Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. április 28., szerda HAZAI TÜKÖR/SO RÓZÁT Nem kelendőek a tavaszi hitelek Kedvezőek az idei terméskilátások A szántóföldeken most a tavaszi mezőgazdasági munkák adják a legtöbb tennivalót. A gazdaságok március közepétől elkezdték a talajelőkészítési és a vetési munkálatokat. Mennyi pénz áll rendelkezésre az idén a termelés finanszírozá­sára? Milyen hiteltámogatásra számíthatnak a termelők és az exportőrök? Erről kérdeztük Raskó Györgyöt, a Földműve­lésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát. A Népszava nem változik A Népszava a tulajdonosváltást követően is érdekvédelmi lap marad, ugyanakkor tartalma ér­dekesebb és színesebb lesz — nyilatkozta Deák András fő- szerkesztő. Új, érdekes rovato­kat terveznek, növelik a lap terjedelmét. A főszerkesztő ugyanakkor megnyugtatta az ol­vasókat: a Népszava nem lesz bulvárlap, s egyelőre ára is vál­tozatlan marad. Az MO-áson érhető el Budapest Kedd hajnalban eltörött a Fővá­rosi Vízművek 600 milliméter átmérőjű főnyomóvezetéke a Boráros térnek a Soroksári út felé vezető oldalán. Az előzetes számítások szerint várhatóan csütörtökre sikerül helyreállíta­ni a főnyomóvezetéket és az útburkolatot. Akik vidékről in­dulnak a fővárosba, vegyék igénybe az MO-ás körgyűrűt. Kevesebb lesz a visszaélés? Remélhetően csökken a priva­tizációs visszaélések száma, ha azok elkövetői számolhat­nak nevük nyilvánosságra ho­zatalával — mondta Szabó Ta­más, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter azon a sajtótájékoztatón, melyet az ÁVÜ ellenőrzési igazgatósá­gának tevékenységéről tartot­tak. Az elmúlt évben 200 vizs­gálatot indított el az ellenőrzé­si igazgatóság, amelyből 142 már lezárult. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vállalati vezetők egy részé­nek tevékenysége a privatizá­ció során etikátlan.-— Forrás oldalról nincsenek korlátái a hitelezésnek. A ke­reskedelmi bankok sok milli­árd forint rövid lejáratú hitellel várják a termelőket. — Ezeket a hiteleket azon­ban kevesen veszik igénybe... — Ennek két oka van. Az egyik, hogy az agrárfinanszí­rozás intézményi rendszere nincs hozzáigazítva az átala­kuló mezőgazdasághoz, a má­sik, hogy a szövetkezetek át­alakulásával rengeteg új sze­replő lépett a színre, s ezekről a bankoknak semmiféle infor­mációjuk nincs. Nehezíti a helyzetet a rendezetlen földtu­lajdon, ami miatt a bankok a földet nem tudják hitelbiztosí­tékként figyelembe venni. Egy másik és talán súlyosabb gond: az agrárágazat nagymértékű jövedelemvesztése, ami óva­tossá tette a bankokat. — Az idén több milliárd fo­rintot juttat a kormány a mező- gazdaságnak... — Valóban igyekszünk se­gíteni. A kormány 6—7 milli­árd forinttal segíti a tavaszi munkákat. A termelők igény­be vehetik a rövid lejáratú ta­vaszi hitelhez a 10 százalék- pontos kamatkedvezményt, visszaigényelhetik a gázolaj fogyasztói adójának egyhar- madát. A kukoricatermesztés­hez nyújtott rövid lejáratú hitel esetében az összeg 70 százalé­kára az állam garanciát vállal a termelőkért. — A könnyítések ellenére is a vártnál alacsonyabb a keres­let a tavaszi hitelek iránt. Mi ennek az oka? — A termelők alaposan meggondolják, hogy kölcsönt vegyenek fel vagy a megtaka­rításaikból finanszírozzák-e a termelést. Mivel a takarékbe­tétekre fizetett kamat nagyon alacsony lett —jóval az inflá­ció alatt van —, a kölcsönök kamatai viszont sokkal maga­sabbak, akik tehetik inkább zsebből finanszírozzák a ki­adásokat. Csak a hektáronkén­ti 1500 forintos állami támo­gatásra tartanak igényt. A hi­telállomány csökkenése elle­nére is a termelés bővült. — Milyenek a terméskilátá­sok? — Tavaly 100 ezer hektár­ral növekedett az őszi kalászo­sok vetésterülete, így most meghaladja az 1 millió 200 ezer hektárt. Legutóbb a ’80- as években volt a kalászosok­nak ilyen nagy vetésterületük. Kukoricával sem állunk majd rosszabbul, ha az ígért terüle­tet, a mintegy 1,1 millió hek­tárt bevetik. Az új termésből a tartalékkészleteket is fel lehet tölteni. A kormány preferálja a kukorica vetésterületének nö­velését, de bővülhet a napra­forgó és a cukorrépa vetés- területe is. Bár a cukoriparban bizonytalanság van. Az öt, még nem privatizált cukor­gyár fizetőképességét illetően a termelők óvatosak. Ha nem történik meg a privatizáció, akkor a répatermelés az öt gyár körzetében visszaeshet. — Őszi kalászos gaboná­ból? — Hektáronként 4 tonnás termésátlaggal számolunk, ez azt jelenti, hogy 1993-ban összességében 5 millió tonna kalászos gabonára lehet szá­mítani. Ez elegendő a belföldi ellátáshoz és jut belőle export­ra is. — Várható-e változás a me­zőgazdasági export támogatá­sában? — Ahol szükséges, ott az Agrárpiaci Rendtartás átme­neti időre megemelheti a szub­venciós kulcsot, többlet-támo­gatást juttathat a gazdálkodók­nak. Például a sertéshús keleti exportjának támogatását to­vább fogjuk emelni, mert az EK-zárlat miatt felgyülemlett jelentős mennyiségű húskész­leteinket értékesíteni kell. Te­hetnénk ezt belföldön is árked­vezménnyel, azt azonban ugyanúgy meg kellene finan­szíroznunk, mintha eladnánk. Azon az állásponton vagyunk, hogy a felesleg kerüljön ki az országból, mesterségesen ne nyomjuk le a hazai felvásárlási árakat. Újvári Gizella, FEB ËKÉS MEGYEI HlKLAP A kormány nem adja ki a titkos határozatokat Az állampolgárnak joga tudni, hová teszik a pénzét A Miniszterelnöki Hivatal nem bocsátja Haraszti Miklós rendelkezésére azokat a kor­mánydöntéseket, amelyekkel a kabinet állami vagyont juttat alapítványoknak — erről a szabaddemokrata képviselő tájékoztatta az MTI-t kedden. A döntést tudtul adó levélben Kajdi József miniszterelnök­ségi államtitkár több indokot is felsorol: hiányolja a határo­zatok pontos tárgymegjelölé­sét, illetve számát, majd arra hivatkozik, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény — amelynek alapján Haraszti Miklós a dokumentumokat kérte — nem jelent „korlátlan hozzáférési jogot a közigazga­tási iratok tekintetében az egyes képviselők számára. Végezetül megállapítja: a kép­viselő által kért iratok olyan mértékű áttekintést adnának a kormányzat egészének műkö­déséről, amely — a kormány alkotmányos felelőssége értel­mében — az egyes képviselőt nem, csak az Országgyűlést és annak bizottságait illeti meg. — A 3000-es határozatok­kal — mondotta Haraszti Mik­lós — megsértették az állam- háztartási törvényt, amely elő­írja: minden egyes állam­polgárnak joga van tudni a közvagyon ingyenes átadásá­ról. Az ilyen lépésekről egyéb­ként eleve külön törvényt kell hozni. A levélben közöltek azt jelentik, hogy nemcsak az ál­lampolgárok, hanem a képvi­selők sem szerezhetnek tudo­mást a kormány határozatai­ról, holott ennek jogát a tör­vény biztosítja, még akkor is, ha a határozatok titkosak. Amennyiben nincs több, eddig napvilágra még nem került alapítványi juttatás, akkor ért­hetetlen az államtitkár elzár­kózása — hangsúlyozta Ha­raszti Miklós. Alföldfásítási program A finanszírozási gondok miatt felére esett vissza hazánkban az erdőtelepítés üteme. Sürgő­sen tisztázni kellene az ezred­fordulóig tervezett 150 ezer hektár erdőtelepítés anyagi le­hetőségeit — mondotta Tóth Albert MDF-képviselő, az Al­földprogram Tanács társelnö­ke az MTI érdeklődésére a hé­ten sorra kerülő Alföldfásítási konferenciával kapcsolatban. Jelenleg már évente csak mintegy 3—7 ezer hektárral gyarapodik erdeink területe, noha átlagosan legalább 15 ezer hektárnyit kellene telepí­tenünk ahhoz, hogy az e célra kidolgozott 10 évre szóló kor­mányprogram teljesüljön. Eh­hez viszont nem elegendő a jelenlegi évi 450 millió forin­tos kormányzati támogatás. A tervezett 150 000 hektárt csak évenkénti 1,5—2 milliárdos támogatással lehetne elérni. Erzsébetnél Miamiban 4. A Henry-party az év eseménye Programunk legfontosabb és legszínesebb része két rendez­vényen való részvétel, illetve közreműködés. Az egyik a már említett Henry-party, a másik a jótékonysági gála. Mi is ez a Henry-party? Ha közkeletű példával élnék, azt mondanám, olyan, mint ami­kor mi itthon vendégeket hí­vunk egy ünnepi alkalomra, csakhogy a kettő mégis oly távol esik egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mérete, hangulata, koreográfiája és je­lentősége jóval nagyobb, a partyt adó számára az év legje­lentősebb eseménye (lásd a Dallas című filmben a Ewin- gok rendezvényét), mély ér­zelmi töltéssel. Ezt a töltést Erzsébet számára Henry, el­hunyt férje emléke adja. Tudni kell, hogy ő volt Erzsébet har­madik férje, élete nagy szerel­me, akit oly váratlanul vesztett el — hat évvel ezelőtt egy reg­gel Henry Speter bement iro­dájába és asztalára bukva meghalt —, hogy ma sem tud napirendre térni felette. Bána­tát humorba rejti, és tréfásan mondogatja, azért él ilyen so­káig, mert Henry—akár Szent Péternél, akár Lucifernél van —úgy rendezi a dolgot, hogy ő minél később kerüljön oda, mert tudja, ha találkoznak, úgy... rúgja őt, amiért itt hagy­ta, hogy azt jobb minél ké­sőbbre halasztani... A partyra Henry születés­napján kerül sor. A szálloda 600 személyes nagytermét Er­zsébet a barátnője (a NLw York-ban élő Magdika, Erzsé­bet kívánságára ott lakik a szállodában, hogy mindenkor segítségünkre lehessen) köz­reműködésével, kétkezi mun­kával rendezi be, és olyan köl­teményt varázsol az asztalra, amitől a szemünk, szánk eláll. Vendégszeretetére jellemző­en a kenyeret úgy sütteti, hogy mindenki keresztnevének kez­dőbetűjét formázza ki. A menükártya szintén élmény­számba megy, érdemes közre­adni (a zárójeles részek Erzsé­bet szövegmagyarázatai). „Fiúk, lányok, gyerekek, jó ét­vággyal egyetek!" — kezdő­dik. A folytatás: „Italok: Mil­ler sör (olyan mint a magyar, tehát rossz?), bor, pezsgő. 1. Bundában sült hal, gombával és spenóttal töltve, isteni finom kapros szósszal (nem csak olyan nagyszerűen jó, hanem szobrászati alkotás is..:). II. Rock cornisch game hen (a franc tudja, mi a magyar neve) piros-fehér-zöld garnírunggal és uborkasaláta. III. Túrós­lekváros palacsinta csokiön­tettel flambírozva, kávé-san­ka.” Az általa tervezett színes menükártya belső oldalán az ő és Henry fotója látható. S hogy teljes legyen a dekoráció, stili­zált népviseletbe öltözött szép lányok szolgálják fel a finom­ságokat. (Erzsébet kedvenc étele egyébként a töltött ká­poszta, alkoholt nem fogyaszt — sőt, azt sem kedveli, ha valaki az ő társaságában ezt túlzásba viszi. Nem dohány­zik, ellenben nagyon szereti a kávét. Egy este hármat-négyet is megiszik, az erősebbjéből.) Összesen ülünk vagy ötve­nen az omega alakú asztal körül. Ott van dr. László Ba­lázs, az új New York-i főkon­zul, John McDermott, Miami polgármesterének helyettese és felesége, Hargittai Károly, a miami egyetem nemzetközi professzora, több ott élő ma­gyar, köztük a szálloda volt tulajdonosa, Holló Tibor épí­tész, akit Erzsébet a humorára jellemzően azzal a megjegy­zéssel mutat be, hogy ő az egyetlen férfi, akivel tegező- dik, mert egyébként férfiakkal csak az ágyban szokott. Már kiutazásunk előtt tud­juk, hogy a party és a gálaest olyan alkalom, amelyekhez elegánsan kell öltözni. A szmoking, az estélyi ruha sok­kal természetesebb viselet ott, mint nálunk. Az esten a ruhá­kat, az ékszereket a jó ízlés jellemzi, de az élénk színektől sem tartózkodnak. A lényeg, hogy ünnepélyes és elegáns le­gyen. Erzsébet például hal­ványkék, finom selyemből készült ruhát visel, hozzá ugyanilyen színű turbánt, gyöngyökkel kirakva. A cipő, a táska természetesen harmo­nizál öltözékével. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az est legelegánsabbja. Egyébként mindennap más ruhában jelent meg, s ezeket maga készíti. Beszerzi a megfelelő anyago­kat, összeállítja a kollekciót és megvarrja. Szereti a színeset, a kéket, a drappot éppúgy, mint a pirosat. Mindig az alkalom­hoz öltözik, de ugyanazokkal a jellemzőkkel. Ettől is egyéni a stílusa, és ettől ő A Speter Er­zsébet. A Henry-party felemelő pil­lanatokkal kezdődik: a polgár­mester-helyettes bejelenti, hogy Erzsébetet Miami dísz- polgármesterévé választották és átadja az ezt jelképező faka­lapácsot. Nos, annak, aki azt hinné, hogy Erzsébet nem tesz egyebet, mint Magyarorszá­gon sztárolja magát, csattanós válasz ez a cím, merthogy egy világváros díszpolgármesteri rangját nem akárkinek és nem akármiért osztogatják. Még egy ünnepélyes esemény: Czi- ne Mihály professzor felolvas­sa Csiha Kálmán kolozsvári református püspök levelét, aki őszinte szívvel köszöni a re­formátus líceumnak nyújtott segítséget (erről később bő­vebben). Azután Czine pro­fesszor zsebre teszi a papírt, és olyan beszédet rögtönöz hit­ről, magyarságról, hazaszere­tetről, hogy a teremben min­denki meghatódik. Ott, a távo­li Amerikában hirtelen óriá­soknak érezzük magunkat. Ezt hívhatják nemzeti büszkeség­nek. Az emelkedett percek után kezdetét veszi a játék, a kaca­gás. Az asztal körül ülők az óramutató járásának megfele­lő sorrendben lépnek fel az alkalmi pódiumon, és külön­böző produkciókat adnak elő. Palotás János énekel, Czeizel Endre szaval, Lőkös Zoltán Peterdi Pállal Hacsek és Sajó mintájára ad elő jelenetet, s aztán jönnek a profik. Eszter­gályos Cecília vidám kuplék- kal, Moór Marianna versek­kel, Oszvald Marika és férje, Hídvégi Miklós operettrész­letekkel, Sas József fergete­ges fináléval. S aki mindezt formába önti és konferál, a kiapadhatatlan humorú Peter-_ di Pál. Szerepeket ír, forgató- könyvet készít és nagy elegan­ciával dirigálja a műsort. A végén természetesen Er­zsébetnek is produkálnia kell magát, Sose találnák ki, mivel lépett fel. Kérem ne képedje- nek el: sztriptízzel, magyar módra. Vagy 15 szoknya, Sas József számai nagy sikert arattak ugyanennyi blúz van rajta, és a zene ritmusára, szellemes ki­szólásokkal kísérve dobálja le ezeket, de azért marad még rajta ruha. Olyan kedvesen, jó ízléssel és szellemesen adja ezt elő, hogy gurulunk a neve­téstől. A végén persze innen is „megfenyegeti” Henryt, kéije Szent Pétert vagy Lucifert, hogy még jövőre is bemutat­hassa itt ezt a számot, mert ha találkoznak... (tudják, ugye). A produkció természetesen vastapsot kap, ami az éjszaká­ba nyúló hatórás program szer­vezésének és lebonyolításá­nak is szól. Seleszt Ferenc (Folytatjuk) Az a bizonyos menükártya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents