Békés Megyei Hírlap, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
1993. május 11., kedd MEGYEIKÖRKÉP Pszichológus a könyvtárban Ranschburg Ágnes pszichológus, a jungiánus iskola folytatója, a nevelési kongresszus „Másság, tolerancia” munka- bizottságának résztvevője a múlt héten nagy sikerű előadást tartott Battonyán a könyvtárban. A főleg pedagógusokból és fiatalokból álló közönség nagy figyelemmel hallgatta az emberi személyiség négy legfontosabb tendenciájáról szóló fejtegetést. Az előadó szerint nem helyes, hogy a közösségek életét is befolyásoló képességek közül az iskolában csupán egyet emelnek ki. Az előadást követően Ranschburg Ágnes kérdőívet osztott ki a hallgatóság között, a válaszokat szeretné munkásságában hasznosítani. Megújul az idősek klubja A szociális válságkezelő program keretében Körösújfalu 400 ezer forintot nyert pályázat útján. Ennek felét a helyi idősek klubjának felújítására fordítják majd. Moziból tornaterem Mint arról korábban hírt adtunk, Végegyházán a látogatottság alacsony száma, illetve pénzügyi gondok miatt tavaly bezárt a mozi. Azóta üresen, kihasználatlanul áll az épület. Az önkormányzat céltámogatást nyújtott be a kormányzathoz a régi moziépület hasznosítására. A tervek szerint — mivel az általános iskolásoknak megoldatlan a tornatermi foglalkoztatása — a mozi nagytermét felújítva állandó sportolási lehetőséghez jutna az iskola. Ez idáig a téli, illetve esős időszakban a művelődési házban tornáztak a gyerekek, amely — a kulturális és családi rendezvényeket is figyelembe véve — nem éppen esztétikus és a legkorszerűbb megoldást jelentette. Színházbusz A magyarbánhegyesi művelődési ház az év elején pályázatot nyújtott be a kulturális lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. A pályázaton nyert 30 ezer forintot egyrészt szakmai tapasztalat- szerzés céljára, másrészt a kul- túrházban végzett odaadó és lelkes munkák elismerésére fordítják. Ezáltal lehetőség nyílt például az úgynevezett színházbusz megszervezésére, amelynek keretében a hónap elején egy csoport Szegedre utazott a „Vőlegény” című színdarab megtekintésére. A program következő részeként május 26-án szintén Szegeden a „Trubadúr”-t, majd május 28-án Békéscsabán a „My Fair Lady”-t tekintik meg a csoport tagjai. Készül a Madách utcai iskola hőszigetelése Hőszigetelő könnyubeton A megyeszékhelyen folyik a Madách utcai Általános Iskola 30 millió forintos költséggel megvalósuló bővítése és átalakítása: hat tanteremmel és egy konyhai blokkal gazdagodik a tanintézet, melynek munkálataira a békéscsabai Politerm Kft. kapott megbízást. A generálkivitelező egyik alvállalkozója a kaposvári székhelyű BauMix Kft., mely Magyarországon meghonosította a Nyugat-Európában is még újdonságnak számító, tucatnyi kedvezd tulajdonságú habcement hőszigetelő köny- nyűbeton — a térfogatsúlya 400 kilogramm köbméterenként — technológiát. Az eljárás lényege: speciális módon porózus szerkezetű cementpépet készítenek, mellyel a lapostetők és magastetős épületek hőszigetelése kitűnően megoldható. Terlaky József, a BauMix Kft. főmérnöke elmondta: a külföldön is versenyképes eljárással nagymértékben le tudják rövidíteni a kivitelezéshez szükséges időt, a termék 24 óra alatt járható felületet ad, időt álló, megfelelő szilárdságú, széles körben alkalmazható, nagy termelékenységgel állítható elő, építési rendszerekbe jól illeszthető, környezetbarát, nem