Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06-07 / 55. szám
0 1993. március 6-7., szombat-vasárnap — MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM Pénz hiányában elvész a múlt? Csabai nevek története Jakab Rozália: Hazafelé Szorító A székely élet emlékei Tamási Áron szülőhelye, Farkaslaka újból költőket küldött. De írásnál (papírnál) maradandóbb tárgyak költőit: hátha ezek a fába, csontba, textilanyagokba vésett, faragott, szövött jelek tovább s többeknek őrzik meg a székely „csodálatos élet” emlékeit. Jakab Zsigmond állatorvos (született 1920. július 15-én) és Jakab Rozália tanítónő (született 1928. július 14-én) nem végeztek művészeti főiskolát, mégis alkotó életet élnek: munkáik a népművészet szellemét sugározzák, de mesterségbeli tudásuk a hivatásosak örök önelégedetlenségéből fakad; tárgyaik többnyire mindennapi használatra készülnek, mégsem utalható- ak csupán a népi iparművészet körébe, hiszen sohasem műveik eladásából éltek, s létrehozásukban sem játszott döntő szerepet az üzleti érdek. (De a műfaj, technika és ízlés terjesztése igen, hiszen mindketten évtizedeken át, faragó- és szövőtanfolyamok vezetőiként több száz farkaslaki iskolással és felnőttel kedveltették meg az ősi otthonteremtés igényének az új eszközeit és módozatait.) Ne keressünk hát számukra valami feltétlenül megbízható besorolást; stílusuk alakulását illetően pedig elégedjünk meg annyival, hogy Jakab Zsigmond plasztikájában Szervátiusz Jenő balladás expresszionizmusa hagyott nyomot, Jakab Rozália meg Bandi Dezső, a nagy erdélyi mágus 1957—77 között működő s az egész Székelyföldet felölelő népi iparművészeti szabadiskolájában tért át az ősöktől örökölt szövőszéken a mértani- as mintaredszerről az alakos textíliára. Művészetüket fogadjuk el olyannak, amilyenné/amivé a „rendtartó” székely falu évtizedek óta tartó felbomlási folyamata formálta; hiszen ez a folyamat hangolta rajzaik, metszeteik, faragásaik, szőtteseik nyelvét oly „beszédessé”, már-már „éneklő” lejtésűvé. Lírai krónikájukban (mint hajdan a Balassik) csak a valóról „énekelnek”, arról, amit láttak, megéltek, ami előttük pergett le, most, tegnap vagy fiatalságuk idején, de így már több semmiképpen sem történhetik meg még egyszer. Éppen életképi hűségük miatt tűnnek át oly észrevétlenül ezek a képek, ezek az élmények a képzelet, az álom, a költészet síkjába. Müveik ugyanis nemcsak megjelenítik, hanem sugározzák is azokat a szűkebb-szélesebb érvényű, tehát a szerelmi, családi és faluközösségi összetartó erőket, ezeknek az összetartó erőknek a hajdani hatalmát, amelyek ma már csak a népdalokból visszhangzanak. Innen a jelképes elemek, s talán ugyancsak ezért töltik ki oly gyakran Jakab Zsigmond faragott deszkáinak az „üres” felületeit népdal-népvers vagy éppen saját költésű szövegtöredékek. Olykor rovásírással. Hogy teljes legyen a képírás születésének az illúziója, amikor még a jel és a szó nem vált el egymástól, s a művészet nem foglalkozás, hanem az élet szertartása volt. A született alkotók kimeríthetetlen, rejtett lelki energia- tartalékaira vall, hogy kenyérkereső munkájuk (például évente több ezer állat oltása, gyógyítása, a környék állatállományának a gyarapítása és az iskolai vesződségek nyolctíz órái) mellett és után sem hunyt ki Jakab Zsigmondban és feleségében ez a szertartásra rendeltetett lélek és tehetség, s a földindulás morajában is oly rendíthetetlen bizalommal ülnek a szövőszékhez és a faragópadhoz, mintha azzal, hogy felidézik a természet és az ember harmóniáját, békéjét, tisztaságát — meg is teremtenék, újjá is varázsolhatnák azt. („lm a példa, hogy ki szépen kimondja / a rettenetét, azzal föl is oldja.” Illyés Gyula: Bartók.) Magyarországi bemutatkozásuk (s ha lehet: kiállítás-sorozatuk) első állomásán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban március 12-én, pénteken délután 4 órakor találkozhatnak velük az érdeklődők a megnyitás alkalmából, amelyen Rázga József vezetésével a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nagynevű leánykara kelti életre a műtárgyak ábráiba, motívumaiba kottázott zenét. Banner Zoltán Jakab Zsigmond: Ballada A „Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1992" című könyvben keresgélve váratlanul a Békéscsabán közismert táncművész, koreográfus nevére bukkantam. A Balassi Táncegyüttes egykori művészeti vezetőjéről megtudtam, hogy 1947-ben kezdett táncolni a békéscsabai regősöknél, s táncrendezőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A különböző művészeti díjak vágigbön- gészése után ért azonban az igazi meglepetés, mert a rövid életút-ismertető így végződik: „Hobbi: családtörténet kutatás (18. sz. Békéscsaba)”. Born Miklóst — hiszen róla van szó — nyugdíjas létére még most is minden nap meg lehet találni a Békés Megyei Művelődési Központban, ahol fáradhatatlanul oltogatja újabb és újabb generációk tagjaiba a néptánc szeretetét. Itt faggattuk mi is hobbijáról. — A hetvenes évek elején kezdtem bújni a levéltárakat, anyakönyvi hivatalokat, parókiákat a régi csabai nevek után kutatva — fogott bele visszaemlékezésébe. — 1968-ban ünnepeltük Békéscsaba újratelepítésének 250. évfordulóját Haán Lajos egyik történeti munkája alapján, amely 1718- ban jelölte meg az első szlovák családok letelepedését. Marko- vicz Mátyás egykori szarvasi evangélikus lelkész 1745-ben írott verses krónikájában azonban Csaba benépesülését az 1716-os évre tette. Kutatásaim az utóbbit igazolták. Az 1717. január 24-ei keltezésű adóösszeírásban már feljegyezték 22 család nevét, tehát nekik már 1716-ban itt kellett lakniuk. —A húsz évvel ezelőtt elkezdett munka azóta tetemes gyűjtéssé duzzadt. Miért szán életéből a családok neveinek feltárására oly sok időt, energiát? A Beethoven- rejtély Barry Cooper angol zenetudósnak sikerült az, amivel előtte már oly sokan mások kudarcot, vallottak: megfejtette Beethoven 4. zongoraversenyének azt az*igen bonyolult kotta-változatát, amelyet eddig csak egyetlen egyszer — a zeneszerző életében — játszottak. Az 1808-ban komponált 4. zongorversenyt Beethoven átdolgozta, és ebben az új változatban adták elő egy alkalommal Bécsben. Mivel azonban a zeneszerző gyorsan odavetett hangjegyei mindenki más számára olvashatatlanok voltak, ezért Beethovennek 1827-ben bekövetkezett halála után többé már nem lehetett szó előadásáról. A manchesteri egyetemen tanító Barry Cooper, aki öt évvel ezelőtt befejezte Beethoven 10. szimfóniáját és szakértő ezen a területen, több hónapon át dolgozott a zongoraverseny . átírt kottáján, amelyet Bécsben őriznek. Az eredmény: az összesen 1000 taktusból 130 megváltozott. Cooper bizakodó, hogy Beethoven valamennyi megjegyzését sikerült megfejtenie. Mint mondotta, legfeljebb egy vagy két hangjegy van, amelyben nem egészen biztos. Beethoven 4. zongoraversenyének Cooper által rekonstruált változatát a manchesteri egyetem zenekara a múlt héten adta elő. „A hetvenes évek elejétől gyűjtöm a régi csabai nevek eredetét” FOTÓ: FAZEKAS FERENC — A nemzet legkisebb egysége a család, s a nemzet története nem teljes a családok története nélkül. A családok múltját csak a leszármazottak őrzik, akiknek az emlékezete véges. A 18. század elején idetelepült szlovák családok utódai közül ma is sokan élnek még a városban, s jó ha annyit tudnak, amennyit a régi hely- történeti tanulmányok szerzői leírtak. Ezek a munkák azonban a családneveket csak megemlítik, de a történetükkel nem foglalkoznak. — Nézzünk meg egy régi csabai nevet konkrétan, hogyan is néz ki az eredete? — Itt van például a Bo- tyánszki név. Á régi leírásokban Bothyanszki és Bottiansz- ki változatban is megtalálható, feltehetően származási helyre utaló név, a Pest megyei Vác- bottyánról (ma Orbottyán) költözhettek ide. Az idetelepülő Botyánszki Andrásnak két fia volt, közülük Mátyás nőtlenül halt meg 36 évesen, s András leszármazottai a név mai viselői. A névváltozatok A film címe Vojcek, a rendező Szász János. Büchner drámájának mai magyar változatát — erre utal a magyar kiejtés szerinti cím is — néhány hete kezdték forgatni. A mű egy szerelmi tragédia erkölcsi és társadalmi hátterét mutatja be. A fekete-fehér film füstös vasútállomásokon játszódik. A címszereplő Kovács Lajos, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. További szereplők: Hau- mann Péter, Gáspár Sándor és Jordán Tamás. Deák Bili Gyula prózai színészként mutatkoigen gyakran az anyakönyvező lelkész írásgyakorlata szerint jöttek létre. így lett a Bje- likből Bielik, vagy az Opavsz- kiból Opauszki. — A gyűjtésről a megyei könyvtár és a művelődési központ 1991 -ben kézirat gyanánt kiadott füzete címlapján a cím alatt az szerepel, hogy ,,Első füzet 1716—1720". Ezek szerint van folytatás? — A jelzett időpontban lezajlott nagy bevándorlási hullámot 1735—55 között követte a másik, a katolikus bevándorlás. Most ezen dolgozom. Bár lankad a lendületem, mert nincs komoly érdeklődés a munkám iránt. A kutatóknak lenne, hiszen például a monográfiának ezt a korszakot tárgyaló szerzője 64-szer hivatkozik az én kéziratomra, s a nyelvészek, néprajzkutatók, helytörténészek is profitálhatnának belőle, de nincs pénz arra, hogy könyv formájában megjelenjen. Úgy gondolom, hogy a szakembereken kívül minden bizonnyal érdekelné a csabai polgárokat is családjuk múltja, megismerésével biztosabbá válhatna azonosságtudatuk és a városhoz való kötődésük. Sajnos a kilincseléshez én már fáradt vagyok, tehetségem sincs önmagam menedzseléséhez. A gyűjtésben örömömet leltem, a kiadás már nem érdekel. A faragott lúdtollakkal írt anyakönyvekből hosszú évek kitartó munkája által megmentett családtörténetek, egy felbecsülhetetlen, s műfajában ritka kutatómunka elveszni látszik. Csak abban bizakodhatunk, hogy akad egy-két tehetős lokálpatrióta, akik nem engedik pénz hiányában megfosztani a várost egy kínálkozó szellemi gazdagodástól. Lenthár Márta zik be, csupán egy kocsmai bluest ad elő. Két vendégművész — Diana Vacaru román színésznő és Alexander Poro- hovcsikov orosz színművész — is fontos szerepet kapott. A produkciót és a gyártót, a Magic Media magánvállako- zást — ők készítették a Filmszemlén vetített Sose halunk meg! és a Gyermekgyilkosságok című filmeket — a Magyar Mozgókép Alapítvány 20 millió forinttal segíti. A film bemutatója a tervek szerint ősszel lesz. Jakab Zsigmond: Fel a hegyre r Értesítés! A DÉGÁZ Szentesi Kirendeltsége értesíti Gádoros és Nagyszénás vezetékes földgázfogyasztóit, hogy 1993. március 1-jétó'l a gázmérő-leolvasás és gázdíjbeszedés módja megváltozik. Leolvasóink és díjbeszedőink a fogyasztási helyen felkeresik Önöket, ahol helyben lesz lehetőség gázdíjszámlájuk kiegyenlítésére, gázmérőjük leolvasására. Az intézkedést a fogyasztó és szolgáltató közvetlenebb kapcsolata, egyszerűbb ügyintézés és az elfogyasztott gáz ellenértékének részünkre történő folyamatos megtérülése miatt tartottuk szükségesnek. Kérjük T. Fogyasztóink megértését, segítő együttműmödését. DÉLALFÖLDI GÁZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Szentesi Kirendeltsége A Büchner-dráma filmen
