Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

© y 1993. április 27., kedd * IDEGENFORGALOM IBÉKÉS MEGYEI HfRLAP Megyei IBUSZ-körkép Kik, hová (és miért) utaznak? (Folytatás az 1. oldalról.) Mindenesetre elvitathatatlan, hogy az utazási berkekben is elharapózott a „szedjük össze a pízt komám és tűnjünk jó messzire”-szemlélet. Mi más­ra is gondolhatna az ember, amikor például arról hall, hogy az egyik ilyen „élelmes” szer­vező egy kora reggelen odaállt a buszra váró (és mit sem sejtő) csoport elé emígyen: „Maguk várnak Isztambulra?” — s az innen-onnan elhangzó bizony­talan igenre máris sebesen in­vitálta a társasgépkocsi belse­je felé a világot látni és vásá­rolni vágyókat. Hogy aztán ne­gyedóra múlva jött az „igazi” busz is? Némi malíciával már- már azt mondhatnók, hogy: ugyan kérem, kit érdekel mindez? Az IBUSZ azonban aligha engedhet meg hasonló csibé­szes akciókat, de még kisebb csínytevéseket sem, mert nem egy-, jó esetben kétemberes ügynökség látná kárát... Leg­alábbis mi így gondoljuk. Tallózó azúisÁc-ban A genfi Corporate Reso­urces Group közzétette, szerinte melyek a világ legdrágább és legolcsóbb városai. Érdekes a lista, íme néhány város helye­zése: 1. Tokió, 2. Osaka, 3. Librevile (Gabon)... 13. Moszkva, 85. Prága, 86. Budapest... 92. Varsó... 97. Bogota (Kolumbia). * Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal—a hirdető cé­gek segítségével — nyolc - száz utazási irodánál vég­zett ellenőrzést tavaly. Közülük száz meg sem kap­ta a működési engedélyt, hetvenét pedig vissza kel­lett vonni. A vizsgálatokat folytat­ják az idén is. * A Gallup Intézet az IBUSZ részére végzett felmérése alapján kitűnik, hogy a leg­nagyobb térvesztés vidé­ken tapasztalható, ugyan­akkor szembetűnő az is, hogy a legtöbb fejlesztési lehetőség is vidéken adó­dik az IBUSZ számára. * Az IBUSZ pályázatot írt ki, ki reklámozza őket a jövő­ben, a stratégia sugallt lé­nyege a mosoly fogalmá­nak megjelenítése volt. A győztes a GGK nevű cég lett, amely alapszlogen­ként ezt fogalmazta meg: „Jöjjön vissza egy mo­sollyal!” Az állandó „IBUSZ-zene” Vivaldi Négy évszak Tavasz tételé­nek némileg átköltött vál­tozata lett. A mostantól ál­landó, egyik reklámfigura pedig így fest: Visszatérve a megyei IBUSZ-kirendeltségekhez, lássuk tehát: hol, kikés hová? Békéscsaba: Még tartják a frontot Talán még mindig sokan nem tudják: a békéscsabai iroda már nem a „megyei központ”, lehetőségei legfeljebb annyi­val különbek a másik három városban található irodánál, hogy nyolcvanezer lakosból a nagy számok törvénye alapján tos utazások, amelynek oka itt sem más, mint a sok vállalat, tsz megszűnése. Ezért vető­dött fel például a megyei iro­dák közt együttműködés kö­zös csoportok indítására, így tavaly Párizsba „küldtek” kö­zösen a gyulaiakkal csoportot. A sok apró, fennmaradásra irá­nyuló ötletek egyike ez, ha már az utazni vágyók zsebét nem töltheti meg az IBUSZ sem. Bizonyos kedvezmé­nyekkel viszont sokat segíthet; ilyen volt az inkább törzsuta­Már nem (annyira) bánjuk azt sem, ha csupán a csikósok vonzzák Magyarországot... jelentősebb forgalom alakul­hat ki. Slimharszki Jánosné irodavezető azonban — noha nagyón szeretné — nem tudja ezt megerősíteni. Nyilvánva­ló, hogy tovább csökkent a for­galmuk s mintegy 3-400 ezer forintos hasznot könyvelhet­nek majd el az utazásokból. Azt is gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a „szintenmara- dásért” folytatott harcban je­lentős szerepet játszik banki tevékenységük, ez viszont többmillió forintos bevételi forrás volt. így tudják a jelen­legi létszámmal és viszdhylag elfogadható