Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
KÖRKÉP 1993. április 9., péntek O Felújítás A kondorosi önkormányzat 1993-ban helyi adóból 900 ezer forint bevételre számít. A részletes költségvetési tervből kitűnik, hogy bőven van helye a lakosság pénzének. Például a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésére 1 millió 605 ezer forintot, járdafelújításra 245 ezer forintot szán a testület. Pártot alapítottak Szarvason a nyugdíjasok érdekképviseletének hatékonyabb érvényesítése érdekében 123 alapító taggal a napokban létrejött a nyugdíjasok pártja szarvasi szervezete. Elnöknek Ganyecz Andrásnét választották. Húsvéti játszóház Szombaton délelőtt 9—12 óráig a húsvét jegyében szerveznek játszóházat Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban, ahol tojásfestéssel, nyuszikészítéssel foglalkozhatnak az érdeklődő gyerekek. A Braunné Selmeczi Ágnes által vezetett foglalkozásra két darab főtt tojás a belépő. Halál az árokban Április 7-én Békéscsabán volt dolga K. Imre 65 éves békési lakosnak. A férfi átkerékpározott a szomszéd városból, de visszafelé már gyalogosan indult. Este 19 óra körül látták még a borosgyáni területen, olyan ittas állapotban, hogy alig állt a lábán. Valószínű, hogy a vízlevezető árokba eshetett, ahol halálát lelte. „NE LEGYEN GYORSABB A NYELVED, MINT AZ ESZED.” (Khilón) Kútfúrás! Minden anyaggal (cső, szűrő, kézipumpa motorcsatlakozóval), 2 év garanciával, 3-féle csőmérettel. Irányár: 40, 50, 63 mm-es csővel, 10 m mélységig 5800 Ft, 6800 Ft és 7800 Ft, minden további méter 200 Ft, 250 Ft, 300 Ft. Kiszállási dijat nem számolunk feli Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt nem terheli semmi költség! LEVÉLCÍM: Sánta Béla kútfúró mester, 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefon: (62) 431-438. Földvári „földrengés” (Folytatás az 1. oldalról) azért is megmutatjuk, hogy ami törvény szerint jár, azt véghezvisszük. Sódar Ferencné jegyző: — Úgy érzem, engem is megfenyegetett a tsz-elnök, amikor azt mondta, hogy törvényességi észrevétellel megy a köztársasági megbízotthoz. Mindezt azért, mert segítek a bizottságnak — mondta, majd átadta a szót Szabó Ferencnek, a földrendező bizottság elnökének, aki tömören így fogalmazott. — Szabályos Chicago van nálunk. A polgármesternek felhívtam már a figyelmét a törvények betartására és azért választottuk meg, hogy a falut szolgálja, ne az elnökkel bandázzon. Legyünk egymás iránt tisztelettel, különben itt valakit nagyon megvernek. Gábor Istvánné, a földkiadó bizottság tagja is a polgármesteri hivatal hozzáállását bírálta, mondván, a hivatalnak segítenie kellene, az emberek mellé állni. Vetró László a vádakra így reagált: — Meg vagyok győződve, ha én is így kiabálnék Sitkéi Józseffel, azzal még nem oldódna meg semmi. Az ő általa elkövetett bűnöket miért rajtam kérik számon? Visszautasítom azt a rágalmat, hogy a bizottságoknak „keresztbete- szek”, s hogy az elnökkel le- paktálok. Az elnökkel szemben nincs utasítási jogom,’ de lekiabálni sem fogom. Egyébként Sitkéi József is kapott erre az alkalomra meghívót, igaz nem jött el közénk, de délután a hivatalban járt és egy levelet hozott. A levél felolvasása közben és után efféle megjegyzések hallatszottak: Nem normális! Hülyének tart bennünket! Minket ki véd meg? Végül a képviselők úgy döntöttek, hogy a községben kialakult helyzetre való tekintettel megbízzák a köztársasági megbízottat a sürgős és szükséges intézkedések megtételére. Csete Ilona Sitkéi József levele ,.A kárpótlási törvény és a földkiadó bizottságokról szóló törvények végrehajtása során sajnálatos módon felbomlott a falu békéje, különösen a földkiadó és földrendező bizottsággal keletkezett a szövetkezetnek nézeteltérése. A nézeteltérés alapvetően abból következett, hogy a fent nevezett bizottságok a föld kárpótlási árverésen való megszerzésekor vagy a földkiadó bizottságnál való bejelentéskor azt az új tulajdonos azonnali használatába akarják adni. Szövetkezetünknek az említett törvényekben biztosított alapvető joga a földön végzett meliorációs és művelési munkák ellenértékét kérni az új