Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
1993. ÁPRILIS 5., HÉTFŐ Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 79. SZÁM Bay Zoltán munkásságáról SP0R1 r melléklet V. .-16. oldal A magyar nem világnyelv A címbeli megállapítást eddig is tudtuk, a 4. oldalon található írásunk azonban arról szól, mit lehet és kell tennünk azért, hogy egy más országba lépve is kommunikálni tudjunk az ott élő emberekkel. Központ, káosz, kamara A gazdaság megkívánja az érdekeit figyelembe vevő rendet. A kiszámíthatóság három alapvető módon hozható létre: a mindenkori hatalom általi központosítással, a második módszer a káosz, a harmadik megoldás a kamarai rendszer. (7. oldal) Készülődnek a vízimentők A tavasz biztos jele, hogy ismét készülődik a szezonra a Magyar Vöröskereszt Vízimentő Szolgálata. A huszonnégy fős aktív csapat vezetője, Somogyi Ferenc szerint folytatják Szanazug vízimentő-ellátását. A Vöröskereszt kérésére szeretnék megszervezni a szarvasi és bé- késszentandrási üdülőkörzetek mentőszolgálatát is. A fürdőjegyek drágulása miatt arra számítanak, hogy Szanazugban néhány ezerrel gyarapodik a fürdő- zők száma. Gondot okoz az is, hogy veszélyhelyzetben csak figyelmeztetéssel élhetnek, amit nem mindig fogadnak meg a für- dőzők. Éppen ezért a közlekedésrendészettel tárgyalások folynak bizonyos intézkedési jogosítványok érdekében, hogy a vízimentők kellő eréllyel léphessenek fel az életveszélyes szituációkban. „Hegyeshalom, Magyarország: Jobbra tőle a nagyvilág, balra az én hazám. Azon veszem észre magam, hogy ez a tábla kezni nekem elibém hozni, amit most elhagyok. A fe- hértomyos kisfalut, az élet legelső és legigazabb benyomásait...” Bay Zoltán fehértomyos kisfaluja, amit „Az élet erősebb” című könyvében szeretettel, vágyakozással említ: Gyulavári. Református lelkész fiaként itt született 1900 júliusában a jelen század viSzombaton szülőfalujában, Biharugrán emlékeztek meg a Talpalatnyi föld halhatatlan írójának. Szabó Pálnak századik születésnapjáról. A faluvé- gi temetőben lévő sírjánál először Czine Mihály professzor, irodalomtörténész tartott megemlékezést, majd az Irodalomtörténeti Társaság, a helyi önkormányzat kéjív iselői, a családtagok, barátok, ismerősök helyezték el koszorúikat. Innen a helyi református templomba ment a szépszámú Mint korábban beszámoltunk róla, e hónap elején dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő hazalátogatott Kunágotára. A művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében a kárpótlásról, a földárverésekről, illetőleg a település fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiről tájékoztatta a hallgatóságot. A nagygyűlés előtt interjút adott lapunknak, ebből most azt a részt közöljük, amelyben lághírű tudósa, a modern fizika kiemelkedő egyénisége, aki 1948-ban kénytelen volt külföldre menekülni; az USA- ban élt és dolgozott. Washingtonban, tavaly ősszel hunyt el. Reá, a hívő református emberre emlékeztek szombaton, április 3-án Budapesten, a Kálvin téri református templomban, a Dunamelléki Egyház- kerület presbiteri konferenciája bevezetőjeképpen. Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke méltatta a tuérdeklődő, ahol ismét az író egyik legjelesebb méltatója, Czine Mihály beszélt Szabó Pálról. Utalt a kezdetre, a falura és a református egyházra, mely meghatározó volt Szabó Pál életében. Elmondta, hogy a legnagyobb szívű ember volt, mindig minden lehetséges módon segítette a rászorultakat, a hozzá segítségért folyamodókat. íróként új hangot vitt az irodalomba, övé az úttö- rés érdeme a falusi szegénység, a falusi élet hiteles ábrázolásában. A megmaradás, az Zsíros úr egy személyes kérdésre válaszolt. — Valóban több száz hektáros lenne a Zsíros-birtok? Vagy mindössze tizenhat? — tolmácsoltam a szóbeszédet. — Nem tizenhat — hangzott a válasz. — Nekem összesen huszonhat, a családnak viszont — ez az igazság — mintegy háromszáz hektárja van. No, dehát annak idején is ennyi volt! Sajnos az oldalági rokonok közül néhányan örökös nélkül dós embert, kiemelve, hogy Bay Zoltán lelkészi családból származott, református kollégiumi nevelést kapott Debrecenben, egész életében tevékeny részese volt a református egyházi életnek. A megemlékezésen részt vett Bay Zoltán özvegye, családtagjai, jelen voltak neves közéleti személyiségek. E megemlékezés után vette kezdetét az egész napos konferencia, melynek témája volt: a református iskolaügy. élet fontossága volt jellemző Szabó Pálra, aki avallotta, hogy „az a nép, amely ennyit kibírt, nem pusztulhat el”. Meg kellett maradni és itt kellett megmaradni a nehéz időkben, amint azt regénye címében is megfogalmazta, „Ahogy lehet”. Az író a lehetetlen ostromára vállalkozott és élete során győzött is felette. Magyarország irodalmi térképére nevével együtt felkerült Biharugra is. A szülőház megtekintése, (Folytatása3. oldalon) haltak el. Az ő földjükre nem lehetett kárpótlási igényt benyújtani. Viszont: a licitáláskor lementem 500 Ft-ig, így sikerült visszaszereznem a családnak az eredeti birtokméretet.-—Mekkora a család? — Edesapámék hatan voltak testvérek. A gyermekeiket, unokáikat értem a családon. — On fog a 300 hektáron gazdálkodni? — Gyakorlatilag igen. Ménesi György (TÓTH) Szabó Pálra emlékeztek Mekkora a Zsíros-birtok? Hamu és lencse Néhány napja igazi fejtörést okozott az orosházi Darvas Társaságnak, változtasson-e nevet, avagy maradjon a régi. A kérdést persze két oldalról közelítették meg az érintettek, s bizony „mozgott a léc”, amikor végül Darvas mellett szavaztak. A társaság dilemmáján tulajdonképpen nem kellene csodálkoznunk. Látható, hogy a történelmi változások sajátja az értékválság. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hozzánk képest a mesebeli Hamupipőke könnyed ujjgyakorlatokat végzett, amikor a lencsét a hamuból kiválogatta. Tudta, hogy melyik a lencse és melyik a hamu. Mi nem mindig tudjuk. Gyanítható, hogy születésének századik évfordulóján Szabó Pál szellemi hagyatékából sokkal kevesebben táplálkoznak, mint ahány embernek szüksége lenne rá. Elmulasztásával ugyan nem követünk el végzetes hibát, legfeljebb egy kapaszkodó, esély hull ki a kezünkből. Aztán szépen, sorban görgetjük magunk előtt a terhein- ket; szaporodnak a válságjelek a politikai, a nyelvi, a viselkedéskultúránkban. Időnként sajnos túl sok hamu keveredik a lencse közé, mintha megannyi hanyag Hamupipőkével áldott volna meg bennünket a sors. így aztán olykor a pici magot is eldobjuk könnyedén, mert annyi hamu rakódott rá, hogy nem vesszük észre a közé keveredett lencsét. László Erzsébet Kisgazdák nagy gondjai - Sógorság-komaság a kárpótlási hivatalokban? Ahhoz képest, hogy a földeken is megkezdődtek a tavaszi munkálatok, s ehhez még kedvezett is a szombati időjárás, alig maradt üres szék a Balassi Művelődési Ház nagytermében. A hét végén tartotta ugyanis áprilisi nagygyűlését a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezete. A kisgazdák vendégül látták dr. Bemáth Balázst, a párt országos főügyészét, Szabó Imrét, a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának vezetőjét és Varga Gábort, a megyei földhivatal vezetőjét. Elsőként Szabó Imre adott tájékoztatást a hivatal felépítéséről, munkájukról. Elhangzott az egyórás tájékoztatóban az is, hogy milyen támogatásra jogosultak a gazdák, mik a lehetőségeik például bizonyos hitelek felvételénél? A tájékoztató utáni kérdésekből kiderült, hogy sok még a bizonytalanság, legtöbben azt sem tudják, hogy az új tulajdoni viszonyokra hozott törvényeket hogyan alkalmazhatják? Sok kérdésre kellett válaszolnia Varga Gábornak is, hiszen a földhivatalok munkájával, tevékenységével sem volt tisztában a sok jelenlévő. Dr. Bemát Báláz kijelentette, hogy amíg nincs a tulajdon- viszonyokban egyértelműen megnyugtató rendezés, addig természetes, hogy vajúdik a gazdasági rend kialakulása is. (Folytatás a 3. oldalon) Plébánosbeiktatás Békéscsabán A beiktatás ünnepélyes pillanata. A képen balról Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, jobbról Guliga György az új plébános. Fotó: Lehoczky Péter A tegnap esti szentmisét ünnepélyesebbé tette az új plébános beiktatásának szertartása Békéscsabán, a belvárosi katolikus templomban. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nevezte ki Guliga Györgyöt a belvárosi katolikus plébánia élére, a két hónappal ezelőtt elhunyt Gyenes Mihály apátplébános utódjául. A beiktatási okirat felolvasása után a püspök Isten áldását kérte az új plébános nem kevés feladattal járó munkájára. „A szolgálat szellemével bízom meg...” — hallottuk a szeged-csanádi megyéspüspök szavait, aki átadta Guliga Györgynek a templom, a ta- bemákulum kulcsát, a papi stólát és a Bibliát. Az egyházközösség képviselőtestülete nevében Jároli József köszöntötte a belvárosi templom 16. plébánosát. Ót követte Táborszky László evangélikus püspökhelyettes, aki kifejtette, hogy készen áll a közös munkára lelkész társával. Az új plébános köszöntötte a híveket, a megjelent vendégeket. (Guliga Györgyöt lapunk 3. oldalán mutatjuk be) Ibmultus van - botrány nincs... Vasárnap este 20 óra után kaptuk a jelzést, hogy balhé van a gyulai határon... — Balhé nincs, reméljük nem is lesz — fogad készségesen Batiz Gyula, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának helyettes vezetője. —Bevallom, én utoljára akkor láttam ilyen hosszú személygépkocsisort, amikor az elmúlt esztendőben Görögországból Jugoszlávián keresztül jöttem haza. Ott, a jugoszláv határon kilométer hosszúságból araszoltunk a határ felé. — Pedig nincsenek is olyan sokan, mint karácsony előtt. S lesznek a hét közepén ennél többen is — kapcsolódik beszélgetésünkbe Korpái György átkelő ügyeletes. — Tulajdonképpen szombat reggel óta növekedett meg a forgalom. Az történt, hogy a nagylaki határállomásról terelték felénk a Románia felé tartó gépkocsikat. —Két kilométeresnek sacco- lom a várakozó személygépkocsisort. Mi az, ami lassítja az áthaladást? —Sokan már a húsvéti ünne- pekre igyekeznek román rokonaikhoz. Legtöbben Németországból jönnek, s köztudott, hogy a német állampolgárok ví- zumkötelesek. Itt, aromán határon töltik ki a vízumpapírokat, ami felettébb lassítja a forgalmat. — Mennyien lépték át szombat reggeltől vasárnap késő estig a magyar—román határt? — Szombaton több mint tizenhatezren, ma, vasárnap, bár még nincs összesítő, körülbelül tizenkilencezerre becsülöm a személyforgalmat. Tegnap 120 kamion hagyta el országunkat, de körülbelül ennyi várakozik még kilépésre. Egy tény: a gyulai és a megyei rendőrök jól szervezetten a határállomással összehangolva irányítják az átkelő forgalmat. B.V.
