Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

0 \ SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE \ 1993. április 6., kedd Kertészsziget ifjú lakója a polgármesteri hivatal eló'tt Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (6ff) 371-139 Kis hírek Kulturális ajánlat • F üzesgyarmat. — Művelődé­si ház: április 10-én 19 órától Húsvéti bál a tsz-ebédlőben, benne tojásfestő verseny, lo- csolkodás, tombola, tánc haj­nalig, április 22-én 11 órától a debreceni Vojtina bábegyüttes gyerekműsora, a Három kis­malac, április 30-án utcabál, melynek sztárvendége egy vi­lághírű román népitánc-együt- tes. Körösladány. — Asztalos Miklós Művelődési Ház: ápri­lis 30-án tánciskolái vizsga­bál. Dévaványa. — Művelődési ház: minden szombaton dél­után Tini-diszkó, április 16-án 14 órától az ált. iskola nyolca­dikosai tartanak zenés, táncos rendezvényt, április 18-ától helyi amatőr alkotók kiállítá­sa. a könyvtárban április 9-én Ki viszi át a szerelmet címmel irodalmi est lesz, Kürti Papp Lászlóval és Vitai Ildikóval. Szeghalom. — Városi Műve­lődési Központ: április 15-én 14 órakor ifjúsági mozi: Bo­gáncs, április 22-én fél tízkor a Vojtina bábegyüttes gyerek­műsora, április 23-án 18 órától az 1. sz. iskola bemutatkozó műsora. Fő téma a föld Körösújfalu. — Március 26- án este rendezték a falugyű­lést, melyen részt vett a térség országgyűlési képviselője, Pelcsinszki Boleszláv is. Elő­ször Tóth Dezső polgármester számolt be az önkormányzát előző évi munkájáról, majd is­mertette az idei terveket. A hozzászólók elsősorban a földárverésekkel és a mező- gazdálkodással kapcsolatban mondták el véleményüket. Sárréti alapítvány Vésztő. — A Sárréti Piknik szervezőbizottsága legutóbbi ülésén döntött arról, hogy létre­hozza a Sárréti Kulturális Ala­pítványt, melynek feladata a ré­gió kulturális élete fellendítésé­nek segítése, ilyen jellegű ren­dezvények szervezése. Első­rendű munkájának természete­sen az idei pikniket tekinti, melynek programja is alakul már. Új helyen a HTO-kút Szeghalom. — Az Ady utcá­ban lévő Áfort-kutat a közel­múltban bezárták, mint ki­derült, valószínűleg végleg. A lakosok tüzelőolaj-ellátásá­nak biztosítására a tűzoltóság mögött lévő üres telken akar egy vállalkozó HTO-kutat lé­tesíteni. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette Kistérségi összefogás nem csak gázügyben Lapunkban már több alkalom­mal beszámoltunk arról az együttműködésről, amelyet à vezetékes földgázhálózat léte­sítése céljából a megye északi részének települései folytat­nak. Nos, mint a most követke­ző beszélgetésből, melyet Kö­rösladány polgármesterével, Berki Imrével folytattunk, nem csak a gázról van szó. —Mikor kezdődött a megye északi része településeinek összefogása és kik vettek eb­ben részt? — A térségi összefogás első kísérlete még 1989-ben kezdő­dött, amikor Bucsa, Dévavá­nya, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány és Szeghalom a földgázprogram közös megva­lósításáért és nem utolsósorban a közel 40 milliós állami támo­gatás elnyeréséért fogott össze. Ez akkor Szeghalom külön útjai miatt meghiúsult, majd 1990- ben a megmaradt öt település együttműködési megállapodást írt alá. —Mit jelent a gyakorlatban ez az együttműködés? Mi magunk miatt, nem valaki ellen fogunk össze — Számtalan területe van a közös tevékenységünknek, csak találomra néhányat ezek közül: tájékoztatjuk egymást a legfontosabb jogszabály-vál­tozásokról, közösen, illetve egymást erősítő pályázatokat nyújtunk be támogatások iránt, meglévő kapcsolatain­kat közös céljainkra igyekszünk kihasználni, de so­rolhatnám tovább. Konkrét példa az együttműködésre, hogy az elmúlt időszakban az ecsegfalvi önkormányzat mar­kolója itt, Körösladányban dolgozott a telefonkábelek le­fektetésekor. — A régió központjának számító Szeghalmon az embe­rek úgy vélik, a többiek össze - fogása elsősorban Szeghalom ellen irányul. Erről mi a véle­ménye? — A mi együttműködésünk, melyhez csatlakozott Vésztő is, nem a térség legnagyobb te­lepülése, Szeghalom ellen jött létre, hanem a magunk érdekei­nek jobb érvényesítésére. Azokban az elképzelésekben, amelyek szerint ha valamennyi település azonos szintről indul, akkor nem tartjuk indokoltnak Szeghalom favorizálását. Régi sérelmeinket igyekszünk elfe­lejteni és természetesen együtt kell működnünk mindannyi­unknak, hiszen közös a cél: a megye hátrányos helyzetű vidé­kének fellendítése. Közös táborozás a svájci gyerekekkel Rögtönzött bemutató a báhcsoporttól Bucsán is javában tart még a tanítás, de már szervezik a gyerekek nyári programját is. Erről is szót váltottunk az isko­la igazgatójával, Majoros Gyulánéval, aki *z iskola egyéb híreiről is beszámolt. — Most dőlt el, hogy sikerül megvalósítani elképzelésün­ket, vagyis a svájci Teufel te­lepüléssel kialakuló kapcsola­tunk erősítéseként a nyáron az ottani gyerekek a mieinkkel együtt nyaralhatnak a Balato­non, a káptalanfüredi tábor­ban. Valamennyi nyolcadikos gyerekünk jelentkezett to­vábbtanulásra, bár a szülők né­mely esetben nem jól mérik fel a gyerek képességét a beisko­lázásnál. Mi szakkörökkel igyekszünk lehetőséget bizto­sítani a gyerekek készségeinek fejlesztésére. Sissy Okányban A megyén innen és túl bizonyá­ra kevesen tudják, hogy Okány- tól hét kilométerre, a Hosszúfo- ki-csatoma mentén, az ún. Ba- logh-őrház udvarán áll a több mint kétszáz éves mocsári tölgy, melynek törzsére a múlt század végén emléktáblát he­lyeztek el az alábbi szöveggel: „Erzsébet királyné emlékfa 1899". 1857 májusában Erzsé­bet királyné (Sissy) férjével, Fe­renc József császárral a Körö­sök vízszabályozását tekintette meg, s Gyula városából jövet e tölgyfa alatt pihentek meg. A királyi párt egyébként Dél-Bi- harban is nagy szeretettel fo­gadták. Az emléktábla ma már sajnos nincs meg a fán. Az idő vasfoga koptatta le vagy vandál kezek távolították el onnan, nem tudni. A nagy kort megélt fa élete során nagyon sokszor dacolt a szárazsággal, vízzel, villámmal és a fejszével. Köte­lességünk megvédeni! Oláh Ferenc Zenei csemege húsvétkor Az előző évekhez hasonlóan ismét Szeghalmon vendégsze­repei a hollandiai Edé ből ér­kezett nagyszerű együttes, a Shirchadasj. Ezúttal egy, az Isten útjáról szóló musicalt mutatnak be. A közel száztagú együttes húsvét hétfőjén lép fel a helyi református temp­lomban, 18 órai kezdettel, utá­na baráti beszélgetésre várják a helyi fiatalokat. A kórus már sikerrel szerepelt a mostani fellépés helyén is Hazai erők Örömmel tapasztalom, hogy vannak fel­táratlan kincsei a mi vidékünknek is. Most nem a helybeliek által alig érté­kelt, valójában védenivalóan szép ter­mészeti környezetünkről kívánok szólni, hanem azokról az értékekről, amelyet szintén kevéssé becsülünk. Ezek a te­lepülések öntevékeny művészeti csoportjai, lelkes népmű­velők, pedagógusok vezette kis közösségek, amelyek léte­zéséről is alig tud az adott falun túli világ. Néhány hét leforgása alatt sok bemutatón vettem részt, ahol a ,,helyi erők" kaptak lehetőséget megmutatni tudásukat. Mind­össze néhány kiragadott példa: a körösladányi iskolások ünnepi műsora március 15-e alkalmából, a szeghalmi Tini-dance jazzbalettcsoport sikeres önálló bemutatkozá­sa vagy a szeghalmi 1. sz. iskola énekkara, a helyi zeneis­kola zenekara és a Tini-dance közös fellépése Abba- és Beatles-számokkal. Gondolom, még hosszan lehetne foly­tatni a sort, ahol a közönség először valószínűleg azért ül be és tölti meg a színháztermeket, mert saját gyermekét szeretné látni, de a végén egy ügyesen összeállított, jó hangulatú előadásról távozik. Eszembe jut az is, hogy 7-8 évvel ezelőtt a ma már többszörös aranydiplomás szeg hal - mi ifjúsági fúvósok első koncertjein kicsit féltettük a csöpp gyerekeket és mára ők kezdenek saját maguk legendájává válni. Van tehát rejtett tartalék, amit érdemes