éghető, s mindezek mellett kitűnő hőszigetelő. A szigorú programozással dolgozó kivitelezői csapat óránként akár tíz köbméter hőszigetelő könnyűbeton bedolgozására képes, mely termék ára bedolgozva köbméterenként 5500 forint körül alakul. — Nem csak hőszigetelésre, hanem üregkitöltésre is kiválóan alkalmas, aljzatként alkalmazva hidegpadló és parketta egyaránt rakható rá, sőt falazóanyag is készíthető belőle — summázta Mácsai Sándor, a Politerm Kft. ügyvezető igazgatója. —sz— Felújított húsbolt A végegyházi „Szabadság” Termelőszövetkezet 1984 óta üzemeltet a falu központjában egy húsboltot. Kezdeti elhatározás volt, hogy a technológiai vágás után olyan árakat alakítsanak ki, amely a kisebb pénztárcájú lakosságnak is megelégedésére szolgál. Mint azt ottjártunk- kor is tapasztalhattuk a vásárlók a bolti ár 50-60 százalékáért választhatnak a tőkehúsfélékből. Néhány hónapja azonban sokan hiába keresték fel a megszokott helyet, zárva találták, ugyanis felújítási munkálatokat végeztek az épületen belül. A meszelés, festés és teljes tatarozás mellett egy 4 négyzetméteres hűtőkamrával is gyarapodott a bolt. A felújító beruházás után — amely közel 150 ezer forintba került — a napokban nyitott ki újra a kis üzlet. Értesüléseink szerint a téesz tulajdonában levő ingatlan egyelőre változatlan formában üzemel, amely azonban a közeljövőben sorrakerülő privatizáció után várhatóan változni fog. Szociális diszkont Dévaványán? A dévaványai képviselő-testület korábbi ülésén úgy döntött, szociális jellegű diszkont áruházat alakít ki. Ennek lényege az lenne, hogy a szociális segélyezettek az önkormányzattól kapott utalványaikat itt beváltva, olcsóbban juthassanak hozzá a termékekhez. Mindehhez állami támogatást is kértek, erről még nincs döntés. Az viszont már eldőlt, hogy abban az épületben, ahová az önkormányzat szánta, bizonyosan nem lesz, hiszen a volt varroda épületét licitáláson más nyerte el. Áprilisi ülésükön az is felvetődött, szabad-e csak a segélyezettek részére fenntartani egy nonprofit üzletet vagy ki kell terjeszteni a vásárlás lehetőségét mindenkire. Döntés egyelőre nem született, az ügyre majd akkor térnek vissza, ha eldől a benyújtott pályázat sorsa. K. Sz. Z Az öreg sváb Gyula határában a Pejréti dűlőben egy öregember reszkető kézzel markol bele a földbe. Morzsolgatja, szagolgatja. — Áldott föld. A fia—aki túl van az ötvenen és már fehér a haja — gyanakodva nézi a német rendszámú Mercedesnek támaszkodva. — Hogy ismét egy batyuval kiűzzenek a világba. Talán elfelejtetted amit velünk tettek? Az öreg nem figyel a fiára. Kipottyan a könnye. Rá a földre, amit a kezében tart. Azt magyarázza, hogy ott, északon, Köln mellett, ahová kitelepítették őket, mennyire hidegek a földek. Haza akar jönni. Végleg. Arra a földre, amelyen Mária Terézia óta gazdálkodott a családja. Eltökélt szándéka, hogy újra felépíti a régi tanyát. Ha meghal, Gyulán abban a temetőben temessék el, ahol ősei nyugszanak. A fia csóválja a fejét. Elhagyni a biztost a bizonytalanért? Ez a nagy kérdőjel. De micsoda kérdőjel, felér egy felkiáltással. A Békés megyei kártérítési hivatalhoz 53 országból érkeztek kártérítési kérelmek. Több mint 2290 külföldön élő volt magyar állampolgár élt a törvény adta lehetőséggel, zömmel Németországba telepített svábok, továbbá mintegy 200 Arad környéki magyar—román vegyesházasságú család, Izraelből pedig 200 zsidó, közülük csaknem húszán Békéscsabán volt vagyonukra jelen-- tették be kártérítési igényüket. A megyei kárrendezési hivatal április végéig a kérelmek 45 százalékát bírálta el, elsőnek egy Új Zéland-i magyarét. A kárpótlási határozatok kézbesítése a nagykövetségeken keresztül történik. Dr. Gondos József, a megyei kárrendezési hivatal vezetője úgy vélekedik, hogy a külföldi állampolgárságú honfitársaink jelentős számú kérelme az anyaországi rendszerváltás iránti bizalmat jelentik. Sem Lengyelország, sem Csehország, sem pedig Szlovákia nem kártéríti a külföldre űzött állampolgárait. Legalábbis eddig ilyen döntést egyik parlament sem hozott. Magam előtt látom az öreg svábot. Tele van eltökéltséggel és hittel. Negyven évnyi távolságból, a sok megpróbáltatások ellenére is bízik volt hazájában. Magyarnak tartja magát. Nem sváb, nem német, lelke ide köti ehhez a földhöz, bizonygatja. A fia ellenben tele van kétkedéssel. Amikor kitelepítették a szüleivel együtt, 12 éves volt. A Köln környéki farmervilágba ő se tudott véglegesen beilleszkedni. Őt is visszahúzza a szíve. Talán megpróbálhatjuk, de a gyerekek és a felesége kint marad. így vélekedik: majd ha az aggályok eloszlanak. Mert tele vari velük. Majd aztán jöhet a család is. Ha minden letisztul. A múlt kísért. Az egykori meghurcoltatások és félelmek emlékei kétkedéssé szelídültek, ám hogy végleg eltűnjenek, bizonyság kell. Nemcsak a törvényé, hanem a holnapé is, amely eldönti, hogy mi időtálló abból, amit ma hirdetünk. Serédi János Olvasóink írják .=^ _______________:_______________________________ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szemétégető - közösen Békés, Békéscsaba, Gyula az idők folyamán akkorára nőttek, hogy szinte összeérnek. A közöttük lévő terület beépült vagy egy nagyobb parknak felel meg. A történelem során először Gyula, majd Békéscsaba lett a megyeszékhely. Úgy gondolom, hogy Békéscsaba azért vált megyeszékhellyé, mert közlekedési csomóponttá nőtte ki magát. Nem hiszem, hogy a mai viszonyok között lehet változtatni. Békéscsaba nem rendelkezik akkora anyagi háttérrel, hogy egy sor megyei létesítményt építsen Békéscsabán, hogy Gyuláról át tudja telepíteni később. Békéscsabának és Gyulának el kellene fogadni helyzetüket. Gyulának még inkább nincs anyagi háttere. Ha a városok vezetői nemcsak a szomszédokhoz viszonyítják a városok helyzetét, hanem az országos szinthez, akkor hamar rájönnének, hogy az egészsé'ges versengésen túl igenis össze kellene fogni, és például egy szemétégetőt közösen kellene felújítani, mert így mindenki jól járna. Nem beszélve a nagyváros előnyeiről, ami kétségtelenül több, mint a hátránya. Nem hiszem, hogy az identitásukat zavarná ez az összefogás, hisz az arcukat alapjában nem változtatná meg. Zahorán Tibor, Békéscsaba Ha volna egy állás! Járva az országot, találkozva ismerősökkel, beszélgetésbe elegyedtem velük. Köztudott, a Tiszántúl és a Dunántúl közötti különbség. Mégis Szegedről úgy beszéltek, hogy ha volna egy állás, szó nélkül odaköltöznének. Vajon mi lehet ennek a városnak a vonzereje alföldisége ellenére ? És miért nincs Békéscsabának és környékének ilyen vagy hasonló? Úgy gondolom, hogy nem szabad és nem lehet a történelemmel takarózni. A város fejlődése hozza-e majd ezt a vonzalmat, amilyet Szeged városa iránt éreznek az emberek. Mindenesetre az ilyen kötődés függ a város képétől, gazdaságától, vezetésétől, a városban rejlő lehetőségektől, a szomszéd városokkal való viszonyától stb. Úgy látom, hogy ezekben előrelépési lehetőség van, hisz nem véletlen, hogy a mi megyénk egy pályázatra, míg más megye 166-ra kap állami támogatást. Igenis célként kellene kitűzni, hogy Békéscsabáról is beszéljünk így, és ez főleg rajtunk múlik. Név, cím a szerkesztőségben Túlterhelt ügyintézők A mezőhegyesi polgármesteri hivatal állományi létszáma 23. Figyelembe véve a település nagyságát, a hivatal feladatait, ez a létszám megfelelőnek mondható. Sajnos jelenleg két álláshely betöltetlen, további két dolgozó pedig gyesen, illetve gyeden van. A műszaki ügyintéző a városellátó szervezet feladatkörébe tartozó munkákat végez. A hiányzó szakemberek pótlására a hivatal két ügyintézőt alkalmaz határozott időre, közülük az egyik tartósan táppénzes állományba került. Dr. Spániel József né jegyző a polgármesteri hivatal tevékenységéről szóló beszámolójában — utalva a megnövekedett feladatokra—joggal állapította meg: „ez a megfeszített tempó nem tartható sokáig, mert részben a munka minőségi romlásához, részben pedig az ügyintézők idegi és fizikai túlterheléséhez, kifáradásához vezet”. A város képviselőtestülete az április 29-ei ülésen egyhangúlag elfogadta a jegyző beszámolóját, miután többen elismerően szóltak a polgármesteri hivatal dolgozóinak odaadó, lelkiismeretes munkájáról. Bocsánat, Kónya úr! Lapunk egyik fiatal munkatársa életében először az Országházban járt, s az ülés kezdete előtt fél órával körbesétáltunk: A pompázatos lépcsőház, a kupolacsarnok, a parlamenti ülésterem, a Gobelinterem után elérkeztünk a felsőházi ülésteremhez is. M ivei most nincs felsőház, ez többnyire üresen ásítozik, néha nagyobb létszámú turistacsoportot ültetnek le benne. Most is volt bent ötven-hatvan ember, a terem közepéről beszélt valaki a hallgatósághoz. Amikor néhány másodperc múlva észrevettem, hogy most nem turisták népesítik be a padsorokat, hanem képviselők, s az a valaki, aki beszél, éppen Sepsey Tamás, a kárpótlási hivatal elnöke, megállapítottam, hogy nyilván sebtében összehívott bizottsági ülés folyik. A leghátsó sor mögött megállva a szemünket nyitottuk tágra, nem a fülünket. Talán egy fél peresem telhetett még el, amikor Kónya Imre MDF -frakcióvezető éles, sztentori hangjára kaptuk fel a fejünket, aki, az előadót egy kézmozdulattal elhallgattatva, ránk szólt a hatalmas terem közepéről: —Bocsánat, úgy látom, van két vendégünk! Természetesen azonnal kimentünk. Kónya Imrétől ezúton kérek elnézést, a világért sem akartuk kihallgatni egy — valószínűleg MDF-frakcióülés — titkait. A hibát azonban, úgy vélem, nem mi követtük el. A parlament munkája ugyanis nyilvános, az újságírók jelen lehetnek mind a plenáris, mind a bizottsági üléseken, kivéve, ha egyiket-másikat zárt ülésnek nyilvánítják. Ilyen esetben azonban az ajtóra kifüggesztik a „Zárt ülés” táblát. Itt ilyen nem volt. A frakcióülések valóban nem tartoznak másra, csak a frakció tagjaira, de akkor azokat a párt kizárólagos használatára szánt épületben vagy helyiségben kell megtartani! Ha bármilyen okból mégis közhasználatú teremben tart az MDF zártkörű megbeszélést, akkor tegyenek egy táblát a kilincsre, vagy legalább állítsanak egy embert a lengőajtó elé. Ez mindenképpen elegánsabb megoldás lenne, minta jószándékú bámészkodók rosszhiszeműnek bélyegzése és nyilvános megszégyenítése. Simonffy Ágnes
