Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
0 \ SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE \ 1993. április 6., kedd Kertészsziget ifjú lakója a polgármesteri hivatal eló'tt Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (6ff) 371-139 Kis hírek Kulturális ajánlat • F üzesgyarmat. — Művelődési ház: április 10-én 19 órától Húsvéti bál a tsz-ebédlőben, benne tojásfestő verseny, lo- csolkodás, tombola, tánc hajnalig, április 22-én 11 órától a debreceni Vojtina bábegyüttes gyerekműsora, a Három kismalac, április 30-án utcabál, melynek sztárvendége egy világhírű román népitánc-együt- tes. Körösladány. — Asztalos Miklós Művelődési Ház: április 30-án tánciskolái vizsgabál. Dévaványa. — Művelődési ház: minden szombaton délután Tini-diszkó, április 16-án 14 órától az ált. iskola nyolcadikosai tartanak zenés, táncos rendezvényt, április 18-ától helyi amatőr alkotók kiállítása. a könyvtárban április 9-én Ki viszi át a szerelmet címmel irodalmi est lesz, Kürti Papp Lászlóval és Vitai Ildikóval. Szeghalom. — Városi Művelődési Központ: április 15-én 14 órakor ifjúsági mozi: Bogáncs, április 22-én fél tízkor a Vojtina bábegyüttes gyerekműsora, április 23-án 18 órától az 1. sz. iskola bemutatkozó műsora. Fő téma a föld Körösújfalu. — Március 26- án este rendezték a falugyűlést, melyen részt vett a térség országgyűlési képviselője, Pelcsinszki Boleszláv is. Először Tóth Dezső polgármester számolt be az önkormányzát előző évi munkájáról, majd ismertette az idei terveket. A hozzászólók elsősorban a földárverésekkel és a mező- gazdálkodással kapcsolatban mondták el véleményüket. Sárréti alapítvány Vésztő. — A Sárréti Piknik szervezőbizottsága legutóbbi ülésén döntött arról, hogy létrehozza a Sárréti Kulturális Alapítványt, melynek feladata a régió kulturális élete fellendítésének segítése, ilyen jellegű rendezvények szervezése. Elsőrendű munkájának természetesen az idei pikniket tekinti, melynek programja is alakul már. Új helyen a HTO-kút Szeghalom. — Az Ady utcában lévő Áfort-kutat a közelmúltban bezárták, mint kiderült, valószínűleg végleg. A lakosok tüzelőolaj-ellátásának biztosítására a tűzoltóság mögött lévő üres telken akar egy vállalkozó HTO-kutat létesíteni. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette Kistérségi összefogás nem csak gázügyben Lapunkban már több alkalommal beszámoltunk arról az együttműködésről, amelyet à vezetékes földgázhálózat létesítése céljából a megye északi részének települései folytatnak. Nos, mint a most következő beszélgetésből, melyet Körösladány polgármesterével, Berki Imrével folytattunk, nem csak a gázról van szó. —Mikor kezdődött a megye északi része településeinek összefogása és kik vettek ebben részt? — A térségi összefogás első kísérlete még 1989-ben kezdődött, amikor Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány és Szeghalom a földgázprogram közös megvalósításáért és nem utolsósorban a közel 40 milliós állami támogatás elnyeréséért fogott össze. Ez akkor Szeghalom külön útjai miatt meghiúsult, majd 1990- ben a megmaradt öt település együttműködési megállapodást írt alá. —Mit jelent a gyakorlatban ez az együttműködés? Mi magunk miatt, nem valaki ellen fogunk össze — Számtalan területe van a közös tevékenységünknek, csak találomra néhányat ezek közül: tájékoztatjuk egymást a legfontosabb jogszabály-változásokról, közösen, illetve egymást erősítő pályázatokat nyújtunk be támogatások iránt, meglévő kapcsolatainkat közös céljainkra igyekszünk kihasználni, de sorolhatnám tovább. Konkrét példa az együttműködésre, hogy az elmúlt időszakban az ecsegfalvi önkormányzat markolója itt, Körösladányban dolgozott a telefonkábelek lefektetésekor. — A régió központjának számító Szeghalmon az emberek úgy vélik, a többiek össze - fogása elsősorban Szeghalom ellen irányul. Erről mi a véleménye? — A mi együttműködésünk, melyhez csatlakozott Vésztő is, nem a térség legnagyobb települése, Szeghalom ellen jött létre, hanem a magunk érdekeinek jobb érvényesítésére. Azokban az elképzelésekben, amelyek szerint ha valamennyi település azonos szintről indul, akkor nem tartjuk indokoltnak Szeghalom favorizálását. Régi sérelmeinket igyekszünk elfelejteni és természetesen együtt kell működnünk mindannyiunknak, hiszen közös a cél: a megye hátrányos helyzetű vidékének fellendítése. Közös táborozás a svájci gyerekekkel Rögtönzött bemutató a báhcsoporttól Bucsán is javában tart még a tanítás, de már szervezik a gyerekek nyári programját is. Erről is szót váltottunk az iskola igazgatójával, Majoros Gyulánéval, aki *z iskola egyéb híreiről is beszámolt. — Most dőlt el, hogy sikerül megvalósítani elképzelésünket, vagyis a svájci Teufel településsel kialakuló kapcsolatunk erősítéseként a nyáron az ottani gyerekek a mieinkkel együtt nyaralhatnak a Balatonon, a káptalanfüredi táborban. Valamennyi nyolcadikos gyerekünk jelentkezett továbbtanulásra, bár a szülők némely esetben nem jól mérik fel a gyerek képességét a beiskolázásnál. Mi szakkörökkel igyekszünk lehetőséget biztosítani a gyerekek készségeinek fejlesztésére. Sissy Okányban A megyén innen és túl bizonyára kevesen tudják, hogy Okány- tól hét kilométerre, a Hosszúfo- ki-csatoma mentén, az ún. Ba- logh-őrház udvarán áll a több mint kétszáz éves mocsári tölgy, melynek törzsére a múlt század végén emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel: „Erzsébet királyné emlékfa 1899". 1857 májusában Erzsébet királyné (Sissy) férjével, Ferenc József császárral a Körösök vízszabályozását tekintette meg, s Gyula városából jövet e tölgyfa alatt pihentek meg. A királyi párt egyébként Dél-Bi- harban is nagy szeretettel fogadták. Az emléktábla ma már sajnos nincs meg a fán. Az idő vasfoga koptatta le vagy vandál kezek távolították el onnan, nem tudni. A nagy kort megélt fa élete során nagyon sokszor dacolt a szárazsággal, vízzel, villámmal és a fejszével. Kötelességünk megvédeni! Oláh Ferenc Zenei csemege húsvétkor Az előző évekhez hasonlóan ismét Szeghalmon vendégszerepei a hollandiai Edé ből érkezett nagyszerű együttes, a Shirchadasj. Ezúttal egy, az Isten útjáról szóló musicalt mutatnak be. A közel száztagú együttes húsvét hétfőjén lép fel a helyi református templomban, 18 órai kezdettel, utána baráti beszélgetésre várják a helyi fiatalokat. A kórus már sikerrel szerepelt a mostani fellépés helyén is Hazai erők Örömmel tapasztalom, hogy vannak feltáratlan kincsei a mi vidékünknek is. Most nem a helybeliek által alig értékelt, valójában védenivalóan szép természeti környezetünkről kívánok szólni, hanem azokról az értékekről, amelyet szintén kevéssé becsülünk. Ezek a települések öntevékeny művészeti csoportjai, lelkes népművelők, pedagógusok vezette kis közösségek, amelyek létezéséről is alig tud az adott falun túli világ. Néhány hét leforgása alatt sok bemutatón vettem részt, ahol a ,,helyi erők" kaptak lehetőséget megmutatni tudásukat. Mindössze néhány kiragadott példa: a körösladányi iskolások ünnepi műsora március 15-e alkalmából, a szeghalmi Tini-dance jazzbalettcsoport sikeres önálló bemutatkozása vagy a szeghalmi 1. sz. iskola énekkara, a helyi zeneiskola zenekara és a Tini-dance közös fellépése Abba- és Beatles-számokkal. Gondolom, még hosszan lehetne folytatni a sort, ahol a közönség először valószínűleg azért ül be és tölti meg a színháztermeket, mert saját gyermekét szeretné látni, de a végén egy ügyesen összeállított, jó hangulatú előadásról távozik. Eszembe jut az is, hogy 7-8 évvel ezelőtt a ma már többszörös aranydiplomás szeg hal - mi ifjúsági fúvósok első koncertjein kicsit féltettük a csöpp gyerekeket és mára ők kezdenek saját maguk legendájává válni. Van tehát rejtett tartalék, amit érdemes lenne „előbányászni”, napvilágra hozva bemutatkozási lehetőséget adni nekik. Ha valami, akkor ez lehet a helyi közművelődési létesítmények elsőrendű feladata. Persze az igazi az lenne, ha az egyik település sikeres művészeti csoportjai a szomszédban is felléphetnének. Ehhez nem elsősorban pénzre lenne szükség, hanem élő, folyamatos kapcsolatra ezen intézmények között. Minden ilyen eseményről nagyon szívesen beszámolunk, csak tessék, tessék... Elkészült a Lágytojás! Ha húsvét, akkor locsolkodás, ha locsolkodás, akkor itt a Lágytojás, azaz megjelent a Szeghalmi Péter András Gimnázium iskolaújságának húsvéti száma. A szerkesztők, a III/D osztályos tanulók és Berke Imréné dr. tanárnő igazi húsvéti hangulatú lapot állítottak össze, benne régi szokásokkal, receptekkel és természetesen az elmaradhatatlan diákhumorral, melyből ízelítőül egy az „Egészen apró hirdetések” közül: „Mélybarna, meleg tekintetre cserélném ijedt, merev, üveges tekintetemet, amivel a táblán lévő kémiai képletet nézem”. Most autójavító, Szeghalmon a közelmúltban kezdte meg működését egy új autójavító műhely a Kinizsi utcában, a malommal szemben. Mint Somogyi Gyulától, a MAXIKER cégtulajdonosától megtudtuk, a műhely csak része egy nagyobb beruházásnak, melybe tavaly vágott bele. A 12 fős szerelőcsarnokban a legnagyobb tehergépjárművek javítását is el tudják végezni, de mellette vállalják személygépkocsik szerelését is. A most átadott műhely mellett már kész az alapja annak Ismeretlen nagyjaink Szűcs Az idén töltené be kilencvenedik évét a bajomi születésű sárréti krónikás, Szűcs Sándor. A Bihamagybajom, Petőfi utcai, több, mint kétszáz esztendős ház méltán lehetne a magyar néprajzosok zarándokhelye is. Talán e vén ház atmoszférája, talán az idősek körül sürgölődő kisgyermek által hallott régi történetek hatására fordult érdeklődése mindinkább a múlt világa, s csak később tudatosulva a néprajz felé... Már fiatal diákként lejegyezgette az öregek történeteit az ősi vízivilág, az igazi Sárrét fénykorából. Munkálkodása lévén keltek életre a régi hírességek, betyárok és pandúrok, az utóbbiak között a híres szeghalmi perzekutor, Si- may János is. Számtalan könyve őrzi a sárréti hitvilág alakjait, sárkányt, lidércet és a talán sosemvolt kincseket, amiért bizony sok-sok bocskor ragadt hajdanában a vendégszerető ingoványba, néha gazdástól. A szellemi néprajz kutatása mellett Szűcs Sándor az eseményeket megélő vagy kitaláló később pékség is az épületnek, amelynek földszintjén pékség kerül kialakításra, az emeleten pedig varroda lesz. Az elképzelések szerint az augusztusban beüzemelő pékség napi harminc mázsa kenyeret tud majd sütni, a hagyományos magyar receptek szerint. A teljes beruhás költsége mintegy negyvenmillió forint, melyhez a saját pénzén kívül hitelt vett fel a vállalkozó, de van benne vissza nem térítendő állami támogatás is, munkahelyek létesítésére. Sándor emberekkel, azok életével is behatóan foglalkozott. Például a sárréti pásztorkodás körének feldolgozásával azon felül, hogy önálló témakört ragadott meg, teljes egésszé formálta az Alföld legeltetéses állattartásáról kialakuló képet. Ezzel együtt teljes mélységében feltárta és dokumentálta a sárréti gazdálkodás egyik legjellegzetesebb formáját, a pákászatot. Legátfogóbb műve, amely a Sárrét iránt érdeklődőknek ma is alapirodalom, az 1942-ben megjelent A régi Sárrét világa. Cikkeit 1929-től folyamatosan közölték a szaklapok, ám gyűjtőmunkáját már 1922-ben elkezdte. 1953-tól tíz évig volt igazgatója a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumnak. Munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el. Szeghalom környékét gyakran látogatta, közreműködésével rendezték meg a táj nagy néprajzi, kulturális találkozóit, az első Sárréti Napokat. O volt Szeghalom első díszpolgára. Kele József
