Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

1993. március 8., hétfő

HAZAI TÜKÖR

àBÉKRS MEGYEI HÍRLAP

Beruházásra nincs pénz

Körösnagyharsányban a képviselő-testület által jóváhagyott idei költségvetés főösszege 26 millió forint. A szociális feladatokra mintegy 3,2 millió forintot terveztek, ugyanakkor nem indul semmilyen beruházás ebben az évben.

Új óvoda kell

Biharugrán életveszélyessé vált az az épület, amelyikben jelenleg az óvoda üzemel. Az önkormányzat sürgős intézkedéseket kíván tenni, akár építés, akár vásárlás útján új épületet akar biztosítani az óvodának.

Útépítés

pályázati pénzből

Körösújfaluban az idén mintegy 1400 méter útépítés terveznek az idén. A falu 26 milliós költségvetéséből ez természetesen nem finanszírozható, ezért pályázatot nyújtottak be pénzügyi támogatásra, mely a 13 millió forintos bekerülési költség 80%-ára lenne fedezet.

Új árak

Szarvason a városi fürdő március 1-jétől az alábbi díjszabást alkalmazza. Belépőjegy 70 forint, kádjegy szintén 70, diákbelépő 40, szauna pótdíj 30 forint. A fürdő minden héten keddtől szombatig, délelőtt 9—20 óráig van nyitva. A nyitvatartási napokon 10—19 óráig lehet igénybe venni a szaunát.

Gazdakör

Kondoroson

Február végén több mint 50 taggal alakult meg Kondoroson a gazdakör, főként a gazdák segítésére, érdekeik védelmére. Kezdetben közérdekű ismereteket nyújtó előadásokat szerveznek, a későbbiekben pedig szeretnének segíteni a vetőmag- és műtrágya- beszerzésben, a gépkölcsönzésben is.

GRUPPO ITALIA W

— OLASZ CENTRUM

olasz

nyelvtanfolyamokat

indít

március 22-ei kezdéssel:

— kezdő (60 óra)

hétvégi intenzív:

— haladó (90 óra)

— nyelvvizsga előkészítő (90 óra)

nagy gyakorlattal rendelkező budapesti szaktanárokkal. Tananyagot biztosítunk. Beiratkozás március 20-áig, Békéscsaba, Szigetvári u. 6. Érdeklődni a (66) 321-771-es telefonszámon, hétköznap 10—15 óráig.

Markó István szándékáról

Nagylelkűség vagy pénzmosás?

Markó István, Békés megye MDF-es országgyűlési képviselője február 20—21-ei számunkban azt nyilatkozta, hogy a következő parlamenti választásokon nem kíván jelöltként indulni, viszont Nagyatádi Szabó István (az első kisgazdapárt megalapítója) dédunokájaként szeretné a széthullott kisgazdapártot újraszervezve látni, s egy Nagyatádi Szabó István Alapítványt létrehozni.

A hírrel kapcsolatban Pal- lag László, az FKGP Békés megyei szervezetének elnöke megkereste lapunkat.

— Meglepett berniünket Markó István nyilatkozata, és nem értjük, hogy elképzeléseiről miért nem tájékoztatta szervezetünket. Mulasztása

így ugyanis találgatásokra ad okot. Természetesen a jó szándékot is feltételezzük, de az a tény, hogy az Országos Kisgazda és Földműves Párt megalapítójának dédunokájaként az MDF képviseletében politizál évek óta — elgondolkoztató. (Egyébként a párt alapítása nem 1918-ban történt, ahogyan hivatkozott rá, hanem 1909. október 12-én.)

— Milyen feltételezések merültek fel önökben?

—- Gondoltunk arra, hogy a kisgazdapártnak juttatott, s a frakciószakadással megoszlott kormánytámogatás egy részét szeretné az alapítvánnyal legitimmé tenni, esetleg a kisgazda platformok működéséhez anyagi bázist teremteni, avagy éppen az MDF-et erősíteni a kisgazdapártból elcsábítottak számával.

— Nem bíznak Markó Istvánnak a kisgazdákkal szimpatizáló érzéseiben?

—Ha eddig is gondolt volna a parasztságra, akkor ország- gyűlési képvielőként biztosan tett volna valamit azért, hogy ne a mezőgazdasági dolgozók alkossák a megyében élő munkanélküliek felét. Ha ismémé a pártunkat, akkor nem beszélne széthullott kisgazdapártról, mert pontosan tudná, hogy a párt nem hullott szét, csak a képviselőcsoport, a párt azonban vidéken egységesebb, mint valaha is volt. A párt létszámában történő változás (lemorzsolódás, gyarapodás) természetes folyamat, ezt nem lehet széthullásnak nevezni. L. M.

