Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06-07 / 55. szám

Hangverseny­programok A Békéscsabai Szimfonikus Zenekar Gyulán vasárnap este 19 órakor a városházán, Bé­késcsabán hétfőn este fél nyolckor a Jókai Színházban mutatja be Schubert Rosa- munda nyitányát, Mozart Esz- dúr kürtversenyét és Beetho­ven V. szimfóniáját Cser Mik­lós, az Operaház karnagya ve­zényletével. Közreműködik ifj. Tarjáni Ferenc kürtmű­vész. Medált tűzzománcból Tűzzománckészítő tanfolya­mot szervez a békéscsabai Me­seház. Az érdeklődő fiatalok, felnőttek pénteken délutánon­ként tanulhatják meg Novák Attilánétól, a békéscsabai Jó­zsef Attila Általános Iskola ta­nárától a kézművesség eme fortélyait. A 30 órás tanfo­lyamhoz rendelkezésre állnak a szükséges anyagok, az ége­tőkemence. Jelentkezés már­cius 12-én 16 órakor az első foglalkozáson, vagy korábban a (66) 326-370-es telefonon. Arany a Mogyoróssyban A Gyulai Arany János Műve­lődési Egyesület március 6-án 16 órára, a Mogyoróssy könyvtárba meghirdetett programja vonzó irodalmi él­ményt kínál. A kamarakiállí­táshoz kapcsolódik Némedi András leváltáros előadása a geszti Arany emlékmúzeum létrehozásáról. A 2. számú ál­talános iskola diákjai Arany János Geszten címmel verse­ket mondanak el, visszaemlé­kezéseket idéznek. Az érdek­lődőket végül kötetlen beszél­getés várja — az elhagzottak- ról, az egyesület terveiről. Koltai Róbert fellépése Gyulán A Gyulai Erkel Ferenc Műve­lődési és Közösségi Házban, a Szolnoki Stúdiószínház ven­dégjátékaként március 9-én 19 órakon mutatják be Sámuel Beckett: Godotra várva című darabját. Március 14-én 19 órakor ugyanitt — Koltai Ró­bert főszereplésével — Moli­ère: Tartuffe avagy a rajongás komédiája című klasszikusát adja elő a Szolnoki Szigligeti Színház. Tanácsadás A családvédelmi szolgálat családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást szervez Szarvason és Gyomaendrődön. Szarva­son minden héten kedden és csütörtükön 8—12 óráig a Szabadság u. 11. szám alatt, Gyomaendrődön hétfőn, szer­dán és pénteken 14—16 óráig, a családvédelmi szolgálatnál várják az érdeklődőket. Csuhéfonás A Békés Megyei Népművé­szeti Egyesület március 6—7- éig csuhéfonó tanfolyamot rendez Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. A szak­területen megyénk népművé­szei az alapokat sajátítják el. KÖRKÉP 1993. március 6-7., szombat-vasárnap Betölteni a piaci réseket ( Folytatás az 1. oldalról) kezdeményezzük és mozgósí­tani kívánjuk a helyi erőforráso­kat, különös tekintettel az ön- kormányzatok által megjelölt fejlesztési területekre, legyen az munkahelyteremtő vagy ép­pen komolyabb bevételt hozó forrás. — Melyek a kezdő lépések jellemzői? — A törzstőke 500 millió forint, ennek felét a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt., 25 százalékát az Állami Va­gyonügynökség biztosítja, s ezzel már azt is jeleztem: ha késve is, de időközben meg­kaptuk az ÁVÜ, a legutóbbi megyei közgyűlésen még csak várt „igen”-jét is. A fennmara­dó negyedrész az önkormány­zatoké, amelyek igen tisztelet­re méltóan ismerték fel saját piaci szerepüket. Nem szeret­ném azonban kihagyni és alá­becsülni a negyedik alakítói kört, a vállalkozókét sem! — Eleve csak fél éve lehet a köztudatban a társaság. Ele­gendő volt ez arra, hogy min­denhová el jussanak elképzelé­seik? — A legfontosabb eddig a települések vezető testületéi­nek megnyerése volt, hiszen ha belegondolunk, több mint 200 községről, városról van szó. Önmagunk további meg­ismertetése természetesen fo­lyamatosan fontos, kiváló al­kalom a sajtó is. Most a nem nagy létszámú, de annál kép­zettebb szakértői kör kialakí­tása; pénzügyesek, beruházók, számviteli szakemberek, de ezt kiegészítem azzal, hogy mi magunk is szorgalmazzuk ha­tékonyan teljesíteni tudó, ta­nácsadó cég megalakítását. (Fábián) Szeméthegy a város szélén Az eltelt évek alatt tízmillió köbméter szemét halmozódott fel Békéscsaba határában, a Kétegyházi úttól közel a Len- csési úti lakótelepig a körgá­ton kívül. Az önkormányzat­nak nincs pénze az egyre tart­hatatlanabbá váló állapot megváltoztatására, ezért egy integrált környezetvédelmi stratégiával próbálnak külön­böző pályázatokon pénzhez jutni — mondta dr. Fórján Mi­hály, az önkormányzat kör­nyezetvédelmi főmunkatársa azon a szemlén pénteken dél­előtt, amelyre meghívták dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselőt is. A környezetvédő szakember a szeméthegy lábánál elmond­ta, hogy a területre hulló csapa­dék belemossa a talajba a sze­méttelep mocskát, amely a ta­lajvízzel bekerül a nádaslecsa­poló csatornán keresztül az Élő­víz-csatornába, majd a Körös­be. A folyamat lezajlása közben a telep bűzlik, s ettől a város lakosságának jelentős része évek óta szenved. Tervezik egy új hulladékke­zelő mű létrehozását, amelyre az önkormányzat tízmillió fo­rintot tartalékolt, de a feladat elvégzéséhez ez az összeg ele­nyészően kevés. A tervezett komplex vízminőségjavító, le­vegőtisztaság-védelmi, kom­munális, veszélyes hulladékot kezelő programmal különböző országos és nemzetközi pályá­zatokon próbál az önkormány­zat pénzhez jutni. Lukovics Éva megígérte, hogy segítséget fog kérni a lehetséges segélyprogra­moktól, környezetvédelmi célok­ra létrehozott pénzalapokból, hogy legalább ne romoljon to­vább az Élővíz-csatorna állapota. L. M. Dr. Fórján Mihály bemutatta dr. Lukovics Évának a tervezett környezetvédelmi program megvalósításának helyszínét fotó: fazekas ferenc A munkanélküliek gyermekeiért Két és félmillió forint érkezett eddig annak a segélyalapnak a számlájára, amelyet az UNI­CEF Magyar Nemzeti Bizott­sága tavaly decemberben ho­zott létre a munkanélküli szülők gyermekei iskoláztatá­sának megsegítésére. A se­gélyből azok a családok ré­szesülhetnek gyermekenként hatezer forintnak megfelelő támogatásban, ahol mindkét, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő munkanélküli. Február 3-ai számunkban ad­tunk hírt arról az örvendetes ese­ményről, hogy Dombegyházon Katona Melindáék visszaköl­töztek családi házukba. Mint is­meretes, a három félárva kis­lány családi háza tavaly ősszel teljesen kiégett. Az ügyben a Mezőkövácsházi Rendőrkapi­tányság a közelmúltban zárta le a nyomozást. — Az iratokat lopás vétsége miatt vádemelési javaslattal A megyei önkormányzatok megyénként 18 fő támogatásá­ra tehettek javaslatot. Békés megyében — a munkanélküli­ség mértékének figyelembe­vétele alapján — Geszten, Bu- csán, Körösújfaluban, Zsa- dányban, Almáskamaráson, Dombegyházán, Dombirato­son és Békéscsabán 2-2 főt, Magyardombegyházon és Pusztaottlakán 1-1 főt javasol­tak támogatásra. L.M. megküldtük a Battonyai Városi Ügyészségnek — tájékoztatta lapunkat dr. Baráth Mihály, a bűnügyi osztály vezetője. — H. Ferencné gyanúsított elismerte több tárgy eltulajdonítását, a tű­zesetet azonban nem szándéko­san, hanem gondatlanságból Okozta. Természetesen a család polgári peres eljárás keretében érvényesítheti kárigényét H. Ferencnével szemben. M.Gy. „FOLYÓ 'SODRÁ­BAN NE CSERÉL­JÜNK LOVAT!” (Abraham Lincoln) Klarinét a vécésnél A békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola tanulójától, Melján Jánostól a békéscsabai vasútállomáson lopták el még február elején 150 ezer forint értékű klarinétját. A fiatalem­ber — akit a megszokott hang­szer elvesztése nemcsak anya­gilag érintett hátrányosan, de a továbbtanulását is veszé­lyeztette — pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezető­nek. A felhívásra egy hölgy jelentkezett, aki egy férfinél látta a hangszert. A rendőrség meg is találta a klarinétot az állomás egyik vécésénél. Melján János tartotta a szavát és tegnap a Békéscsabai Rendőrkapitányságon 10 ezer forinttal honorálta a hölgy se­gítőkészségét. Ny. L. Lopott, de nem gyújtogatott Elavult a műszerpark (Folytatás az 1. oldalról) létrejötte óta és ebből még nem költöttünk, hiszen nem lenne célszerű elaprózni a pénzt — mondta. — Tavaly 30 millió forintot kaptunk a városi önkor­mányzattól műszervásárlásra, a Népjóléti Minisztériumtól pá­lyázaton pedig további 20 milli­ót nyertünk el. Ezekből a szük­séges műszerek egyharmadát tudtuk felújítani. Idén azonban egy fillért sem kaptunk műsze­rekre. így valóban csak külön utakon — alapítványok, külföl­di segélyező szervezetek által felajánlott eszközök elfogadása — nyílik esély a korszerű esz­közök beszerzésére. Az adomá­nyozó vállalkozók felajánlásai­kért természetesen adókedvez­ményt élvezhetnének. Az emlí­tett szülészeti laparoszkóp ré­szeiben eddig is a kórház tulaj­donát képezte és diagnosztikai célzatra használni tudtuk. A külföldi cég most ideiglenesen kompletté tette és orvosaink így begyakorolhatták a vele való operálást is. Csakhát a megvéte­lére valóban nincs pénz. Ha össze­gyűlne a szükséges 1,5 millió fo­rint, az azt követő egy hónapon belül megvásárolnánk a műszert. — A laikus is sejti, hogy a korszerű műszerekkel elvégzett műtétek — és ezek már egyéb laparoszkópos műtétekre is vo­natkoznak— a beteget sem ter­helik annyira. — így van, hiszen kisebb a sebzés, nem kell nagy vágást alkalmazni, így a gyógyulási időtartam rövidebb. À beteget kevesebb ideig szükséges a kór­házban tartani, hamarabb lesz munkaképes. Nyugaton már több ilyen műtétet úgy végez­nek, hogy a beteg bemegy a kórházba, és az operáció után közvetlenül mehet haza. — A békéscsabai kórházban a műszerellátást tekintve mely osztályok a legjobban „rászo­rultak" ? — Kulcskérdés lenne az 1-es számú belgyógyászat kardioló­giai programjának műszerezé­se, a fül-, orr-, gégeosztály kor­szerű műszerparkjának megte­remtése, a 3-as számú belgyó­gyászat emésztő-traktusa (gyo­mor, bél) endoszkópos prog­ramjának kompletté tétele. Ezen fejlesztések azonban több tízmilliót igényelnének. Nyemcsok László Dánok a magyar felnőttképzésért Dániában nagy múltra tekint vissza a felnőttoktatás. Az AMU-Center feladata az új szakterületek iránt érdeklődők képzése, a munkanélküliek át­képzése. Miután Nyugat-Euró- pa más országaihoz hasonlóan létrejött a volt szocialista orszá­gokat segítő kormányprogram, lehetővé vált magyar szakem­berek módszertani felkészítése Dániában. A munkaügyi mi­nisztériumok közötti megálla­podás nyomán az AMU-Center munkatársai szerdától me­gyénkben előzetesen tájéko­zódtak Békéscsaba és Gyula több intézményében, cégénél, mindenekelőtt azonban a 611 - es és a 613-as ipari szakközépis­kolákban, szakmunkásképző intézetekben. Kidolgozzák az itteni körülményekre szabott képzési módszert, s több terüle­ten is átadják tapasztalataikat májusban Dániában megyénk szakmai csoportjának. Lise Wichmann, a magyaror­szági felnőttképzési projekt ko­ordinátora lapunk kérdésére tegnap a megyeházán elmond­ta: a magyarországi oktatási gyakorlat különbözik ugyan a Dániában kialakult formáktól, olyan tantervet állítanak össze, amely itt is adaptálható lesz. Mivel aktív kapcsolatuk van a gazdasági szervezetekkel, köz­vetítő szerepet vállalnak az itte­ni és a dán cégek között üzleti kapcsolatok megkötése reményé­ben. Például Békéscsabán az Éx- po, Gyulán az idegenforgalom hí­rének eljuttatására vállalkoznak. Az egy hónapos tanulmány­útja a gyulai szakmunkásképző intézet szervezésében négyen az idegenforgalom, a békéscsa­bai iskolából hárman a CNC- technika, az elektronika, a mun­kaügyi központból ketten az át­képzés, a regionális átképző­központból egy személy az in­tézményszervezés területén sa­játítja el a dán módszereket. Képzési költségeiket Dánia áll­ja. Az iskolákban az ősszel már hasznosítják a felnőttképzés korszerű programjait, melynek hatékonyságát a dán szakembe­rek decemberben ellenőrzik. Sz. M. Sarokba szorítva Ez nem „az” a választás Az emberek unják a politikát, s kifejezetten bojkottálják a szavazásokat. Éppen ezért félő, hogy nem tudják majd megkülönböztetni mindezektől azt a fontos választást, amely május 21 -én lesz az országban. A tét az a majd ezermilliárd forintos költségvetés és vagyon, amelyet át kell majd'adni a társadalombiztosítási önkormányzatoknak. Kevesen tudják, hogy ezt a vagyont most egy pártok által delegált felügyelőbizottság ellenőrzi, a szavazás után viszont lehetővé válik, hogy az érdekeltek, a biztosítottak is felügyeljék. Ahhoz viszont, hogy a biztosítottak éljenek törvény adta jogukkal, szavazniuk kell. Mégpedig a szakszervezetek által listán jelölt személyekre. Érdekes, hogy e szavazással kapcsolatban az Érdekegyez­tető Tanács, a parlament szociális bizottsága, a Népjóléti Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a munkaadók megegyeztek, hogy a szavazás egyfordulós lesz, s a leadott szavazatok arányában delegálhatnak tagokat a szakszerve­zetek. Abban is megállapodtak, hogy a részvételi arány elégséges alsó határa 20 százalék lesz, ám a parlament 25 százalékot határozott meg. S most jön a lényeg: amennyiben nem mennek el elegen szavazni, a következő fordulót 1994. december 31 -ig kell kiírni. Addig marad a társadalombizto­sítás fölött a pártok és a kormányzat felügyelete. Hát ezért nagyon fontos a nyugdíjbiztosítási és az egész­ségbiztosítási önkormányzatok megválasztása. Egyrészt mert fontos, másrészt mert vízválasztó: megmutatja, az ál­lampolgárok akarják-e saját kezükbe venni saját milliárdjai- kat, vagy hagyják, hogy megint más gondolkozzon, irányít­son helyettük. B. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents