Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
© y 1993. április 27., kedd * IDEGENFORGALOM IBÉKÉS MEGYEI HfRLAP Megyei IBUSZ-körkép Kik, hová (és miért) utaznak? (Folytatás az 1. oldalról.) Mindenesetre elvitathatatlan, hogy az utazási berkekben is elharapózott a „szedjük össze a pízt komám és tűnjünk jó messzire”-szemlélet. Mi másra is gondolhatna az ember, amikor például arról hall, hogy az egyik ilyen „élelmes” szervező egy kora reggelen odaállt a buszra váró (és mit sem sejtő) csoport elé emígyen: „Maguk várnak Isztambulra?” — s az innen-onnan elhangzó bizonytalan igenre máris sebesen invitálta a társasgépkocsi belseje felé a világot látni és vásárolni vágyókat. Hogy aztán negyedóra múlva jött az „igazi” busz is? Némi malíciával már- már azt mondhatnók, hogy: ugyan kérem, kit érdekel mindez? Az IBUSZ azonban aligha engedhet meg hasonló csibészes akciókat, de még kisebb csínytevéseket sem, mert nem egy-, jó esetben kétemberes ügynökség látná kárát... Legalábbis mi így gondoljuk. Tallózó azúisÁc-ban A genfi Corporate Resources Group közzétette, szerinte melyek a világ legdrágább és legolcsóbb városai. Érdekes a lista, íme néhány város helyezése: 1. Tokió, 2. Osaka, 3. Librevile (Gabon)... 13. Moszkva, 85. Prága, 86. Budapest... 92. Varsó... 97. Bogota (Kolumbia). * Az Országos Idegenforgalmi Hivatal—a hirdető cégek segítségével — nyolc - száz utazási irodánál végzett ellenőrzést tavaly. Közülük száz meg sem kapta a működési engedélyt, hetvenét pedig vissza kellett vonni. A vizsgálatokat folytatják az idén is. * A Gallup Intézet az IBUSZ részére végzett felmérése alapján kitűnik, hogy a legnagyobb térvesztés vidéken tapasztalható, ugyanakkor szembetűnő az is, hogy a legtöbb fejlesztési lehetőség is vidéken adódik az IBUSZ számára. * Az IBUSZ pályázatot írt ki, ki reklámozza őket a jövőben, a stratégia sugallt lényege a mosoly fogalmának megjelenítése volt. A győztes a GGK nevű cég lett, amely alapszlogenként ezt fogalmazta meg: „Jöjjön vissza egy mosollyal!” Az állandó „IBUSZ-zene” Vivaldi Négy évszak Tavasz tételének némileg átköltött változata lett. A mostantól állandó, egyik reklámfigura pedig így fest: Visszatérve a megyei IBUSZ-kirendeltségekhez, lássuk tehát: hol, kikés hová? Békéscsaba: Még tartják a frontot Talán még mindig sokan nem tudják: a békéscsabai iroda már nem a „megyei központ”, lehetőségei legfeljebb annyival különbek a másik három városban található irodánál, hogy nyolcvanezer lakosból a nagy számok törvénye alapján tos utazások, amelynek oka itt sem más, mint a sok vállalat, tsz megszűnése. Ezért vetődött fel például a megyei irodák közt együttműködés közös csoportok indítására, így tavaly Párizsba „küldtek” közösen a gyulaiakkal csoportot. A sok apró, fennmaradásra irányuló ötletek egyike ez, ha már az utazni vágyók zsebét nem töltheti meg az IBUSZ sem. Bizonyos kedvezményekkel viszont sokat segíthet; ilyen volt az inkább törzsutaMár nem (annyira) bánjuk azt sem, ha csupán a csikósok vonzzák Magyarországot... jelentősebb forgalom alakulhat ki. Slimharszki Jánosné irodavezető azonban — noha nagyón szeretné — nem tudja ezt megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy tovább csökkent a forgalmuk s mintegy 3-400 ezer forintos hasznot könyvelhetnek majd el az utazásokból. Azt is gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a „szintenmara- dásért” folytatott harcban jelentős szerepet játszik banki tevékenységük, ez viszont többmillió forintos bevételi forrás volt. így tudják a jelenlegi létszámmal és viszdhylag