Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. március 8., hétfő Dél-magyarországi Gazdasági Kamara 1890 Kamarai hírek Külkereskedelmi okmányok kamarai hitelesítése A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara immár ötödik éve végzi — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — klasszikus kamarai feladatként egyes külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos okmányok hitelesítését. Tapasztalataink szerint a külkereskedelmi tevékenységet most vagy nemrég kezdő vállalkozások nem minden esetben ismerik a Dél-magyar- országi Gazdasági Kamara ezen szolgáltatását. A vállalkozások munkájának megkönnyítése érdekében kívánunk rövid tájékoztatást adni e kamarai tevékenység lényegéről. Nemzetközi egyezmények, illetve jog alapján az alábbi okmányok hitelességét végzi a DmGK: — Származási bizonyítványok (nyomtatvány a kamaránál szerezhető be), kereskedelmi számla láttamozása, aláírás hitelesítése, különféle kereskedelmi okmányok (pl.: állat- és növényegészségügyi igazolás, minőségi tanúsítvány, cég státusigazolás stb.), ATA-Carnet (nyomtatvány a kamaránál szerezhető be). Minden olyan esetben használható vámokmány, amikor az áru külföldre történő kiszállítása után változatlan állapotban visszaérkezik az országba (pl. külföldi kiállítások, versenyek stb.). A fenti okmányok egy részének használatát a nemzetközi kereskedelmi szabályok, illetve egyezmények kötelezően írják elő, míg más részüknél a külföldi partner igénye a meghatározó. A szolgáltatást igénybe vevőknek a Magyar Gazdasági Kamara által központilag meghatározott díjat kell fizetnie. A kamarai tagok 50%-os díjkedvezményben részesülnek. Az okmányhitelesítés a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara mindhárom irodájában történik, munkanapokon 9—13 óráig. Ugyancsak a DmGK-hoz fordulhatnak azok a cégek, melyeknek nemzetközi szállítmányozás keretében kárügyük keletkezett. A kamarai kárszakértői jegyzőkönyv birtokában eredményesebben érvényesíthetik kárigényüket a külföldi féllel szemben. A DmGK képviseletének címe: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Telefon/telefax: (66) 324-976. Pátkai Katalin szolgáltatási előadó. Ez van Mikor annak idején, úgy harminc évvel ezelőtt Belgrádban jártam, a többi magyar turistával együtt én is csak ámultam azon, hogy szinte boltonként változó volt a kávé ára. Ugyanazon minőség, márka, a helytől és az üzlet állapotától függően hol többe, hol kevesebbe került. Nálunk ez a kapitalista módi csak az utóbbi években kezd érvényesülni, ám igen sokszor nem is figyelünk fel rá. A napokban a nyakamba vettem a csabai belvárost, és három, egymáshoz közeli boltot megnéztem. Hely szerint tehát nincs különbség köztük, nagyságban annál inkább. A 100- as ABC városi viszonylatban nagyüzem, az Élésker 176. ételbárral összekötött húsáruda és vegyesbolt, a Dózsa György út eleji Sajben- féle üzlet a régi értelemben vett szatócsnak nevezhető. Mindhárom rendes, jó üzlet, s míg alaposabban meg nem nézzük az árakat, úgy tűnik mindegy, hogy melyikben vásárolunk. Legalábbis egyes cikkek tekintetében. Csakhogy ez tévedés, mert például a cukor, amikor ott jártam, a 100-asban 8 forinttal olcsóbb volt, mint a másik kettőben. Igenám, de a só meg az Eléskernél került 4, illetve 9 forinttal olcsóbba, ugyancsak kilónként. A félkilós zsírral is hasonló volt a helyzet. A Vénusz étolajnál csak 1 és 4,50 differenciát találtam. Kissé meglepő dolgok. Legjobban mégis az ételízesítő árkülönbsége hökkentett meg. A Vegeta az Éléskernél: 28,50, a 100- asban: 32,30, a Sajben-félében: 34. Az új csomagolású Delikát 8 pedig ugyanebben a sorrendben: 25,80,30 és 34 Ft. Vajon miért, s ezt különösen az utóbbiakra értem, hisz nagy valószínűséggel ugyanattól a nagykertől valók. Ha nem, akkor pedig az üzlet nem keresi az olcsóbb beszerzési lehetőséget. Persze más tényező is közrejátszhat, még a hasraütés is, kizárólag plusz előjellel. Sőt az is, hogy nem ismerik egymás árait. Ok megtehetik, mi nem. Vagyis ne legyünk restek széjjelnézni a boltokban, s ott venni meg az egyes cikkeket, ahol azok olcsóbbak. Vass Márta Lesz-e koca a vésztői sertéstelepen? Erről a látszólag egyszerű kérdésről beszélgettünk a Körösmenti Tsz elnökével, Kincses Zsigmonddal, aki a közelmúltban lett szövetkezet elnöke. — Tulajdonképp miért üres a sertéstelep? — A történet 1991 legelején kezdődött, amikor a sertéspestis miatt az 1000 kocából és szaporulatából álló állományunkat fel kellett számolnunk. Ezután következett a telep teljes fertőtlenítése, beleértve a talajcserét, a szennyvízcsatorna kitisztítását is. Ezek a munkák 1991 közepéig elhúzódtak. Ekkor lehetőség lett volna az újratelepítésére, ám időközben a sertéságazat jövedelmezőségi viszonyai jelentősen romlottak, az egész piaci helyzet bizonytalanná vált. A kialakult helyzetre tekintettel az akkori vezetés úgy döntött, egyenlőre csak az állagmegóvási munkákat végzik el a telepen, de nem telepítik be. —A nemrég átalakult szövetkezetnek van-e már elképzelése, hogyan tovább? — Az új vezetés megvizsgálta annak lehetőségét, hogyan lehetne a telepet hasznosítani. Mivel a telep jelenleg is alkalmas a nagyüzemi sertéstartásra, az előkészítő tárgyalások megkezdődtek. Elképzelésünk szerint a telep gazdasági társaság formájában működne, mivel a szövetkezetnek saját forrás nem áll rendelkezésére, így viszont lehetőség lenne reorganizációs hitel felvételére. Az anyakoca-állomány megvásárlása önmagában is hatalmas összeg, például volt olyan ajánlatunk, amely szerint az egyébként valóban kitűnő anyakocákat hatvanezer forintért adták volna darabonként. Most a legnagyobb gondunk az, hogy nem tudunk hitelhez jutni. Mi jó adósok voltunk, nem vagyunk eladósodva, jelentős vagyonnal rendelkezünk, de mindez kevés. A telep újraindítása 30-40 embernek adna munkát, úgy tűnik, a piac is biztosítva lenne, de kölcsön nélkül nem tudjuk megoldani. Az a furcsa az egészben, hogy mindenhol azt hallani, hogy a legkülönfélébb hitelekkel, támogatásokkal segítik az újonnan induló mezőgazdasági vállalkozásokat, miközben a tapasztalat egészen mást mutat. GlLA Technikatanárok országos továbbképzése Az utóbbi 10—15 évben a technika és a körébe tartozó tudományok óriásit fejlődtek. Ezzel a fejlődéssel az iskolának, s ezen belül a technika tantárgynak is lépést kell tartania. Megyénk pedagógusai a korábbi időszakban is szívesen vették ki részüket a tantárggyal kapcsolatos kísérletekből. A Nemzeti Alaptanterv bevezetése kapcsán sokféle próbálkozásról, kísérletről hallani. Megyénk 23 középiskolájában a technika tanítása alternatív tanterv szerint történik. Ezekben az iskolákban a törzsanyag tanítása mellett nagyobb szerepet kap az informatika, a háztartástechnika és a közlekedési ismeretek oktatása. A Technikatanárok Országos Egyesületének éltrehívásakor a szervezők úgy gondolták, hogy fórumotkell biztosítani a technikát tanító pedagógusok számára. A szervezet megalakulásakor hat szekcióban cserélhették ki tapasztalataikat a nevelők. Az informatikaszekció március 3-án Gyulán, az egészségügyi szakközépiskolában tartotta idei első továbbképzését mintegy félszáz, az ország különböző helyeiről érkezett pedagógus számára. Szó volt az egyesület feladatairól, a szakosított számítástechnika tantervről az általános iskolában, az informatika- számítástechnika tanításának lehetőségeiről a technikaórákon. A számítástechnikai cégek bemutatkozása után az összejövetel fórummal zárult. Se nem bongó - se nem mangó - hanem mungóbab! A mungóbab felfedezte Európát Csodálatos egybeesés, hogy Kolombusz Kristóf világreformáló felfedezésének félezredes jubileumában egy ázsiai géncentrumú növény, a mungóbab visszavonhatatlanul meghódította Európa „módosabb” felét, köztük hazánkat is. A világ babváltozatainak génbanki tanulmányozása során figyeltem fel munkatársammal Tápiószelén egy roppant „izgalmas” növényre, a mungóbabra. Haragos zöld leveleiből csak úgy áradt a vitalitás, és kicsiny sárgászöld színű, pillangós virága kecsességével, aránytartásával a növényvilág titokzatos csodáira emlékeztetett. A felfedezést követő látványos siker annak köszönhető, hogy amíg a világ nagyobbik felén a táplálkozás mennyisége a fő kérdés, addig Európa jelentős részén és az Egyesült Államokban a minőség az elsődleges. És hogy miért csodabab? Azt is elárulom. A növény önmagában nem lenne alkalmas különösebb „fegyvertényre”, s aligha hagyta volna el ázsiai, természetes környezetét, ha a parányi olajzöld magja (a kis fehér köldökkel — amelynek ezer- magtömege 40-50 gramm —) nem lenne képes óriási energiáról árulkodó csíranövényt fejleszteni. A kis magból szinte kirobban az étkezésben hasznos csíranövény, amely egyenesen „berobbant” a modem táplálkozásba. Az átlagosan 5 centiméter hosszú, 2-3 milliméter vastag csíranövény az egyik legegészségesebb emberi táplálék. Nyersfehér- je-tartalma 23%, nyerszsír 1,2%, N-mentes anyaga 57%, és nyersrost tartalma 4,4%. A mungóbab nemesítése Magyarországon mintegy tízéves múltra tekint vissza. Egy pakisztáni eredetű kereskedelmi anyag ( 1 kg) szolgált a honosí- tó-nemesítő kiindulási alapjául. Elsődleges cél az volt, hogy a géncentrumtól sok ezer kilométerrel eltávolodva olyan egyedeket válasszunk ki, amelyek a mi viszonyaink között is beérlelik termésüket. Az egyedszelekcióval végzett egy évtizedes munka eredménye egy új fajta, amely egyben a botanikai nemzetség (Vigna) első reprezentánsa is Mezőkovácsházi mungó néven. Állami minősítést kapott 1992-ben Zeni fantázianéven, majd pedig az óriási külpiaci (és hazai) érdeklődés miatt a fajta szabadalmaztatása is megtörtént. A termeszthetőségéről és egyéb érdekességekről legközelebb. Varga Sándor, HORTSEED Kft., Mezőkovácsháza Holtágakat éltető alapítvány A Körösök völgye, beleértve természetesen a holtágakat is, pótolhatatlan ' kincse megyénknek. Ám ez a természetadta érték — nem utolsósorban az elmúlt évtizedekben felhasznált növényvédő szerek, műtrágyák vízbe kerülő maradványaitól, a folyókba engedett szennyvizektől—rohamosan pusztul, a víz minősége romlik. A jelenlegi társadalmi, gazdasági, ökológiai körülmények nem kedveznek a holtágak égető problémáinak megoldására. Éppen ezért elismerésre méltó minden olyan kezdeményezés, amely javítani szándékozik a jelenlegi állapotokon vagy akár csak a további romlásnak próbálja elejét venni. Égy ilyen kezdeményezés „A holtágaknak élni kell” alapítvány, amelyet 1991 októberében hívott életre öt alapító tag, a gyomaendrődi, a mezőtúri önkormányzat, a Körös— Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Tsz, valamint Bényei Gábor magánszemély. Az alapítvány, melynek kezelője a Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft., a teljes Körös-völgy holtágait karolja fel, ezen belül a jelen időszakban kiemelten foglalkozik a Hármas-Körös jobb parti holtágaival — ide tartozik Templomzug, Soczó- zug, Bónumzug, Kecskészug és Peresi holtág. Az alapítvány a közelmúltban tartotta évzáró közgyűlését, összegezve az első évet. Amint dr. Cserei Pál, az alapítványt kezelő szerv vezetője elmondta, a programnak megfelelően megtörtént a holtágak összekapcsolása, amely előfeltétele a folyamatos vízpótlási üzem kialakításának. E hónap végéig megépül egy vízkormányzó műtárgy a Kecskészugi és a Peresi holtág között. A munkák kivitelezője a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, amely igen nemes gesztussal megelőlegezte a beruházás költségeit. Tavaly három alkalommal száz-százezer köbméter víz pótlására került sor a holtágakban, s ebből kettőt az alapítvány, egyet a gyomaendrődi önkormányzat fizetett. A holtágak mentén mintegy kétezer telektulajdonos élvezi a vízpartot. Az alapítvány célja, hogy őket is megismertesse a holtágak problémáival. Ami a további terveket illeti, az idén legalább kétszer háromhetes vízpótlást szeretne az alapítvány biztosítani, ami 1,8 millió köbméter vízbetáplálást jelenti. Mindez az alapítvány szerény anyagi lehetőségeihez képest hatalmas kiadást jelent, még akkor is, ha támogatják a nemes célt természetesen az érintett vízparti telektulajdonosok, valamint a Szolnok megyei önkormányzat is. T. I.