lenne „előbá­nyászni”, napvilágra hozva bemutatkozási lehetőséget adni nekik. Ha valami, akkor ez lehet a helyi közművelődé­si létesítmények elsőrendű feladata. Persze az igazi az lenne, ha az egyik település sikeres művészeti csoportjai a szomszédban is felléphetnének. Ehhez nem elsősorban pénzre lenne szükség, hanem élő, folyamatos kapcsolatra ezen intézmények között. Minden ilyen eseményről nagyon szívesen beszámolunk, csak tessék, tessék... Elkészült a Lágytojás! Ha húsvét, akkor locsolkodás, ha locsolkodás, akkor itt a Lágytojás, azaz megjelent a Szeghalmi Péter András Gim­názium iskolaújságának hús­véti száma. A szerkesztők, a III/D osztá­lyos tanulók és Berke Imréné dr. tanárnő igazi húsvéti han­gulatú lapot állítottak össze, benne régi szokásokkal, re­ceptekkel és természetesen az elmaradhatatlan diákhumor­ral, melyből ízelítőül egy az „Egészen apró hirdetések” közül: „Mélybarna, meleg te­kintetre cserélném ijedt, me­rev, üveges tekintetemet, ami­vel a táblán lévő kémiai képle­tet nézem”. Most autójavító, Szeghalmon a közelmúltban kezdte meg működését egy új autójavító műhely a Kinizsi utcában, a malommal szem­ben. Mint Somogyi Gyulától, a MAXIKER cégtulajdonosától megtudtuk, a műhely csak ré­sze egy nagyobb beruházás­nak, melybe tavaly vágott be­le. A 12 fős szerelőcsarnokban a legnagyobb tehergépjármű­vek javítását is el tudják vé­gezni, de mellette vállalják személygépkocsik szerelését is. A most átadott műhely mel­lett már kész az alapja annak Ismeretlen nagyjaink Szűcs Az idén töltené be kilencvene­dik évét a bajomi születésű sár­réti krónikás, Szűcs Sándor. A Bihamagybajom, Petőfi utcai, több, mint kétszáz esztendős ház méltán lehetne a magyar néprajzosok zarándokhelye is. Talán e vén ház atmoszférája, talán az idősek körül sürgölődő kisgyermek által hallott régi tör­ténetek hatására fordult érdek­lődése mindinkább a múlt vilá­ga, s csak később tudatosulva a néprajz felé... Már fiatal diák­ként lejegyezgette az öregek történeteit az ősi vízivilág, az igazi Sárrét fénykorából. Mun­kálkodása lévén keltek életre a régi hírességek, betyárok és pandúrok, az utóbbiak között a híres szeghalmi perzekutor, Si- may János is. Számtalan köny­ve őrzi a sárréti hitvilág alakjait, sárkányt, lidércet és a talán so­semvolt kincseket, amiért bi­zony sok-sok bocskor ragadt hajdanában a vendégszerető in­goványba, néha gazdástól. A szellemi néprajz kutatása mellett Szűcs Sándor az esemé­nyeket megélő vagy kitaláló később pékség is az épületnek, amelynek föld­szintjén pékség kerül kialakí­tásra, az emeleten pedig varro­da lesz. Az elképzelések szerint az augusztusban beüzemelő pék­ség napi harminc mázsa ke­nyeret tud majd sütni, a hagyo­mányos magyar receptek sze­rint. A teljes beruhás költsége mintegy negyvenmillió forint, melyhez a saját pénzén kívül hitelt vett fel a vállalkozó, de van benne vissza nem téríten­dő állami támogatás is, mun­kahelyek létesítésére. Sándor emberekkel, azok életével is be­hatóan foglalkozott. Például a sárréti pásztorkodás körének feldolgozásával azon felül, hogy önálló témakört ragadott meg, teljes egésszé formálta az Alföld legeltetéses állattartásá­ról kialakuló képet. Ezzel együtt teljes mélységében fel­tárta és dokumentálta a sárréti gazdálkodás egyik legjellegze­tesebb formáját, a pákászatot. Legátfogóbb műve, amely a Sárrét iránt érdeklődőknek ma is alapirodalom, az 1942-ben megjelent A régi Sárrét világa. Cikkeit 1929-től folyamato­san közölték a szaklapok, ám gyűjtőmunkáját már 1922-ben elkezdte. 1953-tól tíz évig volt igazgatója a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumnak. Munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el. Szeghalom környékét gyak­ran látogatta, közreműködésé­vel rendezték meg a táj nagy néprajzi, kulturális találkozóit, az első Sárréti Napokat. O volt Szeghalom első díszpolgára. Kele József

Next

/
Thumbnails
Contents