Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

1993. április 22., csütörtök HAZAI TÜKÖR Édestestvérek a munkanélküliséggel szemben Elkészült a megye foglalkoztatáspolitikai koncepciója Táncművészeti világnap Egy régi békéscsabai hagyo­mány újraélesztésére vállal­kozott már az elmúlt esztendő­ben a békéscsabai ifjúsági ház. A Táncművészet világnapjá­ról, amelyet április 29-én ün­nepelnek világszerte, Békés­csabán is megemlékeznek. Az ifjúsági ház rendezésében a Békés Megyei Jókai Színház­ban április 23-án, pénteken es­te 7-kor a város legnevesebb táncegyüttesei lépnek fel. A műsor első részében az ifjúsági ház balettiskolájának növendékei szerepelnek, majd a neves csabai néptáncegyüt­tesek és a kortárs táncművé­szeti műhely tagjai mutatják be összeállításaikat. Csak valódi értéken! A battonyai képviselő-testület ideiglenes elidegenítési tilal­mat rendelt el az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások­ra. A tilalom az új lakástörvény megjelenéséig, illetve az annak alapján megalkotandó önkor­mányzati rendelet hatálybalé­péséig tart. Az üresen álló bérla­kások — alapul véve a helyi forgalmi értéket — továbbra is értékesíthetők Battonyán. Ötletláda A hátrahagyott dokumentumok szerint 1993-ban Medgyesegy- háza nagyközséggé nyilvánítá­sának 100. évfordulójához ér­kezett. A képviselő-testület méltó megemlékezés-sorozat terveinek elkészítésével bízta meg az oktatási és kulturális bizottságot. Az ötletek, javasla­tok teljes körű feltárásához azonban szükséges a lakosság véleményét is meghallgatni. Ennek érdekében egy ötletládát helyeztek el a helyi művelődési ház előterében, ahová mindenki bedobhatta saját elképzeléseit és az évforduló megrendezésé­vel kapcsolatos javaslatait. A kulturális bizottság a beérkezett anyagot összegezve tervet ké­szít, amelyet egy előre meghir­detett lakossági fórumon ter­jeszt a nyilvánosság elé megvi­tatásra. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszá­molási eljárás folyik ellenük. Csődeljárás Elektrofém Ipari és Szolgálta­tó Kisszövetkezet, Békéscsa­ba; Kalorgép Technológiai, Beruházó és Famegmunkáló Kft., Orosháza. Felszámolási eljárás Mu-Lat-Milk-Way Élelmi- szeripari és Kereskedelmi Kft., Szarvas; Bikádi Faipari- Kereskedelmi Bt., Orosháza; Előre Kereskedelmi és Terme­lő Kft., Békéscsaba; Esthajnal Kereskedelmi Kft., Orosháza; Körösmenti Skála Szövetke­zeti, Kereskedelmi és Szolgál­tató Rt., Békéscsaba; Safety Idegenforgalmi-Kereskedel- mi-Termelő Kft., Kondoros. Végelszámolás Tilia Faműves Gmk., Gyula. (Folytatás az 1 .oldalról) Fokozni kell az állásfeltá­rást, szoros, napi együttműkö­désre kell törekedni a munkál­tatókkal, s célszerű megren­dezni a munkáltatói fórumo­kat. Az igazgatónő rámutatott: a központ nem kíván senki szá­mára kötelezettségeket előír­ni, de a folyamatos, szoros kapcsolattartás elengedhetet­len. Fontos feladat, hogy a munkánélkülieket ráébresszék az önálló álláskeresésre — hangsúlyozta. A hallgatóság megismerhetett egy új kezde­ményezést is ezzel kapcsolat­(Folytatás az 1. oldalról) Többen hiányolták, hogy a vállalkozásba adást nem előz­te meg egy intézményhálózati átvilágítás, ami mind a vállal­kozók, mind az önkormány­zat, mind az óvodák megala­pozott tervezését szolgálhatta volna. Az ajánlatkérés szerint az óvodákat térítésmentesen bo- csájtják a vállalkozó rendelke­zésére berendezéssel együtt. A vállalkozó megkapja a norma­tívát, ugyanakkor vállalja a működtetés személyi és dologi kiadásait. Szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlattevővel szerződés akkor köthető, ha az ott dolgozó óvónők 70 száza­lékát, avagy az ott dol­gozók 50 százalékát átveszi. Már pedig a jelenlegi törvé­nyek szerint 20 óvodás gye­ban: a munkanélküliek segíté­sére hozták létre az álláskere­sők klubját, amely egyelőre csak Békéscsabán működik. Miért fontos ez a klub? Nagy Ágnes szerint azért, mert akik hosszú ideje munkanélküliek, leszoktak a kötöttségekről, ne­hezen tudnak beilleszkedni egy új közösségbe. Ugyancsak nagy erőt fordítanak arra, hogy kiszűrjék a fekete munkát vég­zőket. Egy kérdésre válaszol­va Nagy Ágnes elmondta, a múlt hónapban 1750 munka- nélküli számára ajánlottak ál­lást, s a következő időszakban rekre két óvónőt és másfél da­dát írnak elő. A vállalkozó te­hát nem „garázdálkodhat” szabadon a létszámmal. Azért is protestáltak a jelen­lévők, mert nem mindegy, hogy valaki közalkalmazotti státuszban van vagy vállalko­zó alkalmazza. A közoktatási törvény is várat magára, amely új helyzetet teremthet az alap­ellátás kötelezettségét illető­en. Ami szerződés ide vagy oda, önkormányzati feladat. Többen feltették a kérdést: ha az önkormányzat az eddigi pénzből nem tudja működtetni az óvodákat, hogyan tudhatja nyereségesen az előírt megkö­töttségek mellett a vállalkozó? S ha már emelni kell a költsége­ket, többen szívesebben ven­nék, ha az önkormányzat mon­daná ki, s nem egy vállalkozó. ez a szám várhatóan emelked­ni fog. A tanácskozáson részt vett Molnár György, á békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ igazgatója, aki mindenekelőtt felajánlotta együttműködését a munka­ügyi központnak, hiszen — szavai szerint — a két intéz­mény édestestvére egymás­nak. A várhatóan 1994. márci­usában átadásra kerülő intéz­mény 500 hallgató folyamatos képzését biztosítja majd nem­zetközi színvonalon. A változtatás jogosságát elis­merték az érdekvédelmi szer­vek, az érintettek is. Csak az időzítést, a formát, a kimunká- latlanságot utasították el, aho­gyan azt tette a képviselő- testület kulturális bizottsága is. Végül az az ajánlás fogal­mazódott meg az érdekegyez­tető fórumon, hogy a közgyű­lés halassza el a döntést ebben a kérdésben, az önkormányzat készüljön fel új megoldás ki­dolgozásával, amelybe vonja bele az óvodákat és a szakszer­vezeteket is. Azt viszont tudni kell, hogy az ajánlást akár figyelmen kívül is hagyhatja a képviselő- testület, ahogy a kulturális bi­zottság javaslatát is. Tehát a végső szót jövő csütörtökön mondja ki a közgyűlés. B.S.E. Nyitva hagyják a kaput, s csodálkoznak... Ha a tolvaj besétál A 30 tagból álló sarkadi vagyonvédelmi egyesület elnökévé tavaly Perei Andrást vá­lasztották, akivel a napokban az egyesület jövő­jéről beszélgettünk. — Az egyik közeli tervünk az, hogy együtt- műküdési megállapodást írjunk alá a nemrégen felállt sarkadi rendőrkapitánysággal — mond­ta. — A megállapodás szerint az egyesületünk felvállalná; hogy összegyűjti a lakosság észre­vételeit, s azokat jelzi a rendőrség felé. Ezen­kívül a hét bizonyos napjain éjszakai járőrözést vállalnánk, s ha ennek során randalírozást, vere­kedést vagy gyanús dolgokat tapsztalnánk, szintén értesítenénk a rendőrséget. Az egyesületünk gyakorlatilag eddig is ugyanezt csinálta, csak eddig írásbeli megállapodásunk nem volt róla. — Mik a tapasztalataik? Tudtak-e már vala­miben segíteni a rendőrségnek? — Természetesen. Randalírozásra, gyors­hajtásra szinte minden „diszkós napon” sor kerül. De ezen kívül is voltak hasznos megfi­gyeléseink, és a rendőrségnek mindig nagy könnyebbség, ha adott helyre kell kimenniük. Sajnos sok esetben tapasztaljuk, hogy a „tolvajt az alkalom szüli”. Sok a lezáratlan kerékpár, a nyitva hagyott autó és utcakapu. — Milyen módszerrel értesítik a rendőrsé­get? — Jelenleg kerületi rendszerben működünk, ami annyit jelent, hogy Sarkad minden kerüle­tében vannak embereink, akik a járőrszolgála­tok során akár utcai, akár saját telefonon bármi­kor utolérik a rendőrséget. Folyamatban van egy ennél gyorsabb, közvetlenebb hírrendszer kiépítése is, amelyhez az önkormányzattól kap­tunk támogatást. — Tudom, hogy az ilyenfajta egyesületeknek eljárási jogkörük nincs, de ha úgy adódik, hogy mégis védekezniük kell, van-e valamilyen önvé­delmi fegyverük ? — Az biztos, hogy a bűnözők felszerelteb­bek, mint mi. A legmodernebb rugós késekkel meg pisztolyokkal szemben elvileg csak kutyát „Aliig felfegyverzett” polgárőr használhatnánk, de jelenleg kutyaállománya sincs az egyesületnek. —A rendőrségen kívül keresik-e még valakik az önök segítségét? — Különféle vállalatoknak, cégeknek szok­tuk felajánlani a vagyonvédelmi szolgálatain­kat, de kerestek már fel bennünket magánsze­mélyek is, hogy hosszabb időre elutazván, időn­ként nézzünk rá a házukra. — A beszélgetésünk elején említette, hogy a közeli tervük a sarkadi kapitánysággal való kapcsolatfelvétel. Mi a távoli tervük? — Szeretnénk egy vagyonvédelmi kiállítást összehozni, ahol különféle biztonsági zárakat, riasztóberendezéseket mutatnánk be, főleg olyanokat, amelyek az egyszerű emberek szá­mára is elérhetőek.----RIA I ndulatos érdekegyeztetés az óvodák működtetéséről Olvasóink írják ........................... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Kiben bízhat meg manapság az ember! A férjemmel közösen írjuk ezt a levelet. Füzesgyarmaton élünk, 1982-ben házasodtunk össze. A férjemnek öt testvére van. A mostani kis házunk háromnegyed része az én nevemen van. A gyerekünk hároméves. 1990 júniusában a férjem édesanyja megkeresett bennünket, hogy a húgával együtt legyünk 100 ezer forint mezőgazdasági kölcsönére kezesek. Elvállaltuk. Anyóso- mék megvették a 40 malacot, felnevelték, s apránként eladták a hízókat. A húst otthon mérték ki. Egy év alatt egyetlen fülért sem fizettek vissza. 1991 júniusában jött a mezőberényi OTP felszólí­tása, hogy mint kezesek, fizessünk 120 ezerforintot a kamatokkal együtt. A férjem természetesen beszélt az anyjával, hogy találja­nak valami megoldást. Kiderült, hogy ha a mostani házukat eladnák, akkor a három kiskorú gyermek miatt önkormányzati támogatással vehetnének egy másik házat, és a tartozásokat is fizetni tudnák. Ezt többen elmondták anyósomnak. Ígérte, hogy majd intézkedik, de azóta sem csinált semmit. Az ügy a bíróságra került. Papíron anyósomék egy évig árulták a házat, de valójá­ban eszük ágában sem volt eladni. Tavaly júniusban megkaptuk az újabb felszólítást, aztán 1993-ban ismét bíróság következett. Nemrégiben kijött a határozat, hogy kezesként fizessünk. De nincs miből. Férjem nettó fizetése 9500, az enyém az éjszakázá­sokkal együtt 13 ezer forint. Ha nem fizetünk, akkor jön a végrehajtó, de hát bútorunk se igen van, amit lefoglalhatnának. Tudjuk, hogy jogilag teljesen sima az ügy. Csak azért mpndjuk el, hogy mások tanuljanak, okuljanak belőle. A férjem természete­sen minden kapcsolatot megszakított az anyjáékkal, de ettől mi még az ő adósságát, ami mára 180 ezer forintra nőtt, sehogy sem tudjuk kifizetni. Név, cím a szerkesztőségben Visszhang Az intézet máig is működik A Békés Megyei Hírlap április 14-ei számában igen részletes megemlékező ismertetést olvastam Góg Imre tollából Kállay Miklós egykori magyar miniszterelnök életútjáról, megvalósult és csak tervnek maradt elgondolásairól a magyar jövőről, az öntözéses mezőgazdálkodásról, a lakosság jobb mennyiségi és minőségi élelmiszerellátásáról stb. A cikkíró megemlíti ugyan, hogy mint még földművelésügyi miniszter Kállay Miklós járt Békéscsabán is 1933. december 16- án, de nem csak egy kiállítást nyitott meg itt—mint írja—, hanem akkor az országban talán negyedikként Békéscsabán szervezett M. Kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomást is felavatta. Ennek már akkor a régióban termelt mezőgazdasági termékek hatósági ellenőrzése, bizonylatolása (gabonaversenyek), az itt előállított és forgalmazott élelmiszerek minőségi ellenőrzése, esetleges hamisításának a feltárása volt a fő feladata. Ez az intézet — időközben különböző elnevezések alatt — máig is működik Békéscsabán, jelenleg a Békés Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás keretében, alig módosult feladatkörrel, bizonyítván a hajdani elképzelés létfontosságát 60 év távolából is. Az állomás avatásakor Remenár Géza — az első igazgató — vendégkönyvet nyittatott, amelyben az első névaláírás Kállay Miklós kezeitől származik. Ezt a vendégkönyvet máig megőrizte az állomás szakkönyvtára. Szentesi György, Békéscsaba Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Divatbemutató, kiállítások a ruhaipari iskolanapon A békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmun­kásképző és Kollégium április 22—23-án rendezi meg ha­gyományos iskolanapját. A gazdag programon vendégül látják bécsi, trencséni, szé­kelyudvarhelyi és bátortere- nyei testvériskoláik küldötteit is. A vendégiskolák tanulói is részt vesznek a programok­ban, így a divatbemutatón is fellépnek. A tanárok számára csütörtök reggel szakmai meg­beszélésekkel kezdődik a nap, majd Szereday Ilona grafikus- művész megnyitja az iskolá­ban látható divatrajzokat, népi hímzéseket, szőnyegeket, ká­ros szenvedélyekről szóló képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállításokat. Az iskolanap nyilvános ré­szében csütörtökön délután fél négykor a Korzó téren ízelítőt adnak az iskola diákjai a divat- bemutatóból, amelyet pénte­ken délután 3 órától az ifjúsági házban először a diákok, este héttől pedig a felnőttek láthat­nak. Az ifjúsági házban csütörtö­kön délután fél ötkor Molnár György alpolgármester nyitja meg az iparművészeti kiállí­tást. Emellett a diákok a vendég- tanulókkal együtt vetélkedő­kön, kézműves programokon és egy kiadós diszkón vesznek részt, hiszen értük és róluk szól e háromnapos program. B. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents