Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5., hétfő HAZAI TÜKÖR Al ißEKES MEGYEI HIRL\P Hutchinson úr szerint az angoloknak könnyebb, de... A magyar nem világnyelv Címerrendelet Sarkadon Április 6-án, kedden testületi ülést tartanak a sarkadi képvi­selők. Az ülésen többek között ismételten szó lesz az Ady Endre Kísérleti Középiskola helyzetéről, arról, hogy a tan­testület, a megyei önkormány­zat és a művelődési minisztéri­um álláspontjainak összegyűj­tésével megbízott ad hoc bi­zottság milyen eredményekre jutott. Beszámoló hangzik el a városi bölcsődék és óvodák működtetéséről, valamint a KÖZSZOLG Kft. jelenlegi helyzetéről. Az ülésen a város­atyák rendeletet al kornak (il­letve módosítanak) Sarkad cí­merének és zászlajának hasz­nálatáról és a lakóhelyi kör­nyezet védelméről. Társastánc Kaszaperen a tavalyi siker nyomán ez évben március 15- étől újra megszervezték a mű­velődési házban a társastánc­tanfolyamot. A hetente 1 -2 al­kalommal tartandó foglalko­zásokra 40-en jelentkeztek, zömében 4—5—6. osztályos tanulók. A táncművészetre Antali Zoltán táncpedagógus oktatja a gyerekeket. A keresztény egyház legna­gyobb ünnepe húsvét. A zsi­dóknál is létezik ez az ünnep, de míg ők az Egyiptomból való szabadulást ünnepük, addig a keresztények előtt hamvazó­szerdával kezdetét veszi a böjti időszak, amely nagypéntekig — Krisztus keresztre feszítésé­nek emléknapjáig — tart. Ha utánaszámolunk, akkor rá­jövünk arra, hogy ez az időtar­tam 47 napból áll, a böjt viszont csak 40 napos. A magyarázat egyszerű: a vasárnapok nem tartoznak a böjthöz. Két szigorú böjti napot tar­tunk, hamvazószerdát és nagy­pénteket. Ilyenkor hústilalom van érvényben, illetve csak há­Március végén Magyarorszá­gon járt és Békéscsabán is tar­tott előadást Tom Hutchinson, angol egyetemi tanár, a nép­szerű Project English és Hotli­ne angol nyelvkönyvek szer­zője. Tanárokból és diákokból álló népes közönségének az idegen nyelv tanításának kor­szerű, általa alkalmazott mód­szeréről beszélt. Legfőbb cél a beszédkészség fejlesztése, a kreativitás, különböző játé­kos, öntevékeny, formában. Mint mondta, a tanulás csak akkor lehet eredményes, ha a tanulót komolyan érdekli az idegen nyelv és elvezettel fog­lalkozik vele. Óriási a tanár felelőssége olyan szempont­ból is, hogy órája élményt nyújtson, hozzájáruljon az egyéni képességek fejleszté­séhez és a tudás ne érjen véget az óra, illetve a tanfolyam zá­rásával. Amit szívesen csiná­lunk, az könnyebben megy, és ez igaz a nyelvtanulásra is. Hutchinson úr tanárokat is tanít, akik aztán a világ külön­böző országában oktatják anyanyelvét — idegen nyelv­ként. Az előadás után először arról kérdeztem, mi a különb­ség a magyarországi és más országokban folyó angoltaní­tás között. — Azt tapasztaltam, hogy bár sokféle módszerrel tanít­ják az angol nyelvet Európa államaiban, a magyarországi oktatás sok szempontból ha­sonlít a nyugat-európaihoz. Sőt, bizonyos okokból az itteni angoltanítás színvonala jóval romszor lehet étkezni és csak egyszer jóllakni. Ezeken kívül még a péntekek számítanak böjti napoknak. A különbség az előzőekkel szemben csak annyi, hogy ekkor háromnál többször is lehet étkezni. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezen kötöttségek nem vonat­koznak az idősekre, a gyere­kekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre.) Most pedig nyissunk ablakot arra a világra, amelyben mind­annyian élünk: alkoholizmus, drog, dohányzás, túltápláltság, infarktus. Ősapáink, akik ugyan nem vetették meg a szőlőtőke édes nedvét, a böjti időszakra bizony hátat fordítottak a pohár­„A kényelem veszélyessé válhat...” FOTÓ: FAZEKAS FERENC magasabb, mint egyes nyugat­európai országokban, például Belgiumban, Francia- vagy Spanyolországban. — Meglep és jólesik, amit mond. Tény azonban, hogy az iskolákban a tanulók általá­ban hosszú évekig tanulják a kötelező idegen nyelvet, aztán külföldön képtelenek megszó­lalni. — Ez nem csak magyaror­szági probléma, hanem min­den korábban szocialista or­szágra jellemző, hogy a társa­dalmi változás kihat a kötelező idegennyelv-oktatásra is. Ha­sonló cipőben jár a többi kelet- európai ország, de mondhat­nék nyugati példát is. Spanyol- országban tíz évvel ezelőtt a francia volt az első idegen nyelv, aztán az angol, és akkor nak vagy éppen letették az oly sokat használt pipaszurkálót. Aki ebben az időben mértéktar­tást gyakorol, még nem feltét­lenül nevezendő hívőnek.Talán felére csökkenne a májbetegek száma, ha az alkohol rabjai egy kis időre nemet mondanának az isteni nedűnek. Hány gyerek ne­velkedhetne föl egészségesen, ha szüleik hagynák maguktól elégni a cigarettaszálakat. És ta­lán ez a negyven nap később majd kibővülne 140 napra, és ki tudná megmondani, hogy még mennyire. Talán akedvesolvasó már el is felejtette hamvazószer­dát és nagypénteket, valahol a lelke mélyén viszont most sze­retteire, embertársaira gondol, akikért érdemes „böjtölni”, ál­dozatot hozni. Vigyázzunk ma­gunkra és egymásra. Novák Zsolt először tanárokat kellett ké­pezni. — Hutchinson úr, az Ön honfitársai szerencsésebbek, mint az enyémek, mert anya­nyelvűk egyben világnyelv. Egészen jól boldogulnak ak­kor is, ha egyetlen idegen nyel­vet sem beszélnek. A magyar viszont nagyon magányos, el­szigetelt, egyetlen nagyobb nyelvcsaládhoz sem hasonlít­ható. Nekünk létkérdés az ide­gen nyelv. — Csak részben van igaza. Valóban nagyon kényelmes dolog az angoloknak és az amerikaiaknak, hogy anya­nyelvűk a világ első nyelve, akárhová utaznak, könnyen tudnak kommunikálni. Ez a tény azonban felvet egy sor más kérdést. Például: mi le­gyen az angol iskolákban az első idegen nyelv, francia, né­met, spanyol? A másik prob­léma: az angolokat szinte semmi sem motiválja, hogy idegen nyelveket tanuljanak, mert nem látják szükségét. S itt lesz a nyelvtudás kérdésé­ből az egész oktatásra, mű­veltségre vonatkozó kérdés. Aki nem tanul idegen nyelvet, nem ismeri meg más népek kultúráját. Nekünk, angolok­nak tényleg nem kötelező más nyelvet megtanulni, más nem­zeteket megismerni, csak­hogy akkor bezárkózunk, el­szigetelődünk — ez a kénye­lem pedig nagy veszélyt hor­doz magában. a Niedzielsky Katalin Elsősegélynyújtó tanfolyam gépjármű­vezető vizsgához A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége értesíti a jogosítványt szerezni kívánó­kat, hogy a 31/1992. (XII. 19.) NM rendelet alapján a közúti járművezetők elsősegélynyúj­tási ismereteinek megszerzé­séről szóló igazolást a megyei Vöröskereszt adja ki. Az iga­zoláshoz szükséges közúti el­sősegélynyújtó tanfolyamok­ra a megye területén a városi Vöröskereszt-szervezeteknél lehet jelentkezni. A tanfolyam díja 1900 fo­rint. Jelentkezni hétfőtől csü­törtökig személyesen 8-tól 12 óráig lehet. Böjt és egészség Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Emlékmű vagy mentoalapítvány? Az 1993. március 23-ai számban , .Mezőkovácsháza és környéke" városoldalon megjelent egyes cikkekhez az alábbi észrevételeket teszem: 1. ,Melyik a fontosabb?” című íráshoz (amelyben a szerző azon meditál, hogy a II. Világháborús Emlékmű Alapítvány vagy a mentő­alapítvány a fontosabb): —céljaikat tekintve mindkét alapítványt fontosnak ítélem, de közös nevezőjük csak egy van: mindkettőhöz pénz kell: — egyetlen ésszerű gondolat sem fogadható el sem a választásra, sem a sorrendre, ezt az adományozók és a támogatók döntik el; — emlékmű létesítése egy település közösségének erkölcsi ügye, míg a mentőszogálat megfelelő szintű ellátása állami feladat; —Mezőkovácsháza társadalma a közel 50 évvel ezelőtt elesett / 60 hősi halottnak és áldozatnak tartozik az emlékmű létesítésével; — több környékbeli település már felavatta e célra emelt emlékmű­vét, más településeken folyamatban van ilyenek létesítése, nem értem, miért csak a mezőkovácsházi emlékmű alapítványa alkalmas össze ha­sonlításra a kérdésfeltevésére? — a mezőkovácsházi mentőállomást jó 30 évvel korábban a volt járás 19 községe közös hozzájárulásból építette, a „kinőtt" mentőál­lomást az Országos Mentőszolgálat adta el, de az eladási árból térburkolatra már nem volt fedezet, mivel az ehhez szükséges anyago­kat a mentős dolgozók „koldulták" össze és a kivitelezési munkát is ők végeztékéi; — a mentőszolgálat megfelelő szintű ellátása az egészségügy részét képezi, a .Szomszédok" című tévéműsorból ismert a mentőszol­gálat állapota és helyzete, remélhető, hogy az egészségügy terén nem fog teret nyerni a sakkelmélet azon tétele, hogy: kevesebb figura, kevesebb gond. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az eddigiek során az emlékművel kapcsolatos tudósítások minden esetben korrektek vol­tak. Az emlékmű-alapítvány kuratóriumának elnökeként az esetleges indulatosabb fogalmazásért az elfogultság vádját vállalom. 2. .Március 15-e" című íráshoz (amelyben az ünnepi megemléke­zésekről olvashattunk): — azt, hogy március 15-e állami ünnep törvényi kinyilatkozás állapítja meg, ez egyben megszabja az állam képviseletét ellátó szervezet feladatát is; —e körbe tartozik az előzetes tájékoztatás is, olvasóként szerettem volna március 12-én ismerni a március 15-ei rendezvény programját és nem március 23-án megtudni azt, hogy mi történt március 15-én; — a tudósítás szerint a városi ünnepséget Mezőkovácsházán „...a volt áfész-iroda előtt" tartották, valójában a volt áfész-iroda a Hősök terén áll; — március 15-e egy adott település ünnepe, ezért nem tekinthető hízelgőnek a városra nézve, hogy a műsorban almáskamarási tanulók működtek közre, így a Ki mit tud? körzeti bemutató sem lehetett része a március 15-ei ünnepségnek. Herjeczki József, a II. Világháborús Emlékmű Alapítvány elnöke Visszhang Nagy élvezettel olvastam április I-jei lapszámukban megjelent, a Megszűnik a csabai sétálóutca című közgyűlési „beszámolójukat". Egy másik április l-jei tréfájuk azonban nem nyerte el a tetszésemet (A ménesbirtok elnöke: dr. Remport Katalin); e rövid humoros tudósí­tásból az derül ki, hogy a mélyen tisztelt MDF-es honanya lett a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. igazgatósági elnöke. Úgy gondolom, vannak dolgok, amelyekkel talán nem érdemes viccelni. Hát nem vicces, hogy (kormánypárti) parlamenti képviselők gazdasági hatal­mat is kapnak (saját maguktól)? Nem így csinálták annak idején a mélyen tisztelt elvtársak? SZDSZ-es létemre az MDF-et demokrati­kus, a rendszerváltozás iránt mélységesen elkötelezett pártnak tar­tom, így nem tudok örülni ilyen jellegű bolondoknapi tréfának. Sztojcsev Szvetoszláv, Békéscsaba *** Ki kell ábrándítsuk bolondoknapi meglepetéséből kedves, Heti Mér­legnél dolgozó kollégánkat: a hír nem április l-jei tréfa volt. Szerkesztőség ________HILL_________ I NTERNATIONAL HOZAM RT. / Titkárnő FAGYISZEZON! Fagyialtosok, cukrászok! Köszönjük tavalyi vásárlásaikat és várjuk az ideit. ♦ Gépek, vitrinek, eszközök. Porok, velők, aromák, festékek, tölcsérek. Allagjavítók, adalékok (Jilk) Címünk a régi: Viharsarok Kft., Békéscsaba, Kazinczy u. 5. Telefonszámaink újak: (66) 441-368 (telefax is), (66) 327-453. Az adóügyekben, az adóhatósági határozatok fellebbezésében, a költségvetési kapcsolatok önellenőrzésében, a privatizáció terén komoly sikereket elért, a fejlődés útján határozottan haladó szolnoki részvénytársaság, a Hozam Rt. megbízásából keresünk titkárnőt. % Az Ön feladatai lesznek az elnök-igazgató, valamint a Menedzser Klub igazgató munkájának a támogatása, a kapcsolattartás a Hozam Rt. partnereivel és munkatársaival. Elképzelésünk szerint, Ön már komoly tapasztalatokkal rendelkezik az adminisztrációs munka szervezésében és végzésében. HILL International, Szolnok, Mártírok útja 2. Feltétel a gyors- és gépírásban való jártasság. Előnyt jelent a pályázat elbírálásánál egy számítógépes szövegszerkesztő ismerete. Ön nagy esélyekkel pályázhat, ha az együttműködőkészség, valamint a lojalitás az erényei és a kötetlen munkaidőtől sem riad vissza. Önt teljesen új, reprezentatív iroda, magas jövedelem és széles körű juttatások várják. Várjuk jelentkezését a Hozam Rt. személyzeti tanácsadójánál, a HILL International szolnoki irodájában. Jelentkezését teljes diszkrécióval kezeljük. Telefon/telefax: (56) 370-738. VIHARSAROK KERCSKCOCLM) VENOEULÁIÓIHAHI M I. » STORMCORNER Cu„ Ltd *

Next

/
Thumbnails
Contents