tulajdonostól. A művelési munkák szabadáras árkategóriába tartoznak, így kizárólag, és ez a törvényben is ki van hangsúlyozva, a két fél, tehát a szövetkezet és a földtulajdonos megegyezésén múlik, vagy hiúsul meg a megegyezés. Megegyezés hiányában a törvények egyértelműen a gazdasági év végéig művelési jogot biztosítanak a gazdálkodó szervezetnek a földön. Szakértő bevonása nem helyettesíti a megegyezést. Utóirat: E levél lezárását követő percekben a megyei főügyészhelyettessel történt telefonbeszélgetés megerősített abban, hogy a fent leírtak megállják a helyüket és a két bizottság eljárása, amely jelen percekben is folyik, törvénysértő. Főügyészhelyettes a határozatok megfellebbezésére és a birtokháborítási feljelentésre utasított, melyet azonnal meg is teszek." Szakmunkások lettek Szépen szerepeltek a debreceni országos vasas-szakmunkástanulók versenyén a békéscsabai 611. számú szakmunkásképző iskola tanulói. Géplakatos szakmában negyedik lett Provosinszky Szabolcs, felkészítője Havasi Imre szakoktató. Épületvillamossági szerelőként az ötödik helyen végzett Szilágyi Gábor, felkészítő tanára: Gulácsi Tibor, szakoktatója: Fejes Elemér. A telefonhálózat-szerelők versenyében ötödik lett Kovács Tibor, felkészítője Gyurik János szakoktató. A verseny helyezettjei a dicsőség mellé szakmunkásbizonyítványt is kapnak. A jövő héten ismét indul az iskola diákja a bádogos szakmák országos versenyén. B.Zs. A hölgy csak lógatta... ...de mi mást is tehetett volna szegény?! Tegnap délelőtt fél tíz körül Gyulán, a Honvéd utcai lakótelep egyik első emeleti lakásában különös baleset történt. Egy 61 éves hölgy ablaktisztításhoz látott. A fürdőszobai nyílászárónak felül két szárnya van, alul keskeny bukóablak nyílik befelé. Az ablakrészeket elválasztó, két deszka között lenyúlva igyekezett helyet keresni a tavaszi napfénynek — azaz a kissé bedöntött bukóablak külső üvegfelületének tisztításához látott. Egy gyanútlan mozdulatot követően keze — a könyöke fölött és a válla alatt — beszorult a két deszka közé. Nehéz lenne eldönteni, hogy ezek után a hölgy lógott a karján, vagy a karját ő lógatta. Ugyanis e lehetetlen pózát tovább bonyolította, hogy egyik lábával éppen a vécékagyló tetején, a másikkal egy alumínium létra keskeny fokán egyensúlyozott. Jobb híján lekiáltott az utcára, s ha nem is az első arra járó, valaki mégis akadt, aki elszaladt a tűzoltók segítségét kérni. A tűzoltók pillanatok alatt a helyszínen teremtek, s az utcán felállított létrájuk segítségével megközelítették a bajba jutottat. Kénytelenek voltak elfűrészelni az egyik ablakdeszkát. A szorult helyzetéből kiszabadított hölgyet a mentősök megvizsgálták: szerencsére nem tört el a karja. Bizonyára sokan már korábban is ösztönösen megéreztük: az ablakpucolás veszélyes művelet. S nem azt rágták mindig a fülünkbe, hogy kerüljük a veszélyt? K.A.J. Az igazi tavasz előhírnöke Fotóriporterünk Mezőkováesháza térségében kapta lencsevégre a hosszú útjáról visszatérő' gólyát, a tavasz előhírnökét FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Félárú a nem iható ivóvíz?! Pert nyertek a körösújfalui polgárok, de ettől még nem lett ihatóbb a vizük. Talán így lehetne röviden summázni azt a helyzetet, ami jelenleg fennáll az észak-békési kisfaluban. Az ügy úgy indult, hogy a falu 175 lakója a polgármesteri hivatallal és a helyi tsz-szel együtt 1992 januárjában pert indított a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ellen. A bíróság által kirendelt szakértő vízmintát vett két közkifolyónál és az egyik kútnál. Részlet a szakvéleményből, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet adott ki: „A körösújfalui hálózati víz jelenleg nem megfelelő minőségű, a határértéket jelentősen meghaladó arzéntartalom miatt ivóvízül nem fogadható el”. Szóval, a körösújfaluiak megnyerték a pert, de az ügynek nincs vége. A víz- és csatornamű vállalat fellebbezést nyújtott be, kérve az ítélet megváltoztatását. Annyit azonban megtett, hogy a falubeli kismamák és kisgyerekek részére zacskós vizet biztosít. Vagyis a helyzet most az, hogy első fokon ihatatlan a négyszeres mennyiségű arzént tartalmazó ivóvíz(!?) a faluban és nem kell csak a felét fizetni a vízdíjnak, de kérdés mi lesz másod- stb. fokon? Egy valami csak, ami biztos: az arzén a körösújfalui ivóvízben. Gila Sárréti táncosok a vb-n Április 3-án Münchenben rendezték a standardtáncok for- mációs világbajnokságát, melyen hazánkat a miskolciak mellett a szeghalmi Sárréti Társastáncklub ifjú táncosai képviselték. A versenyről kérdeztük Sziliné Csáki Emíliát, a klub vezetőjét, aki elmondta, 13 ország 22 csapata vett részt a világbajnokságon, melynek színhelye Münchenben az Olimpiai Csarnok volt. A szarvasi és szeghalmi párokból álló csapat a mezőny legfiatalabb életkorú együttese volt, a 16 versenyző közül a legidősebb is csak 18 éves. A rendkívül erős mezőnyben huszonegyedikként mutatták be programjukat, melyet a közönség vastapssal köszöntött, ám a döntőbe kerüléshez kevés volt. A világbajnokságot végül is egy német együttes nyerte, megérdemelten. Sarakba szárítva Vállalkozni akarók, pályakezdők figyelem! A KISOSZ Békés Megyei Szervezete újraindítja a szakképesítést nyújtó „kereskedelmi boltvezető" és „vendéglátó üzletvezető" tanfolyamokat! A tanfolyamok időtartama 4 hónap, tanfolyamok dija: 16 500 Ft. Jelentkezni lehet még az ABC-áruházi eladói és a vendéglátó eladói szakmunkás-tanfolyamokra is. A tanfolyamok időtartama 5 hónap, a tanfolyamok dija 20 OOO és 28 OOO Ft. Részletfizetés lehetséges! A munkanélkülieknek a munkaügyi hivatal a tanfolyamok költségeinek egy részét átvállalhatja! Jelentkezni lehet: KISOSZ Békés Megyei Szervezete, Békéscsaba, Dr. BecseyO. u. 4/1. sz. Telefon: 325-997, 322-325. Kolbász- és borverseny Szarvason tegnap többen jól jártak Szarvason tegnap a Tessedik Sámuel Kertbarát Kör kóstolóval és véleményezéssel egybekötött kolbász- és borversenyt szervezett a Vajda Péter Művelődési Központban. Mó- tyán Tibor, a kör elnöke kérésünkre elmondta, hogy a 90 tagot számláló kertbarátok minden évben rendeznek ilyen versenyt. A tavalyi talán valamivel jobban sikerült, több versenyző jelent meg portékájával a szakavatott zsűri és az érdeklődők előtt. Most 13 kolbászt készítő mester és több mint 10 borké- szítő állt rajthoz. A zsűri Ku- gyela Balázs házilag készített kolbászát tartotta a legfinomabbnak. A fehérbor kategóriában megosztották az első díjat Litauszki János és Hajdú Pál között. Kondacs Mihályné vörösbora ízlet a leginkább a zsűrinek és a jelenlévőknek, így e kategóriában ő lett az első. A gyümölcsborok kategóriájában Gombkötő Sándor vitte el a győztesnek járó pálmát. A mustkészítők közül Bába Jánosné aratott sikert. A nézők a kolbászkóstolgatás éá borízlelgetés között savanyúságbemutatóban gyönyörködhettek, illetve megvásárolhatták a tavaszi munkákhoz szükséges vetőmagokat is. Ezen a napon senki sem távozott vesztesként a művelődési házból. Lopakodó forintocskák Alighanem megint alaposan rászedtek bennünket. Elhitették velünk, milyen jó lesz nekünk, ha új pénzérmék kerülnek forgalomba. Mert a régi rossz is, öreg is, és amúgyis kellene már valamit tenni pénzünk javításáért. Ez ugyan nem sikerült, de feldühíteni az új egy- és kétforintossal, azt igen. Az új érméket lopakodónak hívnám, nem azért mintha ezek a csöppségek belopnák magukat a szívünkbe, hanem azért, mert úgy el tudnak bújni, hogy sasszem legyen, ami észreveszi őket. Feltalálóik állítólag nem azért kreálták az új egy- és kétforintosokat, hogy ezzel pénzünk értékcsökkenését jelezzék—akkor ugyanis mikroszkopikus méretű kellett volna —, hanem meglepetést akartak vele szerezni több millió hazánkfiának. Sikerült. Meglepődünk például a pénztárnál ha keressük e parányokat, ám amikor a leginkább szükség lenne rájuk, átmennek lopakodóba. Az igazi meglepetést azonban a nyugdíjasoknak szerzik, amikor a hó végén kifordítják zsebeiket és abból—heuréka! — sok kicsi lopakodó kerül elő, amiről azt hitték, rég elveszett. Máris jobbnak látják sanyarú helyzetüket, tán még hálával is gondolnak jótevőjükre és csak később jönnek — jövünk — rá, hogy jól rászedtek minket és kész röhej az egész. Csak nem biztos, hog\ lesz kedvünk nevetni. S. F. Papp János