elfogadható színvonalon fenntartani az irodát. Náluk is kezd népszerű lenni a Két Lotti (egyszer már 70 ezer forintot érő háromtalálatosuk is akadt), de igazán annak örülnének, ha a csoportos utazások száma növekedne. Tavaly a korábbi évek ezer turistájával szemben 600-an utaztak szervezésükben csoportosan külföldre, legtöbben Isztambulba, aztán Spanyolországba és Franciaországba. Önkritikus magyarázat is társul a török utak említésekor, mert „kár lenne áltatni magunkat azzal, hogy nem vásárlási, mi több üzletelési, hanem turisztikai céllal ülnek be a Boszporusz felé induló autóbuszokba az emberek. Tény az is, hogy 1991-hez képest 40 százalékkal esett vissza az utazási kedv s ilyen helyzetben a legkevésbé sem az érdekli elsőül a pult mögötti munkatársakat, hogy hová, miért utaznak az érdeklődők...” Drágák is vagyunk — „vallja be” az irodavezető, korántsem Békés megyére értve mindezt, hanem hazánk egészére. A napról napra romló közbiztonságot is figyelembe véve hazánk már a vékonyabb pénzű német, holland turistáknak sem olcsó. A legnagyobb fájdalma mégis az a békéscsabaiaknak, hogy már-már minimálisra csökkentek a belföldi csoporsok (Békéscsabán mintegy százat tartanak nyilván) érdeklődését felkeltő hagyományos év eleji akció, melynek lény'ege, hogy aki január— februárban kötött le utat, jobban járt... Gyula: „Ha én eljuthatnék Londonba...” A gyulai iroda is sajátos helyzetben van bizonyos szempontból. A városnak nyaranta messze a legnagyobb az idegenforgalma a megyében. Ami persze nem feltétlenül egyértelmű előny, hiszen elég csak annyit figyelembe venni: az IBUSZ központi programfüzetében mindössze két gyulai célpontú ajánlat található. Az egyik a gyógyfürdőknél, ahol az Erkel és aFerradiál Szállókban kínálnak hét éjszakát, főidényben teljes panzióval 10 ezer 672, illetve 6147 forintért. A másik a szilveszteri kínálat: ugyanezekben a szállókban az év utolsó, illetve a következő hét tölthető el 9317, illetve 7833 forintért. Ezekre természetesen az ország összes irodájában lehet jelentkezni, nem csupán Gyulán. Az országjárások, városlátogatások közt — semmi. Dr. Szikszai Sándomé: — Tavaly 900 vendégéjszakát regisztrálhattunk, ami a korábbi egytizede, de tudni kell, hogy 1990-ig sok-sok lengyel és csehszlovák bányászcsoportot fogadtunk. Mi még viszonylag elfogadható üzleti év után várhatjuk a szezont, 3,2 millió az eredményünk, ám ennek nyolcvan százaléka a határnál lévő fiókirodánkban realizálódott. Nálunk még aránylag sok iskolai csoport jelentkezett, hogy szervezzük meg hazai „felfedező” túrájukat. Sok olyan pedagógus szervezőt kívánunk magunknak, mint Veress Irén, aki még Bécsbe is elvitte diákjait. Tavaly sok ilyen csapatunk volt, de az idén bizonyosan kevesebb lesz. A nyugatiak? Jönnek, de nem ide, vagy fogalmazzak finomabban: nem jutnak el idáig. Mára a keletnémetek is elmaradtak. Mióta nyugatra is mehetnek... érthető. Megtudtuk azt is, hogy Gyulán 40 törzsvendéget tartanak nyilván, akik többnyire középkorúak. Tízen fizettek be az év elején különböző utakra, kihasználva az ebből származó kedvezményt. Kedvező tapasztalatokat hozott a vasúti jegyek eladásához kötődő folyamatos „akció”, ezért, mint egyéb szolgáltatást, ezúton is szívesen ajánlják. Búcsúzáskor azt kérdeztük az irodavezetőtől: melyik utat választaná az idén legszívesebben utazóként? —Azt, amelyik még a programfüzetben sem szerepelhetett, tekintettel arra, hogy az Utazás '93 kiállításon hirdette meg az IBUSZ, s amely már- már valószínűtlenül előnyös: 20 ezer forintért megjárható vele London... Ha