzukim, mert ma­gas vagyok és nem férek el benne... SZ. M. Ferenczy Europress Aprópénzre váltott üzletrészek? Nem szabad lefejezni a mezőgazdaságot Piacvédelmi tanácsadó szolgálat Medgyasszay László, a Földmű­velésügyi Minisztérium politi­kai államtitkára a mezőgazda­ságot nevezi a nemzetgazdasá­gon belül fő prioritásnak, ami­kor arról kérdezem, hogy az ag­rárteendők közül milyen fon­tossági sorrendet állítana fel. — A prioritások önmaguk­ból adódnak — mondja az ál­lamtitkár. — A kulcsszó a mű­ködőképesség fenntartása, a válságmenedzselés, a piacszer­vezés és szabályozás, a finan­szírozás. Nem tartható tovább a jelenlegi állapot. Egyetlen ága­zat sem képes elviselni, hogy az anyagbeszerzése világpiaci áron történjék, termékeinek fel­vásárlása pedig a világpiaci ár­nak a 35—40 százalékán. Az agrárolló mára agrárkaszává vált, amely ha kellően nem fi­gyelünk, lefejezheti a mezőgaz­daságot. Mindenekelőtt tehát meg kell teremteni a mezőgaz­daság jövedelemtermelő képes­ségét. Hiába beszélünk támoga­tásról, mikor a valóságban nem támogatott a magyar mezőgaz­daság. Ellenkezőleg: tőkekivo­násban, vagyonvesztésben szenved. Ráfizetéssel pedig hosszú távon nem lehet termel­ni. Ezek az alapvető gondok, természetesen a kép ennél jóval differenciáltabb. — Vészjelzések érkeznek a falvakból, elaprózódás fenye­geti a jól gazdálkodó szövetke­zeteket is... — Jól érzékelem, milyen ve­szélyekkel járhat az átalakult termelőszövetkezetek újbóli megnyitása. Éppen ezért a szö­vetkezeti törvény módosítását, a csoportos leválás koncepciót úgy szabad megvalósítani, hogy közben biztosított legyen a mezőgazdaság működőké­pességének fenntartása és a fo­lyamatos termelés. — Az új koncepcióval a mű­ködőképes egységek önállósu­lásának lehetőségét szeretnék megteremteni? — Sem a kormányzatnak, sem a parlamentnek nem áll szándékában a termelőszövet­kezetek szétaprózása, hanem annak a feltételrendszerét kell megteremteni, hogy a működő­képes egységek — és csakis ezek — kivihessék a vagyonu­kat s ebből a pénzből megala­pozhassák az önállóságukat. El­fogadhatatlan számomra is az, hogy az extra tejet előállító sza­kosított tehenészeti telepeket adott esetben széthordják, vagy a gazdák által üzletrész fejében kivitt, tenyésztésre alkalmas te­jelő teheneket azonnal vágóál­latként értékesítsék. — Csalódás fogja érni azo­kat, akik arra várnak, hogy most aprópénzre válthatják üzlet­részüket? — Nem lehet működéskép­telenné tenni a nagyüzemeket, mert kellő anyagi és szellemi tőke híján nem tudjuk felváltani azokat egy másik formációval. Hiszem azt, amit az MDF 1990- ben meghirdetett: az agrárága­zat jövője a családi gazdálkodás és az értékesítési típusú szövet­kezés együttese lehet. Ebbe az irányba kell elmozdulni. Ehhez azonban átmenetet kell biztosí­tani. Nem szabad szem elől té­veszteni, hogy a szövetkezetek­ben is emberek élnek, és nem mindegyikük kíván önállóan gazdálkodni. Meg kell hagyni számukra az életfeltételeket és a döntés lehetőségét. Ebben lá­tom a törvényhozás felelőssé­gét. Olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amely a legszélesebb társadalmi egyet­értéssel biztosítja a működőké­pességet. (újvári) Ferenczy Europress A Magyar Gazdasági Kamara Közgazdasági Főosztálya a Szolgáltatási Igazgatósággal közösen — az NGKM Jogi és Titkársági Főosztályával egyeztetve — piacvédelmi kérdésekkel hozzájuk forduló cégek részére konzultációs le­hetőséget biztosít. A konzultáció a piacvéde­lem szabályozására, az állam- igazgatási eljárás kezdemé­nyezésének feltételeire irá­nyul. A konzultáció kamarai ta­goknak díjmentes, időpontja szerdai napokon kizárólag elő­zetes egyeztetés alapján. Elmaradt birkanyírás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents