Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
B ŰNBE(L)ESÉS 1993. április 7., szerda Pásztoróra sok-sok meglepetéssel Enyveskezű amazonok villámlátogatása Egy Békéscsabához közeli kis községben évtizedek óta magányosan él az az idős férfi, akit váratlan vendégek látogattak meg hétfőn a déli órákban. Két ébenfekete hajú, barna szemű hölgy érkezett és a meglepett úrnak ruhákat kínáltak eladásra. Amikor ő közölte, hogy neki már nemigen van szüksége ruhaneműre, a hölgyek témát váltottak. Az egyik dúskeblű menyecske simogatni kezdte a férfit, miközben azt kérdezte: „Valami mást nem szeretnél?” A társa sem volt rest, ő is „kezelésbe” vette az idős urat, aki talán valamikor a hetvenes évek elején érzett ehhez hasonlót egy pesti garniszállóban. A két „varázslónő” hatására úgy nézett ki, hogy minden készen „áll”, de valamiért az egyik hölgy a cirógatást abbahagyta és a társát sürgetni kezdte, hogy nagyon eltelt az idő, már menniük kell. A papa úgy érezte, egy világ omlik össze, az nem lehet, hogy most hagyják ott, amikor már mindenben benne lenne. Szomorúan vette tudomásul, hogy a két hölgy villámgyorsan távozott. Végképp akkor csüggedt el, amikor észrevette, hogy hiányzik a 13 ezer forintot tartalmazó pénztárcája is. Gyorsan rohant a szomszédhoz, aki értesítette a rendőrséget. Mivel a hölgyek gépkocsival közlekedtek, a rendőrök Orosháza és Békéscsaba felől „zártak”. Be is autóztak a hölgyek a rendőrök csapdájába és repertoárjukból elővették a jajveszékelős — beteg a gyerekem, az anyám, én is cukros vagyok — szöveget, aztán ordibáltak, hajukat tépték. Ennek ellenére mindketten a csabai fogdában hajtották álomra a fejüket, hiszen őrizetbevétel mellett eljárás indult ellenük. Mi ebből a tanulság? Tele pénztárcával a zsebben ne kezdjünk pásztorórába. NY. L. Bűnbe sodró játékszenvedély Megjelent a Nem tudott úrrá lenni fékezhe- tetlen, játékszenvedélyén két békési fiatalember, amikor „idegen” pénzzel a zsebében megkörnyékezte a „lebilincselő” automatát. Egyikük a postán dolgozott, s munka közben gondolta meg magát — betérve az 5. számú italboltba—, hogy feldobja játékra azt a 210 ezer forintot, amely éppen munkavégzés közben gyűlt össze nála. Meglehetősen erős vonzódás szükségeltetik persze ahhoz, hogy más pénzét játékautomatára pazarolja, hiszen ez a szórakozás egyértelmű bukás, soha nem térül meg (ellentétben a nyerőautomaták adta pénznyerési eséllyel). Mindezt tudTörtént nemrégiben, hogy egy békési italboltot hajnalban nyitva találtak. Mint később kidenilt, előző este rosszul zárták be a bejárati ajtót, így könnyű volt a bejutás is. Ráadásul a kocsma szomszédságában lévő boltba is betörtek. A hívatlan látogatók a játékautomatát kifeszítették, s elvitték a benne talált pénzt, a vegyesboltban pedig az italválasztékot kurtították meg. A gyanú akkor terelődött az egyik alkalmazottra, amikor másnap elfelejtett munkába ván, meglehetős nyugalommal játszotta el a postás a 210 ezer forintot, majd utána gondolkodott, hogy a dologból botrány is lehet. Két nap múlva a posta vezetőjének kérésére adta vissza a pénzt az italbolt főnöke. A Sport presszóban nem sokkal később hasonló forgatókönyvre zajlottak az események. Egy kft. alkalmazottja a cég 50 ezer forintjának csapott a fenekére. Ezúttal a kft. vezetője volt kénytelen a presszó főnökétől visszakérni a könnyelműen eljátszott pénzt, s végül a presszós jóindulatán múlott, hogy a kft. megkapta az 50 ezer forintot. —T állni. Nem volt nehéz kideríteni, hogy barátjával külföldre kocsikáztak egy Trabanttal. Pénzük persze nem volt, így Bécsben a magyar konzulátuson kértek ezer schillinget, de csak 300-at kaptak, Stuttgartban pedig 130 márkát sikerült szerezniük, hogy megéljenek. Megjárták tehát Németországot, Ausztriát, ám amikor hazatértek, a rendőrségen kénytelenek voltak mindent bevallani. Az ügyben a békési rendőrség folytat vizsgálatot. körösvidéki ______ Z SARU I a vagyonvínHjmAiju*trv'ÁNy mxxM&Tts» iapja * m.fcvr.tsiAM«i*R.jüMi« A Körösvidéki Zsaru áprilisban is méltán nyerhetné el a „Lebűnügyibb lap” címet. Az újság beavatja olvasóit egy, gyermekeink érdekében tartott razzia részleteibe. Egy másik — kutya jó — történet valamely újkígyósiról szól, aki „lement kutyába” — ha a derék négylábúakat nem sértjük meg ezzel. Egy másik — közkeletű, bár felettébb pontatlan megnevezéssel — úr kissé felöntött a garatra, majd a jéghideg járdára heveredett. Akadt-e valaki, aki felsegítette onnan? Gyorsstatisztikánk szerint mindössze egy hasonló cipőben járó, ám felettébb cin- gár férfiúnak volt ez ügyben.— sajnos nem értékelhető — kísérlete. A rendőrök ilyen ügyekben nem számítanak amatőrnek, de ez nem von le eredményes akciójuk értékéből, mellyel ezt az ügyet is megoldották. „Bácsi ne ölj meg!” — könyörgött az életéért egy kisfiú, akinek a szüleit szeme láttára mészárolták le. De vajon miért kellett meghalniuk? — a kérdést a lap természetesen ezúttal sem hagyja megválaszolatlanul. Kisfiúk nagy tetteiről is olvashat a közönség, megismervén, hogy egy mezőberényi csipet csapat hogyan indult el éjszakai portyára március 5-én, betörve egy magánházba, az általános iskolába és egy kocsmába. Betörés után irány Európa! Hol mér a traffípax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 5.30—14.00 óráig, a második helyszínen 14.30—22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak. Április 7.: Békés (47-es út); Békéscsaba, Gyula (44-es út). Április 8.: Szeghalom (47-es út); Szarvas, Orosháza (44-es, 47-es út). Április 9.: Gyula (44-es út); Békéscsaba, Gyomaendrőd (44-es, 46-os út). Április 10.: Békéscsaba (44-es út); Szarvas (44-es út). Április 11.: Békéscsaba (44-es út); Orosháza (47-es út). Április 12.: Békés (47-es út); Gyula (44-es út). Április 13.: Békéscsaba, Szarvas (44-es út); Szeghalom (47-es út). A többség betartja az új közlekedési szabályokat / Áprilistól bírságolás és feljelentés! Márciusban a balesetek 40 százalékában az alkohol is „részt vett”. (Archív felvétel) . FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nem lenne célszerű messzemenő következtetéseket levonni egy hónap eredményei után — mondották a minap a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szakemberei a Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi szervezete sajtótájékoztatóján—, hiszen az új közlekedési szabályok hatásáról legalább fél év tapasztalatainak birtokában érdemes beszélni. Mindezekkel együtt megnyugtató eredményekről számolhattak be a márciusi baleseti helyzetet értékelve. Kárpáti Béla őrnagy szerint ebben nagy szerepet játszottak az ismétlődő fokozott közúti ellenőrzések. Az első tavaszi hónapban összesen 40, személyi sérüléssel járó baleset történt (tavaly ilyenkor 53), 21 súlyos (az előző év márciusában 24) és 17 könnyű (1992-ben 26) sérüléssel végződött. Figyelemre méltó a 24,5 százalékos csökkenés az idei március javára. Érdemes összehasonlítani az első negyedévet is a tavalyival, hiszen míg 1992-ben 179 baleset volt, 1993-ban 156, a csökkenés 12,8 százalékos. Tavaly november óta tapasztalják a rendőrök, hogy a balesetek során nagyon sok a gyalogos sérült. Ez a folyamat márciusban is érzékelhető volt; 40 balesetben 13 gyalogos sérült meg (közülük egy életét vesztette), az első negyedévben pedig ez az arány 156:39. A gyalogoselütéseknél többször előfordult az a tipikus eset, amikor valaki figyelmetlenül egy jármű előtt vagy után lépett az úttestre. Vésztőn március 23-án egy négyéves gyermek az autóbusz előtt szaladt az útra, éppen egy személygépkocsi elé. Békéscsabán március 26-án egy 8 éves gyerek a busz mögül szaladt a személyautó elé. A napokban megkezdődött a tavaszi szünet, a gyerekek szabadabban mozognak, a megszokottnál is jobban figyeljenek tehát a járművezetők! Sajnos egyre nagyobb teret „követelnek” az ittas járművezetők is a közlekedésben; januárban a balesetek 23 százalékát alkoholos befolyásoltság alatt követték el, februárban 16, márciusban már 40 százalékát! A baleset okai között kiemelkedő helyet foglal el a sebesség túllépése, a felborulás, az elcsúszás, az elesés, a fának ütközés, sokszor pedig a gyalogosok hibáznak. Balta János alezredes, a megyei főkapitányság közlekedési osztályvezetője a javuló közlekedési fegyelmet többek között azzal magyarázta, hogy márciusban 426 rendőr vett részt a közúti ellenőrzésekben. Ezek alkalmával 4 ezer 485 alkoholszonda „állt munkába”, amelyek közül 320 pozitív volt. Vérvételre 51 járművezetőt állítottak elő. Alapvetően műszaki okok miatt 153 jármű rendszámtábláját vették el, több mint 500 szabályszegőt feljelentettek és 4 ezer helyszíni bírságot szabtak ki, átlagosan 350 forint értékben. Az új közlekedési szabályok bevezetésével kapcsolatban Balta János elmondta, a járművezetők 90—95 százaléka betartja a rendelkezéseket, a maradék 5—10 százalék sem tudatosan vét, egyszerűen elfelejti például a biztonsági öv bekapcsolását. A szabályok betartásánál nem volt türelmi idő, a rendőrök viszont differenciáltak a vétkezők között. Áprilistól viszont a figyelmeztetések helyett bírsággal és feljelentéssel sújtják a szabálytalankodókat. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy május 15-étől hatályba lép az a törvény, amely szerint a szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság jelentősen emelkedik. Ily módon például az 500 forintos helyszíni bírság összege 2 ezerre nő. Az alábbi kivonatban a jogszabály fontosabb rendelkezéseit közöljük. L. E. Kivonat az 1993. évi XVII. törvényből A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 17. szakaszának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „17. szakasz (1): A pénzbírság legalacsonyabb összege száz forint, legmagasabb összege ötvenezer forint.” 91. szakasz: Az Sztv. a következő 17/A szakasszal egészül ki: „17/A szakasz: Ha a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét törvény vagy kormányrendelet a) ezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege ötezer forint; b) háromezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege tízezer forint; c) ötezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege húszezer forint; d) tízezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege harmincezer forint; e) húszezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.” 92. szakasz: Az Sztv. 18 szakaszának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az átváltoztatás során száz forinttól ezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírságot helyettesítő elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál hosszabb nem lehet.” 93. szakasz: Az Sztv. 23. szakaszának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha ugyanazt a személyt több pénzügyi, vám- és devizaszabály-sértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a pénzbírságot minden egyes szabálysértés miatt külön- külön kell megállapítani, de egy összegben kell kiszabni. Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság az ötvenezer forintot meghaladhatja.” 94. szakasz: Az Sztv. 83. szakasza helyébe a következő rendelkezés lép: „83. szakasz: A helyszíni bírság összege száz forinttól kétezer forintig, felügyelet (35—36. szakasz) által történő' bírságolás esetén ötezer forintig terjedhet.” 103. szakasz (1): Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba. (1993. május 15-én — A szerk.)