sikerülne „beférnem” az egyik csoportba, magánemberként nagyon elégedett lennék saját cégemmel... Szarvas: / Átutazóknak Körös-parti pihenés... Az egyre kellemesebb „idegenforgalmi arcot” öltő város előnyei közé utazási szempontból mindenképp odasorolható, hogy a Pestről jövőknek akár egy nap alatt is megjárható. Úgymond még elérhető közelségben van az ország legtöbb pontjától. Szántai Adámné irodavezető: — Sok jót sajnos nem tudok mondani, bármennyire is szeretnék. Szarvason és környékén az emberek többsége mezőgazdaságból él, akiknek mai szóhasználattal élve kicsi a „fizetőképes kereslete”. Ebből következően tavaly is elsősorban az olcsó utakat tudtuk eladni, a 3—6 napos, zömmel tengerparti kirándulásokat. Tíz ilyen csoportunk indult Szarvasról. Minek titkoljuk, a háromnapos pihenés mellett sokan választották a hasonló időtartamú bevásárlások miatt is, úgymond a kellemeset a hasznossal összekötve. — Ebből az következik, hogy az azonos helyről utazni- vágyókkal már nem számolhatnak? — Ezek az intézmények által, velünk közösen kezdeményezett utazások már szinte teljesen megszűntek, mert az évek óta, a mi szervezésünkben utazó kisebb-nagyobb baráti társaságokat nem ide sorolom. Illetve a világért sem akarom megbántani a tanulmányi kirándulásokra azért még mindig szívesen vállalkozó iskolákat, ők — ha szabad ilyet mondanom — hűséges partnereink továbbra is, persze ők döntően belföldre. — Ezzel haza is térhetünk... —A belföldi tanulmányi kirándulásokra, ahogy már említettem, elég sok csoportunk kelt útra, aminek én lokálpatriótaként természetesen nagyon örülhetek, aztán amiatt is, hogy később majd ők lesznek a felnőtt utazó partnereink, de a mai kemény világban azt is el kell mondani, ezekből az üzletekből viszonylag kis profitot tudunk teremteni. De ha már itt tartunk el kell mondjam, a belföldi SZOT- üdülések drasztikus csökkenése miatt végül is jelentős belföldi forgalmunk volt tavaly, fél- vagy teljes panziós, többnyire egyhetes időre szóló megrendeléseket kellett teljesítenünk. — Merre szeretnek kikapcsolódni a szarvasiak? — Leginkább a hegyvidékeken, de a Balaton, Sopron és Pécs is változatlanul vonzó, legalábbis a mi vevőkörünk számára. Mindent egybevetve úgy látszik, ezt még mindig meg tudják fizetni, hiszen átlag hét nap hétezer forintért kapcsolódhattak ki. Ma már odáig elmentünk, hogy szívesen szervezünk kizárólag szállást is esetleg csak reggelivel vagy csak vacsorával. Megtudtuk, hogy igencsak sajátos szolgáltatásként a cég bérelt Körös-parti nyaralói is fontos helyet fogainak el a szarvasi iroda szolgáltatásai között. A központi programfüzetben is szereplő kínálat egyhetes turnusokban — vagy akár önálló helyi értékesítésben — komoly vevőkört vonzott. Érdemes megjegyezni, hogy ez is körülbelül napi ezer forintért kínál nyaralást az idén is — ám akár 3—4 tagú család számára. Tavaly szinte telt ház volt, különösen az átutazók vették igénybe. Már vannak „jelzések” az idei nyárra is. Talán hozzátennünk sem kell: ezek a Körös-parti IBUSZ-bérlemények mondjuk a geszti utaznivágyóknak, azaz a helyieknek is rendelkezésre állnak. Orosháza: Irány az olasz tengerpart... Amikor azt kérdeztük Bagoly Ilonától, az orosházi iroda tavaly óta itt dolgozó munkatársától, náluk melyek voltak a legnépszerűbb szolgáltatások, akkor — talán kötelességsze- rűen —- valamennyit felsorolta, a bel- és külföldi utazásoktól a valuta-, mi több forintkezelésig. Amúgy náluk is az olasz és a spanyol tengerpartra utaztak a legtöbben (pontos szám nem volt birtokában), itthon pedig a hegyvidék vonzott legtöbb embert. S hogy végül is nyereséges vagy veszteséges volt-e a tavalyi esztendő, arra a kérdésre válaszul ennyit jegyezhettünk fel: „talán egy kevés pluszt tudtunk termelni...” Ezért is javasoltuk — többek közt —, hogy talán lépjük át a konvencionális kereteket s ne az utazási profillal kezdjük, amit például indokolhat az is, hogy ma már az utazási , irodákra is jellemző: illő nem csak két lábon állniuk. — Hogy mennyire így van ez, azt bizonyítja: a banki tevékenység például kifejezetten hasznos és olyanokat is az utazási irodába vonz, akik pusztán most esetleg csak „lottózni” indultak, de megakadt a szemük valamelyik utazási ajánlatunkon is. De visszatérve a szerencsejátékhoz, nálunk nem a hagyományost űzhetik, hanem a hatszámos „Két Lotti” keltette fel az érdeklődést. Orosházán immár hetente száznál is több szelvényt adnak el s amióta kiderült, hogy ez a fogadási forma is „szabályos” és a kiötlő, budapesti kft- t vezető Galambos György az IBUSZ keretein belül az összes szabálynak megfelelő — törvényes — feltételek mellett hívja kedden délelőttönként a Petőfi rádió nyilvánossága mellett játszani a fogadókat, még inkább nőtt az érdeklődés. (Ezt egyébként nemcsak Orosházán erősítették meg, hanem a többi megyei irodában is.) Aztán itt van a fizető vendéglátás. Igaz, náluk nem Körös-parti átutazó üdülőknek kínálnak kikapcsolódást... — Való igaz — folytatta Bagoly Ilona —-, jelenleg is keresünk kiadó lakásokat, mert az Orosházán építkezéshez kapcsolódó kisebb-nagyobb cégek jórészt rajtunk keresztül keresnek szálláslehetőséget, azért a környékünket jobban megismerni kívánó, a szállodát valami miatt nem kedvelőknek is nagyon szívesen keresünk színvonalas szállást. Tudjuk, hogy aki most majd először tesz sétát városunkban, jövőre vagy azután esetleg barátait, ismerőseit is elhozhatja. Lehet, hogy manapság túlontúl sokat hangoztatjuk ezt, de magunknak sem mondhatjuk eleget: a létünk a tét. Fábián István / írjon az Eurokultúrának, egyhetes utazást nyerhet! „Svájc útjai” Schweizer Verkehrsbüro Offizielle Vertretung der Schweizerischen Bundesbahnen Ha mondjuk egy hazai, csak Pf.-számmal „jelzett” kft., úgynevezett névtelen utazási iroda amatőr (vagy akár profi módon) sokszorosított nyomtatványa került volna kezünkbe, talán rövid úton tennénk félre, ám az alábbi felhívás a Svájci Közlekedési Központ akciója, Verena Küchler aláírásával s így már másképpen kezelendő. Nos, a svájci intézmény Eu- rokultúra címmel egy sajátos pályázatot hirdet, melynek záróakkordjaként az Európa tanács harminc országából (melybe hazánk is beletartozik) 58 fiatalt egyhetes svájci élményüdülésre hívnak meg s ennek befejeztével a párizsi UNESCO-palotában is köszöntik a résztvevőket. A lapunkhoz a bécsi irodából érkezett felhívásban az áll, hogy a szeptember 3—10. közötti, Zürichből induló, Luzern, Montreux, Lausanne, Paris útvonalon gyorsvonattal utazó csoport „győzteseivel” az európai kulturális fejlődés irányait szeretnék megismertetni — svájci példa alapján. Hogy mit kell ezért tenni? Május 15-éig egy, maximum két gépelt oldalas fogalmazványt írniuk, melyben Svájcról alkotott képüket mutatják be, például egy ilyen témában: „A leghumorosabb sváci portré”. A dolgozatot német, angol, francia vagy olasz nyelven lehet elküldeni a 1015 Wien Kartnerstasse 20. címre, a Svájci Közlekedési Irodának (Schweizer Verkehrsbüro- nak.) Amelyhez csak annyit szeretnénk hozzátenni, amennyiben Békés megyei fiatal is elnyeri az élményüdülést, akkor tapasztalatairól lapunk hasábjain is beszámolunk. F.I.
