Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
1993. április 21., szerda TÉNY-KÉPEK .fiÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az állam túlköltekezik Dr. Békési László az adósságállományról T. G. M. kivándorló útlevélért folyamodik? — Az SZDSZ pártkapcsolatairól nyilatkozatháborúknak lehettek szem- és fültanúi az állampolgárok. Jó lenne a kérdésben tisztán látni — mondtuk Tamás Gáspár Miklósnak, amikor Békéscsabán járt az SZDSZ-bál díszvendégeként. — Az SZDSZ felfogásában hárompólusú a jelenlegi magyar politika — válaszolta. — Egyik póluson áll a jelenlegi kormánykoalíció a maga tekintélyuralmi törekvéseivel, a másik póluson az MSZP a demokratikus szocializmus egyfajta változatával, és a kettő között helyezkedik el a két liberális párt: az SZDSZ és a Fidesz. Első számú politikai ellenfelünknek az MDF-et tartjuk, a kormányváltásért folytatott politikai küzdelemben ugyanakkor az MSZP-t tekintjük legfőbb vetélytársunk- nak. Célunk, hogy a két liberális párt alakítson kormányt, mert nem indokolatlan a tömegeknek az az érzése, hogy ez így nem mehet tovább. — Tapasztalható az utóbbi hetekben az MDF politizálásában némi változás... —Nyilvánvaló, hogy a közvélemény számára elfogadhatatlan politikai figurák kiszorulnak az MDF vezetéséből. Bennünket azonban igazából nem az érdekel, hogy Csurka István a maga fizikai valójában jelen van-e az MDF vezetőségében. Ez egy másodrendű kérdés. Bennünket az érdekel, hogy milyen politikája van az MDF-nek. A változás egyelőre késik. Mi a kormányt a tetteiből ítéljük meg, és nem a nyilatkozataiból. — A közvéleménykutatások szempontjából az SZDSZ nincs igazán jó helyzetben. — Javuló a megítélésünk, amit nem demagógiával érünk el, hanem szolgáló politikával. Nem indokolatlan a tömegek érzése, hogy ez így nem mehet tovább FOTÓ: FAZEKAS FERENC A nagy társadalmi csoportok kívánságait szem előtt tartjuk politikánk alakításakor. Éppen ezért nem pusztán politikai pártokkal tartjuk a kapcsolatot, hanem a magyar társadalomnak azokkal a csoportjaival is, amelyek érdekeltek egyrészt a kormányváltozásban, másrészt egy liberális irányú vezetés létrehozásában. Mi egy olyan liberális párt vagyunk, amely nyitott jobbra, nyitott balra, nyitott mindenki előtt, aki a demokratikus játékszabályok betartására képes. — A szövetségi viszonyok tisztázása után foglalkozzunk egy kicsit gazdasági elképzeléseikkel. —-%A közvélemény nem tudja, hogy ez az a párt, amelynek a legkomolyabb szakmai háttere van. Az SZDSZ parlamenti frakció szakmai teljesítménye ötször annyi, mint a többi frakcióé együttvéve. Egyértelmű elképzeléssel a gazdasági életről mi rendelkezünk egyedül. A szocialista párt mindenkinek mindent megígér, a Fidesz viszont olyan kész koncepciókra hivatkozik, amelyeket soha senki nem látott. Azt a fantasztikus szellemi és politikai tőkét, amelyet az SZDSZ felhalmozott, kár lenne veszni hagyni. A párt kezdeményét jelenti egy európai szintű parlamenti politizálásnak. — Mivel számolnak más pártok választási gyó'zelme esetén? — Ha a Fidesz lesz az első pártja a kormánynak, akkor a mi politikánkat fogja nagyrészt megvalósítani — tekintve, hogy nekik még ki kellene találni egy másik politikát. Az elvek tekintetében tehát nincsenek aggodalmaim, legfeljebb a személyekre vonatkozóan. Ami a szocialistákat illeti — attól függ, hogy melyik változat kerül hatalomra. Ha a kisújszállási szocialisták az MDF-fel szövetkezve, akkor kivándorló útlevélért fogunk folyamodni, a szociáldemokrata irányultságú szocialistákkal azonban lesz tárgyalni valónk. A lényeg az, hogy ne következzék be antidemokratikus fordulat. A jelenlegi rossz gazdasági helyzet felszámolása és az emberek demokráciával szembeni kételyeinek az eloszlatása jelenleg a legfontosabb feladat. A demokráciát leginkább nem az itt-ott felbukkanó szélsőséges irányzatok fenyegetik, hanem az embereknek az a véleménye, hogy teljesen mindegy, milyen politikai rendszer éri el az életszínvonal javítását. A szabadság és a jólét összefügg. A demokrácia erejét mutatja, hogy még az MDF is kénytelen a közvélemény nyomására módosítani a magatartását. Mindenképpen meg kell őriznünk. Fenthár Márta Dr. Békési László, az MSZP országgyűlési képviselője, a Németh-kormány volt pénzügyminisztere nemrégiben Békés megyében járt. A gazdasági szakembert — többek között — hazánk adósságállományáról kérdeztük. — Nem kerülhetem el, hogy Kupa Mihályról ne kérdezzem. Miben látja visszavonulásának indítékát? — O nem önként vonult vissza, hanem a miniszterelnök döntött úgy, hogy Kupa Mihályt nem tartja meg mint pénzügyminisztert. Sajnálom, hogy így alakult, mert erre a kormányra nagyon ráférne, hogy néhány szakembere legyen. Kupa Mihály ezek közé tartozott. A választásokig könnyen ki lehet következtetni azt a mindannyiunkat fenyegető veszélyt, hogy egy kifejezetten szakmai szempontokat előtérbe állító pénzügy- miniszter útban lehet egy olyan programnál, amely szakmailag nem megalapozott. Ám átmenetileg növelheti egy politikai kurzus népszerűségét. Ugyanakkor mindannyiunknak sokba kerülhet. Olyanra gondolok, mint a csődbe jutott cégek megmentése vagy az olcsó hitelek biztosítása, az állami vagyon ingyenes osztogatása és bizonyos szociális ügyek felpörgetése. Ilyenek pillanatnyilag még nincsenek, de ez a veszély benne van a Kupa-féle menesztésekben. — Mennyire tartja végrehajthatnak a már többszörösen átalakított Kupa-féle gazdasági programot? — Olyan, mint Kupa-program nem volt, hanem különböző programelemeket összegeDr. Békési László: A belső adósságállomány menedzselésére érdemi intézkedést nem tett a kormány FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER reblyéztek, ami ennek ellenére szakmailag a legalaposabb volt, amióta az Antall-kor- mány funkcionált. De nagyon fontos megjegyezni, ez a program sohasem volt végrehajtható. ígérte többek között, hogy 1992-ben megáll a gazdasági visszaesés, lassú növekedés indul el, felgyorsul a külföldi export, felgyorsul a belső jövedelemfelhasználás, növekszik a beruházás és a fogyasztás. Erre lehet építeni a kibontakozás programját. Ez sem ’92-ben, sem ’93-ban nem következett be. Látható, hogy a program reálgazdasági feltételei sohasem voltak adottak. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány gazdasági programjának végrehajtásához szükséges törvényalkotási menetrend, ami 44 gazdasági törvény megalkotását jelentené, elérhetetlen. Megközelíteni sem lehet a ciklus végéig. Jó, ha ezekből a törvényekből 10—13 megszületik. — Mi a véleménye hazánk külföldi és belföldi adósság- szolgálatáról? — A külföldi nem érinti a költségvetést, hanem az ország moletáris tartalékait és devizabevételeit. Ez lényegesen kedvezőbb, mint az előző években volt. Ennek olyan okai vannak, mint a külforga- lom dollárelszámolása, amely a keleti országokra is vonatkozik. így a magasabb exporthoz viszonyítva az adósságszolgálat aránya kisebb. Nőttek a devizatartalékok, tehát nincs napi finanszírozási probléma. Ez is enyhíti a válság menedzselését. Sok külföldi tőke is bejött az országba, ami ugyan nem a magyar államé, de a devizát tudjuk használni. A költségvetés adósságállománya a másik oldal, ez már rendkívül tragikus. Az elmúlt három esztendőben meghaladta a 210 milliárd forintot. 1300- ról 2100-ra nőtt, ami 60 százalékos emelkedést jelent. Ennek az éves kamatnövekedése, ami a folyó költségvetést terheli, önmagában véve 30 milliárd forint. Az összes belső államadósság egy évben túllépi a 200 milliárd forintot, a költségvetés 20 százalékát. Ez rengeteg. Itt van az igazi probléma. Mert a költségvetés és az államháztartás tartósan növekvő hiánnyal küzd. Az állam túlköltekezik egy gyenge gazdasági teljesítmény mellett. Növeli a gondot, hogy a belső adósságállomány menedzselésére érdemi lépés nem történt. Most próbálgatnak valamit csinálni az árfolyam- veszteségekből adódó állam- adósság átváltására állampapírokra. Kicsit késő van. Papp János Adakozó kormány, szűkkeblű önkormányzat Beszélgetés dr. Csehák Judit országgyűlési képviselővel A Szocialista esték keretében nyilvános fórumot tartott az MSZP orosházi szervezete, ahol dr. Csehák Judit ország- gyűlési képviselő aktuális szociálpolitikai kérdésekről beszélt. A vendég lapunknak is nyilatkozott. — Az Ön vezetésével és szakmai irányítása mellett komoly harcot vívott az MSZP a 16 százalékos nyugdíjemelésért. Ez nem sikerült. Mi ennek az oka? — A társadalombiztosításról szóló költségvetésnél már figyelemmel voltunk arra, hogy elegendő pénz van-e a törvényben ígért nyugdíjemeléshez. A Kovács Pállal közösen benyújtott módosító indítványunk, mely azt a célt szolgálta, hogy meglegyen az emelés fedezete, nem talált értő fülekre. Mi ebben a javaslatban igyekeztünk a hiányzó pénzeket előteremteni. Ezt az indítványt sem a kormány, sem a parlament nem fogadta el. Csodálkoztunk ezen a döntésen, mert a törvény, amely a 48 milliárdot előírta erre, ma is életben van. Úgy gondoltuk, hogy van erkölcsi alapunk arra, hogy a 16 százalékhoz ragaszkodjunk. Ennek megfelelőenjártunk el. A társadalombiztosításban önmagában bizonyítható módon meglenne a nyugdíjemeléshez szükséges fedezet. Tehát hamis az az érvelés — a kormány és a Fidesz részéről —, hogy aki felelős magatartású, az nem támogathatja a 16 százalékos emelést. Ha a kormány nem a televízió vagyonátadásán törte volna a fejét, más megoldás születhetett volna. — Társadalombiztosítási választások eló'tt állunk. Mi várható ettó'l? Mi fog megváltozni? — Nehéz megjósolni, hogy a társadalom érdeklődését fel lehet-e kelteni május 21-éig. Mert nem tudni, részt vesz-e a szavazók 25 százaléka a választáson. Ez az egyetlen fontos kérdés. Nem az a lényeg, melyik listára szavazunk, hanem hogy minél többen elmenjünk. A 25 százalékos részvételi alsó határ éppen a legnagyobb csapda. Â kormánypárt rendre azt nyilatkozza, hogy társadalombiztosítási önkormányzatot akar és hogy ez mennyire fontos. Ugyanakkor éppen kormány- párti képviselők ragaszkodtak a parlamentben ahhoz, hogy 50 százalék legyen a minimális részvételi arány. Ez legyen az érvényesség mércéje. Farizeus gondolkodásnak tartom, mert ha valaki 160 centit nem tud átugrani, akkor annak a mércét nem lehet 180 centire tenni. Ha az a tapasztalat, hogy az országgyűlési képviselő-választáson nehezen mennek el az emberek szavazni, alig jön össze a 25 százalék, akkor hogy lehetett volna 50 százalékot minimumként elfogadni. A kormánynak ez a törekvése egyértelműen egyenlő azzal a szándékkal, hogy ne legyen társadalom- biztosítási önkormányzat. Kidobunk 1 milliárd forintot választásra, de még ez sem baj, mert ha nem lesz társadalom- biztosítási önkormányzat, akkor nincs vele gondja. Az elmúlt három évben az MSZP- nek mindig az volt a véleménye, hogy mindegy milyen módon, akár delegálással, akár