Békés Megyei Hírlap, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 85. szám (86. szám)
1993. április 14.. szerda MINDENT BELE A „Nagy Generáció” zenéje Ma már aranykornak nevezzük és nosztalgiával gondolunk a ’60-as és a '70-es évek fordulójára, amikor a rockélet a legpezsgőbb volt. Ekkor dolgoztak a legjelentősebb művészek, ekkor születtek a legfontosabb művek. A ’60-as évek végén lépett színre a második rockgeneráció. Elődeik kitaposott útján járva sokkal könnyebb volt érvényesülésük. Nem kellett harcolniuk a hosszú haj és az extravagáns öltözködés elfogadtatásáért. A tárgyi feltételek kiválóak voltak, az intézményi háttér olajozottan működött. A szaksajtó (Melody Maker, Billboard, New Musical Express) hetenként közölte a slágerlistákat, zenekritikákat, hirdetéseket. A lemezkiadók behálózták az egész világot. Elterjedt a sztereó hangátvitel. A hangszergyárak egyre újabb és tökéletesebb hangszereket és erősítőket gyártottak. A csúcsokig csak mesterfokon zenélő, éneklő előadók jutottak el. A középiskolai beat- együttesek kora lejárt. Mélyült a szakadék a csak üzleti célból, a pár hetes slágerlistán szereplésért muzsikálók és a zenéjükkel, dalszövegeikkel üzenetet, értéket közvetítő rockzenészek között. Negyedszázada, 1968-ban korszakos jelentőségű dolgok történtek a rock világában. A Beatles visszatért a Varázslatos, Titokzatos Utazásból a jó öreg rock and rollhoz. A Lady Madonnával és a dupla Fehér Albummal örvendeztették meg rajongóikat. A Rolling Stones is kilépett sátán őfelsége szolgálatából és a Jumpin Jack Flash-el, valamint a Beggars Banqueté albummal visszatért a gyökerekhez, a rythm and blueshoz. Elindított egy 1974-ig tartó sorozatot, mely zeneileg a legjobb korszakának számít. A Yardbirdsben Jimmy Page gitáros mellett folyamatosan cserélődtek a tagok. A formai változásokból tartalmi lett: a nyár végére kialakult a Led Zeppelin. A Cream dupla LP-vel jelentkezett, rajta a Fehér-szoba és a Keresztutak. Év végén búcsúkoncertet adtak, de már megjelent az utánpótlás, a Taste nevű blues-rock trió, Rory Gallagher gitárossal az élen. A Kinks és a Who műfajt váltottak, rockoperákat írtak. Az előbbi az Arthurt, az utóbbi a Tommyt adta ki. Az Animals feloszlott, Eric Bur- don új zenekarával Amerikába költözött. Olyan fiatál előadók sora indult el, akik meghatározták a ’70-es, a ’80-as, sőt még a ’90-es évek zenei arculatát is. Az énekesek közül David Bowiet, Joe Cockert és Morrisont lehet ide sorolni. A munkásságukkal önálló, sajátos műfajt teremtő zenekarok közül mindenképp említésre méltó a Colosseum, a Ten Years After, a Jethro Tull, a Fleetwood Mac, a Traffic, a Status Quo. A Pink Floyd már két lemezt készített, beépítve a muzsikába a világmindenség zörejeit. Megjelentek az első ke- ményrock-bandák is: az Iron Butterfly, a Spooky Tooth és az amerikai Steppenwolf. A Deep Purple még nem döntött, ingázott a hard rock és a klasszikus zene között. Amerikában, ahonnan a rock elindult, érdekes módon az európai pezsgéstől kapott lendületet a zenei élet. Mindenki a napfényes Kaliforniába, San Franciscóba vágyik, ahol ekkor tetőzik a hippimozgalom. Ebben az időben játszik a Jefferson Airplane, a Grateful Dead, a Doors, a Canned Heat és Carlos Santana. Jimi Hendrix és Janis Joplin legjobb formájukban voltak. Hódít a feketéknek a lélek mélységéből fakadó zenéje, előadásmódja, a soul. A legnagyobb soul-sztárokat, James Brownt, Aretha Franklint, Diana Rosst, Wilson Pickettet megismeri az egész világ. 1968-ban alakult az amerikai rock két legnagyobbja: a Blood, Sweat and Tears és a Chicago. Zenéjüket leegyszerűsítve dzsessz-rocknak nevezték, de fellelhetők benne a blues, a klasszikus és a kortárs muzsika elemei is. Ezek a változások Kelet- Európába, így Magyarországra is pár év késéssel jutottak el. Oka ennek az akkori bezárkó- zottság, az intézményi háttér hiánya, bizalmatlanság minden nyugatról érkező szellemi áramlattal szemben. Nálunk a generációváltás 1970—71 fordulóján következett be. Ekkor tört meg az Illés, Omega, Metró „szentháromság” egyeduralma. Az új, feltörekvő zenekarok kezdték feszegetni, majd rombolni az addigi merev korlátokat. Ez a mini körkép nem töre„Nem lehet semmit tenni, az emberek egyszer megbetegszenek. Az egyiket meg lehet gyógyítani, a másikat pedig nem” — ezekkel a szavakkal kommentálja a jazzmuzsikus- ként is, rockzenészként is világhírű Frank Zappa gyógyíthatatlan prosztatarákjának tényét. Az 52 esztendős Zappa az amerikai Playboynak mondja el, miként él együtt a betegséggel. Annak ellenére, hogy betegsége miatt már több turnét le kellett mondania, Frank kedett a teljességre, csak megkísérelte felvillantani a rock 25 évvel ezelőtti, sziporkázó csillagait. A színre lépett fiatal rockmuzsikusok leszorították a pályáról a korábbiak többségét. A művészetükben rejlő mondanivalóval, üzenettel, új gondolkodásmódot, új világnézetet, új viselkedési normát, új életmódmintát közvetítettek a fogékony rajongók felé. Ezt a korosztályt nevezzük ma Nagy Generációnak. Nemcsak az előadókat, hanem azokat is, akik ezekben az években léptek a felnőtt korba, álltak munkába, kezdték egyetemi tanulmányaikat, vonultak be katonai szolgálatra vagy éppen megtagadták azt. Ok ma a 40 éven túliak. Ebből a korosztályból ma a legsikeresebb Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke. Pályafutása több ponton kapcsolódik a fent felsoroltakhoz. Fiatal korában zenélt, részt vett a békemozgalmakban. A ’60-as évek eszmei világából és jelszavaiból felépített sikeres választási kampányával befuttatta a Nagy Generációt. Szilágyi L. Zappa még mindig a legkülönbözőbb zenei irányzatokkal kísérletezik. „Tulajdonképpen csak magamat akarom ezzel szórakoztatni” — mondja, majd hozzáteszi: „Ha megtetszik valamelyik ötlet, akkor azt megjelentetem. Ha rajtam kívül másnak is elnyeri a tetszését, az annál jobb...” Az orvosok 1990-ben állapították meg Frank Zappánál a prosztatarákot, azóta többször kapott sugárzást és gyógysze- * rés kezelést. A magyar rockzene meghatározó együttese volt az Omega Zappa megbékélt a sorssal Varga Miklós: Európa „atyja” A magyar popélet egyik koronázatlan királya, igazi vezér- egyénisége. Pontosan 13 évvel ezelőtt lépett fel először hivatásos énekesként, azóta — ki- sebb-nagyobb hullámvölgyekkel — a csúcson vagy legalábbis mindig a közelében van. Élete eddigi legnagyobb sikerét az 1984-ben kiadott Európa című számával aratta, amelynek zenéjét ő maga szerezte. — Mivel hódította meg az Európa Európát? — Úgy érzem, hogy a zene és a szöveg pontosan egymásra talált. Varga Misi írta a szöveget. Olyan mély érzelmi háttere van a dalnak, amely még ma is aktuális és az marad mindaddig, amíg fel nem épül a népek közös Európa-háza. —Te hiszel, bízol ebben? — Európának és a világnak nem lehet más útja. Ha mégis találna ilyet, félek, ez a gyönyörű kontinens megint lángba borul. Szeretném, ha ez a gondolat másokban is megérlelődne, ezért megkértem négy világsztárt, hogy énekeljék el ezt a dalt ők is, terjesszék mindenütt, ahol megfordulnak. A CD-felvétel most márciusban készült el, nagyon várom az első visszhangokat. — Ezek szerint magyarul már nem fogjuk hallani a dalt? — Erről szó sincs! Az igaz, hogy az elmúlt kilenc esztendőben megváltozott a zenei stílusunk. Nem tudom és nem is szabad egy most készülő lemezen a „régi” dalt ugyanabban a felfogásban, stílusban újraénekelni. —Az új lemez címe? — Ma méo hadd maradion Nemere alvezér lesz az Attila, az Isten Kardja című rockoperában az én titkom. Annyit azonban szívesen elárulok, hogy elsősorban azokat a világslágereket énekelem magyarul, amelyek már régóta a kedvenceim. Összesen kilenc ilyen szám szerepel az albumon, és természetesen az „átöltöztetett” Európa is. — Egyéb szerepek, felkérések? — Mostanában írtam alá egy, a szívemnek nagyon kedves szerződést: augusztus 20- án mutatják be Szörényi Levente új rockoperáját, Attila, az Isten Kardja címmel. Nemere alvezér szerepére szól a szerződésem. Nagyon remélem, hogy az új opera legalább olyan sikeres lesz, mint az István a király volt. —Varga Miklóst eddig mint énekest ismertük. Színészként mennyire sikerült azonosulnod a szereppel? —Tál án nem hangzik nagyképűen ha azt mondom, eddig talán színészként sem buktam meg. A színpadon megmaradok énekesnek, a szerep pedig magától alakul. — A televízióban riporterként is próbálkoztál... — Nem, az csak egy kirándulás volt. Amikor 1989-ben beindult a Nap TV, egy ideig vezettem egy zenei műsort. De az annyiban is maradt. — Az énekesek közül manapság sokan politizálnak. Te melyik oldalon állsz? — A lelkem mélyén valóban politizálós alkat vagyok, de a nyilvános politizálásra még nem szántam el magam. Hogy melyik oldalon állok, az remélem kiderül a dalaimból, de nincs olyan politikai párt, amelyik mellé jószívvel kikötném a hajómat. — Eléíbb'-utóbh a rockzenészek felett is eljár az idő. Milyen öregséget álmodik Varga Miklós? — Tényleg szembe kell néznie az embernek a tényekkel: az idő felettünk is elszáll. Meddig lehet ezt a szakmát folytatni? A kérdésre sokáig kerestem a választ, aztán úgy döntöttem: addig maradok a pályán, amíg a közönségnek szüksége van egy olyan figurára, mint amilyen én vagyok. És ha már nem kellek? Ha elfáradok? Úgy gondolom, menedzselni fogom a fiatalokat, a kezdőket, akik között talán megtalálom önmagam folytatását is. Most gyakorolok. Szeretnék megtanulni kalapot emelni a mások tehetsége előtt is. Szeli Sára FfRFNC7Y Europrfss (((<§>)))))))) A WlESTEl Rádiótelefon Kft. értesíti Szarvas város érdeklődő közönségét, hogy helyszíni értékesítéssel összekötött bemutatkozó kiállítást rendez 1993. április 15-16-án az Omega Plus Kisáruházban, Szabadság u. 44. szám alatt. NYITVA TARTÁS: 8-16 ÓRÁIG. □--------------Irodai, autóba szerelhető és hordozható rádiótelefon-készülékek azonnal megvásárolhatók vagy lízingelhetők és használhatók. Ügyfélszolgálat: 5600 Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. Telefon: (66) 447-014. Rádiótelefon: 06 (60) 84-000, 84-001.