Szeretné látni a saját veséjét?

Ultrahangra vár az urológia

(Folytatás az 1. oldalról) nincsenek viszont a géphez olyan kiegészítő egységek, amelyek a speciális vizsgálatokat lehetővé tennék. A szóban forgó ultrahangos berendezés a különböző letapogató fejekkel kiegészítve kiválóan alkalmas a prosztata és a hólyag esetleges daganatos betegségeinek vizsgálatára, amire pillanatnyilag nincs lehetőség a megyei kórházban. Ez indokolja tehát azt, hogy az urológián állandóan rendelkezésre álljon egy speciális ultrahangos készülék.

—Ezek szerint a megelőzésben is tudnák hasznosítani az ultrahangot?

— Feltétlenül. Indokolt lenne ugyanis a 40 év feletti férfi- lakosság szűrése, mert így időben fel lehetne fedezni a rejtőzködő bajokat, amelyek később súlyosabbá válhatnak. Eleteket lehetne menteni vele és sok-sok ezer táppénzes napot megtakarítani. Ez lenne az igazán gazdaságos, sokkal kevesebbe kerülne, mint maga a gép— Miért, mennyibe kerül és honnan lehet előteremteni rá a pénzt?

— Lényegében nem sok, 5 millió forint, ám pillanatnyilag ez is elérhetetlennek látszik. Közismert az egészségügy nehéz anyagi helyzete, így hát más megoldást igyekszünk keresni. Elsősorban szponzorokat, olyan segítőket, akik nemcsak átérzik a dolog fantasztikus előnyét, hanem segíteni is tudnak. Eddig 1 millió forint feletti összeget sikerült kikaparni, ez kezdetnek nem rossz, de kevés. Gyulán lesz március végén az országos urológiai kongresszus, reméljük, sikerül felkeltenünk itt is az érdeklődést és főként támogatót találni. Még egyszer hangsúlyozom, a betegségek megelőzésében beláthatatlan előnyökkel és gazdasági haszonnal járna, ha a megyei urológián állandó jelleggel működne az ultrahangos berendezés.

Hajói belegondol az ember, 5 millió forint valójában nem is nagy pénz. Ennyiért manapság egy igazán luxusautót sem lehet venni (amivel még rá- • adásul össze is törheti magát az ember), s egy valamirevaló ház is kerül ennyibe. Ezek pedig csak néhányak életminőségét javítják, ugyanennyiért százak életét lehetne megmenteni, ezrekét könnyebbé, elviselhetőbbé tenni. Talán lesznek, akik elgondolkodnak ezen és tehetnek is érte.

S.F.

„Mire Sarkadról beér, oda a munkahely!”

Ha kell, a miniszterig mennek — állapodtak meg nemrég a Sarkad térségi polgármesterek a munkaügyi központ sarkadi ügyfélfogadásának kérdésében. Mint arról már több esetben is hírt adtunk, a munkaügyi központ az idén januárban megszüntette a tavaly egy éven keresztül működtetett sarkadi ügyfélfogadását. S bár a sarkadiaknak sikerült kiharcolniuk az ügyfélfogadás további működtetését, ám a munkaügyi központ döntése szerint annak szolgáltatásait csak a sarkadiak vehetik igénybe, a környékbelieknek a gyulai kirendeltségre kell utazniuk. Az érintett polgár- mesterek úgy vélték, a településeiken élő munka- nélküliek ezáltal hátrányos helyzetbe kerülnek, ezért úgy határoztak, ha kell, a munkaügyi miniszterhez fordulnak segítségért.

Ezen előzmények után a megyei munkaügyi központ a napokban azzal a kéréssel fordult a lapunkhoz, hogy hallgassuk meg az ő érveiket is. A gyulai kirendeltségen Kris- tóffyné Szász Etelka, a megyei központ igazgatóhelyettese és Pflaum Ferencné, a gyulai ki- rendeltség vezetője fogadott. A dolgok közepébe vágva két gondolatkörrel kezdték az érvelést:

— A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében tavaly novemberben bevezettük a szakosodást. Ez azt

jelenti, hogy a kirendeltségeken megforduló munkanélküliek egyből ahhoz az ügyintézőhöz kerülnek, akik az ügyfél problémáját a leginkább ismerik. Vannak olyan ügyintézőink, akik a most először munkanélkülivé válókkal foglalkoznak, vannak olyanok, akik a már hosszabb ideje munka nélkül élők ügyeit intézik. Van kollegánk, aki csak az átképzésekre specializálódott, és van, aki a munkahelyteremtők támogatási lehetőségeinek dzsungelében ismeri ki magát a leginkább. Szóval ebben az épületben a munkanélküli azonnal megtalálhatja az ügyét legjobban ellátni képes ügyintézőt. Sarkadra ugyanezt a széles skálát nem tudjuk felvonultatni. Az oda kijáró ügyintéző nem ismeri valamennyi szakterület lehetőségeit, oda vonatkozó legfrissebb jogszabályait, ezért a vége az, hogy így is úgy is, Gyulára küldi a munkanélkülit.

A másik érvünk, ami Gyula mellett szól az az, hogy az ügyintéző hiába viszi reggel a legfrissebb adatokat a munkahely lehetőségekről Sarkadra, azok naponta legalább tízszer megváltoznak, amit technikai okok miatt csak itt Gyulán tudunk követni. S mivel a munkalehetőségek 99 százaléka Gyulára koncentrálódik, így az jár jól, aki éppen itt van. Annak ugyanis a kezébe nyomjuk a címet, hogy próbálja meg rögtön... Míg az, aki

Sarkadon értesül az állásról, mire Gyulára ér, már lekésik róla. Az elmondottakat igazolja a következő két számadat is: az alatt az egy év alatt, amig a Sarkad térségi munkanélküliek Sarkadra jártak, mindössze 185 embernek sikerült a közvetítésünkkel elhelyezkedni, míg az idén, amióta visszakerült az ügyfélfogadás Gyulára (január 20-ától február 21 - éig) 71-en kerültek általunk munkaviszonyba.

Az elmodottakat a következőkkel zárták:

— Állítjuk, hogy azok a munkanélküliek, akik a sarkadi ügyfélfogadást veszik (vennék) igénybe, hátrányos helyzetbe kerülnek. Még akkor is, ha csak a munkanélküli segély ügyében mennek. Minden 10- én, 20-án és 30-án van ugyanis zárásunk, s ha a határidőkig nem kerül a gyulai számítógépekbe a számfejtés, az illető később kapja meg a járandóságát. Erre gyakran volt példa az elmúlt évben. Határidős napokon a papírok későn kerültek be Sarkadról Gyulára, így a munkanélküli lekésett az éppen esedékes kifizetésről. Aki pedig segély helyett munkát akar, annak mindenképp a gyulai kirendeltséggel való kapcsolattartást javasoljuk, hiszen olyan gyors a kiközvetített munkalehetőségek forgási sebessége, hogy azt Sarkadról eredménnyel ajánlani nem tudjuk.

Magyar Mária

Olvasóink írják .................. —

A

z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg.

Olvasóink írják

A szobrok nem felelősek

Tisztelt szobrok! Ti valóban nem vagytok felelősek, talán csak akkor, akik ide rendeltek?

Tisztelt Uram (Banner elvtárs)! Nem vagyunk Kolozsvárott! Békéscsabán lakunk, és az itt lakó és járó emberek ezt a teret évtizedek óta Munkácsy térnek ismerik. Sértőnek tartom és visszautasítom a Békés Megyei Hírlap január23—24-én megjelent cikkét a szobrokkal kapcsolatban. Gondolkodom azon, hogy nehogy bírói úton keresetet indítsak ön ellen, mivel az ön cikkében... tárgyaláson és helyszíni szemlén nem vett részt, és mégis cikket írt. Magam viszont végig résztvettem. Hallomásból nem lehet újságot írni! Amíg mindkét felet nem hallottuk! Ön megfeledkezett arról, hogy e tér közakarat alapján kapta vissza a régi jó nevét, amelynek szobrát az itt élő emberek megkérdezése nélkül elvitték a Munkácsy Múzeum bejáratához és elrejtették két tuja közé, ahonnan most egyszerűen nem is látszik.

Ön valakinek a sugallatára írta meg cikkét, ugyanakkor az a valaki, aki arra hivatkozik, hogy a vasútállomástól gyalogosan tette meg az utat a múzeumig. Állami Volgával érkezett Budapestről Békéscsabára, nem is vezethetett az útja a Munkácsy tér felé, mivel a Szarvasi útról érkezett. Ugyanis a helyszíni szemlén a történész elvtársnak a tér teljesen ismeretlen volt. (Az urat koránál fogva szólítom elvtársnak.) A tárgyalás folyamán mindaddig nem merült fel akadály, amíg a múzeumigazgató (elvtárs) úr nem jelentette be, hogy a múzeumnak szüksége van a szoborra, minélfogva évfordulóra készülne.

A szobor eredeti helyére való visszaállítás költségéhez a polgár- mesteri hivatal nevében dr. Barta közigazgatási iroda vezetője hozzájárult, és felajánlott 100 ezer forintot.

Tisztelt Banner (elvtárs) úr! Ön ezek szerint a régi elvátrsakat kívánja szolgálni a cikkével? Nem lenne jobb az itt élő emberek életével foglalkozni újságcikkeiben?

Közlöm önnel, soha nem voltam pártnak tagja, de ön a cikkében politikai analfabétának nevezte az itt élőembereket. Vegye tudomásul, hogy politikai gazdaságtanból annak idején kitűnőre vizsgáztam. Ne gondolja, hogy minden ember buta.

Visszatérve a szoborra, amely nem 1514-et, hanem 1943—44-et emlékezteti, így annak azon helyen van a helye, ahol Békéscsabán a gettó zsidó gyűjtőhely volt és ot tudja kifejezni szimbólumát.

Továbbá: a téren lévő szobor alapzatából miért csinálták ki Kulich munkásságának szövegét? (nem volt igaz?) És ha nem volt igaz, ugyan miért áll itt ez a szobor? Ugyanakkor az itt élő és erre járó emberek mind Munkácsy térnek tudják és a kőbe vésett és kiköszörült szövet is politikai hazugság? A pápával kapcsolatban ön nagyobb uszítást tett, mint bárki a mészárlásra. A művészek alkotásaival kapcsolóiban semmi kifogásom nincs, de kerüljön minden mű a megfelelő helyre. Kikérem magamnak a cikkben leírt területi minősítést,'mert Békéscsaba is Magyarország! A tárgyalás folyamán én a lakóközösség nevében a régi Munkácsy-szobor visszaállítását és az itt lévő szobor elszállítását kértem. Ugyanis a jegyzőkönyvben nem vették be kérésemre sem a fentieket. így úgy határoztam, hogy újabb aláírást tervezek. Amit jelenleg is fenntartok, és pillanatnyilag 75%-an bizonyítok.

Kanász Ferenc, Békéscsaba

*

A szerző (Banner Zoltán) kérte a fenti levél teljes terjedelmében való közlését, de nem kíván élni a válasz jogával. (szerk.)

Az Operaház karnagya Békéscsabán

Ma este fél nyolckor Békéscsabán a Jókai Színházban az Operaház karnagya, Cser Miklós vezényletére szólal meg a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar, melynek az 1977—78- as évadban dirigense volt.

— Nagyon örülök annak, hogy ismét a csabai zenekar élére állhatok, mert feltűnően jó a munkamorál itt — mondta. — Nagyon kellemes az együttmunkálkodásunk, ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt, amikor legutóbb itt jártam. Sokkal jobb sorsra érdemes ez a zenekar, mint amiben része van. A körülményei még csak-csak elviselhetőek, de a gazdasági helyzete botrányos. Sajnálom, hogy csak ennyit tudnak próbálni és fellépni, mert sokkal több van bennük. Nagyon jó lenne őket állandósítani, mert ebből nemcsak a város, de az egész megye profitálhatna.

—Ön 1987óta az Operaház karnagya. Min dolgozik mostanában?

— Most készül a Bánk bán felújítás, s a második szerep- osztásnak vagyok a gazdája.

— Sokat jár külföldön, de nemcsak az országhatárt lépi át gyakran, hanem a műfaji határokat is.

Szegeden is sokat tanulhattam... FOTÓ: FAZEKAS FERENC

— Amikor a szegedi színház tagja voltam, akkor operát, musicalt és operettet egyaránt kellett vezényelnem. Leg- utóbb egy Csárdáskirálynő turnéra hívtak Németországba, ahol hetven előadást egymást váltva hárman vezényeltünk.

— A külföldön és itthon átvett díjak közül mire a legbüszkébb?

— Számomra az a legnagyobb kitüntetés, hogy muzsikus lehetek ebben a nehéz világban. Nem vágyom másra.

Lenthár Márta