választással, akár ideiglenesen, akár egyet, akár kettőt, de létre kell hozni a társadalombiztosítási önkormányzatot minél sürgősebben. Mi nem értettünk egyet a jelenlegi felügyelő bizottság létreho- zásával. Nekünk az a véleményünk, hogy a 650 milliárd forintnak, amely a tb-hez tartozik, kell, hogy gazdája leCsehák Judit: Menjenek el szavazni május 21-én FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER gyen. Ezért nagyon fontos, hogy elmenjenek az emberek május 21-én szavazni. — Az önkormányzatok legtöbbje már elkészítette az új szociális törvényből adódó helyi rendeletéit. A legtöbbjüknek az a panasza, hogy a parlament törvényt alkotott, de nem adott mellé elegendőpénzt. Ön hogyan látja ezt az ellentmondást? — Hosszú vitáink voltak a szociális törvény beterjesztőivel, a Népjóléti Minisztérium munkatársaival. Szerintük ugyanis ez a szociális törvény és a jelenlegi önkormányzati finanszírozás a tavalyinál jobb esélyeket ad az önkormányzatoknak. Azt is állítják, hogy az MSZP által beterjesztett módosító indítványok hátrányosabb helyzetet teremtettek volna elfogadás esetén. Mi azonban kiszámítottuk, hogy a jelenleg elfogadott törvény és a már korábban elfogadott költségvetés, valamint a finanszírozási rend, amely csak 30 százalékát adja az önkormányzatoknak az adóbevételből és a 6 százalékos áfa elfogadása következtében 13—15 milliárd forinttal kevesebb pénz jut a településeknek szociálpolitikára. Ez megítélésem szerint sokkal rosszabb, mint a korábbi helyzet volt. Mégis azt kell mondjam, jó dolog, hogy elkészült a szociális törvény. Mert így nem különböző rendeletek, hanem törvény szabályozza a szociális jogosítványokat. De az ön- kormányzatok a pénzhiány miatt nem tudnak mit tenni, minthogy szigorúbb feltételeket szabnak és így bár szociálisan elég érzékenyek, több embert rekesztenek ki a juttatásokból. Szerintem ez a helyzet, amit a kormány és a parlament teremtett, miszerint nagyvonalúnak látszó szociális lehetőséget szabott meg egy törvényben, ugyanakkor nem adott az önkormányzatoknak pénzt, csak arra jó, hogy az adakozó kormány és a szűkkeblű önkormányzat ellentétét rajzolja fel. Ezáltal lejárassa az önkormányzatokat az állampolgárok előtt. —A törvény rendelkezik arról, hogy ha valakinek me gszűnik a munkanélküli-járadéka, akkor az önkormányzat jövedelemkiegészítő támogatásban részesíti. Erre van-e elegendőpénz? — Falra hányt borsó volt, amit ennek kapcsán a parlamentben elmondtunk. A szociális törvényben van égy ellátás: úgy hívják, hogy munka- nélküliek jövedelempótló támogatása. Ezt mindenki megkaphatja, ha lejár a munkanélküli-segélye. Ám mégis, a rendelkezés nagyon kevés embernek nyújt minimális kapaszkodót. Vegyünk egy példát. A segélyjogosultságból kiszorult munkanélküli továbbra is arra kényszerül, hogy együttműködjön a munkaügyi központtal. Ha egy családban az egy főre eső jövedelem annyi, mint a minimális öregségi nyugdíj 80 százaléka, ami 5100 forint körül van, a rendelkezés csak akkor biztosít jogot a támogatás igénylésére. Ha emellett az illető hét végén alkalmi munkát vállal, akkor az ott szerzett jövedelmével csökkentett mértékű segélyt ad részére az önkormányzat. Tehát egy átlag magyar családban, ahol csak az apának van keresete és a feleség munkanélküli, van egy gyermekük, az apa nettó keresete nem több mint 15 ezer forint (ez a magyar átlagkereset), a törvény szerint ebben a családban a munkanélküli feleség nem lesz jogosult erre a segélyre. Pedig a példánkban egy átlagkeresőről van szó. Ezért úgy tűnik, nagyon kevesen jutnak ehhez a támogatáshoz. PappJános
