Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1993. április 27., kedd MEGYEIKÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Tisztességes mezőgazda első dolga, hogy fát ültet” Fogynak az erdők, fasorok—ezzel pedig „magunk alatt vágjuk a fát” fotó: kovács Erzsébet Béres-csepp-akció Idős emberek, daganatos betegek, legyengült szervezetüket felerősíteni kívánók féláron juthatnak hozzá a természetes alapanyagokból készült Bé- res-csepphez a városi vöröskereszt irodájában Békéscsabán, az Andrássy út 19. szám alatt. Amíg a készlet tart, munkanapokon (péntek kivételével) 8- tól 16 óráig minden igénylőt ellátnak a számára szükséges mennyiséggel. Szakmát szeretnének A Dombegyházi Általános Iskolában az idén 41 nyolcadikos végez. Közülük 22 tanuló jelentkezett szakmunkásképzőbe, 11 szakközépiskolába és csak 6 gimnáziumba. (Két diák szakiskolában kívánja folytatni tanulmányait.) Meddig áll üresen? A Csaba Szőnyegszövő 1993. március 16-án végleg leállította a termelést Battonyán. A helyi részleg egy önkormányzati tulajdonban lévő épületben működött, ennek bérleti szerződését a háziipari szövetkezet június 30-ai hatállyal felmondta. A Fő utcai épület hasznosítására az önkormányzat pályázatot írt ki. Támogatás a Bárkának A napokban meghozta döntését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tizenkét tagú folyóirat-kuratóriuma. Megyénkből a Tevan Kiadó által gondozott Bárka folyóirat kapott támogatást a központi keretből. A szerző: Láng Miklós A lapunk április 6-ai számában megjelent, Apró hazugságok című írás Láng Miklós Utrava- ló című könyvéből való. Kinek az öröme? O, azok a régi szép idők! Amikor még 17 évesen azt hitte az ember, minden lehet belőle. Tele van energiával, maga megállapította tehetséggel, szerelemmel, imádja a sulit, és módja is van az önkifejezésre. Ezt a kis nosztalgiát az EDÜ váltotta ki belőlem, ugyanis harminc évvel ezelőtt magam is ott álltam a kissé romos Erkel mozi színpadán, s teljes átéléssel mondtam A halálra táncoltatott lány című balladát. Az elnyert aranyérem — mert akkor még voltak érmek — szinte a mennybe röpített. De a legjobban az fogott meg, hogy sikeremnek tiszta szívből örültek az Erkel gimi tanárai, diákjai. Az ED Ü-n bizonyára most is így volt. Csak a felnőttek életéből hiányzik a mások sikere felett érzett felhőtlen öröm. B.S.E. Fogynak az erdők, az utak mentén pedig a kivágott facsonkok sora figyelmeztet természeti értékeink pusztulására. Felmérések bizonyítják, hogy az Alföldön, ezen belül -megyénkben is jelentősen csökkent a faállomány. Az Alföld egyik legkopárabb vidéke Medgyesegyháza és környéke, mivel mindössze 4,2—4,4 százalék az erdősültsége. Ebből adódott, hogy a megyei és a helyi elképzeléseket egyeztetve, az Alföld fásítási programjához csatlakozva, a megyei és a medgyesegyházi önkormányzat olyan programszerű ajánlattal állt elő, amelynek segítségével megkezdődhet a fasorok és erdősávok visszatelepítése a térségben. A közelmúlt napokban 12 önkormányzat képviselői, vadásztársaságok, szövetkezetek és más társszakterületek, erdészek részvételével megvitatták a fásítással kapcsolatos program, illetve országos pályázat lehetőségeit megyénkA rendhagyó órák között is különösnek számító előadásra hívta meg Kökényesi Tibor, a békéscsabai Ruhaipari Szak- középiskola tanára Ribár János evangélikus lelkészt. A vendég az álom szerepéről, fontosságáról beszélt az érdeklődő harmadikos, negyedikes tanulóknak. Az előadó elmondta, hogy az A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben — még az elmúlt esztendőben — meghirdetett egy pályázatot az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztésének 1993. I. félévi támogatására. A napokban látott napvilágot egy jegyzék, ahol nyilvánosságra hozták a támogatást nyert települések neveit. Számunkra — Békés megyében élők számára — is tartogatott meglepetést a lista, hisz ott szerepelt Pusztaföldvár és Gádoros neve is. Annak néztünk utána, vajon ben. A kezdeményezés a fa gazdasági értéke mellett elsősorban a táj-, a település-, a talaj- és az egészségvédelemre szeretné irányítani a figyelmet. Mint tapasztalatot elmondták, hogy az országosan leosztott erdősítési keretet sem meríti ki a megye, évente jelentős összegeket adnak vissza a minisztériumnak. Most, hogy a föld tulajdonjoga rendeződni látszik, magánszemélyek is jelentkezhetnek az erdősítési pályázatokra. A 12 települést egy csokorba fogva létrehoztak egy szakmai intéző bizottságot, amely egyrészt az igények és lehetőségek összegzését, másrészt a pályázatok elkészítését vállalja magára. A program ősszel indul, de az előkészítés miatt már a nyár folyamán várják a jelentkezéseket. Az igények összegyűjtésében számítanak az ön- kormányzatokra is. Az erdőgazdaság szakemberei ismertették a pályázat feltételeit. Az ismertetésből kiálom kutatása mindig is foglalkoztatta a tudósokat, életünkben betöltött szerepe csak a túlzottan racionálisan gondolkodó 20. századi ember előtt lebecsült. Pedig az álom roppant jótékony jelenség, sokan az egészség megóvójának nevezik. Ribár János a személyiség- fejlődésben betöltött funkcióját emelte ki előadásában, hiszen mire költik a „nyereményt” a községekben. — Mi csak a lapokból értesültünk a pályázat elbírálásáról, de amíg hivatalos értesítést nem kapunk, addig a fel- használásról, a nagyságrendről nem nyilatkozunk — mondta Fábri István, Gádoros polgármestere. Az előzményekről viszont annyit megtudtunk, hogy a település belterületén — ha a képviselő- testület által elfogadott építési programot tartani tudják — az úthálózat készenléti foka eléri a 87 százalékot. Az idei munkákhoz égetően fontos a pályázaton nyert pénz, hisz a lakosság tovább már nem terhelhető. Annak idején a pusztaföldderült, hogy a normatív támogatás 65 ezer forintra szól hektáronként és a költségek 40, 70, illetve 100 százalékára lehet pályázni. Cél az őshonos fafajták visszatelepítése, de a gyorsan növő, jó gazdasági hasznot hozó fajtákra is alapoznak. Jelenleg a térségben 24 ezer 700 hektár az erdő, amelyből csupán 26 hektár a magánkezelésű. A lehetőségek messze nincsenek kihasználva, hisz több mint 500 kilométer csatorna van a megyében és 100 kilométernyi a dűlőút, ahová fasorokat, erdő- sávokat lehet telepíteni. A szép fásítás — amellett, hogy hasznos — színes növények áttelepítésével (különösen lakóhely közelében) senki számára nem lehet közömbös. A program célját, hasznosságát mi sem példázza jobban, mint egyik hozzászóló megjegyzése: „Tisztességes mezőgazda — ha egy földet birtokba vesz — első dolga, hogy fát ültet és az utat rendbe hozza.” az ifjú korosztálynál különösen fontos, hogy milyen felnőttekké formálják magukat. Saját álmainak értelmezésével mutatta be, hogy súlyos döntéshelyzetekben hogyan siet segítségünkre egy-egy beszédes álom — csak meg kell értenünk üzenetét. Az önmagunkhoz vezető királyi út megjelenési formáinak, szimbolikájának ismertetése után a hallgatóság tagjai kérdéseikre kaptak választ. L. M. vári polgármestert hatáskörének túllépésével vádolta meg a képviselő-testület, mert két ülés között „egyengetni” merte a kiírt pályázatra a földváriak pályamunkáját. így utólag úgy tűnik, nem volt hiábavaló Vetró László igyekezete, hiszen a nyertesek között ott találtuk Pusztaföldvár nevét is. A támogatás — ha megérkezik a másfél millió forint — a Rózsa Ferenc utca szilárd útburkolattal való fedéséhez járul hozzá — tájékoztatta lapunkat a polgármester. Azt is elmondta, hogy az önkormányzat mindaddig folytatja a keresztutcák építését, amíg mindegyiken szilárd burkolat nem lesz. Csete Ilona H. M. Királyi út önmagunkhoz Új utak pályázat útján Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Talán félnek a Darvas-kőtől? Értetlenül olvasom a Békés Megyei Hírlapban: Hová lett a Darvas-emlékkő? Jelen időnkben is gyakran előfordul a történelem visszájára fordítása, így lett Darvas-emlékkő a kő. Üsse kő, mondanám, ha nem lenne történelmi jelentőségű. Ez a kő nem Darvas köve, hanem hárommillió koldus országának emlékköve. Mert valóban itt volt az emberpiac, tanú vagyok rá. Darvas Horthy kormányzása alatt írta a kövön idézett sorokat, akkor nem tiltakoztak ellene. Remélem, a mai percemberkék eltűnésével újra állni fog az emlékkő, amivel D. emelt írásaiban emléket a cselédeknek. Az őszülei, testvérei is azok voltak. Itt, az emberpiacon árulták erejüket az emberek, anyám kis társai is. Még én is láttam ezt a rabszolgapiacra emlékeztető helyet. Főleg a nagyságákra emlékszem, ahogy mustrálták őket. Ha már megszólítottak valakit, feltétlen elvárták a kézcsókot. A ,.portékát” a kísérő mama, nagynéni dicsérte, hogy egészséges, ügyes, szófogadó, munkabíró. Nem 8 órás volt a munkaidő, későbbi munkaköröm révén úriházakba jártam, láttam, nem volt megállásuk. ,,Én már rég megcsináltam volna, mit piszmog annyit?” A konyhában egy zug volt a birtoka, bármikor rányithattak. Ki voltak téve a fiatalúr első, az öregúr utolsó szerelmi próbálkozásainak. Ha ,,baj” lett, kidobták, mint erkölcstelent. Ennek emléke a kő! Én is kérdem, mint azon a közgyűlésen kérdezte valaki Dr. Gulyás Mihály polgármestertől: Talán félnek tőle? Azért tüntették el? SuLYÁNNÉ BoHUS SÁRA, OROSHÁZA A békéscsabai raktárház dolgozóinak 44,8 százalékkal nőtt a jövedelme 1993. április 15-én, az ,,Olvasóink írják” című rovatban megjelent, ,,Életet, vért is az éveknek” című, aláírás nélküli cikkre szeretnénk kiegészítést adni a vállalat eredményeiről. A Kunság Füszért Vállalatot minden bizonnyal az előző évekkel ellentétben 1992-ben csökkenő tendenciájú gazdaságosság jellemzi. Az eredmény elmaradása: piacvesztés, csökkenő forgalom, a piacgazdálkodásra való átállás nagyobb költségigénye, a sok versenytárs stb. A vállalat egyik kirendeltsége, a békéscsabai raktárház forgalma a legnagyobb, eredményesebben működtünk, mint a többi raktárház, ezért szerény eredményre számíthatunk az 1992-es évben. Én három éve vagyok a raktárház vezetője, a békéscsabai raktárház dolgozói eredményesen dolgoztak, ezért kiemeltebb bérben és prémiumban részesültek. 1991-ben a vállalat jelentős bérfejlesztést valósított meg, mikor is az átlagkereset vállalati szinten 41 százalékkal növekedett, míg a békéscsabai raktárház dolgozóinak 44,8 százalékkal nőtt a jövedelme. 1992. szeptember 1-jétől emelte a vállalat az átlagkereseteket, minden területen 14 százalékkal. Vezetésem alatt minden egyes évben a dolgozók részére kitűzött prémiumokat a dolgozók megkapták. A vállalat 1993-ra tervezett nyereségösszege 93 millió forint. Szükségesnek tartottam a gazdasági elemzést pontosítani, ezzel együtt is nagyon köszönjük az elismerő szavakat. Fekete Imre, a Kunság Füszért békéscsabai raktárházának igazgatója Ha tavasz, akkor fametszés