színvonalon fenn­tartani az irodát. Náluk is kezd népszerű lenni a Két Lotti (egyszer már 70 ezer forintot érő háromtalálatosuk is akadt), de igazán annak örül­nének, ha a csoportos utazások száma növekedne. Tavaly a korábbi évek ezer turistájával szemben 600-an utaztak szer­vezésükben csoportosan kül­földre, legtöbben Isztambul­ba, aztán Spanyolországba és Franciaországba. Önkritikus magyarázat is társul a török utak említésekor, mert „kár lenne áltatni magunkat azzal, hogy nem vásárlási, mi több üzletelési, hanem turisztikai céllal ülnek be a Boszporusz felé induló autóbuszokba az emberek. Tény az is, hogy 1991-hez képest 40 százalék­kal esett vissza az utazási kedv s ilyen helyzetben a legkevésbé sem az érdekli elsőül a pult mögötti munkatársakat, hogy hová, miért utaznak az érdek­lődők...” Drágák is vagyunk — „vall­ja be” az irodavezető, koránt­sem Békés megyére értve mindezt, hanem hazánk egé­szére. A napról napra romló közbiztonságot is figyelembe véve hazánk már a vékonyabb pénzű német, holland turisták­nak sem olcsó. A legnagyobb fájdalma mégis az a békéscsabaiaknak, hogy már-már minimálisra csökkentek a belföldi csopor­sok (Békéscsabán mintegy százat tartanak nyilván) ér­deklődését felkeltő hagyomá­nyos év eleji akció, melynek lény'ege, hogy aki január— februárban kötött le utat, job­ban járt... Gyula: „Ha én eljuthatnék Londonba...” A gyulai iroda is sajátos hely­zetben van bizonyos szem­pontból. A városnak nyaranta messze a legnagyobb az ide­genforgalma a megyében. Ami persze nem feltétlenül egyértelmű előny, hiszen elég csak annyit figyelembe venni: az IBUSZ központi prog­ramfüzetében mindössze két gyulai célpontú ajánlat talál­ható. Az egyik a gyógyfürdők­nél, ahol az Erkel és aFerradiál Szállókban kínálnak hét éjsza­kát, főidényben teljes panzió­val 10 ezer 672, illetve 6147 forintért. A másik a szilveszte­ri kínálat: ugyanezekben a szállókban az év utolsó, illetve a következő hét tölthető el 9317, illetve 7833 forintért. Ezekre természetesen az or­szág összes irodájában lehet jelentkezni, nem csupán Gyu­lán. Az országjárások, városlá­togatások közt — semmi. Dr. Szikszai Sándomé: — Tavaly 900 vendégéjszakát re­gisztrálhattunk, ami a korábbi egytizede, de tudni kell, hogy 1990-ig sok-sok lengyel és csehszlovák bányászcsoportot fogadtunk. Mi még viszonylag elfogad­ható üzleti év után várhatjuk a szezont, 3,2 millió az ered­ményünk, ám ennek nyolcvan százaléka a határnál lévő fiók­irodánkban realizálódott. Ná­lunk még aránylag sok iskolai csoport jelentkezett, hogy szervezzük meg hazai „felfe­dező” túrájukat. Sok olyan pe­dagógus szervezőt kívánunk magunknak, mint Veress Irén, aki még Bécsbe is elvitte diák­jait. Tavaly sok ilyen csapa­tunk volt, de az idén bizonyo­san kevesebb lesz. A nyugati­ak? Jönnek, de nem ide, vagy fogalmazzak finomabban: nem jutnak el idáig. Mára a keletnémetek is elmaradtak. Mióta nyugatra is mehetnek... érthető. Megtudtuk azt is, hogy Gyulán 40 törzsvendéget tar­tanak nyilván, akik többnyire középkorúak. Tízen fizettek be az év elején különböző utakra, kihasználva az ebből származó kedvezményt. Ked­vező tapasztalatokat hozott a vasúti jegyek eladásához kötő­dő folyamatos „akció”, ezért, mint egyéb szolgáltatást, ez­úton is szívesen ajánlják. Búcsúzáskor azt kérdeztük az irodavezetőtől: melyik utat választaná az idén legszíve­sebben utazóként? —Azt, amelyik még a prog­ramfüzetben sem szerepelhe­tett, tekintettel arra, hogy az Utazás '93 kiállításon hirdette meg az IBUSZ, s amely már- már valószínűtlenül előnyös: 20 ezer forintért megjárható vele London... Ha sikerülne „beférnem” az egyik csoport­ba, magánemberként nagyon elégedett lennék saját cégem­mel... Szarvas: / Átutazóknak Körös-parti pihenés... Az egyre kellemesebb „ide­genforgalmi arcot” öltő város előnyei közé utazási szem­pontból mindenképp odaso­rolható, hogy a Pestről jövők­nek akár egy nap alatt is meg­járható. Úgymond még elérhe­tő közelségben van az ország legtöbb pontjától. Szántai Adámné irodaveze­tő: — Sok jót sajnos nem tudok mondani, bármennyire is szeretnék. Szarvason és kör­nyékén az emberek többsége mezőgazdaságból él, akiknek mai szóhasználattal élve kicsi a „fizetőképes kereslete”. Eb­ből következően tavaly is első­sorban az olcsó utakat tudtuk eladni, a 3—6 napos, zömmel tengerparti kirándulásokat. Tíz ilyen csoportunk indult Szarvasról. Minek titkoljuk, a háromnapos pihenés mellett sokan választották a hasonló időtartamú bevásárlások miatt is, úgymond a kellemeset a hasznossal összekötve. — Ebből az következik, hogy az azonos helyről utazni- vágyókkal már nem számol­hatnak? — Ezek az intézmények ál­tal, velünk közösen kezdemé­nyezett utazások már szinte teljesen megszűntek, mert az évek óta, a mi szervezésünk­ben utazó kisebb-nagyobb ba­ráti társaságokat nem ide soro­lom. Illetve a világért sem aka­rom megbántani a tanulmányi kirándulásokra azért még min­dig szívesen vállalkozó iskolá­kat, ők — ha szabad ilyet mon­danom — hűséges partnereink továbbra is, persze ők döntően belföldre. — Ezzel haza is térhetünk... —A belföldi tanulmányi ki­rándulásokra, ahogy már emlí­tettem, elég sok csoportunk kelt útra, aminek én lokálpatri­ótaként természetesen nagyon örülhetek, aztán amiatt is, hogy később majd ők lesznek a felnőtt utazó partnereink, de a mai kemény világban azt is el kell mondani, ezekből az üzle­tekből viszonylag kis profitot tudunk teremteni. De ha már itt tartunk el kell mondjam, a belföldi SZOT- üdülések drasztikus csökkené­se miatt végül is jelentős bel­földi forgalmunk volt tavaly, fél- vagy teljes panziós, többnyire egyhetes időre szóló megrendeléseket kellett telje­sítenünk. — Merre szeretnek kikap­csolódni a szarvasiak? — Leginkább a hegyvidé­keken, de a Balaton, Sopron és Pécs is változatlanul vonzó, legalábbis a mi vevőkörünk számára. Mindent egybevetve úgy látszik, ezt még mindig meg tudják fizetni, hiszen át­lag hét nap hétezer forintért kapcsolódhattak ki. Ma már odáig elmentünk, hogy szíve­sen szervezünk kizárólag szál­lást is esetleg csak reggelivel vagy csak vacsorával. Megtudtuk, hogy igencsak sajátos szolgáltatásként a cég bérelt Körös-parti nyaralói is fontos helyet fogainak el a szarvasi iroda szolgáltatásai között. A központi prog­ramfüzetben is szereplő kíná­lat egyhetes turnusokban — vagy akár önálló helyi értéke­sítésben — komoly vevőkört vonzott. Érdemes megjegyez­ni, hogy ez is körülbelül napi ezer forintért kínál nyaralást az idén is — ám akár 3—4 tagú család számára. Tavaly szinte telt ház volt, különösen az át­utazók vették igénybe. Már vannak „jelzések” az idei nyárra is. Talán hozzátennünk sem kell: ezek a Körös-parti IBUSZ-bérlemények mond­juk a geszti utaznivágyóknak, azaz a helyieknek is rendelke­zésre állnak. Orosháza: Irány az olasz tengerpart... Amikor azt kérdeztük Bagoly Ilonától, az orosházi iroda ta­valy óta itt dolgozó munkatár­sától, náluk melyek voltak a legnépszerűbb szolgáltatások, akkor — talán kötelességsze- rűen —- valamennyit felsorol­ta, a bel- és külföldi utazások­tól a valuta-, mi több forintke­zelésig. Amúgy náluk is az olasz és a spanyol tengerpartra utaztak a legtöbben (pontos szám nem volt birtokában), itt­hon pedig a hegyvidék vonzott legtöbb embert. S hogy végül is nyereséges vagy vesztesé­ges volt-e a tavalyi esztendő, arra a kérdésre válaszul ennyit jegyezhettünk fel: „talán egy kevés pluszt tudtunk termel­ni...” Ezért is javasoltuk — töb­bek közt —, hogy talán lépjük át a konvencionális kereteket s ne az utazási profillal kezdjük, amit például indokolhat az is, hogy ma már az utazási , iro­dákra is jellemző: illő nem csak két lábon állniuk. — Hogy mennyire így van ez, azt bizonyítja: a banki te­vékenység például kifejezet­ten hasznos és olyanokat is az utazási irodába vonz, akik pusztán most esetleg csak „lottózni” indultak, de meg­akadt a szemük valamelyik utazási ajánlatunkon is. De visszatérve a szerencsejáték­hoz, nálunk nem a hagyomá­nyost űzhetik, hanem a hatszá­mos „Két Lotti” keltette fel az érdeklődést. Orosházán immár hetente száznál is több szelvényt ad­nak el s amióta kiderült, hogy ez a fogadási forma is „szabá­lyos” és a kiötlő, budapesti kft- t vezető Galambos György az IBUSZ keretein belül az összes szabálynak megfelelő — törvényes — feltételek mellett hívja kedden délelőt­tönként a Petőfi rádió nyilvá­nossága mellett játszani a fo­gadókat, még inkább nőtt az érdeklődés. (Ezt egyébként nemcsak Orosházán erősítet­ték meg, hanem a többi me­gyei irodában is.) Aztán itt van a fizető ven­déglátás. Igaz, náluk nem Kö­rös-parti átutazó üdülőknek kínálnak kikapcsolódást... — Való igaz — folytatta Bagoly Ilona —-, jelenleg is keresünk kiadó lakásokat, mert az Orosházán építkezés­hez kapcsolódó kisebb-na­gyobb cégek jórészt rajtunk keresztül keresnek szállásle­hetőséget, azért a környékün­ket jobban megismerni kívá­nó, a szállodát valami miatt nem kedvelőknek is nagyon szívesen keresünk színvonalas szállást. Tudjuk, hogy aki most majd először tesz sétát városunkban, jövőre vagy azu­tán esetleg barátait, ismerőseit is elhozhatja. Lehet, hogy ma­napság túlontúl sokat hangoz­tatjuk ezt, de magunknak sem mondhatjuk eleget: a létünk a tét. Fábián István / írjon az Eurokultúrának, egyhetes utazást nyerhet! „Svájc útjai” Schweizer Verkehrsbüro Offizielle Vertretung der Schweizerischen Bundesbahnen Ha mondjuk egy hazai, csak Pf.-számmal „jelzett” kft., úgynevezett névtelen utazási iroda amatőr (vagy akár profi módon) sokszorosított nyom­tatványa került volna kezünk­be, talán rövid úton tennénk félre, ám az alábbi felhívás a Svájci Közlekedési Központ akciója, Verena Küchler alá­írásával s így már másképpen kezelendő. Nos, a svájci intézmény Eu- rokultúra címmel egy sajátos pályázatot hirdet, melynek zá­róakkordjaként az Európa ta­nács harminc országából (melybe hazánk is beletarto­zik) 58 fiatalt egyhetes svájci élményüdülésre hívnak meg s ennek befejeztével a párizsi UNESCO-palotában is kö­szöntik a résztvevőket. A lapunkhoz a bécsi irodá­ból érkezett felhívásban az áll, hogy a szeptember 3—10. kö­zötti, Zürichből induló, Lu­zern, Montreux, Lausanne, Paris útvonalon gyorsvonattal utazó csoport „győzteseivel” az európai kulturális fejlődés irányait szeretnék megismer­tetni — svájci példa alapján. Hogy mit kell ezért tenni? Má­jus 15-éig egy, maximum két gépelt oldalas fogalmazványt írniuk, melyben Svájcról alko­tott képüket mutatják be, pél­dául egy ilyen témában: „A leghumorosabb sváci portré”. A dolgozatot német, angol, francia vagy olasz nyelven le­het elküldeni a 1015 Wien Kartnerstasse 20. címre, a Svájci Közlekedési Irodának (Schweizer Verkehrsbüro- nak.) Amelyhez csak annyit sze­retnénk hozzátenni, amennyi­ben Békés megyei fiatal is el­nyeri az élményüdülést, akkor tapasztalatairól lapunk hasáb­jain is beszámolunk. F.I.

Next

/
Thumbnails
Contents