Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
\ gazdaság] 1993. április 15., csütörtök Környezetbarát, gyors, tökéletes autófényezés Kovács Tamás (balról) és Ancsin Gábor (jobbról) ugyanolyan minőségű festést végez a szárító fülkében, mint amilyen a gyárakban történik fotó: lehoczky péter A környezetvédelmi szakemberek szerint — ha szigorúan vennék az előírásokat — a megye összes autófényezőjét be lehetne zárni. Egyetlen kivétel van ez alól, Békéscsabán a Ducconis Bt., melyet Ancsin Gábor és Kovács Tamás hoztak létre ez év januárjában. Négy éve dolgoznak együtt, mindketten autófényezők, s a megyében egyedülálló nagy- beruházást hajtottak végre a szakmában. — Olaszországból a Blow- therne cégtől vettünk világbanki támogatással egy korszerű festő és szárító fülkét — mondta, s már nyitotta is a nagyméretű kamra ajtaját Ancsin Gábor. — Lényegében a minőségi követelmények kényszerítettek rá a megvételére. Egyre több nyugati autó fut a magyar utakon is, minőségi festésük a hagyományos módszerekkel elképzelhetetlen. — Miben segíti a munkájukat ez az autófényező kamra ? — A kocsi előkészítése ugyanúgy történik, mint eddig, a festék szórása azonban már eltérő, a szántás pedig teljesen más. A festék felvitele lényegében ugyanaz, viszont — a kamra birtokában — már megéri jobb minőségű, kétkomponensű festékeket használnunk. — Lényegében a jó minőségű festékek és a korszerű hőkezelés feltételezik egymást — egészíti ki üzlettársát Kovács Tamás. — Ezek a festékek nem száradnak, hanem kötnek. Tökéletes megkötésük azonban csak magas hőmérsékleten lehetséges, amit a kamra biztosít. — Hogyan történik a kamrában a festés, szárítás? — A kamrába három szűrőn keresztül megy be a levegő, hogy pormentes legyen. Ezt még a belül kialakítható túlnyomás is biztosítja. Beállítjuk a szóráshoz szükséges optimális hőmérsékletet és felvisszük a festéket. A tökéletes elszívás lehetővé teszi, hogy maszk nélkül dolgozzunk. A festés után következik a szárítás, amely — a festéktől függően — ötven-hat- van fokon történik, s mindössze fél órát vesz igénybe. Korábban nálunk is egy teljes napig száradtak az autók. — Ez tekintélyes időmegtakarítást jelent. — Valóban, bár mi nem ebben látjuk a legfőbb erényét — vette vissza a szót Gábor. — Nézze meg ezt a kocsit, pár napja készült el. Ugyanolyan fényes, egyenletes, pormentes a festése, mint egy újnak. Hagyományos módszerekkel nem lehet ilyen minőséget elérni, néhány nap múlva minden kocsi: nak matt lesz a fénye. Ráadásul sokkal tartósabb is. A másik nagy előnye a környezet kímélése. Festés közben nem kerül mérgező anyag a levegőbe, mert a kamra kifelé is szűr. — Az idő megtakarítása viszont lehetővé teszi, hogy több munkát vállaljanak. — Elvileg igen, gyakorlatilag azonban továbbra is ketten fogunk dolgozni, mert a magas tébé-járulék miatt nem éri meg a létszámot gyarapítani. A kamra hatékony kihasználásához 4-5 szakember lenne az ideális, akkor naponta 5-6 kocsit is vállalhatnánk. — Hány évig kell dolgozniuk azért, hogy visszafizessék a felvett hitelt? — Várhatóan öt évig, s a költségek megtérülése is ennyi időt vesz igénybe. Nem kis gondot jelent ez nekünk, de a jövő útja ez. A márkaszervizek például már előírják az autófényező kamra beszerzését. Vitathatatlan, hogy a megrendelőknek drágább, viszont összehasonlíthatatlanul jobb munkát lehet vele végezni, mint a hagyományos módszerekkel. Lenthár Márta 6. Hogyan zajlik a privatizáció folyamata? Egy privatizációs szakértő, aki cégével már 120 vállalat létrehozásában, illetve átalakításában vett részt, határozottan állítja, hogy a privatizáció ördöge is a részletekben rejlik. Mert az a folyamat, amelyen egy vállalkozónak keresztül kell jutnia, vagy sokszor inkább vergődnie, hihetetlenül bonyolult és tele van buktatókkal. Először is fel kell mérni, hogy mi az, amit el kell adni. A vagyonmérleg elkészítése önmagában is rendkívül kényes feladat. Sorsdöntő lehet a vállalat szempontjából, hogy mekkora hozzáértéssel és előrelátással számolnak a vállalat tulajdonában és könyveiben szereplő tételekkel, hogy miként tartják számon a lízingelt eszközöket vagy a követeléseket. A szakértő a vállalattal közösen dolgozza ki az átalakulási tervet; amelyben ki kell térni arra, hogy mi az átalakulás célja, milyen módon tervezik a jövőben a cég gazdaságos működtetését, mennyire lesz jövedelmező majd a vállalkozás. Számtalan formai és tartalmi feltételnek kell megfelelni. Ki kell dolgozni például a vállalat környezetvédelmi tervét. Ez is sok buktatót rejt magában, mert gyakran a cégek mai vezetői nincsenek is tisztában azzal, hogy a korábbi években milyen környezeti károk keletkeztek a cég területén — azt pedig általában még kevésbé tudják, hogy a károkat miből és hogyan hozzák helyre. Nem kevésbé kényes a dolgozók foglalkoztatási terve. A vagyonügynökség gyakran előnyben részesíti azokat az ajánlatokat, amelyek — főleg a munkanélküliség által súlyosan érintett térségeknél •— a foglalkoztatás megőrzésére ígéretet tesz. De hogy az ígéretek mennyire reálisak, van-e rájuk garancia — az más lapra tartozik. Az átalakulást megelőző tárgyalások másik nehéz terepe az önkormányzatokkal való egyezkedés, amely ugyancsak számos érdekellentét és vita forrása. Ha már létrejött minden érintettel az egyezség, akkor számtalan okmányt kell csatolni a cégbejegyzéshez, ezek körül is támadhatnak bonyodalmak. De ha minden okmány és irat tökéletes is, akkor is hónapokba telik, amíg a cégbíróság bejegyzi az átalakult vállalat adatait. Többen állítják, hogy a cégbíróságok rendkívüli túlterheltsége és ebből adódó lassúsága már önmagában is akadályozza a gyors privatizációt. A decentralizált privatizációnál különösen sok kritika éri a cégbíróságokat, hiszen a szakértők díjazásának egyik előfeltétele a gyorsaság. És ha már minden formaságon sikerült túljutni, akkor jön a java: az egész folyamat igazi célja, a tényleges privatizáció, az átalakított társaság értékesítése. Vállalkozók fóruma Sarkadon Elvileg ma Magyarországon 800 ezer embernek van bőven szabad ideje arra, hogy gondolkodjék. „Elvileg” ennyi embernek nincs ugyanis munkahelye hazánkban. Ha a „minden rosszban van valami jó” logikája szerint gondolkodunk, azt kell mondanunk' hogy ez nem is olyan szerencsétlen állapot, hiszen a pihent agy, a gondolkodás előbb utóbb ötleteket szül. S minthogy tudjuk, minden vállalkozás alapja egy jó ötlet, hát előfordul, hogy az illető épp ezzel teremt saját maga számára egy remek munkahelyet. Igen ám —- jnondanák sokan —, csakhogy hiába a jó ötlet, ha nincs hozzá elegendő tőke. A közelmúltban Sarkadon és Me- zőgyánban tartott vállalkozói fórum gazdasági szakemberei ezzel szemben megpróbálták bebizonyítani, hogy a helyzet korántsem ennyire borús. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság ügyvezető igazgatója, Kiss Sándor például mindenféle hitelintézetnél kedvezőbb ajánlattal állt elő. Mint mondta, egy jó vállalkozói ötlet nekik megér annyit, hogy az adott vállalkozásba a megállapodás szerinti tőkével beszálljanak, és abban vállalkozói társként részt vegyenek. Ok tehát nem hitelt adnak, hanem tőkét, cserébe azért, hogy a vállalkozás hozamából részesedhessenek. Persze nem tartósan, hanem csak addig, amig az ötlettulajdonos meg nem erősödik annyira, hogy a Dél-Alföldi társaság üzletrészét visszavásárolja. A társaság a tervek szerint néhány helyen képviseletet szeretne felállítani a megyében, ahol a vállalkozók közvetlenül is érdeklődhetnek, tárgyalhatnak. Képviseleti helyre Sarkad városa is pályázik. A hitelt adó pénzintézetekkel már nehezebb a helyzet — tudhattuk mega fórum későbbi szakaszában. A bankoknak tudniillik nem elegendő egy jó ötlet, a hitel folyósításához ragaszkodnak a 20-30 százalékos saját erő felmutatásához és a 150-200 százalékos fedezethez. Legtöbbször e kettő hiánya hiúsítja' meg a vállalkozás elindulását. Ennél is rosszabb hírekkel érkezett a megyei munkaügyi központ képviselője, aki elmondta, hogy sajnos egyre kevesebb a pénz a Foglalkoztatási Alapban, így hiába van néhány remek ötletük a vállalkozások támogatására, de az ez által adható pénzeket egyre szőkébb „marokkal” kell mérniük. Példaként emelte ki a közhasznú munkások alkalmazóinak támogatását, amelyekre tavaly a munkások béreinek 70 százalékát is ki tudták fizetni, az idén már csak —esete válogatja alapon—30- 70 százalék között tudnak támogatást biztosítani. Szerencsére a mezőgazdasági vállalkozók számára kedvező feltételeket teremtett a Parlament által elfogadott mezőgazdasági alapokról szóló törvény. A vetéstámogatás, a zöld hitel, a gázolajkedvezmény és egyéb fejlesztési támogatások nagy megkönnyebbülést jelenthetnek a mezőgazdasági vállalkozók számára. A részletekről a megyei füldművelésügyi hivatalnál éreklődhetnek a termelők, a földművesek. M.M. T A biológiai alapokat nem szabad rontani Zugapáktól - gyenge jószág Hazánkban egyetlen intézmény — a Mezőgazdasági Minősítő Intézet — foglalkozik a biológiai alapok nemzetközi jogszabályok szerinti minősítésével, a vetőmagvak és a szaporítóanyagok ellenőrzésével, a takarmányimportok bevizsgálásával és a hazai takarmánykeverő üzemek ellenőrzésével. Neszmélyi Károly főigazgató szerint a hazai árviszonyokat figyelembe véve alapvetően nem költünk kevesebbet a növény-fajtakísérletekre, mint más nyugat-európai országok. — Az utóbbi években a kutatók nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az egyes növényfajták mennyire ellenállók a különféle betegségekkel szemben — mondja a főigazgató. — Az volna a kívánatos, ha a lehető legkevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, hiszen ezek az anyagok világszerte egyre drágábbak, gazdaságossági szempontból sem lényegtelen, mekkora költségek terhelik a hozamot. — Az utóbbi időben csökkentek a terméshozamok, romlott az állatállomány minősége. Minek a számlájára írható mindez? — Azt gondolom, a mező- gazdaság gondjai tükröződnek ebben is. Voltak olyan évek, amikor a korábbinál jóval kevesebb minősített vetőmagot, tenyészállatot igényeltek a gazdaságok, de szerencsére 1992-ben megállt ez a tendencia. Ebben talán az is közrejátszott, hogy az őszi vetésekhez jelentős állami támogatást adtak, és felgyorsult végre a tulajdonváltás folyamata is. De amíg véglegesen nem zárul le a tulajdonrendezés, addig a bizonytalansági tényezőt sem lehet teljesen kiküszöbölni, a gazdák óvatosságból visszafogják a költségeiket. — Igaz ez az állattartókra is? — Természetesen. Széles körben alkalmaznak „zugapákat” a tenyészállomány szaporítására, s ebből gyakran gyenge utódok születnek. — Lehet, hogy ezért olyan nehezen eladható a magyar hús? — Valóban így van. De ez nemcsak fajta, hanem ár kérdése is. A feldolgozóiparnak jobb árat kellene fizetnie a jobb minőségű húst adó fajtákért. Amíg ez nincs így, addig a termelő nem érdekelt a minőségi váltásban sem. Persze vannak olyan gazdálkodók is, akik a minőségre még mindig nagyon ügyelnek, ezek a beruházási, fenntartási költségeken próbálnak spórolni, egyensúlyban tartani a „kasszájukat”. Akik mégis inkább a biológiai alapokon rontanak — veszélyes útra tévednek. Csak lassan és költségesen lehet majd korrigálni a mai tévedést. (ÚJVÁRI) FEB Földárverések Gyulán A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal hosszú szünet után tűzött ki Gyulára újabb földárveréseket a kárpótlásra igényjogosultak részére. A városháza nagytermében 1993. május 4- én, kedden a Munkácsy termelőszövetkezeti földekre, május 5-én, szerdán az állami gazdaság földjeire lesznek az árverések. Mindkét nap 9 órakor kezdődnek a licitálások. A városi földrendező bizottság az árverések előtt az árverésre kerülő táblákról részletes, térképes ismertetést tart és megkísérli egyezség létrehozását az érintettek között a következő időpontban: 1993. április 30-án, pénteken a Munkácsy, május 3-án, hétfőn az állami gazdaság árverésre kerülő földjeivel kapcsolatban. Mindkét alkalommal a városháza nagytermében 18 órakor kezdik a tájékoztatást, melyekre várják az érdekelteket. Földrendező bizottság Kalmárrosta A felvételen látható rostát, amely villanymotorral is meghajtható, a MezóTiegvesi Fémipari Szövetkezetben gyártják. A kisgazdaságok tulajdonosainak szíves figyelmébe ajánljuk. FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY
