Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

Érdeklődni, de hol? Nagyszénáson a képviselő- testület nyilvános üléseit a mű­velődési ház tánctermében tart­ják. A néhány meghívott vendé­gen kívül azonban csekély az érdeklődők száma. Mivel itt tör felszínre a < település összes gondja, baja, érdemes ott lenni! Sajnos az érdektelenség a kép­viselői fogadóórákra is érvé­nyes. Azt viszont tapasztalják a megválasztottak, hogy az ut­cán, az üzletekben megállítják őket az emberek. Ott igyekez­nek „orvosoltatni” problémái­kat. Mérlegzáró közgyűlés A Tótkomlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet ápri­lis 30-án 10 órakor tartja mér­legzáró közgyűlését a közpon­ti telephelyen. A napirenden szerepel az 1992. év eredmé­nyeinek beszámolója; az 1993. évi tervjavaslat. Testületi ülés Csorvás nagyközség önkor­mányzata április 28-án, szer­dán 16 órakor tartja soron kö­vetkező ülését. A napirendek közül a legjelentősebb a szoci­ális és egészségügyi bizottság jelentése, és a szociális tör­vényből adódó feladatok meg­tárgyalása lesz. üj jegyző Ettől a hónaptól kezdve új jegyzője van Kondorosnak Zsindely Ferencné személyé­ben, aki korábban az önkor­mányzat igazgatási csoportve­zetője volt. Lakossági fórum Szarvason dr. Demeter László polgármester április 27-én, 18 órakor a volt úttörőházban la­kossági fórumra hívja az ér­deklődőket. A jelenlévők tájé­koztatást kapnak a város és környéke egészséges ivóvízel­látásáról és az 1996-os Expóra történő készülésről. Földárverés Szarvason, a polgármesteri hi­vatalban április 27., 28. és 29- én 9 órakor több ezer aranyko­rona-értékben kerül árverésre a Szarvasi Állami Tangazda­ság használatában lévő gyep, erdő és szántóföld. „TÉVESEN VÉLE­KEDNI... MÁS' DO­LOG, MINT NEMLÉ- TEZÓRŐL VÉLE­KEDNI.” (PLATÓN) A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint az Austria lottó 16. játékhetén a leadott lottószel­vények száma 2 598 781 darab volt. A lottó fogadási díj 125 826 304 schilling. A nye­reményösszeg első nyerőosz­tályban 32 901 910 schilling. A kihúzott lottószámok: 5, 21, 34, 40, 41 43, a pótszám 28. A joker fogadási díj 26 708 595 schilling. A nyere­ményösszeg első nyerőosz­tályban 5 341 719 schilling. A jokerszám: 971203. KÖRKÉP 1993. április 26., hétfő o Gyermekek a „Korunk pestise a rák. Szomorú, hogy egyre többször lép fel gyermekeknél” — mondta Gregorits Géza, a Daganatos Gyermekekért Alapítvány Kuratóriumának elnöke szomba­ton délután annak a jótékonysági műsornak a megnyitóján, melynek díjmentesen adott he­lyet Békéscsabán az ifjúsági ház, s ugyancsak díjmentesen léptek fel a város iskoláinak különböző együttesei: a Széchenyi István Szakközépiskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium, a Bartók Béla Zeneiskola, a Belvárosi Általá­nos Iskola és Gimnázium, valamint a 2. sz. Általános Iskola tanulói. A versekből, dalokból, táncokból, zenei be­mutatókból, színpadi jelenetből összeállított műsor bevételét a kuratórium a daganatos gyer­mekek külföldi gyógyításának támogatására használja fel. Nagyon sok fiatalnak lenne szük­sége sajnos arra, hogy jól felszerelt kórházak­ban kezeljék, az indokoltságot egy ötfős orvosi csoport mérlegeli, és minden esetben a legin­kább rászoruló gyermek kapja meg a kellő segítséget. A közönség elismerő tapssal jutalmazta a vidám, mosolygó gyermekek fáradozását, amellyel cselekvőén tettek olyan társaik sorsá­nak jobbrafordulásáért, akiknek nem adatott meg az egészséges gyermekkor. Lenthár gyermekekért A Széchenyi István Szakközépiskola rock and roll csoportja nyitotta meg a Daganatos Gyer­mekekért Alapítvány jótékonysági műsorát FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Első kárpótoltak Mezőkovácsházán (Folytatás az 1. oldalról) ' Az első nap érdekességeként eml íthetjük, hogy egyik táblánál a pontosításkor számszaki vál­toztatásra került sor, ezért a je­lenlevők aranykorona-értéke meghaladta a földterület teljes értékét. A helyzet megmentésé­re 10 perc taktikai megbeszélés után Lukács Béla helyi lakos ajánlott fel 10 ezer forint kárpót­lási összegért aranykoronánként 600 forintot. így 11 licitáló társa sem esett el a kedvezőbb vételi lehetőségektől. Ugyancsak akö­zösség érdekében lépett vissza Kóródi Imre is, hogy a többiek „beférjenek” a megjelölt tábla­részbe. A másnapi hangulatot tük­rözi az a szünetekben zajló esemény, amikor — nem várt módon — a termelőszövetke­zet emberei jelezték: bizonyos táblák árverése során meg kí­vánják változtatni az előzetes egyezséget. Azonban „küszö­bön kívül” sikerült tisztázni a dolgokat, így elálltak szándé­kuktól. Végül a fizetőeszkö­zök elszámolásakor két új­donsült földtulajdonost, Szabó Józsefet és Bomba Dezsó't kér­deztük tapasztalataikról. Mint elmondták, az árverést tisztes­ségesnek tartják, és az eredmé­nyekkel elégedettek. A zöld­leltár költségei kicsit maga­sak, de bíznak a további segít­ségben. Az „időeltolódás” mi­att most kukoricát vetnek, de jövőre már komolyabb ma­gángazdaságot szeretnének kialakítani. H. M. Az életbiztosítás befektetés is A Nationale Nederlanden Ma­gyarországi Biztosító Rt. hol­land tulajdon, megyénkben október óta működik igazgató­sága Békéscsabán. Mint Tar- nay Gábor értékesítési igazga­tó elmondta, az NN Magyaror­szági Biztosító Rt. megyei igazgatóságának eddig 1500 ügyfele van. Többségük évi 30-—60 ezer forintot fizet a szolgáltatásokért. Egyes biz­tosítási típusok díjainak na­gyobb részét befektetik és a szerzett profitot az ügyfél ere­deti szerződéséhez hozzáírják. Az életbiztosítás modem tőke- befektetés. Másoknál az ön- gondoskodás eszköze, hiszen az állampolgár érzi, a társada­lombiztosítás nem nyújt eleget a modem piacgazdaságokban sem. Az életbiztosítás szolgáltatá­si körébe tartozik a kockázati, a vegyes, az úgynevezett Whole life, hosszú életbiztosítás, a nyugdíjas évekre szóló és az oktatáshoz segítséget nyújtó. Ez utóbbival az NN egyedülálló a magyar piacon. Lényege, hogy a befizetett összegek díj­tartozékát a cég befekteti, ezzel növekszik a betét. Mikor a diák eléri 14., 18. életévét,4—5 éven át havi, emelkedő jámlékot kap. Az üzletkötőket (32-en dol­goznak a megyében) rendsze­resen továbbképzik. Ugyanis azt tartják: az ügyfél a király, de hozzá az ügynök a kulcs*. Sz. M. Csurka a Magyar Utat választotta Csurka István fontosabbnak tar­totta, hogy részt vegyen a Ma­gyar Út Körök szombati pécsi nagygyűlésén, mint hogy jelen legyen az MDF ugyancsak szombaton tartott alakuló or­szágos választmányi ülésén. Ezt maga a politikus mondta a baranyai megyeszékhelyen rendezett nagygyűlésen, amelynek politikai beszédét ő tartotta. Előadásában hiányolta az igazi rendszerváltást, élesen bírálta az Alkotmánybíróságot, megkérdőjelezve működésé­nek létjogosultságát, saját párt­járól szólva pedig kijelentette: azonnal kilép az MDF-ből, ha az együttműködésre lép az SZDSZ-szel vagy a Fidesszel. Rendőr—taxis akció A zene (román) szárnyain Szombaton délután a gyulai román gimnázium és általános iskola aulájában négy hazai és egy romániai román énekkar vett részt a Gyulai Románok Egyesülete által szervezett kó­rustalálkozón. Olteanu Florin, az egyesület elnöke köszöntöt­te a jelenlevőkét. A gimnázi­um leánykara Julian Vicol ve­zényletével megzenésített Eminescu- és Cosbuc-verse- ket énekelt. A Pántya Péter által vezetett körösszegapáti vegyes kar ortodox egyházi énekekkel lépett fel. Romániából érkezett a lippai női kórus, Gheorghe Fluieras karnaggyal. Battonya női kóru­sát Mamuzsity Jenőné dirigálta. A házigazda Gyulai Románok Egyesületének kórusa a húsvét- hoz kapcsolódó művek mellett operai kórusrészletet és népdal- feldolgozásokat adott elő. A program Florica Duma és Aurel Seran — Romániából ér­kezett énekesek — előadásával folytatódott. Őket az aradi Petru Pusca és énekkara kísérte. A későbbiekben Török Elek és Szabó Gábor méhkeréki zené­szek húzták a talpalávalót. A kórusok tárgyi emlékként Szán­tó Stella iparművész egy-egy alkotását és a lippai művelődési ház igazgatójának ajándékát vi­hették magukkal. Az ezután kétévenként meg­rendezendő találkozón részt vett Gheorghe Albut, Románia budapesti kulturális központjá­nak igazgatója, Octavian Oltea­nu kultúrattasé, Petrusán György, a Magyarországi Ro­mánok Szövetségének elnöke, valamint az Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Hivatal képvisele­tében Fretyán István. Rúzsa Ildikó A sittről ismerték egymást. Egyikük gyulai, a másikuk a Balaton környé­kéről itt tanyázó bűnöző. Szabadulásukat követően úgy döntöttek, hogy Békéscsabát vá­lasztják lakóhelyül, és itt próbálnak boldogulni. Ez az ő felfogásuk sze­rint azt jelentette, hogy itt követnek el majd bűncselekményeket és fede­zik belőle megélhetésüket. Akciójuk első állomásaként csütörtökön éjszaka a piac környé­kén álltak lesben. Egy gyanútlanul hazafelé tartó hölgyet szemeltek ki áldozatul. Rövid ideig követték, az­tán támadásba lendültek. Egyikük lekapta a válláról a táskát és azzal — mint akik jól végezték dolgukat — futásnak eredtek. Pechjükre akció­jukat látta egy Csaba-taxis, aki azonnal leadta a drótot a diszpécser- központnak és a rendőrségnek is. Perceken belül rendőrautóktól és ta­xisoktól hemzsegett a környék. így aztán közös erővel sikerült elfogni N. Z.-t és F. L.-t, akik azóta már a hűvösön gondolkodhatnak további sorsukról. g y Rendórközelben - másodszor Békés megye vendége volt Derek Wright, Liverpool főfelügyelője, a heyseli katasztrófa vizsgálója Szombaton második alkalommal rendezték meg a Rendőrség Napját Békéscsabán. A rendezvény vendége volt Derek Wright, a liverpooli rendőrség, a Merseyside Police főfel­ügyelője, aki részt vett az emlékezetes heyseli katasztrófa körülményeinek vizsgálatában. A főfelügyelő készséggel vá­laszolt lapunk kérdéseire. — Főfelügyelő úr, milyen céllal érkezett Magyarország­ra? — A brit és a magyar kor­mány között 1991-ben létre­jött egy megegyezés magyar rendőrök képzésére. Ez<a har­madik látogatásom Magyaror­szágon. Budapesti tartózkodá­som alkalmával mege­gyeztünk abban, milyen to­vábbi segítséget adhatunk. En­nek része, hogy vezető beosz­tású rendőrök jöjjenek Angliá­ba, ahol húsz területen meg­vizsgálhatják a mi képzési rendszerünket. Az ismeret- szerzés magában foglalja az alapvető, a bűnügyi rendőri ki­képzést, a csalás elleni küzde­lem kérdéseit, a közrendvédel­mi képzést. Mindezek költsé­geit természetesen a brit kor­mány viseli. — Milyen eredményre, kö­vetkeztetésekre jutottak annak idején a belga heyseli futball- stadion katasztrófájának vizs­gálata után? Tettek-e ajánlást hasonló esetek elkerülésére? — A heyseli események vizsgálatában 1985 és ’87 kö­zött vettem részt. Nagyon fon­tosak a vizsgálat tanulságai. Az utolsó látogatásom alkal­mával beszéltem két-három magas beosztású rendőrtiszt­tel, akik arra kértek, állítsak össze egy anyagot a számukra a vizsgálat alapján. Ezt meg­tettem. Azóta több, jelentős futballstadionnal bíró város­ban dolgozik olyan- rendőr­tiszt, aki a mérkőzések rendjé­nek biztosításáért és a stadion Derek Wright: „A magyar rendőrök angliai képzését a brit kormány fizeti” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER előzetes megvizsgálásáért fe­lel. Ha például a Liverpool Londonba készül, mindkét vá­ros illetékes kollégája kapcso­latba lép egymással, tudják, hány szurkoló érkezik a meccsre, várható-e valami­lyen rendbontás. Egy speciális egység jött létre a heyseli ka­tasztrófa után Angliában, Eu­rópai Futballösszekötő Egy­ség néven, amely a New Scot­land Yard, a londoni rendőrség keretében speciális módon működik. Liverpool csapata a jövő szezonban valószínűleg Európában játszik. Előtte az illetékes információszerző rendőrtiszt felveszi a kapcso­latot európai kollégájával, megbeszélik, hány szurkoló várható és melyek az esetleges veszélyforrások. Talán nem dicsekvés, de úgy érzem, hasz­nos munkát végzett az egység. L. E. Kovács János-emlékverseny Szeghalmon A múlt században élt, szeghal­mi születésű Afrika-kutató, Kovács János emlékére immár negyedik alkalommal rendez­te meg a szeghalmi Péter-And­rás Gimnázium a középiskolá­sok földrajzi vetélkedőjét. Ezúttal először nem csak a me­gye gimnáziumai neveztek, hanem a szomszédos Hajdú- Bihar hét középiskolája is elküldte legjobbjait. A pénteki rendezvény a Péter András Gimnázium igazgatójának, Vaszkó Tamásnak megnyitó­jával kezdődött, majd a ver­seny „szellemi motorja”, a gimnázium földrajztanára, dr. Nyéki Lajos adott rövid ismer­tetést Kovács Jánosról. Ezután megkezdődött a verseny, melyen 17 gimnázium 35 ta­nulója vett részt. Az ered­ményhirdetésre a Sárréti Mú­zeumban került sor, ahol Sza­bó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet elnöke egyben megnyitotta a Kovács János munkásságát bemutató kiállítást is. Sarakba szárítva Emberségből példát A minap Erdélyben jártam, egy kicsiny hegyi faluban. Ven­déglátóinkkal sok mindenről szót váltottunk, a magyarság helyzetéről, kapcsolatukkal a környékbeli románokkal. Ta­lán jellemző, hogy a falucska magyar polgármestere egy román közmondást idézett helyzetük jellemzésére, mely sze­rint az erdőben sem minden fa egyforma. Ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy valaki emberi tisztességét nem az határoz­za meg, milyen nációhoz tartozik. Szóba kerültek a minden­napi megélhetés egyre nehezebbé váló feltételei is, így az is, hogy mennyien kapnak valamilyen segélyt a faluban. Akkor lepődtünk meg igazán, amikor kiderült, ilyen jogcímen nem jár állami segítség, de ha járna, se kérné senki. Csodálkozá­sunkat látva elmondták, hogy itt a rászorulókat a maga eszközeivel támogatja az egyház, de az elesett ember családja is kötelességének érzi a segítést. Adnak abból a kevésből, ami nekik van és ezt teljesen természetesnek tartják. Összefognak, felváltva ápolják az idős, beteg rokonokat. Némiképp szé­gyenkezve gondoltam azokra az óhazai öregekre, akiknek családja még akkor sem ad segítséget, ha megtehetné. Talán tanulhatnának emberséget a kis falu lakóitól. Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents