Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

é&MtS MEGYEI HÍRLAP o Gyomaendrőd címere Az oldalt írta Csath Róza és Papp János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Kovács Erzsébet készítette Vandálok Gyomaendrőd. — A közel­múltban 35 ezer forint értékű kárt okoztak azok a cigányfiata- lok, akik kitörték a Fő utca fris­sen ültetett facsemetéit. A rend­őrség derített fényt az esetre, amelynek okát az elkövetők ab­ban foglalták össze, hogy a ma­gyarok nem engedték be őket egy zártkörű rendezvényre. Falugyűlés Hunya. — Április 15-én 18 órakor falugyűlés lesz a helyi művelődési házban. Előadó Szmola Illés polgármester, míg a téma az önkormányzat tavalyi gazdálkodása és az idei feladatok lesznek. fi Áthelyezték a piacot Gyomaendrőd. — E hó else­jétől a KGST-, valamint a használtcikk-piacot a polgár- mesteri hivatal előtti térről át­helyezték a 46-os főútvonal mellé. A külföldiek is csak itt árusíthatnak. Csőd után Gyomaendrőd. — A Thermál Invest Rt. ellen csődeljárás in­dult, amely annyiban érinti a várost, hogy nagy értékű terüle­tet vittek be apportként a gazda­sági társaságba. Most dr. Kul­csár Lászlónak köszönhetően úgy tűnik, hogy a területet visszakapják, mert a szindiká­tusi szerződésben az áll, hogy amennyiben december 31-éig nem épül fel az ötcsillagos szál­loda Gyomaendrődön, akkor a terület visszaszáll az önkor­mányzat tulajdonába. Lomtalanítás Gyomaendrőd. — A polgár- mesteri hivatal április 19-ére tavaszi nagytakarítást, lomta­lanítást hirdetett. Kérik a la­kosságot, hogy feleslegessé vált dolgaikat a kijelölt helyen helyezzék el. Vágóhíd Hunya. — Azon fáradozik az önkormányzat, hogy a jelen­leg lepusztult vágóhidat kor­szerűsítse és alkalmassá tegye arra, hogy a jövőben is itt le­hessen levágni a kényszervá­gásra ítélt állatokat. Mozgáskorlátozottak Gyomaendrőd. — A mozgás- korlátozottak gyomaendrődi helyi csoportja, amely jelenleg 250 tagot számlál, legközelebb április 16-án a Katona József Művelődési Házba várja tagjait és az érdeklődőket egy beszél­getésre és vacsorára. Kié lesz a vendéglő? Hunya. — A Búzavirág ven­déglő üzemeltetését a vállal­kozó bérlő megszünteti, mert gazdaságtalan. Az önkor­mányzat szeretné bérbe venni a falu egyetlen éttermét, s né­mi változtatással újra a közös­ség szolgálatába állítani. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1993. április 8., csütörtök Vállalkozó állatorvos Hunya. — Még mondja valaki, hogy nem érdemes vállalkozni. Olyannyira érdemes, hogy egy- re-másra megjelennek a hazai gazdaságban a vállalkozó orvo­sok. Ismereteink szerint dr. Gör- gényi Gábor hunyai állatorvos elsők között váltott magánálla­torvosi igazolványt. A fiatalem­ber 1991 -ben fejezte be az egye­temet és most katonai szolgálati idejének letöltése után jött a fa­luba. —Újkígyóson dolgoztam— kezdi beszélgetésünket dr. Gör- gényi Gábor—, mert a működé­si engedély kiváltásához lega­lább egyéves gyakorlati idő szükséges. Ezt követően dr. Joó Jenő, a főnököm három te­lepülést jelölt ki számomra, Hu- nyát, Körösnagyharsányt és Dombegyházát, hogy vá­lasszak, hol akarok dolgozni. Én Hunya mellett döntöttem. Általában a téeszek már nem képesek főállású állatorvost al­kalmazni, mert a földek kiosztá­Dr. Görgényi Gábor állator­vos-vállalkozó hamar meg­szerettette magát Hunyán sával és az állattartó kedv lany­hulásával mind a területük, mind pedig az állatállományuk jelentősen csökkent. A hunyai termelőszövetkezet jogutódja erős, az itt lévő viszonyok ren­dezettek és a település bár kis lélekszámú, az állattartók szá­ma nem kevés. Úgy gondolom, egyre gyakoribb lesz, hogy álla­mi állatorvosok helyett vállal­kozókat alkalmaznak az önkor­mányzatok és a gazdaságok. A beilleszkedés könnyen ment a településen, ahol szíve­sen fogadták a fiatal, ambició­zus doktort. Három hónapja dolgozik a faluban és naponta egy-két hívást kap. Ebből még nem lehet megélni, de úgy gon­dolja és az állattartók is ebben reménykednek, hogy van jövő­je a jószágtartásnak. Ennek első jele, hogy a szövetkezet felvá­sárolja a sertések szaporulatait, s a gazdák kezdenek rátérni a kocatartásra. — Szeretek a sertésekkel foglalkozni és valószínűleg a legtöbb hívást sertéstartó gaz­dáktól kapom. Kedvenc álla­tom a kutya, de beteg kutyával még nem találkoztam Hunyán — zárja beszélgetésünket dr. Görgényi Gábor. Ilyen volt a tavalyi strandfürdőzés. Vajon milyen lesz az idei? Gyomaendrőd Erzsébet-lige­ti termálvizes strandja megha­tározó szerepet tölt be a város idegenforgalmában. Mini-sta­tisztikájuk szerint a tavalyi 54 ezer vendégük mintegy fele vidéki volt. Kempingjükbe 12 országból érkeztek turisták. Köztudott, évek óta hosszas huzavona előzi meg a tavaszi idénykezdést. Úgy hírlik, most ismét bizonytalan lett a hagyo­mányos május elsejei nyitás. Mi igaz ebből — kérdeztük Vass Ignácot, a fürdő vezető­dét. — Az történt, hogy a napok­ban az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat értesített minket, hogy az ez évi nyitástól a strand csak víz­visszaforgató berendezéssel üzemelhet. Az ügy előzménye, hogy két éve ideiglenes vízjogi engedélyt kaptunk, amely a 93- as szezonkezdésre állványcsö­ves rendszert, medencénkénti vízmérési lehetőséget, vala­mint a vízműtelepünkön egy szociális létesítményt út elő, de ezeket a feltételeket teljesí- tcttük is, illetve teljesítjük. A félreértés az ÁNTSZ-szel azóta tisztázódott. Vízvisszaforgató­val csak 1994-re kell ellátnunk a medencéket, erre a beruházásra egyébként az önkormáhyzattól ígéretet is kaptunk. Úgyhogy a híresztelésekkel ellentétben semmi külső akadály nincs, s ha az időjárás is úgy akarja, május elsején a város birtokba veheti a strandéit. — Úgy tudjuk, az ÁNTSZ az idén még magasabbra tette a mércét... — Igen, a fertőzéses megbe­tegedések megelőzése érdeké­ben fokozott biztonsági intéz­kedéseket ír elő. Ahhoz azon­ban, hogy a közegészségügyi előírásoknak maradéktalanul megfeleljünk, a kívánatos költ­ségvetési fedezetet kellene biz­tosítani. Ám a gyakorlat az, hogy mindig csak azt a minimá­lis pénzeszközt kapjuk, ami a legelemibb karbantartási, illet­ve működtetési költségekre elég. Hogy csak egy példát em­lítsek: évente 1 millió forintba kerül csupán a medencék nyi­tásra való felkészítése. — Hallottuk, ez év július I- jétől önálló intézménnyé vál­nak. Mennyiben jelent ez válto­zást a létesítmény életében? — Mindenképpen gazdasá­gosabb működésre ösztönöz bennünket, hiszen a pluszbevé­telek, s a területhasználati díjak is nálunk maradnak. — Hogy alakulnak nyárra a tarifák? — Az áfa és egyéb költség- növekedések miatt az emelés— ha az kismértékű is — elenged­hetetlen. Nyolc forinttal drágul­nak ajegyek, így a felnőtt belé­pő 60 forintba, a kedvezményes 40-be kerül, de növekedni fog a kempingdíj is. —Milyenek az idei szezonra a kilátások? — Biztatóak, hiszen a kem­pinghelyek zömét már július hónapra is lefoglalták. Á ma­gunk részéről mindent meg­teszünk a látogatók kényelme érdekében. Például az idén a strand területén üzletet nyi­tunk, így a legszükségesebbe­ket itt helyben is beszerezhetik a kempingezők. Újdonság lesz június 1 -jétől a víz alatti vízsu- gármasszázs, jövőre pedig szaunát és szoláriumot is sze­retnénk. Mindenképpen egy komplexebb szolgáltatást kí­vánunk nyújtani az idelátoga­tóknak — mondta végezetül Vass Ignác. Kezdődik a munka Hunya.—A múlt héten megtör­téntek az első lépések ahhoz, hogy több telefonja legyen a te­lepülés lakóinak. A Matáv szak­emberei elkészítették a részletes kivitelezési tervet és megkezdték a szerelési anyagok szállítását a községbe. Ha a munkák befeje­ződnek, ezt októberre ígérik, ak­kor Kondoros és Hunya települé­sek újabb előfizetőket jegyezhet­nek a távhívási rendszerbe. A ki­vitelező szakemberek azt ígérik, hogy ha minden zökkenőmente­sen megy. akkor nem kell őszig várni, korábban is megkaphatják az új telefonvonalakat. Ki mit tud? Gyomaendrőd. — Az 1993- as Ki mit tud? Békés megyei területi elődöntőjének hatodik helyszíne április 2-án a város volt. Itt az alábbi eredmények születtek. A vers- és prózamondók közül a gyomaendrődi Hain- fart Lilla, a szentesi Fehér Mó­nika és a békésszentandrási Tóth Melinda bizonyult a leg­jobbnak. Néptánc kategóriá­ban a szarvasi Tessedik Tánc- együttes, valamint két, a ci­gányfolklórt bemutató hagyo­mányőrző csoport, a vésztői Fekete Gyöngy és a szeghalmi Gyémántgyűrű a továbbjutó. Vokális zenében Fülöp Kata­lin hódmezővásárhelyi, vala­mint Ádám Gyöngyi és Búzás Zita gyomaendrődi versenyzők szereplését ítélték kimagasló­nak. Hangszeres zene kategóri­ában kettős szeghalmi siker született: Molnár József és a Pagsz Band zenekar lett a győz­tes. Végezetül a modem táncot művelő szarvasi Trucz Szilviát és a gyomaendrődi Pólus Krisz­tinát i§ továbbjuttatta a zsűri. A győztesekre április 16-án, a gyulai megyei döntőn vár az újabb megméretés. Akadékoskodó? Gyomaendró'd képviselő-testüle- te, amikor február végén elfo­gadta az idei költségvetési ten’e- zetét, felháborodással vette tu­domásul, hogy Gellai József al­polgármester a tiltakozásának komolyabb hangot is adott. Az alpolgármester ellenszavazatá­val nem elégedett meg, mert úgy látta, a régi mechanizmusok ér­vényesültek , amikor a testület né­hány intézmény megkérdezése nélkül fogadta el a város pénzügyi tervét. A köztársasági megbízotthoz fordult, hogy aggályait igazolva lássa. A válasz két helyről jött és kétféle tartalmat tükrözött. A békéscsabai, a köztársasági megbízott helyi hivatala hely­ben hagyta az önkormányzót döntését, míg dr. Farkas László köztársasági megbízott az alpolgármesternek adott igazat. Egyben utasította a testületet: kérjék ki azoknak az intézményeknek a véleményét, akiket korábban nem von­tak be kellő mértékben az előkészületi munkába. Míg a tőmondatokban összezsúfolt esemény több hetet vett igénybe, addig ugyancsak keserves sorsot élt meg Gellai József, akit társai akadékoskodónak, a kákán is csomót keresőnek kiáltottak ki. Úgy látszik a polgármesterrel való viszonya is csorbát szenvedett a konkrét ügy kapcsán. A renitens képviselő azzal védekezett, igazát keresve nem személyeknek akart ártani, hanem szeretett volna rávilágítani arra, hogy a demokrácia gyakorlásakor széle­sebb plénum véleményét is ki kell kérni, s nem lehet megelégedni a testület bölcsességével. Igazi törvénysértés szerencsére nem történt, így, ahogy mondani szokták, a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt. Az ügynek azonban van egy tanulsága. Nem mindig maradéktalanul jó egy döntés és nem mindig ,,akadékoskodó" az, aki nem hisz fenntartás nélkül a nagy többséé ivazáhnn Pénzt nyertek Hunya. — A régi MHSZ-ből lövészklubot szerveztek a he­lyi fegyverbarátok. A légpus­ka- és kispuska-lövészettel foglalkozó felnőttek és gyere­kek, mintegy 40-en, tavaly megpályázták a Nemzeti Ifjú­sági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Ala­pítvány által kiírt pályázatot. Ennek lényege, hogy 100 ezer forintot kaphat az, aki rendez­vények szervezésével, lövé­szeti, sport- és kondíciójavító tervekkel szeretné javítani a fiatal és felnőtt korosztály egészségét. A hunyaiak 80 ezer forintot kaptak az alapít­ványtól erre a célra. A pénzt március 31-éig kellett felhasz­nálni. Ebből 40 ezer forintot költöttek anyagra, 13 ezret lö­vészeti kiegészítő eszközök vá­sárlására, 27 ezret kondicionáló sportszerek vásárlására. Ezzel a dolognak még nincs vége, mert a sportszeretők saját pénzükkel és szabadidejükkel szeretnének beszállni a baglyasnak nevezett épület rendbetételére. Ott te- remlőtér kialakítását tervezik és a sportolók megfelelő tisztálko­dási és edzési körülményeit is javítani kívánják. Állattartók lesznek A Gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 13 millió forint értékű tantelephez jutott, amely korábban a Békéscsabai Állami Gazdaság tulajdo­nában volt. Pályázat útján nyert mintegy 7 millió forintot már befektettek gépekre, takarmány ra és állatvásárlásra. A gyakor­lati telep célja, hogy az intézmény tanulóifjúsága az elméletben tanultakat itt kiegészítse gyakorlati ismeretekkel. Jelenleg mintegy 100 sertés és 200 juh gondozását végzik a leendő állattartó szakmunkások. Emellett-körülbelül 15—20 tanuló magángazdáknál végez gyakorlati munkák Képünkön a 2. osztály tanulói őshonos juhfajták törzskönyvezését végzik Nyitás május elsején

Next

/
Thumbnails
Contents